Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-28 / 124. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. május 28. A rohanó városi élet békésebb pillanatai. (Elek Emil felv.) Táborok a fiatalok pallérozására Legyen divat a szép beszéd „Honosítsátok meg a szép beszéd divatját! A szép és jó szolgálatára szólítunk Benneteket. Ne tűrjétek magatok körül, a társaságotokban durva és trágár beszédű embereket! Higgyétek el, hogy a torz, a mosdatlan beszéd torz és tisztátalan belsőt jelez. Óvjátok és becsüljétek az anyanyelvet: így önmagatokat és hazátokat is becsülitek!” A meghökkentő, de elgondolkodtató szövegű felhívást az olvasótáborok ifjú lakói kapják majd kézhez -nyáron, hasonló, megfontolandó szép szavak kíséretében. Több mint tíz évvel ezelőtt fiatal írók híviták életre az olvasótábori mozgalmat, amely azóta — kisebb-na- gyobb viták kereszttüzében — a fiatalok korosztályainak „sajátos közösségi művelődési fórumaivá” váltak. Megyénk elsőként állt a nemes ügy mellé. A mozgalom tarfl lélek építéséért Romantikus kellékek Ismerje meg | Szállítások adócsalással | Egyszerre két helyen ? Semmi furcsa nincs abban, ha egy vállalat, vagy egy szövetkezet magánfuvarozókkal szállíttatja érkező áruit vagy termékeit. Gazdaságtalan volna ugyanis annyi teherszállító járművet tartani, amennyi nagy kampányok idején is elegendőnek bizonyulna, meg aztán akkor nem volna szükség fuvarozóvállalatokra és magánfuvarozókra sem. Nem furcsa az sem, hogy egy-egy cégnek mindig ugyanazok szállítanak, így aztán semmi kivetnivaló nem volt abban, amikor a csengeri áfész szerződést kötött két mátészalkai magánfuvarozóval. Egy idő után valami mégis furcsa lett, ezért valaki tollat fogott, s levelet írt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak. nem minden elszámolás volt pontos. Varga Gyula ötezer, Borgyos Ferenc 6700 forint olyan pénzt vett fel, amely a szövetkezet rakodómunkásait illette volna, aztán Varga 59 ezer forinttal, Borgyos 30 ezer forinttal több fuvardíjat számolt el, mint ami munkája után járt volna. Mielőtt a népi ellenőrök megérkeztek, a csengeri áfész belső ellenőrei hozzáláttak a fuvarelszámolások vizsgálatához. Megállapították: a magánfuvarozók néhány esetben rosszul számoltak, és néha a szövetkezet rakodómunkásainak bérét is ők vették fel. Az egyik fuvarozónál 35 forint híján 20 ezer, a másiknál 3500 forint túlszámlázást állapítottak meg. Mielőtt a szövetkezet intézkedett volna, a mátészalkai NEB kiegészítő vizsgálatot rendelt el. Fiktiv fuvarok Kitűnt, hogy a fuvarozók menetlevelei nem megbízhatóak, több esetben nemcsak azokat a fuvarokat tartalmazzák, amelyeket elvégeztek, így a menetlevelek alapján kitöltött elismervények is rosszak. Példaként álljon itt egy szeptember 8-i menetlevél. Varga Gyula fuvaros kisiparos reggel 6 órakor indult Csengerből, 8 órakor érkezett Mándokra, fél 10-kor visszaindult, 11-kor Csenger- be érkezett és délután 5-ig a telepen végzett munkát. Mit mond erről a napról a mán- doki portakönyv? Azt, hogy Varga Gyula azon a napon délután 1 óráig a mándoki telepen volt, így legjobb esetben is legfeljebb két órát dolgozhatott a telepen. Hasonló eseteket többször is tapasztaltak. dokumentumok a szövetkezet telepén végzett belső árumozgatásról; több menetlevélen nem tüntették fel a teljesítményeket; előfordult, hogy azonos időben két helyen is voltak. November 17- én és 18-án az egyik menetlevélen egy nagyatádi út szerepel, az érkezés ideje pedig este 9 óra. Ugyanez a kocsi aznap — papíron — 185 mázsa alma betárolását és 150 mázsa léalma szállítását végezte. Amikor kigyűjtötték a két fuvaros adatait, megállapították, hogy Varga Gyula a múlt év augusztusa és december vége között 605 ezer forint, Borgyos Ferenc — ugyancsak mátészalkai kisiparos — pedig 409 ezer forint fuvardíjat vett fel a szövetkezettől. Ez természetesen nem lett volna baj. Csakhogy Túllépett sávok A szövetkezettől kapott adatok alapján a népi ellenőrök azt is megállapították, hogy Varga Gyula 1985-ben és 86-ban 1 millió 366 ezer forint, Borgyos Ferenc pedig 1 millió 60 ezer forint fuvardíjat vett fel. Mivel a fuvarozók elmondták, hogy átalány alapján fizetnek jövedelemadót és ez évente 42 ezer forint, az is kiderült, hogy az átalány adóalapjául szolgáló árbevételi sávot lényegesen túllépték és a bejelentés elmulasztásával jelentős adócsalás valószínűsíthető. Ügy tűnik tehát, hogy nemcsak a szövetkezetét, hanem az államot is megkárosították, amelyért felelősséggel tartoznak. Balogh József Városjubileum talmi és szervezeti gazdája a Hazafias Népfront. Csermely Tibor, a népfront megyei titkárhelyettese a mozgalom céljait a következőképpen fogalmazza meg: — Rohanó világunkban már gyermekkarban többet kell tenni a lélek építéséért, a szellem pallérozásáért, a társadalmi beszéd és magatartáskultúra jobbításáért. Az olvasótáborok és egyéb, a Hazafias Népfront által felvállalt táborok fontos műhelyei lehetnek ennek. Az elmúlt évek alatt a mozgalom tovább szélesedett, s ma már a hagyományos olvasótáborok mellett életmód-, közművelődési és honismereti táborok is a fent megfogalmazott nemes ügy célját szolgálják. Az idén mintegy 300 fiatalt fogadnak majd nyáron a különböző táborok, hogy tíz napon keresztül „romantikus kellékek” mellett a felüdülésen és kikapcsolódáson túl a szellemi felfrissítést is segítsék. A tízéves Jubileumát ünneplő nyírszőlősi Váci Mihály olvasótábor, amely tanyasi környezetből jött fiatalokat lát vendégül, az idén fölkerekedik és a Hortobágy- ra készül. Néprajzi ihletésű a tiszavasvári tábor, Mátészalkára pedig a hátrányos helyzetű általános iskolás korú gyermekeket várják. Újdonság az egyik nyíregyházi önismereti tábor, ahová szakközépiskolások és szakmunkástanulók érkeznek. Ib- rányban pedig a Tisza-parton nyílik olvasótábor. A jó pap holtig tanul — mondja a közmondás. Ezt vallják a fehérgyarmati anyanyelvi tábor pedagógus résztvevői, akik hat megyebői verbuválódnak. A köz- művelődés iránt érdeklődő főiskolások és középiskolásak mehetnek majd az orosi művelődési táborba, amelyet a tanárképző főiskola népművelési tanszéke patronál. Ti- szadobon úgynevezett életmódtábor lesz, amelyen cigány származású, hátrányos helyzetű gyermekek az emberi tartást, az életmóddal kapcsolatos egészségügyi szokásokat sajátíthatnak majd el. Tanárok és diákok közösen vesznek majd részt a nyíregyházi Münnich Ferenc kollégiumban rendezett honismereti tábor munkájában, amelynek céljai között földrajzi nevek gyűjtése és a 150 éves város történelmi múltjának megismerése áll. (bodnár) Kz MVMK hangversenytermében Kinyílt a rózsa Verbunk, kóló, hajlikázó a Volán táncegyüttes műsorán Nyíregyházi közönség előtt, az MVMK hangversenytér - mében mutatja be május 29- én és 30-án 19 órától a KSZDSZ Szabolcs Volán táncegyüttes mintegy kétórás műsorát. Mindkét esi programjának alapját a tánckar adja, de pénteken fellépnek a legkisebbek is, a 14. sz. általános iskola 1. c osztályának táncos Mást illetett volna A szabálytalanságok közé sorolták, hogy nem írták rá a magánfuvarozók a menetlevelek hátoldalára, kitől milyen árut szállítottak, de a szövetkezettel kötött megállapodás értelmében a göngyölegek darabszámát és a leadás helyét is oda kellett volna írniuk. Amikor Mándokra vitték az almát, rendszeresen több várakozási időt számoltak el; nincsenek hiteles A tárgyalóteremből Tojásért mentek — gyilkoltak Nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt IS évi szabadságvesztésre súlyosbította a Legfelsőbb Bíróság Bonds László nyír.madai és Bónis István vajai lakosok büntetését. Ezenkívül .mindkét vádlott kényszergyógyítását is elrendelték. Bónis István és Bóríis László testvérek, mindketten idült alkoholisták. Tavaly május 22-én alkalmi munkát végeztek, munka közben egész nap italoztak. Bónis István délután felvetette, hogy menjenek el a Vaján lakó T. Miik- lósné Iákására, .akinek köztudomású, hogy sok a pénze. Öccse beleegyezett, hogyha nincs otthon az asszony, betörnek a házba, ha pediig otthon lesz, leütik és úgy szerzik meg a pénzét. Este el is mentek T. Miklósáéhoz, azzal az ürüggyel, thogy tojást szeretnének venni. Az asszony látta, hogy mindketten ittasak, de beengedte őket a lakásba. Tíz tojást adott el nekik. Mikor a visszajáró pénzt feléjük nyújtotta, Bónis István elkapta a csuklóját, nagy erővel a földre lökte. A védekezésre képtelen, idős nő nyakát többször megszorította, fejét a padlóhoz verte, míg az el nem vesztette eszméletét. Bónis László az ajtóban állt meg, csak hallotta, de nem látta, hogy mi történik a szobában. Amikor bátyja az eszméletlen asszonyt otthagyta^ nekiállt megkeresni a pénzt, ő bement a szobába. Letépett egy darabot a szőnyeget takaró fóliából, azzal megfogta az asszony fejét és a cserépkályha kiálló sarkához ütöigette. Majd ő is elkezdett a pénz után kutatni. Nem sokáig bírták azonban a halott nő látványát. Még immel-ámmal szétnéztek a lakájban, aztán elmentek anélkül, hogy megtalálták volna a sértett takarékbetétkönyvét és különböző helyre elrejtett pénzét. A ház ajtaját kulcsra zárták és átmentek Nyírmadára, nehogy kiderüljön, hogy Vaján jártak. A holttestet csak két nappal később fedezték fel. Néhány nappal később elhatározták, hogy jelentkeznek a rendőrségen. Bónis István Nyíregyházára utazott, és az állomáson a rendőrjárőrnek elmondta, hogy mit követtek el. A bíróság ezt a cselekedetüket enyhítő körülményként értékelte. Az, ítélet jogerős, a két férfi a szegedi fegyházban tölti büntetését. B. A. lábú nebulói, s az utánpótlást adó Napraforgó gyermekcsoport. Szombaton a 21-es iskola néptánccsoportja mutatkozik be, s mindkét alkalommal színre lép az együttes ifjúsági csoportja. Színpadra kerülnek az „öregek” is, akik aktívan ugyan már nem táncolnak, de a néptáncot feledni nem tudják, s nem is akarják. Az utánpótlást jelentő csoportok részt vettek a május 23-án Nagykállóban megrendezett Gyermektáncpódiu- mon is, ahol igen szép eredményt értek el. Kisdobos kategóriában a Napraforgó gyermekcsoport első, az úttörők között az ifjúsági csoport második lett, a 21-es iskola diákjai pedig megosztott harmadik díjat nyertek. Botos Judit Beatrix, a Napraforgó és az ifjúsági csoport vezetője pedagógiai díjat kapott. A hét végén bemutatásra kerülő alkotások az ország különböző tájegységeinek táncai, különösen szűkebb hazánk, megyénk néptánckincsét hordozó koreográfiák. A műsorokat videokazettára rögzítik, hogy legyen miről tanulni az ifjabb nemzedékeknek. A két műsor egyben főpróba is az ausztriai úthoz. Június 3-án ugyanis az Osztrák Munkás Sportszövetség meghívására útnak indul az együttes, hogy bemutatkozzék az ottani néptáncszerető közönségnek. Daróczi Mária Gondolatok a könyvekről Az emberiség nagyjainak életében mindig is f ontos szerepet játszottak a könyvek. Annak ismerete, hogy közülük ki milyen műveket szeretett, mely könyvöket utasított el, segít egyéniségük teljesebb megismerésében. A könyvekről, az olvasásról alkotott véleményeik megköny- nyítik az utókor számára is az irodalom céljának, hasznának, varázsának megértését. Az alábbiakban néhány ilyen véleményt adunk közre. Az ókori görög bölcs, Démok- ritosz (élt: i. e. 460—390) szerint: „A könyvekben olyan igazságokat találsz, amelyeket barátaid nem mertek elmondani.” Seneca rámái bölcselőnek, Néró császár egykori nevelőjének (i. e. 4—ii. sz. 65) véleménye : „Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. Meghatározott tárgykörben való olvasás haszoninai jár, az ide- oda kapkodás csak szórakoztat. Aki el akarja érni kitűzött célját, az csak egy úton haladjon, s ne kábáról jón sokfelé, mert az nem haladás, hanem tévelygés.” Költői szárnyalással írt az olvasás hasznáról egy ismeretlen szerző, aki föltehetően a XIV. vagy a XV. században élt: „A könyv a lélek világossága, a testnek tükre; megtanít az erényre, és elűzi a bűnt; ő a bölcsek koronája, az utazó kísérője, az otthon barátja, a beteg vigasztalója, a kormányzó társa és tanácsadója, az ékesszólás illatdoboza, gyümölccsel teli kert, virággal ékes rét; ha hívják jön; mindig készenlétben van, mindig előzékeny; ha megkérdezed, rögtön válaszol; felfedi a rejtettet, megvilágítja a homályosat; bal- szerencsében megsegít, jószerencsében mérsékletre oktat.” Hunyadi Mátyás, legnagyobb királyunk (1443—1499) így vélekedett az olvasás hasznáról: „Mi másért olvasunk könyveket, ha nem azért, hogy a jó példákat járva, a jót kövessük, a rosszat pedig kerüljük?” A költőként és hadvezérként egyaránt nagyszerű Zrínyi Miklós (1620—1664) írta: „Meg kell vallanom, hogy az emberi elme mind vitézi mesterségre, mind más minden dologra sehonnan annyi segítséget nem vészen, mint a tanulásból és a história olvasásból.” Nagy kritikusunk, Bajza József (1804—1858) viszont arra figyelmeztet bennünket: „Sok ember van, aki csak azért Olvas, hogy gondolkodnia ne kelljen.” Henrik Ibsen (1828—1906) norvég drámaíró tanácsa: „Betűt ne faljunk hatra- vakra / nézzük a hasznosat válogatva.” Lev Tolsztoj, A háború és béke halhatatlan szerzője (1828—1910) a könyvről, már mint az emberiség fegyveréről beszél: „Azt mondom: a mi korunkban, ellentétben az evangélium korával, amikor nem volt sem könyv, sem könyv- nyomtatás, és a gondolatokat szóbeli közlés útján terjesztették, akkor nélkülözni lehetett a könyveket, mert az igazság ellenségeinek sem voltak könyvei; most azonban nem szabad ezt a hatalmas eszközt csupán az ellenségnek átengedni csalásához, hanem ki kell használnunk az igazság érdekében.” Végezetül a magyar színház nagy alakjának, Hevesi Sándornak (1873—1939) • szavaiból: „Nagy tévedés azt hinni, hogy ma, mivel a könyv- nyomtatás x-edik évét éljük, ami nyomtatva a könyvespolcainkon hever — esetleg föl- vágatlanul —, az már szellemi tulajdonunk is egyúttal.” Válogatta: O. Sz.
