Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-27 / 123. szám

1987. május 27.

Kelet-Magyarország

3

ÜJ HÜSÜZEM NYÍREGYHÁZÁN. A húsiparban alkalmazott csúcstechnológiával látták el a Szabolcs Húsipari Vállalat új üzemét. Már ebben az évben hétezer tonna árut termelnek. Képeinken: A hideg gépteremben történik a csontozás — Készül a töltelékáru alapanyaga — Automata gép készíti a virslit. (Elek Emil felvételei)

Válsgatis a KSH megyei jelentéséből

Tudja-e, hogy

... a lakossági hitelek állománya a negyedév végén megközelítette a 13,5 milliárd forintot, az állománynövekedés 1986. december 31. óta mintegy 142 millió forint volt. Élénk volt a rövid és középlejáratú hitelek forgalma, főleg az áruvásárlási és a személyi kölcsönöké.

... a kiskereskedelmi forgalom az első három hónapban

5,4 milliárd forintot tett ki, volumene 2,2 százalékkal bővült.

... az élelmiszerek és élvezeti cikkek értékesítése — az országostól eltérően — visszaesett. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy a korlátozó intézkedések és az árrés módosítása következtében a szeszes ital bolti forgalmazása érezhetően csökkent.

... az idényáras cikkek piaci felhozatala — a zöldség kivételével — elmaradt az előző év azonos időszakától. Ez tükröződött az árakban is, melyek összességében mintegy 16 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

... a vendéglátás forgalma az előző évi stagnálás után a korábbi éveket meghaladó mértékben csökkent.

... a ruházati cikkek eladása tovább mérséklődött, melyhez a számos hiánycikk is hozzájárult.

... forgalombővülés csak a vegyes iparcikkek körében következett be, bár hiánycikkek ennél az árufőcsoportnál is előfordultak.

... a kereskedelmi szervezetek a i orgalom élénkítése érdekében a nőnapot megelőzően megyeszerte engedményes ajándékvásárt rendeztek, melyek 25—50 százalékos megtakarítást tettek lehetővé a legkülönfélébb ruházati és lakásfelszerelési cikkekből.

... a választék bővítését szolgálták a nagykereskedelmen kívüli beszerzések, melyek több mint 7 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.

... a hitelleveles eladások összességében 15 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit és szinte teljesen a vegyes iparcikkek értékesítéséből származtak.

... a bolthálózat gyarapodott, a vendéglátóhelyek száma azonban csökkent. Tovább nőtt az érdeklődés a szerződéses és a jövede- lemérdekeltségű üzemeltetési forma iránt. A szerződéses boltok száma elérte a 239-et, a vendéglátóhelyeké több mint 400. A jö- vedelemérdekeltségü egységek száma a boltoknál 43-mal, a vendéglátóhelyekénél 13-mal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

... a lakosság részére végzett szolgáltatások teljesítményértéke 1986. évben a megfigyelt népgazdasági ágakban megközelítette a 408,2 millió forintot. Ennek felét az iparban, 19 százalékát a személyi, háztartási és üzleti szolgáltatásban, 11 százalékát a mezőgazdaság és erdőgazdálkodásban, 8 százalékát a kereskedelemben teljesítették.

... a megyében 1986-ban még mindig csak 29 településen volt közcsatorna-hálózat, vízhálózattal viszont 158 település rendelkezett. így a vízvezeték-hálózat nagyobb ütemű fejlesztése következtében fokozódott a csatornahálózat elmaradottsága.

... az I. negyedévben a megfigyelt népgazdasági ágakban dolgozók 6,7 százaléka volt táppénzen. összességében kevesebb napot töltöttek betegállományban, és ennek 8 százalékát gyermekek ápolására vették igénybe.

Ipar a mezőgazdaságban

Targonca cukorkával

Késtünk egy évtizedet. A hatvanas-hetvenes években erősen tartatta magát az a hiedelem, hogy Szabolcs- Szatmár megye mezőgazdasági terület, az volt és az is marad. Később felismertük, féllábon nem lehet megélni. Több okból is szükség volt az ipar fejlesztésére. Mindenek előtt a munkaerőgondokon kellett enyhíteni, másrészt bebizonyosodott: ipar nélkül lassú az előrehaladás társadalmi szinten is. Ahol ipar van, ott pezsgőbb a szellemi élet, gyorsabb a szociális, kommunális fejlődés.

Az iparosodás a hetvenes évektől elkezdődött. Ennek hatására mozdultak a mezőgazdasági üzemek is, de késve. Addig, amíg az ország nyugati, déli megyéiben már komoly hagyománya és jelentős bázisa volt a melléküzem- ági, más szóval ipari termelésnek, a megyei termelőszövetkezetekben némi építőipari. fafeldolgozói, szállítási tevékenységen kívül nem volt más. Sürgőssé lett a váltás. A mezőgazdasági termelést a gépesítés és kemizálás forradalmasította, egyre nagyobb tömegben szabadult fel a munkaerő.

Nem lehettek ingálák

Az embereknek munkát, keresetet kellett biztosítani, már csak azért is, mert a mezőgazdaságban immár nélkülözhető emberek többsége nő volt, olyan leány vagy családos anya. akik nem lehettek ingázók. Az sem elhaNaponta 1400 pár cipőtalpbélést vonnak be bőrrel bérmunkában a Csenger és Vidéke Vegyesipari Szövetkezet porcsalmai PVC-üzemében az Auróra Cipőgyár csengeri üzeme részére. (Császár Csaba felvétele)

nyagolható szempont, hogy termelőszövetkezeti tagokról, tulajdonosokról van szó, így a felmondás, a tagsági viszony megszüntetése nem olyan egyszerű dolog.

Óvatosan és nem egyszer sok buktatóval, de a termelő- szövetkezetekben, állami gazdaságokban elkezdődött az ipari termelés. Az ipar honosodásának jellemzője, hogy tarka képet mutat. Erőteljes és stabil ága az ipari termelésnek az a része, amely az alaptevékenységhez, mint élelmiszeripari termelés kapcsolódik. Példa ehhez a konzervipar. Ma már tucatnyi az almafeldolgozó, lényerő üzem és melléjük sorakoztathatok a mini konzervgyárak a vajai, a csahold, a nyírtassi, a nyírlugosi és még más üzemek. A kezdés azonban nem ez volt. Sok termelőszövetkezetben feleslegessé vált épületeket, például dohánysimí- tókat alakítottak át varrodává, bőrdíszmű, elektromos vagy vasipari üzemmé. A skála széles: villamos- és

dízeltargonca felújítástól cukorkagyártásig terjed, de van gumiipari üzem is.

A mezőgazdasági üzemek termelési értékében a nem mezőgazdasági tevékenység

1981-ben 22 százalék volt, ez 1986-ra már 35 százalékra növekedett és több mint 6 milliárd forintot ért. Az elmúlt 15 évre jellemző és sokat mondó adat, hogy amíg a mezőgazdasági termelés évi növekedésének üteme 3,5 százalék, addig a nem mezőgazdasági termelés (ipari) növekedés évente megközelítette.a 20 százalékot.

Új

munkahelyek

Jó volt-e vagy sem ez a váltás, a kérdésre egyértelmű az igen. Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy a mezőgazdasági üzemek átlagos állományi létszámának több mint egyötöde. 13 600 ember jutott állandó és jól jövedelmező munkához, ez önmagában is siker, nagy eredmény. De ettől jóval nagyobb a mezőgazdasági üzemek ipari termelésének haszna.

Az ipari tevékenység jól jövedelmez, a képződő nyereség egy részét a mezőgazdasági üzemek az alaptevékenység fejlesztésére fordítják. Olyan forrás ez, amely mással nem pótolható. Ehhez kapcsolódó néhány adat. Az ipari tevékenységek árbevételi részaránya 30,4 százalékról 43,8 százalékra nőtt. öt év alatt az ipari termelés megháromszorozódott. Előnyös a szerkezeti átalakulás. Ma az ipari termelés 45 százaléka élelmiszer, 14 százaléka faipari tevékenység és 41 százalék az egyéb ipari termelés.

Nagyobb

szelektálással

A megyében gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek nem mezőgazdasági tevékenységét, ipari termelését a közelmúltban a megyei tanács ellátási és termelési bizottsága tárgyalta. Kialakult vélemény, hogy az ipari termelés fejlesztése a jövőben is fontos, de ezt a munkát nagyobb szelektálással kell végezni. Foglalkoztatási gondok ma is vannak és ennek megoldásában továbbra is sokat segíthetnek a mezőgazdasági üzemek, ha lehetőségeikhez és erejükhöz mérten fejlesztik a nem mezőgazda- sági termelést. A bővítésnél élvezzen előnyt az alaptevékenységhez kapcsolódó termelés, a termékfeldolgozás, de maximálisan törekedni kell az eredményességre.

Seres Ernő

Hagyomány

Mint 1977 óta minden évben, ebben a tanévben is meghirdették a „Szocialista tanulócsoport” versenymozgalmat a 107. sz. szakközép és ipari szakmunkásképző intézetben.

A mozgalom céljai egybeesnek az iskola és a népgazdaság igényeivel: jól képzett, elméletben és gyakorlatban jól felkészült szakmunkásokat adni a népgazdaságnak. A tapasztalatok szerint az üzemek, a szövetkezetek felnőtt brigádjai rendszeresen segítséget nyújtanak a tanulócsoportoknak. A jó kapcsolatot fenntartó tanulók a későbbiekben zökkenőmentesen tudnak beilleszkedni az üzemek életébe. Ennek a jó kapcsolatnak a kiépítése jellemző a következő -üzemekre, vállalatokra: Szabolcsi Cipőgyár, Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet, Kallux, Nyírség Ruházati Szövetkezet, Divat Ruházati Vállalat, Vörös Október Férfiruhagyár, TIT ÁSZ, MÁV, Villamos Gépjavító Kisszövetkezet, SZÁÉV.

Ebben a tanévben az intézet tanulólétszámának mintegy egyh armada vett részt a mozgalomban. A követelmények elég szigorúak és sokrétűek voltak. A tanulóknak teljesíteniük kellett a tantervi követelményeket gyakorlatban és elméletben.

A szocialista versenymoz- gálom értékelése csoportonként és egyénenként történt. Az eredmények azt mutatták, hogy a tanulók komolyan vették ezt a munkát, s az elért helyezések sikerélményhez juttatták őket.

A győztesek boldogan várhatják a nyári szünidőt, hisz megérdemelt jutalmuk egyhetes üdülés a Balaton partján.

Magyar László

mrlünk a nyol- — Most mit az ujjam — múlj cas buszon mondjak? Egyfor- tatja hüvelykjét a a végállo- mán — mosolyodik járdán álló. másnál. Az ajtók el fáradtan, aki — Én meg úgy nyitva vannak, tü- fent ül. — Rég voltam egész éle- relmesenvárjukaz nem láttalak. temben — legyint

indulás percét. a másik.

Idős férfi telepszik — Hány éves is

le mellém, egy- vagy te?

kedvűén bámul ki — Hetvenháaz ajtón — nézi a :::XxX:X:::XxX::::::::x:::x:::: rom. És te? járdán jövő-menő — Elmentem — Hetvenegy,

embereket. Egy- dolgozni. Konyhán Elhallgatnak, szerre ismerőst fe- vagyok kisegítő. csak néznek egy- dez fel köztük, — Meg is híz- másra. Minden hozzá hasonló ko- tál egy kicsit, mió- pillanattal kíno- rú bácsit. ta nem láttalak. sabb a csend. A

— Szervusz Pis- — Mikor is ta- buszsofőr menti

ta — köszön le lálkoztunk utoljá- meg a helyzetet: neki, de nem ra? csenget, zárja az

mozdul. — Lehet vagy ajtót. A két öreg— Szervusz Laci hat-hét éve. nek már csak egy— viszonozza az — Három éve egy mondatra maüdvözlést amaz, s meghalt a felesé- rád ideje: odaáll a nyitott aj- gém. Rákja volt. — Isten veled! tóhoz. — Hogy Most olyan egye- — Veled is! vagy? dűl vagyok, mint (czine)