Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-26 / 122. szám

1987. május 26. Keiet-Magyarország 7 Város környéki kertgazdálkodás Szakcsoportéit munkája liszavasváriban A háztáji és kisegítő gazdaságok helyzetéről tárgyalt a közelmúltban a Tisza vasvári Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. Ott hangzott el, hogy a város környékén megnö­vekedett a föld értéke. A zárt kertekben egyre kevesebb terület marad műveletlenül. Jellemző, hogy sok terület cse­rél gazdát, változik a művelési ág, a direkt termő szőlőket kivágják, új nemes szőlőket telepítenek, virágzik a zöldség­kertészet. A városi tanács a kezelé­sében lévő földeket haszon- bérleti és személyi földhasz­nálat formájában hasznosít­ja. E két kategóriában az el­múlt évben 55 hektárt 151 fő művelt. A földhasználat, il­letve haszonbérlet több év­re. zárt kert esetében korlát­lan időre szól, ez termelési biztonságot jelent. Ilyen ala­pon a tulajdonosok gonddal végzik a talajerő-utánpótlást, a földművelést, a gazdálko­dást hosszú távra tervezik. Belterjesen A belterjesebb gazdálko­dáshoz, az árutermeléshez több bérelhető földre lenne szükség. Javításra szorul a termelés alapfeltételeinek biztosítása is. A gyümölcsö­sökhöz a szaporítóanyag-ellá­tás évekig gondot jelentett. Nem volt elég csemete, szőlő- oltvány, dísznövény és egyéb. Amióta létezik a faiskolai le­rakat, javult a helyzet. Zöld­ségféléknél az elmúlt évben gondot okoizott a sárgarépa-, a petrezselyemmag és a dug- hagyma beszerzése. A nö- vényvédőszer-ellátás a gazda­bolton keresztül általában jó, de előfordul, hogy a termelők a korábban használt és ked­velt szereket nem kapják meg. A növényvédelem a házi és zárt kertekben nem mindig megfelelő. Példa erre, hogy fiz amerikái fehér szövőlepke elleni védekezést nem min­denki hajtja végre. Így tör­ténhetett, hogy 1986-ban 70 lakos ellen kezdeményeztek növényvédelmi szabálysértés miatt eljárást. Sokan voltak, akik a pénzbírság ellenére sem hajtották végre a véde­kezést. A városban a közelmúltban megnyitott gazdabolt nagy segítséget jelent a kisáruter- melőknek: a gazdálkodáshoz szükséges anyagokat, eszkö- ’zöket egy helyen lehet meg­vásárolni. A bolt forgalma 'egyre növekszik. Időnként gondot okoz — ez volt a jel­lemző ezen a tavaszon is —, hogy nincs elegendő kis ki­szerelésű műtrágya. A szer­szám- és eszközellátásban hiány volt kapából, kaszából, ellenben jó a kínálat kisgé­pekből, kerti traktorokból, fejőgépekből. A gépkölcsön­zés ma már megszokott, a vá­laszték bővítésére az áfész 300 ezer forintos eszközpót­lást tervez. Négy szakcsoport Tiszavasváriban az áfész szervezésében zöldség-, mé­hész-, nyúl- és sertéstenyész­tő szakcsoport működik. Saj­nálatosan a zöldségtermelők száma csökken. Tavaly a szakcsoportnak már csak 14 «tagja volt és a fóliás terület .4800 négyzetméter. (Négy éve .19 szakcsoporttag 7 ezer négy­zetméter fólia alatt termesz- ,tett zöldséget.) A termelési ,kedv mérséklődésének oka főként a termelési költségnö­vekedéssel és az értékesítési ,árakkal magyarázható. Keve­sebb a méhész is, mint volt 1983-ban. Négy éve a szak­csoport 21 tagja még 100 má­zsa mézet értékesített. Nap­jainkra 15 méhész maradt, negyvenöttel csökkent a méhcsaládok száma, mérsék­lődött a méztermelés. A szak­csoport gondja a méhészke­dők kiöregedése, rontotta a termelési kedvet a kedvezőt­len méhegészségügvi helyzet. A nyúltenyésztő szakcso­port tevékenységére az inga­dozás jellemző. 1985-re csök­kent a tagok száma, 1986-ban újra emelkedett. Ez vonatko­zik a termelésre is. 1983-ban az értékesített vágónyúl 140 mázsa volt, két évvel később csak 98 mázsa, tavaly a hús­értékesítés már ismét száz A talajfertőtlenítés a növényvé­delem egyik legköLtségesebb el­járása. Az utóbbi időben mind a kisüzemekben, mind a nagy­üzemekben egyre kisebb terüle­ten alkalmazzák ezt a növényvé­delmi eljárást. Természetesen itt ki kell hang­súlyozni, hogy csak abban az esetben végezzünk talajfertőfclení- tést, ha az indokoLt. A talaj lakó kártevők közül a zöldségfélék - ban a lótücsök, a cserébogárpa- jorok, a pattanóbogarak lárvái, a drótférgek és a növény parazi­ta fonálférgek okozzák a leg­nagyobb károkat. Előzetes talaj­felvételezés alapján, ha a felso­rolt kártevők egyedsürüsége négyzetméterenként eléri az 1—2 darabot, akkor indokolt a talaj- fertőtlenítést elvégezni. A kistermelők részére a követ­kező talajfertőtlenítő szerek áll­nak rendelkezésre: a dazomet hatóanyag-tartalmú Basamid G. a diazinon tartalmú Basudin 5 G és a fenitrotion -f malation ha­tóanyagú Buvatox 5 G és Gadition 5 G. A talaj fertőtlenítést teljes felületen, illetve sorkezelés for­májában lehet elvégezni. Teljes felületű kezelésnél a/, egész területen, míg sorkezelés­nél csak abban a sorban végez­zük el a fertőtlenítést, ahová a palánták kerülnek majd. A Ba­sudin 5 G-böl folyóméterenként 1,5—2 gramm szert kell a talaj felszínére'' kijuttatni. Ezt a ké­szítményt nem muszáj a talajba mázsa fölé emelkedett. A tar­tási kedvet meghatározza a nyúihús felvásárlási ára. a nyúlegészségügyi helyzet ala­kulása és a tápellátás. Ezek­kel az utóbbi években nem egyszer gond volt. Tartós fejlődés A sertéstenyésztő szakcso­port tartósan fejlődik, jó a tenyésztői kedv. A szakcso­portnak 1983-ban 230 tagja volt, ma 355-en.foglalkoznak sertéstenyésztéssel. 1986-ban 5048 sertést értékesítettek a szakcsoporttagok, ebből az 1600 helyi vágás a város hús­ellátását javította. A sertés- tenyésztésben jó partner az ÁHV, tenyészkanok és vem­hes kocasüldők kihelyezésé­vel segítik a tenyésztést. Ti­szavasváriban ma már nem egy olyan kistermelő van, aki évente 50—100 hízott ser­tést értékesít. bedolgozni, de a jobb hatás ér­dekében sekélyen bedolgozhat­juk. A Basamid G 50—60 g m2, a Galifeion 5 G 3.0—4.0 g m2, a Buvatox 5 G 1,5—3.0 g; folyómé­ter tailajfertőtlenitő szereket a talajba kell bedolgozni. A talaj- .fertőtlenítést minden esetben nö­vényi kultúrától mentes .talajnál szabad elvégezni. A Basamid G kezelési 2—3 hét­tel a palántázás előtt kell elvé­gezni. mert a kezelés után a ta- lajit pihentetni kell, hogy a vegyszer illékony gőzei ed tudjon távozni. A talaj pihentetése vé­gén minden esetben el kell vé­gezni a zsázsa, illetve a saláta- magpróbát. Ezek a magvak ter­mészetes körülmények között 1—2 nap alatt kicsíráznak. Ha a mag­vak a kezelt talajban vontatot­tan csíráznak, vagy ki sem kel­nek. akkor a talajt át kell for­gatni. Ha a kezelt talajon a magvak ugyanolyan gyorsan, erőteljesen csíráznak, mint a ke­zeletlen talajon, akkor a palán­tázást elkezdhetjük. A talajfertőtlenítés alka Imá­val mindig be kell tartani a nö­vény védöszer-csomagokon fel­tüntetett utasításokat. Ha az uta­sítások szerint járunk el, a ta­lajfertőtlenítés eredményes es gazdaságos lesz. Kaisler Zoltán Növényvédelmi és Agroké­miai Állomás Növényvédelmi előrejelzés Álmafák járványa Az elmúlt napokban sok eső esett, ezért az almafava- rasodási járvány kialakulása fenyeget. A MÉM Növényvé­delmi és Agrokémiai Köz­pont előrejelzése szerint az almafavarasodás tünetei Sza- bolcs-Szatmárban a legna­gyobbak. Egymást követik a fertőzési hullámok, a felmele­gedéssel arányosan csökken a kórokozók lappangási ideje, a betegség már a terméskez­deményeket is veszélyez­teti. A kialakult helyzet meg­követeli, hogy a kiskerttulaj- donosok is gondoskodjanak a preventív, illetve a blokkoló kezelések elvégzéséről. A fo­kozott veszély miatt előny­ben kell részesíteni a sziszte- mikus és kontakt szerek kombinációját. A gyümölcsfa lakácsatkák tömeges lárvakelése a virág­zás idejére esett. Azoknál az ültetvényeknél, ahol a virág­zás előtti kezelések nem vol­tak megfelelőek, sziromhul­lás után a védekezést feltét­lenül meg kell ismételni. Az ország néhány részén a kali­forniai pajzstetü hímek raj­zását észlelték, Szabolcsra ez nem jellemző, de ha a gaz­dák valahol a rajzást tapasz­talják, úgy védekezni szük­séges. Az aknázómoiyok raj­zása a csapadékos időjárás miatt többször is megszakadt és jelenleg is tart. A lárva- kelés még nem kezdődött el, de várhatóan hosszú ideig eltart majd. A lárvák elleni védekezésre különösen olt készüljenek fel, ahol az el­múlt évben a levélfertözött- ség 10 százalék felett volt. Almáskertjeinkben a virág­zás biztató volt, jó kötődésre lehet számítani. A leendő ter­més minőségének megvédése gondos és kellő időben végre­hajtott növényvédelmet igé­nyel. Az agrometeorológia előrejelzése szerint a követ­kező napokban permetezésre alkalmas lesz az idő. KAKTUSZOK PARÁDÉJA. Má­jus 23-án nyitották meg Buda­pesten a Fővárosi Állat- és Nö­vénykert pálmaíiázában az idei országos kaktuszkiállítást és -vá­sárt. A bemutató május 31-ig tart nyitva. Az ország legszebb nö­vényeinek megtekintésére a sza­bolcsi kaktuszgyüjtök közül is sokan felutaztak a fővárosba. Nyíregyházi esemény lesz. hogy dr. Schummel Rezső, dunaújvá­rosi kaktuszgyűjtő a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központban tart előadást és dia­vetítést az Észak-Ameríkában élő kaktuszokról. Az előadás ideje május 28., 17 óra. DOHÁNY A HÁZTÁJIBAN. A dohánytermesztés kézi igényes, palántázástól a törésig sok vele a munka. Ezért is a dohány jó részét ma már a kisgazdaságokban termelik. Vaján több mint 20 hek­tár a háztáji dohánytermö terület. A palántanevelés most jól sikerült, már megkezdték a kiülte­tést. Felvételünkön Kiss Pétemé és Szabad Bertalanná a háztájinak nevelt palántákat gyomlálja. Talajfertőtlenítés palántázás előtt Hódít a laskagomba Hetvenéves a termcsztéstechnológia Egyre több híve van megyénk­ben a laskagamba-termesztésnek. A termelői kedvet növeli, hogy a gomba viszonylag kis ráfor­dítási költséggel bő termést ad. jól jövedelmez. Az értékesítés sem gond, hiszen napjainkra ét­kezésben a laskagomba előretört, keresett cikk lett. A laskagombáról a fogyasztók ma még keveset tudnak. Ez nem is csoda, hiszen a gomba házi­lagos, vagy nagyüzemi termesz­tése Magyarországon a 60-as években kezdődött. Egyébként a laskagomba vadon is előforduló termését régóta fogyasztják. A Föld minden mérsékelt övi erde­jében megtalálható. Európában a laskagomba termesztése a XIX. század elején kezdődött, az első termesztéstechnológiát Németor­szágban 1916—1919 között dolgoz­ták ki. A laskagomba ize kitűnő, il­lata kellemes, beltartalmi érté­kei a csiperkéhez hasonlítanak. Termöteste nagy. kalapja félol­dalas, szedésre éretten kiterüiö átmérője 10—20 centiméter. Húsa vastag és fehér. A megyében néhány nagy­üzem évtizede megpróbálkozott a termesztésével, főként a sza­badban, letarolt nyárfaerdők tus­Ez a gombacsokor nyíregyházi kistermelőnél termett. Egy népe­sebb család ebédjéhez is elegen­dő. (Elek Emil felvétele) kójába oltott spórákkal. Egyéb­ként a legtöbb lombosfa alkal­mas a laskagomba termesztésé­hez, sőt az erdei fákon kívül ki­vágott gyümölcsfák tuskóján i*s lehet gombát termeszteni. Zárttéri termesztésihez minden­féle épület alkalmas. Tudni il­lik azonban, hogy a laskagomba fényigényes, a csiperkegombával ellentétben sötét pincében nem terem. Táptalaja a laskának a kukoricacsutka és gabonaszalma, újabban a mákszecska is. (Mák­szecska a tiszavasvári Alkaloi­dában feldolgozott mákgubó visszamaradt hulladéka.) A laskagomba höigénye fejlő­dési szakaszonként változó. At- szövetés idején 25 Celsius-fok, ér­lelés időszakában 18—20 Celsiu.s- fok, termő időszakában 15 Celsi- us-fokon fejlődik a leggyorsab­ban. Vízigénye közepes, táptalaj­ban 60—65 százalék, a levegőben 80—85 százalék nedvességet kí­ván. A termés kedvező feltéte­lek mellett mindig bőséges. Xagykállőban Maleskovits Imre egy éve foglalkozik laskagomba­termesztéssel. A zsákolt táptalajba oltott csírákat Gödöllőről vá­sárolja. A gondos munka eredménye, hogy egy-egy szedés alkal­mával 40—45 kilogramm gombát szed. (Baján Erzsébet felvétele) Kártevő a kiskertekben Rajzik a cseresznyelégy A cseresznyelégy Európa- szerte elterjedt kártevő, cse­resznye- és meggyfáink érté­kes gyümölcseinek egyik leg­veszedelmesebb ellensége. Hazánkban mindenütt gyako­ri. Elhanyagolt házikertekben a cseresznye termésének 50— 90 százalékát, a meggynek 25—50 százalékát tönkretehe­ti. A cseresznyelégy a gyü­mölcsből különösen a közép- és kései fajtákat kedveli, ahol a fertőzöttség a 30, sőt a 70 százalékot is elérheti! Évente csak egy nemzedéke van. A talajban 3—10 centimé­ter mélyen telelt bábokból, a tarka szárnyú, 3,5—4 milli­méter nagyságú legyek — el­húzódó rajzásmenettel — áp­rilis közepétől akár július vé­géig, nagy tömegben követ­hetik egymást. A tojásokból általában 8 nap múlva kel­nek ki a nyűvek, amelyek a kikeléstől számítva 10—12 nap alatt érik el a 7 milli­méter hosszúságot, tehát tel­jes nagyságukat. Egy-egy gyümölcsbe a nőstények több tojást is elhelyezhetnek, de azokban többnyire csak egy lárva fejlődik ki. A bábozó- dásra értól uyűvek elhagyják a cseresznyét, s a talajra ve­tik magukat, majd a talajba furakszanak és ott bábozód- nak. A cseresznyelégy fejlődés- menetére alapozva igen egy­szerű módon oldhatjuk meg e kártevő előrejelzését. Házi­lag is könnyen készíthetünk molinóból egy csonkakúp alakú, 100 centiméter átmé­rőjű, és 60 centiméter magas­ságú izolátort, melynek alsó szélét a talajba süllyesztjük. Az előző évben fertőzést szen­vedett gyümölcsfáink egyik ágához úgy kell az izolátort rögzítenünk, hogy a sátor fel­ső nyílásába egy fogóüveget (egy üveglombikot) helye­zünk. Mivel a legyek kiraj­zásuk után a fény felé rö­pülnek, pontos információkat nyerhetünk a károsító meg­jelenéséről. Ha azt tapasztal­juk, hogy 3—10 légy „döngi- csél” a fogóüvegben, a véde­kezést feltétlenül meg kell kezdem! Házikertekben olyan hatékony vegyszerek állnak rendelkezé­sünkre, mint a 0,2 százalékos Me- tation 50 EC, vagy a 0,2 száza­lékos Ditrifon 50 WP. Mindkét készítménynek 10 nap az élel­mezésegészségügyi várakozási ideje, melynek letelte után a gyümölcs bízvást fogyasztható. A legújabb nagy hatású készítmény- röl, a 0,06 százalékos Sumicidin 20 EC-röl viszont tudnunk kell, hogy itt hosszabb várakozási idő­vel, 14 nappal kell számolnunk, annak ellenére, hogy e készít­ményből igen kis mennyiséget, 0,6 litert kell kiszórnunk hektá­ronként ezer liter vízmennyiség­ben. A védekezéseket csak a szerek­re vonatkozó bejelentési kötele­zettségek és az óvó rendszabá­lyok szigorú betartásával szabad elvégezni. Dr. Széles Csaba H KISTERMELOK-KISKERTEK S Nőtt a föld értéke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents