Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-20 / 117. szám
1987. május 20. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás Papírforma Mozgásképtelen, ötödmagával lakik egy vályogból készült, szoba- konyhás házban. N. Juliannának hívják, 54 éves. Gyermekkorában támadta meg a betegség, amely már akkor csaknem tíz évig ágyhoz kötötte. Majd 1954-ben elvitték a szülei Pestre. A mozgásterápiának hála, annyira rendbe jött, hogy egy bottal már eljárkál- gatott a ház körül. De amit a sors az egyik kezével megadott, elvette a másikkal: két év múlva meghaltak a szülei. Ettől fogva a nővére gondoskodott róla, egészen 1974-ig, amikor őt is elveszítette. Két kislány maradt utána, egy hat- és egy hétéves. Alkoholista apjukra nem nagyon számíthattak. Állami gondozásba vették volna őket — N. J.. a nagynéni, nem engedte. Majd ő felneveli őket. Nagyon jó gyerekek voltak, nem kellett őket tanulásra, munkára noszogatni — csinálták maguk tói, amit tudtak. S amit sem a két gyerek, sem „a mami” (így hívják nagynénjüket) nem bírt, azt elvégezték a jólelkú szomszédok, vagy a kislányok nővére. És még mindig híja volt a pohárnak: 14 éves volt a nagyobbik lány, amikor egy szívizomgyulladás után „a mami” ismét megbénult. Le kellett mondani a továbbtanulásról — két hét után otthagyta a szakközépiskolát. Ápolta a nagynénjét, gondoskodott a húgáról, aki az általános iskola után elvégezte az egészségügyi szakiskolát, most már ápolónő a kisvárdai kórházban. Amint lehetett, munkába állt a nagyobbik lány is — 16 éves korától dolgozik a helyi tsz-ben. Egy évvel ezelőtt pedig férjhez ment. Nem lévén más megoldás, a férj is odaköltözött abba az egyszobás kis házba. Érthető, hogy mielőbb saját tetőt szeretnének a fejük fölé — munkahelyi, OTP-köl- csönnel építkeznek, ugyanazon a portán, a régi ház mellett. Az új házban helye lesz — amíg szüksége van rá — a húgnak és az önmaga ellátására képtelen nagynéninek is. A fiatal házaspárnak is könnyebbséget jelentett volna — jelentene —, ha „a mami” után nekik is elszámolnák az eltartott családtagokra tekintettel járó szociálpolitikai kedvezményt. De nem számolták el. Ugyanis a papírforma szerint N. J„ a nagynéni „idegen”, mint azt a kisvárdai OTP-fiók- ban közölték a házaspárral. N. J. viszont úgy érzi, nem ezt érdemelnék a fiatalok — ezért írt szerkesztőségünknek. Az OTP megyei igazgatóságán megtudtuk: lehet kivétel a szabály alól — a Pénzügyminisztérium méltányolhatja a család helyzetét, mint arra gyakorlatukban már akadt példa. Gönczi Mária TŰRJÜK? Kutyaügyben szólított meg a minap egyik ismerősöm. Tenni kellene valamit — kezdte —, hogy az ebtulajdonosok jobban tiszteljék kutyátlan társaik érdekeit, mert ez nem szimpátia kérdése, hanem olykor közegészségügyi. Igen, az utcákon, parkokban, tereken, játszóhelyeken félreérthetetlen nyomokat hagyó ebekről van szó. Ismerősöm egyetlen helyszínt említett, a nyíregyházi Jósaváros kedvelt Robinson-dombját, ahol naponta gyermekek százai élvezik a megőrzött természet egy darabkáját — és nem éppen gondtalanul . . . Mert kutyák százait is hordják oda sétáltatni, futtatni gazdáik. S utánuk jönnek a gyerekek, akik játszanának, ha. . . Igaz a dombot rendszeresen és nagy gonddal takarítják, de minden „maradékot” képtelenség eltüntetni. Miért nem kötelezik a gazdákat ebeik hulladékának felfogására, eltüntetésére? Megígértem, hogy szóvá teszem a kutyaügyet. És nem csupán a kutyatartók és az ebet nélkülözők e mindennapos csatájának színhelyéről. Mert akadnak ennél jóval kutyább dolgok is. Mondjuk az otthon egyedül maradó állatok ugatása, vonyítása, kaparása. Nemrég a buszra szállt fel az egyik hölgy megtermett ebével, s a busz vezetője hiába figyelmeztette: a kutyára szájkosarat kell tenni, vagy le kell szállni. A csattanó — sajnos — tipikus. A kutyás hölgy nem tett szájkosarat ebére és nem is szállt le. P. G. KISTERMELŐK ÖRÖME — A JÁRDAPIAC A lap május 14-i számában Nyíregyházi járdiapiacoik címmel megjelent írás megörvendeztette azokat a kistermelőket, akik termelvényei- ket a szóban forgó „járdapiacokon” szeretnék árusítaná. Külön öröm számukra, hogy lehetőséget kaptak saját termesztésű virágaik árusítására is, amire eddig nem volt mód. Ez elsősorban az idős kistermelőiknek jó hír. Megbízásúikból közlöm, hogy mintegy az intézkedés „viszonzásaiként” a kistermelők gondoskodnak a járdapi- acak területének tisztán tartásáról, a jó minőségű áruról. Mi, kertbarátok pedig segíteni fogunk abban, hogy csakis a kistermelőik árusíthassák termelvényeilket a járdapiacokon. Varga Ferenc kertbarát, nyugdíjas Nyíregyháza, Arany J. u. 23. MINDEN MEGKERÜLT Május 10-én, vasárnap a 7-es buszon felejtettem táskámat, benne fontos iratokkal, pénzzel. A buszra a temetőnél szálltam fel és az Omn iánál szálltam le. Sajnos, már későn vettem észre, hogy nincs a táskám. Kétség- beesésemben a Bessenyei téren parkoló fiatalasszonyhoz fordultam segítségért. Ö vitt el kocsijával a végállomásra, ahol megtudtam, hogy a buszvezető megtalálta és leadta táskámat, amit rendben vissza is kaptam. Mindez vasárnap délelőtt, úgy 11—12 óra tájban történt. Ezúton szeretnék köszönetét mondani a figyelmes buszvezetőnek és a segítőkész fiatalasszonynak, aki kocsijával kivitt a végállomásra, pedig három gyerek is volt vele. Komlósy Kálmánná Nyíregyháza, Kölcsey u. 3. KENŐCSHÖZ KELLENE Kisfiamnak — a budapesti bőrklinika javaslatéra — háromféle krémet kell használnia. Sajnos, az éjszakai krémet egyik nyíregyházi gyógyszertárban sem tudják elkészíteni, mert hiányzik hozzá a karbamidpor. Emiatt máshová (például Debrecenibe) kell utaznunk. Nem országos hiánycikkről van szó, jó lenne, ha az itteni gyógyszertárakban is mielőbb hozzá lehetne jutná ehhez az alapanyaghoz. (teljes név és cím) (Érdeklődtünk a gyógyszertári központban — erre a bizonyos karbamidporra tapasztalataik szerint ritkán van igény. Ennek ellenére szokott lenni, de most valóban kifogyott. Megrendelték, júniusban várják a szállítmányt.) fóliák a földeken Foglalkozásomból eredően gyakran járom a megyét. Így van alkalmam tapasztalni, hol, mennyire ügyelnek (vagy nem ügyelnek) környezetükre az emberek, a gazdálkodó szervezetek, a tanácsok. Önök is írtak már lapjukban az út menti szemétről, ami sajnos sok he- ilyen látható. Én még valamire szeretném felhívni a figyelmet: a számtalan fólia- zsákra, amit, miután felhasználták tartalmát (gondolom, rendszerint műtrágyát szárnak belőle), egyszerűen otthagynak a földeken. Pedig a műanyag nem bomlik el, hónapokig, évekig fogja fújni a szél egyik táblából a másikba. Nem hiszem, hogy olyan nagy pluszmunkát jelentene összegyűjteni ezeket a zsákokat, miután kiürítették őket. A környezetvédelem sokszor pénz kérdése (is). Legalább azt tegyük meg, ami nem kerül egy fillérbe sem. Gárdos István Vásárosnamény VENDEGEK VÁCRÚL Két évivel ezelőtt járt Vácott — az ottani tesbvérszer- vezet meghívására — a nyíregyházi körzeti pedagógus- szakszervezet nyugdíjas tagozatának vezetősége. Most pedig mi láttuk vendégül a váciakat, akik háromnapos látogatásra érkeztek hozzánk. Megtekintették Sóstót, a iMumúzeumort, miajd a szabolcsi földvárat, a Mudrá- nyi-kúriát, Tiszaberoelen Bessenyei György szülőházát, Paszabon a népművészeti alkotóházat. Megismerkedtek a tanárképző főiskolával, szép botanikus kertjével, könyvtárával és természetesen sétát tettek Nyíregyházán is, felkeresték a múzeumot. Reméljük, mind a látnivalók, mind pedig a tapasztalatcsere kellemes benyomásokat hagyott vendégeinkben. M. Takács Ferenc Szerkesztői üzenetek B. L.-né, Kisvárda: A kért információ teljes egészében így hangzik: „A tag balesete esetén, baleseti eredetű, állandó, részleges egészségkárosodásnál, ha annak mértéke 10 és 30 százalék közötti, a 75 ezer forintnak az egészségkárosodás foka szerinti hányadát fizeti a biztosító”. A levelében közöltek alapján tehát az ön esete más elbírálás alá esik. Sebők Lajosné, Nyíregyháza: Köszönősarait eljuttattuk az illetékesekhez. Örülünk, hogy elégedett volt az ügyintézéssel, de mi éppen az ilyen eljárást érezzük természetesnek — jóllehet tudjuk, hogy sajnos nem mindig és nem mindenütt az —, emiatt nem tartjuk szükségesnek sorai közlését. K. M. Újfehértó:' Értesülései nem helytállóak, földjáradék csak termelőszövetkezeti tag részére folyósítható. Pócsi Józsefné, Jármi: Delila keresztnevű unokáját december 9-én köszöntheti, jóllehet — mivel igen ritka névről van szó — ez a névnap valóban nem szerepel a naptárakban. Kotricz Mihály, Nyíregyháza: Értesüléseink szerint a Lakszöv besorolta önt az építőtagok sorába, ami azt jelenti, hogy a Kodály Zoltán utca térségében épülő garázsok egyike az öné lesz. T. J., Fehérgyarmat: A levelében leírtaik alapján megilleti a 40 éves jubileumi jutalom, ami nyugdíjazás esetén már — legkevesebb — 35 év munkaviszony után is jár. Cs. Ferenc, Nyíregyháza. A vállalat kollektív szerződésének segítségével tájékozódhat arról, megilleti-e Önt a munkaruha, s ha igen, milyen feltételekkel. Munkaruha helyett pénzbeli megváltás nem adható. Az illetékes válaszol EGY apróságon MÚLOTT Tavaly júniusban tanácsi értékesítésű OTP-lakást kaptam Nyíregyházán a Korányi Frigyes úton, a II/2 jelű épületben. Ezen a lakótelepen a kivi tél ező, a SZÁÉV a bíz lakástömbből nyolcat már átadott, de a mi tömbünk, valamint a II/l jelű épület átadása egyre késik — írta az érdekeltek nevében egyik olvasónk, aki azt ás megemlítette, hogy a lakáshoz kapott 'kölcsön részleteit már fizetnie kell, miközben nem tud beköltözni. Panaszát eljuttattuk a Szabolcs megyei Állami Építőiipari Vállalathoz, amelynek igazgatója, Seres Antal a következőkről tájékoztatta szerkesztőségünket válaszlevelében. A Korányi Frigyes úton tíz, 16 lakásos épület megépítésére kötöttek szerződést az OTP Szalboles-Szatmár megyei Igazgatóságával. A szerződés értelmében a befejezési határidő 1987. június 30. Az OTP-vel történt előzetes egyeztetés alapján mindent elkövettek azért, hogy — a megrendelő kérésének megfelelően — még 1986-ban átadják az épületeket, amelyek el is készültek. A gázzal működő berendezések biztonságát szolgáló gézretesze- lőt azonban nem tudták beszerezni, lévén az országos hiánycikk, mint azzal lapunkban is foglalkoztunk. Az említett alkatrészt Végül közvetlenül Csehszlovákiából szerezték be. így a II/l és a 11/2 jelű épületet még júniusban átadják. A HÓNAP VEGÉRE ELKÉSZÜL A Fels ő - T i s za - vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője, Eiben Endre tájékoztatta levélírónkat — akii a községükben tapasztalható belvízre panaszkodott — és szerkesztőségünket, hogy Uszka belterületén, a Batár balparti töltésének közelébe tervezett csapadékcsatorna megépítésére még az elmúlt évben megtették a szükséges lépéseket. A beruházást lebonyolító OVI BÉR megrendelte a munkát, amit a napokban fognak elvégezni. A kivitelező tájékoztatása szerint a befejezési határidő május 31. MINIKIFLI Egy, a szabványosnál jóval kisebbre sikeredett kif-. lit küldött be a szerkesztőségbe egyik nyírbogdányi olvasónk. A Nyíregyházi Sütőipari Vállalatnál utánanéztek az ügynek és megállapították, hogy a kiflit a Deme- cseri Áfész 30. sz. ABC-áru- házában vásárolták, ahol egyébként meg vannak elégedve a sütőipari termékek minőségével. A vállalat kérte az ABC vezetőjét, hogy Tva mégis szabványon kívüli termékkel találkoznának, ne vegyék át értékesítésre. A tejeskiflit készítő üzemekben is intézkedtek, hogy hasonló eset ne forduljon elő. Ítlagríszesedés a felmanlés idejére Új munkakörben B. K. tiszavasvári lakos arra kér választ, hogy milyen részesedés illeti meg a tsz-tagot a munka alóli felmentés idejére. Szövetkezetük belső szabályzata értelmében ugyanis az öregségi nyugdíjra jogosult tag — ha legalább öt éve folyamatosan tagja a termelőszövetkezetnek — átlagrészesedésének folyósítása mellett 30 napra felmenthető a munka alól. A levélíró azt kifogásolja, hogy bár valóban megkapta a 30 napos felmentést, de átlagrészesedést csak 21 napra fizettek számára. Általános tájékoztatásként közöljük, hogy a munkavégzési kötelezettség alól — az átlagrészesedés folyósítása mellett — a vezetőség felmentheti a tsz-tagot. Ez azonban csak lehetőség, amit a vezetőség saját jogkörében, kérelemre gyakorol, vagyis kikényszeríteni nem lehet. Ha viszont megadják a felmentést — amire az alapszabályban meghatározott időtartamon belül van lehetőség —, akkor például a 30 napos felmentési időre 30 napra járó átlagrészesedés illeti meg a tagot. Olvasónknak tehát azt javasoljuk, hogy forduljon a szövetkezeti döntőbizottsághoz, mivel a felmentéssel jogosulttá vált az arra az időre járó átlagrészesedésre is. K. A. rohodi olvasónk testvére régóta külföldön él. A testvér földjét az egyik termelőszövetkezet használja, de földjáradékot nem fizet utána, jóllehet arról lemondott a testvér olvasónk javára. Helytálló-e a szövetkezet eljárása? — érdeklődik olvasónk. Földjáradékra az jogosult — további feltételek megléte esetén —, akinek a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő földjét a termelőszövetkezet használja. Mivel olvasónk esetében nincsenek meg ezek a feltételek, ezért részére nem lehet földjáradékot folyósítani. T. F. nyíregyházi lakos évek óta tagja az egyik termelőszövetkezetnek, ahol most személyi változások várhatók. Olvasónk attól tart, hogy őt is más munkakörbe fogják helyezni. Szükséges-e ehhez az ő hozzájárulása, és az új munkakörben csökkenhet-e a keresete? — kérdi levelében. A közös munka teljesítésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket — amelyek természetesen mindkét felet terhelik — írásbeli megállapodásba kell foglalni. Ebben meg kell határozni a tsz-tag munkakörét és munkadíját is. Indokolt esetben — például ha belső átszervezésre kerül sor — a termelőszövetkezet egyoldalúan is módosíthatja a munkakört. A munkadíj a ténylegesen ellátott munka alapján jár. Megjegyezzük azonban, hogy mindemellett a termelő- szövetkezet köteles tagjainak — képzettségük' szerinti és az adottságoknak megfelelő — foglalkoztatásáról gondoskodni. H. F. nyírmadai levélírónk nappali őrként dolgozik a termelőszövetkezetben. Méltánytalannak érzi, hogy őt nem részesítették az 1986-os év után járó részesedésben. Ezt azzal indokolta a termelőszövetkezet, hogy levélírónk nem teljesítette az előírt feltételt, vagyis nem szedte le a termést a harminc almafáról. A levélíró — állítása szerint — ennek egészségi állapota miatt nem tudott eleget tenni, s úgy gondolja, őt is megilleti a részesedés. A részesedést — a gazdálkodás eredményétől függő mértékben — a végzett munka arányában fizetik ki. Ennek felosztását az alapszabályban, illetve a munkaügyi szabályzatban meghatározott elvek alapján a közgyűlés, vagy a vezetőség hagyja jóvá. Ezért a termelőszövetkezetnek módjában áll, hogy különböző feltételekhez kösse az eredménytől függő részesedés felosztását, s attól függően járjon el, hogy teljesítette-e a tag ezeket a feltételeket vagy sem. Amennyiben azonban a levélíró indoka alapos, és megfelelően ifi tudja magát menteni, hogy miért nem teljesítette a feltételeket, a döntőbizottsághoz fordulhat kérelmével. Dr. Nyitrai Zoltán
