Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-20 / 117. szám

1987. május 20. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás Papírforma Mozgásképtelen, ötöd­magával lakik egy vá­lyogból készült, szoba- konyhás házban. N. Ju­liannának hívják, 54 éves. Gyermekkorában támadta meg a betegség, amely már akkor csak­nem tíz évig ágyhoz kö­tötte. Majd 1954-ben el­vitték a szülei Pestre. A mozgásterápiának hála, annyira rendbe jött, hogy egy bottal már eljárkál- gatott a ház körül. De amit a sors az egyik ke­zével megadott, elvette a másikkal: két év múlva meghaltak a szülei. Ettől fogva a nővére gondosko­dott róla, egészen 1974-ig, amikor őt is elveszítette. Két kislány maradt utá­na, egy hat- és egy hét­éves. Alkoholista apjukra nem nagyon számíthattak. Állami gondozásba vették volna őket — N. J.. a nagynéni, nem engedte. Majd ő felneveli őket. Nagyon jó gyerekek vol­tak, nem kellett őket ta­nulásra, munkára noszo­gatni — csinálták maguk tói, amit tudtak. S amit sem a két gyerek, sem „a mami” (így hívják nagynénjüket) nem bírt, azt elvégezték a jólelkú szomszédok, vagy a kis­lányok nővére. És még mindig híja volt a pohárnak: 14 éves volt a nagyobbik lány, amikor egy szívizomgyulladás után „a mami” ismét megbénult. Le kellett mondani a továbbtanulás­ról — két hét után ott­hagyta a szakközépisko­lát. Ápolta a nagynénjét, gondoskodott a húgáról, aki az általános iskola után elvégezte az egész­ségügyi szakiskolát, most már ápolónő a kisvárdai kórházban. Amint lehetett, munká­ba állt a nagyobbik lány is — 16 éves korától dol­gozik a helyi tsz-ben. Egy évvel ezelőtt pedig férj­hez ment. Nem lévén más megoldás, a férj is oda­költözött abba az egyszo­bás kis házba. Érthető, hogy mielőbb saját tetőt szeretnének a fejük fölé — munkahelyi, OTP-köl- csönnel építkeznek, ugyanazon a portán, a ré­gi ház mellett. Az új ház­ban helye lesz — amíg szüksége van rá — a húg­nak és az önmaga ellátá­sára képtelen nagynéni­nek is. A fiatal házaspárnak is könnyebbséget jelentett volna — jelentene —, ha „a mami” után nekik is elszámolnák az eltartott családtagokra tekintettel járó szociálpolitikai ked­vezményt. De nem szá­molták el. Ugyanis a pa­pírforma szerint N. J„ a nagynéni „idegen”, mint azt a kisvárdai OTP-fiók- ban közölték a házaspár­ral. N. J. viszont úgy ér­zi, nem ezt érdemelnék a fiatalok — ezért írt szer­kesztőségünknek. Az OTP megyei igazgatóságán megtudtuk: lehet kivétel a szabály alól — a Pénz­ügyminisztérium méltá­nyolhatja a család hely­zetét, mint arra gyakorla­tukban már akadt példa. Gönczi Mária TŰRJÜK? Kutyaügyben szólított meg a minap egyik ismerősöm. Ten­ni kellene valamit — kezdte —, hogy az ebtulajdonosok job­ban tiszteljék kutyátlan társaik érdekeit, mert ez nem szim­pátia kérdése, hanem olykor közegészségügyi. Igen, az utcákon, parkokban, tereken, játszóhelyeken fél­reérthetetlen nyomokat hagyó ebekről van szó. Ismerősöm egyetlen helyszínt említett, a nyíregyházi Jósaváros kedvelt Robinson-dombját, ahol naponta gyermekek százai élvezik a megőrzött természet egy darabkáját — és nem éppen gond­talanul . . . Mert kutyák százait is hordják oda sétáltatni, futtatni gaz­dáik. S utánuk jönnek a gyerekek, akik játszanának, ha. . . Igaz a dombot rendszeresen és nagy gonddal takarítják, de minden „maradékot” képtelenség eltüntetni. Miért nem kö­telezik a gazdákat ebeik hulladékának felfogására, eltünte­tésére? Megígértem, hogy szóvá teszem a kutyaügyet. És nem csu­pán a kutyatartók és az ebet nélkülözők e mindennapos csa­tájának színhelyéről. Mert akadnak ennél jóval kutyább dol­gok is. Mondjuk az otthon egyedül maradó állatok ugatása, vonyítása, kaparása. Nemrég a buszra szállt fel az egyik hölgy megtermett ebé­vel, s a busz vezetője hiába figyelmeztette: a kutyára szájko­sarat kell tenni, vagy le kell szállni. A csattanó — sajnos — tipikus. A kutyás hölgy nem tett szájkosarat ebére és nem is szállt le. P. G. KISTERMELŐK ÖRÖME — A JÁRDAPIAC A lap május 14-i számában Nyíregyházi járdiapiacoik cím­mel megjelent írás megör­vendeztette azokat a kister­melőket, akik termelvényei- ket a szóban forgó „járda­piacokon” szeretnék árusíta­ná. Külön öröm számukra, hogy lehetőséget kaptak sa­ját termesztésű virágaik áru­sítására is, amire eddig nem volt mód. Ez elsősorban az idős kistermelőiknek jó hír. Megbízásúikból közlöm, hogy mintegy az intézkedés „viszonzásaiként” a kisterme­lők gondoskodnak a járdapi- acak területének tisztán tar­tásáról, a jó minőségű áruról. Mi, kertbarátok pedig se­gíteni fogunk abban, hogy csakis a kistermelőik árusít­hassák termelvényeilket a jár­dapiacokon. Varga Ferenc kertbarát, nyugdíjas Nyíregyháza, Arany J. u. 23. MINDEN MEGKERÜLT Május 10-én, vasárnap a 7-es buszon felejtettem tás­kámat, benne fontos iratok­kal, pénzzel. A buszra a te­metőnél szálltam fel és az Omn iánál szálltam le. Saj­nos, már későn vettem észre, hogy nincs a táskám. Kétség- beesésemben a Bessenyei té­ren parkoló fiatalasszonyhoz fordultam segítségért. Ö vitt el kocsijával a végállomásra, ahol megtudtam, hogy a buszvezető megtalálta és le­adta táskámat, amit rendben vissza is kaptam. Mindez vasárnap délelőtt, úgy 11—12 óra tájban történt. Ezúton szeretnék köszöne­tét mondani a figyelmes buszvezetőnek és a segítő­kész fiatalasszonynak, aki kocsijával kivitt a végállo­másra, pedig három gyerek is volt vele. Komlósy Kálmánná Nyíregyháza, Kölcsey u. 3. KENŐCSHÖZ KELLENE Kisfiamnak — a budapesti bőrklinika javaslatéra — há­romféle krémet kell hasz­nálnia. Sajnos, az éjszakai krémet egyik nyíregyházi gyógyszertárban sem tudják elkészíteni, mert hiányzik hozzá a karbamidpor. Emi­att máshová (például Debre­cenibe) kell utaznunk. Nem országos hiánycikkről van szó, jó lenne, ha az itteni gyógyszertárakban is mi­előbb hozzá lehetne jutná ehhez az alapanyaghoz. (teljes név és cím) (Érdeklődtünk a gyógy­szertári központban — erre a bizonyos karbamidporra tapasztalataik szerint ritkán van igény. Ennek ellenére szokott lenni, de most való­ban kifogyott. Megrendelték, júniusban várják a szállít­mányt.) fóliák a földeken Foglalkozásomból eredően gyakran járom a megyét. Így van alkalmam tapasztal­ni, hol, mennyire ügyelnek (vagy nem ügyelnek) kör­nyezetükre az emberek, a gazdálkodó szervezetek, a tanácsok. Önök is írtak már lapjukban az út menti sze­métről, ami sajnos sok he- ilyen látható. Én még vala­mire szeretném felhívni a fi­gyelmet: a számtalan fólia- zsákra, amit, miután felhasz­nálták tartalmát (gondolom, rendszerint műtrágyát szár­nak belőle), egyszerűen ott­hagynak a földeken. Pedig a műanyag nem bomlik el, hó­napokig, évekig fogja fújni a szél egyik táblából a má­sikba. Nem hiszem, hogy olyan nagy pluszmunkát je­lentene összegyűjteni ezeket a zsákokat, miután kiürítet­ték őket. A környezetvéde­lem sokszor pénz kérdése (is). Legalább azt tegyük meg, ami nem kerül egy fil­lérbe sem. Gárdos István Vásárosnamény VENDEGEK VÁCRÚL Két évivel ezelőtt járt Vá­cott — az ottani tesbvérszer- vezet meghívására — a nyír­egyházi körzeti pedagógus- szakszervezet nyugdíjas ta­gozatának vezetősége. Most pedig mi láttuk vendégül a váciakat, akik háromnapos látogatásra érkeztek hozzánk. Megtekintették Sóstót, a iMumúzeumort, miajd a sza­bolcsi földvárat, a Mudrá- nyi-kúriát, Tiszaberoelen Bessenyei György szülőhá­zát, Paszabon a népművésze­ti alkotóházat. Megismerked­tek a tanárképző főiskolával, szép botanikus kertjével, könyvtárával és természete­sen sétát tettek Nyíregyhá­zán is, felkeresték a múze­umot. Reméljük, mind a lát­nivalók, mind pedig a ta­pasztalatcsere kellemes be­nyomásokat hagyott vendé­geinkben. M. Takács Ferenc Szerkesztői üzenetek B. L.-né, Kisvárda: A kért információ teljes egé­szében így hangzik: „A tag balesete esetén, baleseti eredetű, állandó, részleges egészségkárosodásnál, ha annak mértéke 10 és 30 szá­zalék közötti, a 75 ezer fo­rintnak az egészségkároso­dás foka szerinti hányadát fizeti a biztosító”. A leve­lében közöltek alapján te­hát az ön esete más elbí­rálás alá esik. Sebők Lajosné, Nyíregy­háza: Köszönősarait eljut­tattuk az illetékesekhez. Örülünk, hogy elégedett volt az ügyintézéssel, de mi éppen az ilyen eljárást érezzük természetesnek — jóllehet tudjuk, hogy saj­nos nem mindig és nem mindenütt az —, emiatt nem tartjuk szükségesnek sorai közlését. K. M. Újfehértó:' Értesü­lései nem helytállóak, föld­járadék csak termelőszövet­kezeti tag részére folyósít­ható. Pócsi Józsefné, Jármi: Delila keresztnevű unoká­ját december 9-én köszönt­heti, jóllehet — mivel igen ritka névről van szó — ez a névnap valóban nem sze­repel a naptárakban. Kotricz Mihály, Nyíregy­háza: Értesüléseink szerint a Lakszöv besorolta önt az építőtagok sorába, ami azt jelenti, hogy a Kodály Zoltán utca térségében épü­lő garázsok egyike az öné lesz. T. J., Fehérgyarmat: A levelében leírtaik alapján megilleti a 40 éves jubileu­mi jutalom, ami nyugdíja­zás esetén már — legkeve­sebb — 35 év munkaviszony után is jár. Cs. Ferenc, Nyíregyháza. A vállalat kollektív szerző­désének segítségével tájé­kozódhat arról, megilleti-e Önt a munkaruha, s ha igen, milyen feltételekkel. Munkaruha helyett pénzbe­li megváltás nem adható. Az illetékes válaszol EGY apróságon MÚLOTT Tavaly júniusban tanácsi értékesítésű OTP-lakást kap­tam Nyíregyházán a Korá­nyi Frigyes úton, a II/2 jelű épületben. Ezen a lakótele­pen a kivi tél ező, a SZÁÉV a bíz lakástömbből nyolcat már átadott, de a mi töm­bünk, valamint a II/l jelű épület átadása egyre késik — írta az érdekeltek nevé­ben egyik olvasónk, aki azt ás megemlítette, hogy a la­káshoz kapott 'kölcsön részle­teit már fizetnie kell, miköz­ben nem tud beköltözni. Panaszát eljuttattuk a Sza­bolcs megyei Állami Építő­iipari Vállalathoz, amelynek igazgatója, Seres Antal a kö­vetkezőkről tájékoztatta szer­kesztőségünket válaszlevelé­ben. A Korányi Frigyes úton tíz, 16 lakásos épület meg­építésére kötöttek szerződést az OTP Szalboles-Szatmár megyei Igazgatóságával. A szerződés értelmében a befe­jezési határidő 1987. június 30. Az OTP-vel történt elő­zetes egyeztetés alapján min­dent elkövettek azért, hogy — a megrendelő kérésének megfelelően — még 1986-ban átadják az épületeket, ame­lyek el is készültek. A gázzal működő berendezések biz­tonságát szolgáló gézretesze- lőt azonban nem tudták be­szerezni, lévén az országos hiánycikk, mint azzal la­punkban is foglalkoztunk. Az említett alkatrészt Vé­gül közvetlenül Csehszlová­kiából szerezték be. így a II/l és a 11/2 jelű épületet még júniusban átadják. A HÓNAP VEGÉRE ELKÉSZÜL A Fels ő - T i s za - vidéki Víz­ügyi Igazgatóság osztályveze­tője, Eiben Endre tájékoztat­ta levélírónkat — akii a köz­ségükben tapasztalható bel­vízre panaszkodott — és szerkesztőségünket, hogy Uszka belterületén, a Batár balparti töltésének közelébe tervezett csapadékcsatorna megépítésére még az elmúlt évben megtették a szüksé­ges lépéseket. A beruházást lebonyolító OVI BÉR megren­delte a munkát, amit a na­pokban fognak elvégezni. A kivitelező tájékoztatása sze­rint a befejezési határidő május 31. MINIKIFLI Egy, a szabványosnál jó­val kisebbre sikeredett kif-. lit küldött be a szerkesztő­ségbe egyik nyírbogdányi ol­vasónk. A Nyíregyházi Sütő­ipari Vállalatnál utánanéz­tek az ügynek és megállapí­tották, hogy a kiflit a Deme- cseri Áfész 30. sz. ABC-áru- házában vásárolták, ahol egyébként meg vannak elé­gedve a sütőipari termékek minőségével. A vállalat kérte az ABC vezetőjét, hogy Tva mégis szabványon kívüli ter­mékkel találkoznának, ne vegyék át értékesítésre. A te­jeskiflit készítő üzemekben is intézkedtek, hogy hasonló eset ne forduljon elő. Ítlagríszesedés a felmanlés idejére Új munkakörben B. K. tiszavasvári lakos arra kér választ, hogy milyen részesedés illeti meg a tsz-tagot a munka alóli felmen­tés idejére. Szövetkezetük belső szabályzata értelmében ugyanis az öregségi nyugdíjra jogosult tag — ha legalább öt éve folyamatosan tagja a termelőszövetkezetnek — át­lagrészesedésének folyósítása mellett 30 napra felment­hető a munka alól. A levélíró azt kifogásolja, hogy bár valóban megkapta a 30 napos felmentést, de átlagrésze­sedést csak 21 napra fizettek számára. Általános tájékoztatásként közöljük, hogy a munkavég­zési kötelezettség alól — az átlagrészesedés folyósítása mellett — a vezetőség felmentheti a tsz-tagot. Ez azon­ban csak lehetőség, amit a vezetőség saját jogkörében, ké­relemre gyakorol, vagyis kikényszeríteni nem lehet. Ha viszont megadják a felmentést — amire az alapszabály­ban meghatározott időtartamon belül van lehetőség —, akkor például a 30 napos felmentési időre 30 napra járó átlagrészesedés illeti meg a tagot. Olvasónknak tehát azt javasoljuk, hogy forduljon a szövetkezeti döntőbizottsághoz, mivel a felmentéssel jo­gosulttá vált az arra az időre járó átlagrészesedésre is. K. A. rohodi olvasónk testvére régóta külföldön él. A testvér földjét az egyik termelőszövetkezet használja, de földjáradékot nem fizet utána, jóllehet arról lemondott a testvér olvasónk javára. Helytálló-e a szövetkezet eljárá­sa? — érdeklődik olvasónk. Földjáradékra az jogosult — további feltételek meglé­te esetén —, akinek a tulajdonában vagy haszonélvezeté­ben lévő földjét a termelőszövetkezet használja. Mivel olvasónk esetében nincsenek meg ezek a feltételek, ezért részére nem lehet földjáradékot folyósítani. T. F. nyíregyházi lakos évek óta tagja az egyik terme­lőszövetkezetnek, ahol most személyi változások várha­tók. Olvasónk attól tart, hogy őt is más munkakörbe fog­ják helyezni. Szükséges-e ehhez az ő hozzájárulása, és az új munkakörben csökkenhet-e a keresete? — kérdi leve­lében. A közös munka teljesítésével kapcsolatos jogokat és kö­telezettségeket — amelyek természetesen mindkét felet terhelik — írásbeli megállapodásba kell foglalni. Ebben meg kell határozni a tsz-tag munkakörét és munkadíját is. Indokolt esetben — például ha belső átszervezésre kerül sor — a termelőszövetkezet egyoldalúan is módosíthatja a munkakört. A munkadíj a ténylegesen ellátott munka alapján jár. Megjegyezzük azonban, hogy mindemellett a termelő- szövetkezet köteles tagjainak — képzettségük' szerinti és az adottságoknak megfelelő — foglalkoztatásáról gondos­kodni. H. F. nyírmadai levélírónk nappali őrként dolgozik a termelőszövetkezetben. Méltánytalannak érzi, hogy őt nem részesítették az 1986-os év után járó részesedésben. Ezt azzal indokolta a termelőszövetkezet, hogy levélírónk nem teljesítette az előírt feltételt, vagyis nem szedte le a termést a harminc almafáról. A levélíró — állítása sze­rint — ennek egészségi állapota miatt nem tudott eleget tenni, s úgy gondolja, őt is megilleti a részesedés. A részesedést — a gazdálkodás eredményétől függő mértékben — a végzett munka arányában fizetik ki. En­nek felosztását az alapszabályban, illetve a munkaügyi szabályzatban meghatározott elvek alapján a közgyűlés, vagy a vezetőség hagyja jóvá. Ezért a termelőszövetke­zetnek módjában áll, hogy különböző feltételekhez kösse az eredménytől függő részesedés felosztását, s attól füg­gően járjon el, hogy teljesítette-e a tag ezeket a feltétele­ket vagy sem. Amennyiben azonban a levélíró indoka alapos, és meg­felelően ifi tudja magát menteni, hogy miért nem telje­sítette a feltételeket, a döntőbizottsághoz fordulhat kérel­mével. Dr. Nyitrai Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents