Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-19 / 116. szám

1987. május 19. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA I KÖZGAZDASÁG Sikeres pályamunkák A Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete feladatkörébe tartozik a me­gyében működő vállalatok, szövetkezetek eredményes gazdálkodásának elősegítése. Ennek több társadalmi meg­közelítését alkalmazzuk. Fontos szerepe van tevé­kenységünkben valamely gazdasági terület értékelésé­re irányuló pályázati rend­szerünknek. Több éves ta­pasztalat azt mutatja, hogy a megyében dolgozó gazdasá­gi szakemberek szívesen ké­szítenek dolgozatot az őket érdeklő terület munkájáról, továbbfejlesztéséről. Az el­múlt négy évben 42 pálya­munka érkezett megyei szer­vezetünkhöz és azok közül több értékes anyagot díjaz­tunk. Minden év elején ak­tuális gazdasági problémákat jelölünk ‘meg pályázati fel­hívásunkban. 1986-ban a következőkre irányítottuk a figyelmet: 1. Termelési tényezőkkel és pénzügyi erőforrásokkal való gazdálkodás hatékony­sága növelésének módjai, le­hetőségei. 2. Vállalati (szövetkezeti) belső érdekeltség továbbfej­lesztésének lehetősége, a to­vábbfejlesztés hatásai. 3. Vállalkozás-versenyké­pesség. Üj vállalkozási for­mák lehetőségeinek realizá­lása a vállalati gazdálkodás­ban. Felhívásunkra kilenc pá­lyamunka érkezett be. Ezek mindegyike megyénk gazdál­kodását érintő témákat dol­gozott fel és kellő alaposság­gal mutatta be a választott területet. Vállalkozás a mező- gazdaságban A díjnyertes pályamunka címe: Vállalkozás, verseny- képesség, az új vállalkozási formák lehetőségeinek reali­zálása a vállalati gazdálko­dásban. Szerzője Veres Já­nos, a nyírbátori városi párt- bizottság titkára. A szerző a kisvállalkozá­sok eddigi tapasztalatai alap­ján megállapítja, hogy a me­zőgazdaságban a munkaidő hatékony kihasználására a szakcsoporti forma — kisebb egységek munkájának méré­se — lehet eredményes. Az eszközök, valamint a munka­idő gazdaságos kihasználá­sának ösztönzésére az áta­lányelszámolásos rendszert látják legalkalmasabbnak. A kisvállalkozások célszerű el­terjesztése javítja az egység gazdasági eredményeit, csök­kennek a fajlagos költségek. A munka szervezettsége jobb ezeken a területeken, mint a nagyüzem más egységeiben. Mindezeket az anyagi érde­keltség motiválja, ami abban az esetben hoz eredményt, ha megfelelő környezetben al­kalmazzák. Eredményesnek tartja a szakcsoporti tevé­kenységet a kertészetben és a szőlőművelésben is. A gé­pesített munkákat továbbra is a nagyüzem látja el, míg minden kézi munka a szak­csoport feladata. A szolgál- gáltatásokért a szakcsoport fizet. Mint árutulajdonost azonban kötelezi a szerző­dés, hogy a termés nagyobb részét a nagyüzemnek érté­kesítsék. A megalakult szak­csoportok feladatokat vettek át az állattenyésztésben, a szállításban, és más szolgál­tatásokban is. Bérnövelési lehetőségek Jelentős költséget lát a szerző a munkaközösségek működésével kapcsolatos ha­tósági engedélyek megszerző­Kisvállalkozás a nagyüzemben sében. Elegendőnek látná a vállalat döntését — határo­zatát —, ha azon belül ala­kul a közösség valamilyen tevékenysége. Megfelelő szer­vezéssel — kellő körülmé­nyek között — pártolja a szerző a kisvállalkozások ki- terjesztését. Ezeknél az ered­mény adja a bérnövelési le- . hetőséget. A belkereskede­lemben a szerződéses üze­mekkel terjedt el ez a forma sikeresen, aminek átültetését keresik a mezőgazdaságban. Előnyösnek és követendőnek tartja még a részes munka- vállalást, ha a végtermékben alakítják ki az érdekeltsé­get. Alkalmazható a rendszer ebben a formában a növény- termelésben éppen úgv, mint az állattenyésztésben. Legelterjedtebbek a válla­latoknál a vállalati gazdasá­gi munkaközösségek, ahol kellő szervezéssel a vállalati jövedelem és az egyéni ér­dekeltség összhangja kiala­kul. A kisvállalkozás csak eszköz az eredményesebb gazdálkodás érdekében — mint írja. Fontosnak tartja, hogy a kisvállalkozások ér­dekeltségi rendszere segítse elő a nagyüzem eredményes­ségét. Nagy jelentőséget tu­lajdonít az önelszámolásnak, ami minden részleg, vállal­kozás költségeit, eredményeit bemutatja. Nyírbátori tapasztalatok A továbbiakban a tanul­mány a nyírbátori Űj Baráz­da Tsz érdekeltségi rend­szerével foglalkozik. Eredmé­nyes a dohánytermelésnél al­kalmazott végtermék-érde­keltségük, ahol az árbevétel 40 százaléka a vállalkozóé. Jobb termésnél elég magas keresetet érnek el, ami gyak­ran belső feszültséget is je­lent. Időnként a kiadott fel­tételek felülvizsgálatra szo­rulnak, mivel a nagyüzem tevékenységében lévő költsé­gek gyorsabban emelkednek, mint a dohány ára. (Gépek, műtrágya, növényvédő sze­rek, energia stb.) A részes művelés kedvező eredményt hozott az almáskertekben is. Alapvető feltétel itt is a végtermék-érdekeltség, ami fontos minőségi tényezőt is jelent. Ez sajátosságánál fog­va kiegészül legalább ötéves időtartammal, ami az állo­mány kezelésének ad fontos­ságot. Visszatetsző a szabályozó rendszerben viszont az, hogy előnyösebb kívülállóval mű­velteim a kertet, mint a ter­melőszövetkezet tagjával. Az állattenyésztésben a vállalati gazdasági munkaközösségek­kel nagyobb érdekeltséget tudnak alapozni. Megoldódott a túlmunka rendszere és így minden időben szakképzett dolgozók adták a gondozást. Ilyen te­rületeken alkalmaznak díj­tételes és egy összegű elszá­molást. A termelőszövetke­zetnél ma már a gazdasági munkaközösségeknek kifize­tett összeg a bértömeg 44 százalékát teszi ki. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy a munkaközösségekben a nagy­üzem kezdeményező, fejlesz­tő és jól szervező egységeket kapott. Marosi Károly, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének elnöke Állami gazdasági pénzek Kölcsön a talpra álláshoz Egyre erőteljesebben kife­jezésre jut a gazdaságirányí­tás korszerűsítése és rugal­masságának növelése. Erre jó példa a bankrendszerben történt változás. Az új bank- rendszer kialakulása, a pénz­piacon végbemenő változások várhatóan szélesebb körű le­hetőséget nyújtanak taggaz­daságainknak a saját, az adottságainkhoz jobban iga­zodó pénzügyi kapcsolatok kialakításában. Az Állami Gazdaságok Or­szágos Egyesülésének kerete­in belül a Vállalati Együtt­működési Alap ebben a for­málódó közegben igyekszik kialakítani és továbbfejlesz­teni azt a működési keretet és formát, amely a taggazda­sági kör sajátos igényeit ké­pes kielégíteni. Ezzel együtt szeretném leszögezni, hogy a VEA nem bank és nem is kí­ván azzá válni, mivel a ban­kokra háruló egy sor felada­tot nem tud ellátni és nem elsődleges célja a kamatjö­vedelemnek — mint a tőke árának — a növelése. A VEA Intéző Bizottsága Kivek az enberbei Magyarországon évente átla­gosan - 45—50 000 emberben talál­nak epekövet, 30—40 000-ben ve­sekövet. Ritkábban fordulnak elő, így kevésbé ismeretesek a vastagbélben keletkező bélsár- kövek. a hasnyálmirigy és a dül- mirigy kövei, a nyálkövek, a visszerek, az ondóhólyag- és a köldök kövei. A különböző szer­vek kövei nagyjából azonos okok miatt keletkeznek. A jelenleg el­fogadott felfogás szerint a kö­vek keletkezése több tényező együttes előfordulásától függ. Az egyik ilyen előfeltétel, hogy az adott szervben a váladék elfo- lyását valami (szűkület, daga­nat, fejlődési rendellenesség stb.) gátolja, és pangás jön létre. A másik, hogy fertőzés, gyulladás következtében levált sejtek, bak­tériumok, véralvadék kőképzó- dési magot alkotnak. A gyulla­dás ezenkívül a váladék vegy- hatásának megváltoztatásával is elősegítheti az oldott anyagok kicsapódását. Kőképződést okoz­hat a váladék vegyi szerkezeté­nek megváltoztatása, éppen az előbbi két ok következtében. A vizelet, az epe és a többi váladék túltelített oldatok, amelyeknek kikristályosodását védőkolloidok gátolják. Ha a kolloidszerkezet megváltozik, nem tudja meggá­tolni a kicsapódást. Ezeken kí­vül még egyes táplálékok, az életmód és a hajlam is szere­pelhet kőképző tényezőként. Az oldatban lévő különféle sók nagyon változatossá teszik a kö­veket. A vesében és a hólyagban képződhetnek foszfát, karbonát (lúgos vizeletben), oxalát, urát, cisztin és xentin kövek (savas vizeletben). Az epéből koleszte­rin, bilirubin, pigment és mész­kőkövek kristályosodhatnak ki. A röntgenfelvétel két epekövet mutat (fehér nyilak). Ebben az esetben a megoldás a műtét: a köveket magával az epehólyag­gal együtt távolítják el. A nyálkő főleg foszforsavas mészből épül fel. Az összetéte­len kívül szám és alak szerint is igen széles a variációs skála. A homokszemcsétől a lúdtojás nagyságúig, a simára csiszolt, a sokoldalú testtől az agancsszerü, szabálytalan formáig minden előfordulhat.’ . A keletkezett . kövek megma­radhatnak eredeti helyükön,' de elég gyakran a hordozószerv mozgása és folyadék áramlása révén más helyekre, elsősorban a kivezetőcsövekbe sodródhat­nak. Találhatunk így követ a közös epevezetékben, a veseve­zetékben és a húgycsőben. Az elvándorolt kövek általában na­gyobb bajok okozóivá válnak, mintha helyben maradnának. Kő jelentkezése és jelenléte valamely szervben önmagában még nem feltétlenül jelent meg­betegedést. Olyannyira, hogy sok ember panaszmentesen leéli éle­tét anélkül, hogy tudomást sze­rezne epe-, vese- vagy valami­lyen más kövéről. Sokszor csak egyéb okból elvégzett vizsgálat vagy végső fokon a boncolás de­rít fényt ezekre a „néma” kö­vekre. Ha a kő bajt okoz, a kli­nikai tünetekből már sefti az or­vos a jelenlétét. Heves, görcsös fájdalom a típusos helyeken, duzzanat, keménység, véres vi­zelet, a világos széklet, láz, sár­gaság stb. jelzik a megfelelő szervek köveit. A bizonyításban azonban az orvos első számú segítőtársa a röntgenvizsgálat. A számítástechnikai kultúra elterjesztéséért Oktat a NYÍR-BIT Az alaptól a felső szintű szakemberekig A vállalatok és termelőszö­vetkezetek megyeszerte fo­lyamatosan építik ki számí­tógépes parkjukat. Megtalál­hatók bennük személyi és professzionális gépek egy­aránt. Ezeknek a berendezé­seknek a hatékony alkalma­zása termelésirányító, szer­vező tevékenysége egyre in­kább fokozódik. A hozzájuk való szakemberek képzésé­nek érdekében a SZÜV nyír­egyházi számítóközpontja 1986 szeptemberében hozta létre a NYIR-BIT oktatási stúdiót. Az általuk szervezett tanfolyamokon a legutóbbi három hónapban több mint kétszázan vettek részt. A kurzusok egyelőre Szábolcs- Szatmár megye területére és a szomszédos közigazgatási egységek hozzánk közelebb eső részeire terjednek ki. A közeljövő céljái között szerepel, hogy az alaptól a felső szintű szakemberekig megoldják az oktatásit. Kiter­jesztik tevékenységűiket a középfokú oktatásban való részvételre, munkavégzés mellett esti vagy hétvégi képzésre, kihelyezett válla­lati tanfolyamokra és felső­fokú képesítést nyújtó okta­tásra. A NYÍR-BIT stúdió ESZR, TPA, SIEMENS szá­mítógépekre, valamint más mikro- és személyi számító­gépekre alkalmaz oktatási programokat. Képeznek ope­rátorokat, folyamat- és rend­szerszervezőket, folyamat- és rendszerprogramozókat. Je­lenleg legnagyobb igény ve­zetők, informatikai és kö­zépszintű vezetők számítógé­pes oktatására van. Betaníta­nak Commodore 64-es gép­kezelőket, programozókat, IBM—PC és ezekkel kompa­tibilis gépkezelőket. Középis­kolákat bevonva tartanak adatrögzítői és operátori tan­folyamokat. PRIMO progra­mozásra már az általános is­kola alsó tagozatától kezdve tanítanak gyerekeket. Felméréseik szerint a me­gyében 1988-ig körülbelül 3 —4 ezer ember számítógépes alapképzését, 3—400 operá­tort, 450—500 szervező és ugyancsak 450—500 progra­mozó képzését kell megolda­ni. A NYÍR-BIT stúdió a szá­mítógép iránt érdeklődők és .alkalmazók minden rétege számára lehetőséget nyitott továbbképzésre. Mindenki számára hozzáférhetővé te­szik az informatikai kultú­rát, fel tudja készíteni az embereket a közeljövő szá­mítástechnikájának minőségi változására. munkáját az elmúlt egy év alatt a megalakuláskor meg­fogalmazott cél elérése ér­dekében végezte, mely sze­rint működését a rugalmas­ság, a gyors operatív intéz­kedés és csak elengedhetet­lenül szükséges bürokrácia jellemezze. Az alap célja to­vábbá az állami gazdaságok likviditási gondjainak segí­tése, a különböző okok miatt rászorulóknak a talpraállás időszakában kamatmentes kölcsön nyújtása és esetleges fejlesztési hitelek biztosítása. Végzi mindezt a tangazda­ságok saját pénzeszközeivel, így az alap közvetítő szere­pet lát el a betételhelyező és a kölcsönt igénybe vevő kö­zött a kölcsönös előnyök biz­tosítása mellett. Ügy gondolom, hogy eddi­gi tevékenysége során a kí­vánalmaknak a VEA megfe­lelt. Bizonyítja mindezt, hogy az elmúlt év során a 124 tag­gazdaságból 111 gazdasággal volt valamilyen pénzügyi kapcsolatban. Ebből 80 gaz­dasággal kölcsönkihelyezési, 31 gazdasággal pedig betétel­helyezési és tagi befizetéses kapcsolata volt. Az intézőbi­zottság 234 kölcsönkérelmet bírált el és engedélyezett. A tőke 1 év alatt közel négy­szer fordult meg. A pénzügyi fegyelmet jel­lemzi, hogy 1986-ban bünte­tő kamatot egy esetben sem kellett alkalmazni, inkább az előtörlesztés volt a jellem­ző. A 39 millió forintos 1986. évi kamatvisszaosztásból az előrejelzések szerint körülbe­lül 50 százalék tőkésítésre kerül. Taggazdaságainknak az alap működése iránti felelős­ségérzetét jól jellemzi, hogy 76 gazdaság betétet helyezett el 345 millió forint értékben. A jövőt illetően a kor kö­vetelményeihez igazodva, fel­adatunknak tekintjük olyan szolgáltatási formák kidolgo­zását és működtetését, ame­lyek elősegítik a termelés műszaki alapjainak megte­remtését és előmozdítják a termelés és a piac időben sok­szor eltolódó összhangjának pénzügyi feltételeit. Ezen túl az eddigieknél differenciál­tabb, mérsékeltebb kamat­terhekkel és futamidőkkel a likviditás megteremtéséhez kívánunk hathatósabb segít­séget nyújtani. Dr. Moldvay István, a Nyírlugosi Állami Gazdaság igazgatója, az intézőbizottság tagja TSZ-ŰJÍTÁSOK Palántanevelés — olcsóbban Az eredmény milliókban mérhető A megye termelőszövetkezetei­ben meghirdetett 1986. évi újítá­si-találmányi pályázaton 18 újí­tást nyújtottak be a szövetke­zetek. Nem lehetünk elégedet­tek, mivel szövetkezeteinkben több száz újítás születik évente, melyek a dokumentálás hiányá­ban megrekednek a gazdaságo­kon belül. A pályázatra beérkezett újítá­sok hasznosságát, gazdaságossá­gát jelzi az újításokat bevezető szövetkezeteknél jelentkező közel 12 millió forintos hasznos ered­mény. Ezért adunk közre belő­lük néhányat. A máriapócsi Rákóczi Tsz-ben Somos József termelési elnök- helyettes primőr zöldségtermesz­tésre, dohányszárításra, palánta­nevelésre, fa-fűrészáru szárítás­ra és hasonló hasznosításra dol­gozott ki újítást. Egy kettős lég­terű építményt tervezett meg, melynek belső légterét üvegből készült vasszerkezet képezi, a külső légterét fóliaborítás. A két légtér azonos köbtartalmú, ösz- szes területi igénye 32 négyzet- méter. Mindkét légtérben a le­vegő cserélhető, egy óránként hatezer köbméter teljesítményű radiálventillátorral. A hőleadó egységet a rácspadozat alatt he­lyezték el, fekvőkéményes hő- kicserélővel, amelyet olajégő táplál. A napenergiát is hasznosító sá­tor kezelése egyszerű, nem igé­nyel drága automatikát. Beke­rülési ára a gyárf kifejlesztett berendezés fele. A fütőenergia- megt^karítás mintegy 20 százalé­kos. összességében egy sátor 1986-ban 134 ezer forintos meg­takarítást eredményezett. A termelőszövetkezetekben leg­inkább alkalmazott MBP-6,5 pót­kocsi átalakítását végezte el Éles Sándor műhelyvezető és Mónik András szerelő a nyírmadai Bé­ke Tsz-ből. Az átalakítás célja, hogy a billenőplatós pótkocsinál megszűnjön a balesetveszély. A pótkocsik oldalajtajának lenyitá- sa eddig sok gondot okozott, a tapasztalat szerint egy szezon­ban eltört, deformálódott. Az újítók olyan szerkezetet alakí­tottak ki, amely billentéskor ön­működően nyitja az oldalajtót. A működtetést az erőgépvezető fülkéből lehet megoldani, így az új módszer munkaerő-megtaka­rítást is eredményez.

Next

/
Thumbnails
Contents