Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-18 / 115. szám

1987. május 18. Kelet-Magyarország 3 Az olvasó kérdésére Bevallom, elsősorban azok­nak a kérdéseknek örültem igazán, amelyek szűkebb szakterületem, a közoktatás, közművelődés, művészeti élet kérdéseit érintették. Egy névtelen levélben fel­tett kérdés: szabályos-e — miért engedik — eEy-egy is­kolában, hogy együtt dolgoz­zon az iskolaigazgató apa és a beosztott tanár feleség, netán a igazgató fia, lánya, vagy menye . . . Pataki Józsej. a megyei ta­nács művelődési osztály ve­zetője: olyan munkaviszony nem képzelhető el, hogy a férj igazgató és a felesége helyettes, vagy fordítva. Az viszont helyenként előfordul — és szabályos — hogy a családtagok ugyanabban az iskolában dolgozzanak. Ez vagy nem oldható meg —egy kisebb településen — más­ként. vagy éppen olyan sza­kos nevelőre van szükség az iskolában. Mindössze annyi megszorítás van. hogy a sa­ját családtagját — aki a munkahelyen a beosztottja —. csak a felettes tanácsi, művelődési szervekkel való egyeztetés után javasolhatja magasabb fizetési kategóriá­ba. s ugyanez vonatkozik a jutalmazásokra, kitünteté­sek adományozására is. Egy­maga nem dönthet. Egv másik olvasó, egy peda­gógus azt kérdezi, hogy mivel nincs saját lakása, viszont kö­zeleg a nyugdíjazása, marad­hat-e a nyugdíjazás után a szolgálati lakásban? Vájaszt ugyancsak a me­gyei tanács művelődési osz­tályának vezetője adott: — Természetesen tovább­ra is maradhat a szolgálati lakásban, mégpedig „jogcím nélküli jóhiszemű bérlőként". Ha a községnek, városnak szüksége van az általa lakott szolgálati lakásra, az illeté­kesek kötelesek számára ugyanolyan komfortfokozatú és a család száma szerint őt megillető nagyságú lakást biztosítani, melyet ebben, az esétben el kell fogadnia. Pásztor Ferenc timári olva­sónk azt nehezményezi, hogy a vakok és csökkentlátóknak nyújtott 90 százalékos kedvez­ményt a Volán távolsági jára­tain nem mindig kapja meg a Gávavencsellö—Rakamaz vo­nalon. Bús Vilmos, a Volán sze- mélyforgalmi szakembere is­meri a gondot, ugyanis úgy­nevezett övezeti díjszabás lé­pett életbe ezzel kapcsolat­ban. amely szerint 0-tól 50 kilométerig 3 forint, 50-től 100 kilométerig 7 forint a kedvezményes viteldíj. A buszvezetőket tájékoztatták erről, de a már említett öve­zeti díjszabás félreértésre ad oköt. Erről igyekeznek job­ban tájékoztatni az utasokat. Mikor javítják ki a nyíregy­házi utakon a kátyúkat, ame­lyek balesetveszélyesek? — kérdezte Fügedi' Imre, nyír- egyháza-jósavárosi olvasónk. Fekete Ferenc, a Nyíregy­házi Városi Tanács közleke­dési csoport vezetője elmond­ta. május végére kell a TAÉV-nek a megrongálódott úttestek kátyúit kijavítani. Megnézik, hogy haladnak a munkával és lépéseket tesz­nek a szerződésben vállalt kötelesség mielőbbi teljesíté­sére. —: Páll Géza újságíró válaszol Tar István olvasónk az iránt érdeklődött, várható-e a kö­zeli, vagy távoli jövőben, hogy Nyíregyházán is bevezetik a trolibuszközlekedést. — Sajnos, nem várható, bár ez lenne a legkörnyezet­kímélőbb és talán legmeg­bízhatóbb tömegközlekedési eszköz Nyíregyházán is — válaszolt a közlekedési cso­port vezetője. — Ez azon­ban az.anyagi források hiá­nya miatt a távlati tervek­ben sem kapott helyet. A je­lenlegi körülmények egyéb­ként is csak az Északi kör­úton tennék lehetővé a tro­lihálózat kiépítését és zavar­talan közlekedését, másutt ez jelentős átépítésekkel vál­na csak megoldhatóvá. így marad továbbra is az autó­busz ... Egy olvasónk azt tudakolta: hol jelentkezhet a megyeszék­helyen ív- és lánghegesztő tanfolyamra? A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat nyíregyházi városi szervezete éppen ol­vasónk jelentkezése után hozta át a szerkesztőségbe rövid közleményét: a TIT nyíregyházi városi szerveze­te a közeli hetekben indít megfelelő számú jelentkező esetén iv-lánghegesztö tan- folyamot. Jelentkezni lehet a TIT városi szervezeténél (Lenin tér 10 a. I. em. Tel.: 10-934), a határidő május 30. A fővárosban élő szabolcsi öregdiákok klubjának egyik tagja azt írja: május 2-án, az emlékezetes Kodály-hangver­senyre néhányan hazautaztak Nyíregyházára, s meg szeret­ték volna nézni belülről is a művelődési központot. Meg­lepetésükre zárva volt. Miért? Vida János igazgató mond­ja: — Május elsején tartot­tuk zárva a házat, mert mint­egy negyven emberünk dol­gozott három-négy helyszí­nen a majálisok, ünnepsé­gek alatt. Ekkor volt a hoz­zánk tartozó szabadtéri szín­padon az Edda-koncert is. Kénytelenek voltunk erre a napra bezárni a művelődési központot. Ellenben másodi­kén már nyitva tartottunk, így a fővárosból hazalátogató öregdiákok valószínű elsején akarták megnézni a házat, amikor valóban nem volt le­hetőség erre. Vagy 2-án dél­előtt 10 óra előtt, ugyanis délelőtt 10-től nyitunk. „...az a szép, ha két anyag összeolvad. Bessenyei György szobrát üljük körül: hatan vagyunk, itt adtunk találkozót egymás­nak a reggeli órán: Batta Mónika fodrász. Jécsák Zsolt hegesztő, Molnár Miklós és Katona Attila szobafestő­mázoló, Katona Béla üveg­műves. A szakma neve mel­lé még egy hétig illik odaír­ni, -hogy tanuló. Mónika és Béla a 107-es, Zsolt, Miklós és Attila a 110-es szakmun­kásképző iskola végzős tanu­lói. Egy idézetben megbúvó gondolat okán hívtam őket meg épp ehhez a szoborhoz. „Dicsőség, pénz, szereiéin ve­zeti az egész világot. Nincs ember, ki e három hatalom közül vagy egyiknek vagy másiknak rabja ne volna.” (Bessenyei György: Toleran- tia 1778. A Budai Nagy Tár­saság Fő Tanítóihoz!) Az önállóság „feldob" Most, amikor a beszélgetés után hozzálátok, hogy sorba szedjem fiatal partnereim gondolatait, előre követelőd- zik a „tanulság". A Besse- nyei-idézetet jó kétszáz év távlatában is elfogadja az öt fiatal, legfeljebb most a szak­munkás-bizonyítvány kéz­hezvétele előtti napokban még úgv látják — s ebben egyet is értenek —, hogy am­bíciójuk vitorláját a szere­lem (értsd: szakmaszeretet), a dicsőség (értsd: alkotni, tenni akarás) és persze a pénz is („ez már vele jár" — amint Zsolt mondja) — fe­szíti. Mónika visszanéz a tanu­lóévekre is. — Nagyon jó volt. hogy en­gedték alkotni az embert, kinyílhatott a fantáziája. Az oktatók biztattak minket, és ha a vendég is vállalta,'hogy ne csak az ő elképzeléseit valósítsam meg, akkor az na­gyon jó volt. Üveg és fantázia — Az én szakmámban meg az a szép, ha két anyag ösz- szeolvad és ha szép a varrat, az a munkámat dicséri. — Ezt Zsolt, a hegesztő mondja. Hozzáteszi, hogy bizony há­rom esztendeje még villany- szerelő akart lenni, de nem vették fel. Most már nem cserélne. Indokol: — A he­gesztő jó munkája láttán Randevú Bessenyeinél Tanulóévelcről, dicsőségről, szerelemről végzős szakmunkásjelöltekkel (Jobbról balra:) Katona Béla, Jécsák Zsolt, Batta Mónika, Katona Attila, Molnár Miklós és az újságíró. (Jávor L. felv.) feloldódik az ember. Soha­sem felejtem el az első ilyen örömömet, amikor egy ka­zánház vizbekötő csövét ön­állóan meghegesztettem. A két szobafestő-mázoló, Miklós és Attila egymást ki­egészítve beszél: — Szép volt a tanulóidő, sok nagyszerű munkát csi­náltunk . . . — Ott voltunk az ÉPSZER tanulóiként a 4-es iskola fel­újításán, meg a reptéren ... — ... az örökösföldi és a Kert közi lakásokon is, most meg az egészségügyi szakis-, kólát festjük . . . Miklós szerint önálló műn­kére nevelte őket az iskola, a brigád is. tehát a szakmun­kás-bizonyítvány átvétele napjával nem sokban válto­zik az életük. — Legfeljebb nagyobb és még komolyabb teljesítményt várnak el majd tőlük. Béla, az üvegműves bevall­ja, hogy a tanulóévek első időszakában volt olyan pilla­nat, amikor egy kis csalódott­ságot érzett, s azt, hogy ta­lán jobban meg kellett volna gondolnia a pályaválasztást. — Szeretek rajzolni, az üvegben, a munkámban egy­re több fantáziát látok.,Szü­leim is azt mondták, hogy ez a jó pályaválasztás. Igazuk volt. • , Távoli vágyként* ä, .tQVább- tanulást dédelgeti magában, arra gondol, hogy az iparmű­vészeti főiskola keramikus szakán majd ... A négyes számú főút császárszáliási for­galmas szakaszán suhanó személykocsik, tá­voli országokból megtérő vagy éppen oda igyekvő ka­mionok váltják egymást. A 265. számú kilométerkő kö­zelében lévő autóspihenőben külföldi turisták nyújtózkod­nak. kávézni készülődnek. Campingkocsijuk a legmo­dernebb technikával ellátott, a légkondicionálás, a vil­lanytűzhely sem hiányzik. Császárszállás ide látszó ví- kendházai idilli hátteret nyújtanak. Az út másik oldalán, né­hány méterrel arrébb, a Kál­lai réten közvetlenül az út mellett két tanya. A husza­dik század végén egyikükbe sem érkezett meg a villany. özvegy Szárcsaházi József- né a ház végében burgonyát vet. Az idegeneket gyanakod­va fogadja, nem sok jót vár a városi embertől. Amikor kiderül, hogy a villanyról szeretnék beszélni vele. kész­ségesen bevezet a lakásba. Az egyszerű, de tiszta nagy­szoba közepén sztaniolpapír csüng a villanylámpa he­lyén. A szoba falán kormos petróleumlámpa. — Hetvenöt évet megél­tem, soha nem volt villa­nyunk. Geszteréden szület­tem. ötvenkét éve lakom itt. Mindig szegénységben vol­Tanyán iám. azi miiem, nog.y meg házam sem lesz soha. Sze­gény megboldogult férjem­mel építettük fel a három­szobás házat, a nyári kony­hát. Az orrommal túrtam a földet, láthatja, vénségemre most is azt csinálom. Én már ha sürvedik. lefekszem. -De velem laknak az unokáim is. jó tanulók, bár szegényké- im ci petróleumlámpa fényé- nél tanulnak. Előkerül a fia is. Alkalmi munkákból él. mostanában sok a dolga, gyakran kérik meg. hogy a tó körül nyara­lók földjét ássa fel. Anyjával neveli a három gyermekét, a felesége otthagyta őket. Az egyik gyerek ellenőrzőköny­ve az asztalon van. Erika a rozsréti iskolába jár, hatodi­kos. Nagyon jó tanuló, az el­lenőrzőkönyve négyessel, ötössel van tele. Szárcsaházi József kezdi el nyakateker- ten magyarázni, hogyan is állnak a villannyal. Többször megígérték már. hogy meg­kapják. de a tanya egyik ol­dalán az országút, a másikon a vasút. A vezeték kiépíté­sét mindez nehezíti, költsé­gesebbé tenné. — Én minden pénzt meg­adnék érte — bólogat az idős Az öt ifjú szakmunkás- (jelöltet) — Bessenyei írása nyomán — a pénz vonzere­jéről is faggatom. Sebtében teljes egyetértésben összeál­lítjuk ötőjük négy szakmájá­nak kereseti-jövedelmi rang­sorát. 1. fodrász, 2. szobafes­tő, 3—4. hegesztő, üvegmű­ves (fej-fej fellett). ff Csak változatos legyen..." Az öt ifjú szakembertől nem hallok lelkes szavakat a jövendő mesés jövedelemről, arról sem, hogy ma bárme­lyikük a borravaló, a masze­kolás szférájába kacsingatna. Tele vannak illúzióval („re­méljük, jól megszervezik a munkát*' — ezt a hegesztő fiú mondja, s ugyancsak tőle hallom: „csak változatos le­gyen a munka, érdekes fel­adatokat kapjon az ember".) és munkájuk szépségét, ér­dekességét sokkal gazdagabb szókinccsel ecsetelik, mint az anyagiakat. Persze abban az egy félmondatban, amit a ri­port elején is idéztem, való­ban minden benne is van, amit a pálya küszöbén ők mondhatnak: „Ez már vele jár Amikor egy hét múlva ke­zükben a bizonyítvánnyal úgymond „kilépnek az élet­be" — a két tekintélyes nyíregyházi iskolából útra- valóul tanulmányi versenyek, általános műveltségi és szak­mai vetélkedők elegáns he­lyezéseit is magúkkal viszik. (Zsolt a Szakma Kiváló Ta­nulója, Miklós számítástech­nikai vetélkedőn jeleskedett, Mónika megyei fodrászver­seny első helyezettjeként ott volt az országos mezőnyben. Béla a szép magyar beszéd­del bizonyított, Attila a szak­ma, a matematika és a ma­gyar nyelv terén ért el sike­reket.) Az igazi vetélkedő most kezdődik. Szilágyi Szabolcs asszony. De senki nem segít rajtunk . .. Profilom villany nélkül elképzelni az életemet, seho­gyan sem megy. Tucatnál több háztartási eszköz, mag­nó, tévé, rádió ... — Petrót sem kapni már — ébreszt fel az idős asz- szony —, gázolajjal világí­tunk. s hiába pucolom a lámpát, mindig kormos ma­rad. Kimegyünk levegőzni. Az udvar szélében fedetlen kút, kínálnak, igyák belőle, jóízű. Vize zavaros. A legközeleb­bi bolt három kilométernyi­re. az iskola legalább ötre. Szárcsaházi néni csak mond­ja, mondja a magáét, ö csak két osztályt járt, olvasni sem tud. Nem menne Nyíregyhá­zára lakni a világ minden kincséért sem. akármilyen szép város is. Ami jó volt az életében, az csak a gye­rekek. unokák . . . Nekik kéne a villany, nem neki .. . A TITÁSZ nagykállói ki- rendeltségének vezetője kö­zölte: a villanyvezeték 300 ezer forintba kerülne. Való­színű, a család ezt az össze­get nem tudja előteremteni. Továbbra \ js petróleumlám­pával világítanak hát a Kál­lai rét két. portáján ... Bodnár István Válogatás a KSH jelentéséből Tudja-e, hogy . .. 1987 első negyedévé­ben jelentősen nőtt a vágó­állatok és az állati termé­kek értékesítése. 21,5 száza­lékkal több vágómarha, 27,9 százalékkal több vágósertés és 20,8 százalékkal több vá­góbaromfi került megyénk­ből a központi árualapba. 6 százalékkal több tejet és mintegy kilenctizedével több tojást vásároltak fel. ... 10G mezőgazdasági terme­lőszövetkezetben 9,2 ezer és 7 állami gazdaságban 1,1 ezer fő fizikai foglalkozású végzett ipari tevékenységet. 1 ... a megye lakónépessé­ge 1987. év elején 583 ezer volt," ismét kevesebb, mint egy évvel korábban. Az él- veszületések száma újra csökkent, a halálozásoké nem-éri el az előző évekét, így a népesség alakulásá­ban az elvándorlások hatá­sa érződik. ... a foglalkoztatottak száma összességében tovább csökkent. Kisebb mértékű emelkedés — az előző évek csökkenésével szemben — csak az iparban volt, főleg a szövetkezeteknél. ... a Munkaerő Szolgálati és Szervező Irodát a ne­gyedév folyamán 2994 ügy­fél — az előző év azonos időszakánál 7 százalékkal több — kereste fel munka­vállalás céljából. A gazdál­kodó szervek 2579 esetben nyújtottak be munkaerő- igényt. főleg fizikai munka­körökre. ... az átlagbérek növekedési üteme a közlekedés, az átlag- kereseteké pedig a mezőgazda­ság és erdőgazdálkodás kivé­telével alacsonyabb volt az 1986. I. negyedévinél. Az átlag­bérek alakulását a bérfejlesz­tések elhalasztása mellett az előző évben végrehajtott bér­emelések áthúzódó hatása is lényegesen befolyásolta. Az át­lagbérek és az átlagkeresetek a közlekedésben és az iparban voltak a legmagasabbak. ...a lakosság betétállo­mánya a negyedév folya­mán 3,3 százalékkal emel­kedett. és március 31-én megközelítette a 10.4 milli­árd forintot. Kedvezően alakult az ifjúsági betétek száma, a munkabér-átutalá­sok és a nyugdíj-előtakaré- kossagi' betétek növekedése viszont a vártnál kedvezőt­lenebb volt. ... a lakosság készpénzbevé­tele — az MNB adatai alapján — 1987. I. negyedévben megkö­zelítette az 5,3 milliárd forin­tot. A növekedés üteme a ko­rábbi évekénél mérsékeltebb volt, amit főleg a bér- és bér­jellegű bevételek alakulása be­folyásolt. Ezek a lakossági jö­vedelmek 45 százalékát tették ki, de a negyedév folyamán realizált többletbevételnek csak a negyede származott emelkedésükből. A többletbe­vétel egyharmadát á háztáji és kisegítő gazdaságok áruértéke­sítése adta. A felvásárlási for­galmat növelte az alma és a dohány előző évről áthúzódó kínálata, de emelkedett a ser­tés, sőt egyes területeken a szarvasmarha felvásárlása is. A társadalombiztosítási és egyéb kifizetések növekedési üteme jóval mérsékeltebb volt az előző év azonos időszakáé­nál. %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents