Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-01 / 102. szám

1987. május 1. UU ÜNNEPI MELLÉKLET C S AILIAIDMCITITIH C N DIVAT Valentino—Hade in Hungary Magyarországon készültek azok a szuperdivatos pulóverek, kötött kabátok, selyem nappali és estélyi viseletek, amelyeket az olasz Dalbosco SNC és a Hungarotex közös divatbemutatón prezentált. A fonalak, szövetek Olaszországból jöttek, csakúgy, mint a modellek, amelyek a világhírű Valentino divatház kreációi. A modellek nagy része vi­szont Magyarországon készült — hazai gyárakban, szövetkezetekben. A közös produkciót olasz cég közvetítésével egyelőre külföldön, többek között Olasz­országban értékesítik. De szó van hazai forgalmazásról is. Képeink a budapesti bemutatóról készültek. I Póló — flitterrel és gyönggyel Ne csüggedjünk, ha kedvenc pólónk min­tája itt-ott a sok mo­sás következtében megkopott. A csillogás most nagy divat; hí­mezzük ki a minta fő vonalait színes flitte- rekkel! Az apró egy- lyukú díszeket a rajz szerint (oldalnézet) erősítsük fel, lánc­szemöltéshez hasonló­an. Váltogathatjuk a flitterek színét: piros- arany-fekete. A min­tába egy-két apró i üveggyöngyöt is varr­hatunk! a természetben Vesét tisztít a zsurló Gyógynövény gyűjtő a hasznon „gazokról” Nyíregyházi üzlet, ahol a rétek gyógyszereit árusítják. „Amikor hazamegyek, a fele­ségem megmondja merre jártam, mit dolgoztam — pusztán az or­ra által.” Gombos Józsefnek, a Herbária Gyógynövénytermelő és Forgalmazó Vállalat nyíregyházi felügyelőjének napi programja imigyen nyitott könyvként éle­te párja előtt. Idestova negyed- százada ezzel foglalkozik. Üzleti titkokról faggatom, de rpég azt sem hajlandó elárulni, hogy né­melyik drognak a lelőhelye mer­re van. A vállalat forgalma pe­dig mindenképpen tabu, mert na­gyon életre kelt a konkurencia. Csak nem ad nekik ötleteket? „Azt mondja nagy pénz a gyógynövénygyűjtés? Tényleg az, én már csak tudom, no nem azért mintha milliomossá lettem volna .. . Példának csak annyit: ha mi a családdal elindulunk ki­rándulni, nem jövünk haza fe­jenként ötszáz forintnál kevesebb értékű drog nélkül. De ehhez ér­teni kell uram, az pedig keve­seknek adatott meg.” Magam is azt hittem ugyanis, hogy a szép szatmári ártéri töl­gyesek fáit fagyöngy pusztítja, pedig — mint most kiderült — az csak értéktelen fakín. Nem tartalmazza azt a vérnyomás- csökkentő anyagot, amiért érde­mes gyűjteni. Bár tartalmazná, akkor talán megmenekülnének a fák, leszedné róluk valaki a le­vegő eme piócáit. Tudni illik még erről a drogról, hogy akkor a legértékesebb, ha almafát tá­mad meg — no ilyet még nem láttam. Mint ahogy fehér üröm is kevesebb van, és ez nagyon fáj­dalmas Gombos Józsefnek: „Nincs annak még tizenöt esz­tendeje sem, hogy 100 vagon­számra gyűjtöttük a megyében a fehér ürmöt, ma már alig van. Megváltozott a táj, a mezőgaz­dasági művelés, még a Tisza sem a régi.” Sorolgatjuk, hogy mit tett tönkre az ember maga, a neki legjobb egészségvédők közül, az­tán olyanra bukkanunk, amely­nek éppen nem ártott, sőt élet­teret nyitott számára. A zsurló ez, amely a vesét tisztítja. A mé­lyen gyökerező primitív gazt nem irtja ki a kukorica egyéb­ként nagyon drasztikus gyomta- lanító szere. így aztán a kuko­rica között akár tiszta kultúrá­ban is megtalálható. ,,Még akkor sincs nyert ügye senkinek, ha kiadós lelőhelyre bukkant. Ezután jön ugyanis a •neheze. A drog szárítva a legér­tékesebb, viszont nem mindegy mit kezdünk el kezelésbe venni. Ha például egy elöregedett lu­cernásban nagy mennyiségű gyer­mekláncfűre bukkanunk, le­gyünk megfontoltak. A szabvány szerint a szárított anyag nem tartalmazhat gyökérfejet, föld­mentesnek kell lennie, sárga gyűrűvel kell törnie ...” és még sok minden másnak meg kell fe­lelnie — tegyük hozzá, de talán ezek a legfontosabbak. Ha példá­ul rajta marad a gyökérfej, ak­kor szárítás közben még pihét is hajthat. A szárítás eredeti színben tör­ténik — folytatódik a rögtönzött«. tanfolyam.” A májusban gyűj­tött bodza fürtjeinek legmegfe­lelőbb valami szellős padlás, ahol a fürtöket egymás mellé egy sorba kell rakni, a száruk nem lehet hosszabb három centinél, a viráguk citromsárga marad . . .” Ugye nem is olyan egyszerű. Aki pedig ennek ellenére elindul az akácvirággyűjtés előtt bodza- virágot gyűjteni és kétség fogja el egy szép liget láttán: hagyja-e meg hatforintos bogyónak, azt Gombos József megnyugtatja: „le kell szedni az egészet, hiszen a sarjúvirágból úgyis elegendő bo­gyó fejlődik, vissza lehet majd jönni ősszel, kettős lesz a ha­szon.” A gyógynövénygyűjtő nap- számja olyan mint a kutya va­csorája. Ha a legilletékesebb mondja, akkor biztos így van. Hozzáteszi, ma már kizárólag ez­zel foglalkozó ember talán nincs is a megyében, pedig régebben igen sok akadt. Azért aki kedv­vel, és szakértelemmel kezd hoz­zá, a jutalma nyilván nem ma­rad el. Varrjunk sátort! Sátorponyvából erős, és a vá­sároknál lényegesen olcsóbb két­személyes sátort készíthetünk. Az ábra alsó részén levő sablon az egyes részeknek a varrás előtti formáját mutatja. A tető (1) és az oldalfalak (2) két vászoncsík­ból készülnek. A tető közepétől kezdve szimpla öltéssel össze­varrjuk a tetőt a mellső fal (3) és a hátsó fal (4) széleivel. A hátsó falba bevarrjuk a kör ala­kú nylonhálóból készített abla­kot. A mellső fal két részből áll: a függőleges bejárati nyílás cip­zárral zárható. A falnak (3) lega­lább a felét nyithatóvá kell ten­ni az alsó él mentén is, hogy kényelmesen járható legyen. A ponyva összevarrását -az áb­ra felső részében levő kereszt- metszetek mutatják. Az öltések helyeit (az átvarrás pontjait) nyilakkal jelöltük. A tető mellső és hátsó részeihez fölül hozzá- varrjuk a háromszögű ereszeket (5). A sátor két fenyőfa (vagy egy­másba tolható alumínium) rúd­dal van alátámasztva. A rudak magasságát kísérletezéssel hatá­rozzuk meg a sátor próbafelál­lítása után. A rúdalátámasztás helyén a sátorponyvát meg kell erősíteni. Ezekre a helyekre a belső oldal felől vastag ponyvá­ból vagy műbőrből egy alátétet varrunk. Ugyanott a sátorpony­vához erős szalagokat varrunk, amikkel a sátrat a rudak felső végéhez kötözhetjük. A falak és a tető összevarrá- sa után a sátor alsó részéhez varrjuk a sátor padlóját. A pad­lót gumírozott vászonból vagy vastag impregnált vászonból kell elkészíteni. A padló széleire erős szalagból néhány hurkot varr­junk fel; ezekbe fűzzük a talaj­hoz rögzítő cövek zsinórjait. (Ilyen cövekek készíthetők kb. 4 mm vastag drótból.) A sátor legalább hat pontban van kifeszítve: a tető négy sar­kán, és az ereszre szerelt (5) fü­leknél. A sátorkötelek csatlako­zási helyein a ponyvát meg kell erősíteni, e helyekre két oldalról bőrből kivágott karikát kell a lyukak köré varrni. Receptek MAKARÓNI PÁSTÉTOM. Hoz­závalók : 50 dkg sertés- vagy marhafelsál, 3—4 dkg füstölt sza­lonna, 1 fej vöröshagyma, vegyes zöldség (sárgarépa, gyökér, zel­ler), 20—25 dkg makaróni, bors, só. A porhanyós tésztához: 20 dkg liszt, 10 dkg vaj vagy margarin, csipetnyi só, tejföl és 1 db tojás. A kisebb fej vöröshagymát ap­róra vágjuk, a zöldséget felkari- kázzuk, a húst kockára darabol­juk a füstölt szalonnával, sóval, borssal puhára pároljuk, majd ledaráljuk. Közben kifőzzük a makarónit, összekeverjük a vaj­jal vagy zsírral és a ledarált hússal. Sózzuk, tejföllel leöntjük, melybe 1 tojássárgáját belekeve­rünk. Egy jénai tálat kibélelünk a fentiekből összeállított porha­nyós tésztával, beleöntjük az összekevert masszát, tetejére rá­húzogatjuk a porhanyós tésztát. Forró sütőben megsütjük, majd tálra borítjuk, reszelt sajtot szó­runk rá. PÁROLT FELSÁL FRANCIÁ­SAN. Hozzávalók: felsál, sonka, füstölt szalonna, savanyú ubor­ka, vegyes zöldség, kevés vaj, 1— 1 fél dl vörös bor, sajt, ma­karóni, só, sonka. Hosszú felsálból szeleteket vá­gunk, húskalapáccsal megvere­getjük, sózzuk és szalonna-, son­ka-, uborkacsík okkal megspékel­jük. A zöldségeket karikára vág­juk, és kevés vajon a szelet hú­sokkal együtt pároljuk. Ha a le­vét elpárolta, hozzáöntjük a bort, és ezzel puhára pároljuk. Sajtos makarónival tálaljuk. SAJTOS TALKEDLI. Hozzáva­lók: 6 db tojás, 6 kanál tejföl, 6 kanál liszt, só, olaj a kisütéshez, reszelt sajt. A tojásfehérjéket habbá ver­jük, hozzáadj ük a hat kanál tej­fölt, hat kanál lisztet és a hat •tojássárgát, kevés sót. Talked!i sütőben kevés zsíron vagy ola­jon kisütjük és reszelt sajttal meghintve, forrón tálaljuk. CSASZARJÉRCE. Hozzávalók: 1,5 kg-os hizlalt jérce, vagykap- pan, só, zsír, szalonna, kevés vaj. A megtisztított csirkén a mell- bőre alatt ujjunkkal a hús és bőr között rést nyitunk. Ebbe vé­kony szelet szalonnát teszünk. Comb csontjait a vékony fonállal a püspökfalathoz kötözzük. Kí­vül, belül gyengén megsózzuk. Kb. 6—8 dkg hevített zsírt rá ön­tünk, lefedjük, és meleg sütőben sütjük. Amikor bámulni kezd., 2— 3 dkg vajat dobunk a levébe, és ezzel állandóan locsolgatjuk, míg teljesen megpuhul. Tálalásig melegen tartjuk, ekkor felszele­teljük. Melegített tálon a része­ket összeillesztjük. A pecsenye­levet kevés vízzel feleresztve mártáscsészében adjuk asztalra. Gombás rizst, párolt szilvát vagy idénysalátát adunk melléje.

Next

/
Thumbnails
Contents