Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-09 / 84. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. április 9. Szálkái diákok Négy évtizede a felszabadulást követően Szatmárban élisőként Mátészalkán létesült középiskola. Nehéz feladatra vállalkozott akkor Kisgyörgy János igazgató: átmeneti megoldásként kétéves élőké-, szító tanfolyamot szervezett, hogy 1947-ben megindulhasson az állami középiskolai oktató-nevelő munka. Az iskola rövid történetében látványos előrelépés 1961- ben kezdődött, amikor a mai épületbe költöztek és nőtt a tanulók, nevelők létszáma, szakközépiskolai osztályokat indítottak. Az Esze Tamás gimnázium és egészségügyi szakközépiskola 886 tanulója ma 28 osztályban jó feltételek között tanulhat. Ehhez jelentősen hozzájárult a megyei tanács támogatásával épült új nyolc tanterem is. A középiskola jelenlegi igazgatója, dr. Nagy László elmondja: kimagasló eredményeket érnek el diákjai a különböző tanulmányi versenyeken, a továbbtanulók felGyakorlati foglalkozás közben az egészségügyi osztály tanulóinak egy csoportja. vételi aránya meghaladja a megyei átlagot. A nevelőtestület egyharmada valamikor tanulóként koptatta ennek az iskolának a padjait. Minderről a mai és öregdiákok hazánk felszabadulásának évfordulóján díszünnepségen emlékeztek meg az iskola sportcsarnokában. Elek Emil Az új nyolctantermes épület aulája. És a húszezer kötet könyv segíti a diákok szellemi fejlődését. Tévó/mgyzot Kisfalvak Talán az olvasó — a tévénéző — már unja is, hogy annyi szó esik mostanában a kistelepülésekről. S valóban: ha inkább csak szó esik, de tettek nem nagyon követik azokat, lassan imamalommá szelidül a tenni- akarás. Márpedig tény, hogy a kisfalvakban nem kevesebb, mint 1,2 millió ember él. Minden negyedik-ötödik ember apró, vagy kis faluban él hazánkban . . . Van-e hát joga bárkinek is levenni a napirendről e nagy horderejű társadalmi, nemzeti kérdést. Aligha. Ezért is hallgattuk, néztük figyelemmel a tévé keddi 2-es csatornáján a Mutató című műsort, amely a kisközségek újratermelődő gondjairól szólt. Mintha csak megyénk egy-egy kistelepülésén jártak volna a tévé riporterei, falukutató szakemberei — a szerkesztő Gyökér András irányításával — bár valójában Borsod megyében vették nagyitó alá a fogyó kistelepüléseket. De a diagnózis nagyon is általánosan hasznosítható, Szabolcs-Szatmár megyében is hasonlók, vagy ugyanazok az okok foglalkoztatják az ott élőket. Filmes szempontból talán a lírai képsorok — amint a falu idős lakói várják az ebédet hozó kis buszt és köszönik a gondoskodást, vagy az aprócska gyermekek vallomásai fogták meg a nézőt. Igazában úgy gondolom, mégis inkább az értelemhez szólt a műsor, nem elég ugyanis csak érzelmileg támogatni a sok évig elhanyagolt, gazdátlanságra ítélt településeket. Többet keU hogy kapjanak, mint eddig — anyagiakat, töródést, figyelmet — s ez önös érdeke az egész társadalomnak. Munkalehetőségek, utak, közlekedés, alapvető kulturális és egészségügyi ellátás szükséges mindenütt, ahol emberek élnek, akiknek kezükkel, eszükkel, akaratukkal épül ez a kis ország ... P. G. Elhangzott a falugyűlésen Megifjodó Fényeslitke Vajon Fényeslitkére bejárnak dolgozni a környékbeliek, vagy éppen a helybeliek ingáznak távoli munkahelyre? Többek közt erről beszélgettek a falugyűlés előtt Fé- nyeslitkén a napokban. Örömmel állapíthatta meg az előadó — Kántor Józsefné tanácselnök —, hogy a munkavállalók közel 90 százaléka a faluban vállalhat munkát. A MÄV rendező pályaudvar, a kőolajátvevő állomás és a Tiszagyöngye tsz foglalkoztatja a legtöbb dolgozót. Érződik a falu arculatán, hogy ide nemcsak aludni járnak haza az emberek. Komfortos életet teremtenek maguknak, sok esetben társadalmi munkával egészítik ki az egyre szerényebb tanácsi Késésben az entömíívelés Kéthónapos lemaradással kezdtek munkához az elmúlt héten a baktalórántházi Erdészetnél. Az időjárás eddig nem tette lehetővé, hogy a talajmunkákat elvégezzék, pedig már be kellett volna fejezni a dugványozást és el kellett volna kezdeni a csemeték kiemelését. Tavasszal 1 millió 700 ezer csemetét emelnek majd ki, 700 ezer nyárt és fűzt dugványoznak el. Lassan a gépek is a földekre mehetnek és ha az idő engedi 45 hektáron kell majd a tuskókat kihúzgálni, és 122 hektár területet fognak beültetni. Ha nagyobb esőzés nem következik be, valószínűleg május elejére be tudják hozni a lemaradást. beruházási alapokat. Elkészült a vízvezeték, új transzformátorokkal küszöbölik ki a feszültségingadozást. Üj iskolát avattak, az építési telkek iránt pedig nagy a kereslet. Felújított épületbe költözött a könyvtár és az ifjúsági ház. Az idei esztendő is bőven ad tennivalót. Befejezik az úttörőpályát, kijavítják a járdákat, száz kisgyermeknek otthont adó óvodát alapoznak hamarosan, megnyitják a ravatalozót, gondozzák a temetőkertet és a szemétlerakóhelyet. A hozzászólók közt a környezetvédelmi hiányossá-, gokat említette Sohajda András, a régi utcák rendbetételéről szólt idős Juhász László. Móré László a környezetszépítő, ízlésformáló köztéri műalkotások elhelyezését szorgalmazta, (mártha) Olvasónk írja masabb 000 m ehet, hogy amiről írok, máshol már mindennapi do- M log, az én tapasztalatom szerint eddig még nem volt az. A pártoktatás egyik foglalkozásán — amelynek vezetője vagyok — olyan gondolat született, hogy jó lenne találkozni olyan emberrel, aki hazánkban a legfelsőbb nép- képviseleti és államhatalmi szervnek tagja. írtunk, meghívtuk Szántó Sándor országgyűlési képviselőt egy kiscsoportos beszélgetésre. Kértük, hogy szóljon élményeiről, tapasztalatairól. Arról, hogy milyen események tettek rá legmaradandóbb hatást. Hogyan tudja képviselni az országgyűlésen e tájékot gondjaival együtt? Mi volt a legutóbbi ülésen? Mennyit fejlődött a demokratizmus mióta ő képviselő? Ehhez hasonló kérdéseket tettünk fel előzetesen. Jött a válasz. Igen, jön. Csakugyan jött. Pontosan a megjelölt időben. Egy kicsit kibővült a hallgatóság, mert eljött a termelőszövetkezet pártvezetősége, a HN és a politikai vitakör néhány tagja. Tény, harminckilenc ember várta a találkozást. Érdekes, figyelmet lekötő bevezető után még sok kérdés és rá felelet hangzott el. Bensőséges, barátságos, oldott hangulatú beszélgetés alakult ki. Amikor véget ért a beszélgetés, gazdagabbak lettünk: tudással, ismerettel, az őszinteség, nyíltság lelket is melegítő légkörével. Mennyivel másabb így, kiscsoportban találkozni az EMBERREL, mint a nagy tömeg árnyékában. Nem is tudom már, ki vetette fel először a meghívás gondolatát, de úgy érzem, nagyon jó ötlet volt. Földváry József ny. ált. isk. ig. Papos Mór három városban Hilti fíró kölesül Ha nem néznénk a naptárra, akkor is tudhatnánk, milyen az időjárás, milyen évszakban vagyunk. Nem kéne mást tennünk, csak bemenni az Építőipari Gépesítő Vállalat Arany János utcai gépkölcsönzőjébe, s megnézni, miből növekszik a forgalom, mit keresnek, mit visznek az emberek. Az első pillanatban láthatnánk: télen slágercikk volt, ma már alig keresik a favágásra, fadöntésre alkalmas láncos fűrészeket, s egyre többen vannak azok, akik a falbontáshoz, építkezéshez szükséges gépeket veszik bérbe. Leáldozott a nagy teljesítményű hölégbefúvóknak is. Amíg a nagy hidegben építkezésnél használták őket, ma egyre inkább a fólia alatt fagyoskodó növények melegítésére szolgálnak. Festékszóró, Honda szivattyú A naponta erősödő forgalom bizonyítja: igazi fénykora az építkezéshez szükséges gépeknek van. Legtöbben a betonkeverőket keresik, ebből 12 darab várja felújítva az ügyfeleket. Slágercikknek számítanak az ütvefúrók és Hilti gépek is, amelyek a durvábbtól a finomabbakig minden munkában hasznosíthatók. A sarokköszörűket, körfűrészeket a tetőfedéshez használják. A francia festékszóró sokak körében kedvelt. Nem is csoda: egyszerű a kezelése, kicsi a súlya, s vállra akasztva nagy felületek festésére is alkalmas. A tavaszi nagytakarítások idején nem is fognak pihenni. Sokan keresik a 900—1000 literes teljesítményű Honda szivattyúkat, amelyek ezekben a napokban a talajvíz, belvíz elvezetésére, később pedig a kertek locsolására alkalmasak. Javítják, cserélik... A készlet folyamatos gazdagítása mellett fontos szempont a biztonság is. A kölcsönzésre szánt gépeket ugyanis kéthavonta a belkereskedelmi miniszter rendeleté értelmében műszaki, érintésvédelmi vizsgálatnak vetik alá, kölcsönzés előtt valamennyinél meggyőződnek arról, hogy ép, jól működő gépet visz el az ügyfél. Arra is akad példa, hogy működés közben romlik el valami. Ilyen esetekben nyomban javítják vagy cserélik a gépet, s csak később tisztázzák a probléma okát, hogy az ügyfél addig is boldoguljon. Jó hír az ügyfeleknek, hogy ezentúl nem csak Nyíregyházán vehetők bérbe a bolt gépei. Egymilliós készlettel ugyanis március 13-án Fehérgyarmaton nyitottak új üzletet, s ha a tervek valóra válnak, az év második felében Kisvárdán teszik ugyanezt. K. É. A tárgyalóteremből Rablás áldozata lett tavaly április 16-án a nyíregyházi Bessenyei téren B. András. A Búza téri presszóban ismerkedett meg a fiatalkorú L. Róbert dombrádi lakossal és Rácz István nyíregyházi telefonkezelővel. Hármasban iddogáltak az éjszaka folyamán, és eközben L. Róbert és Rácz észrevették, hogy új ismerősüknél nagyobb összegű pénz van. Elhatározták, hogy „megko- pasztják”. Éhnek érdekében aztán — mikor kijöttek a presszóból — a néptelen Bessenyei tér felé vették az irányt. Mikor odaértek, az áldozatot Rácz hátulról leütötte, biztonság kedvéért néhányszor bele is rúgott, társa pedig kézzel ütlegelte. Majd L. Róbert kivette a sértett zsebéből a 3300 forintot tartalmazó pénztárcát, és elszaladtak a helyszínről. A pénzen később testvériesen megosztoztak. Két hónappal az eset előtt — február közepén — L. Róbert egy másik társával betörte a dombrádi húsbolt kirakatüvegét. Míg ő az utcán falazott, társa a váltópénzt, egy zsebszámológépet és élelmiszereket szedett össze, megközelítőleg 1300 forint értékben. Márciusban ugyanezzel a társával Dombrádon bemásztak egy ház udvarára, felfeszítették a tyúkól ajtaját és elloptak nyolc tyúkot. Ezekért a bűncselekményekért L. Róbertét a nyíregyházi bíróság egy eljárásban vonta felelősségre. Társtettesként elkövetett rablás bűntettében és két rendbeli lopás vétségében, részben mint társtettest találták bűnösnek. Az ítélet 1 év és 6 hónapi szabadságvesztés. Rácz Istvánt rablás miatt, mint társtettest és visszaesőt 2 év és 6 hónapi szabadság- vesztésre ítélték. Az ítélet jogerős. B. A. HfRÜlIK RZ ORSZRűBRR v j A KALLÓI kettős A Népszabadság március 19-i számában tudósítást közöl a nagy leállói Kallux Cipőipart Sző-' vetkezetről, amely negyvenedik éve működik, s félmillió pár lábbelijének zöme az országhatáron kívül talál gazdára. Csakhogy a Kallux-cipőknek nap mint nap újból ki kell járniuk maguknak a bizalmat. Például annak a 105 ezer pár meleg béléses csizmának, amit a Szovjetunió rendelt meg. A tartósság mellé egyre inkább az eleganciát is megrendeli a szovjet partner. úgyhogy aki például olasz cipőipart divatlapba szeretne belekukkantani, Nagykállóban bizton megteheti ezt. Ilyen minták nélkül aligha boldogulnának. De a munkás lelkiismerete, minőségi többletteljesítménye nélkül sem. A legizgalmasabb próba most az, hogy az idén először belföldre is termelnek. A mérce — állitják — ugyanaz, mint innét napnyugatra, hiszen a magyar piacon is itt van már a kisebb órabérért, de irigylésre méltóan is jó minőségben megvarrt kelet-ázsiai cipő. KORSZERŰ KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS A Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat új módszeréről a Dohányipar 1. száma emlékezik meg a „Kísérlet egy korszerű költséggazdálkodást rendszer kialakítására” című terjedelmes cikkében. Megismerjük a rendszer kialakítását, működését és annak várható eredményeit. A költségek tervezését, alakulását, számbavételét a dolgozók széles köre figyeli, a terv betartásáért olyan személyek felelnek, akik megfelelő hatékony eszközökkel tudnak hatni a felhasználásra. Csak indokolt költségek merülnek fel, ezzel lelassul az évi költségnövekedés üteme. A széles körben rendelkezésre álló információk megalapozottabb tervek készítését teszik lehetővé, ami ugyancsak visszahat, javítja a gazdálkodás hatékonyságát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy hatékony előrelépés történt a. költséggazdálkodás tartalmi, feladatvégzési és szervezeti korszerűsítése terén. A rendszer jól illeszkedik az intenzív gazdálkodás már megkezdett intézkedéssorozatához, melyben a vállalati fő folyamatok korszerűsítése jelent „gördülő” feladatot a szakapparátus részére. A RÉTKÖZ MESSZE VAN? A Magyar Hírlap március 14-i számában a Rétköz négy évtizedes eredményeit és gondjait üsz- szegező cikkben olvashatjuk, hogy „Gávavencsellő, a Rétköz egyik nagyközsége — bizonyítandó, hogy noha sokat javultak az állapotok, van még gond bőséggel. — A tanácselnök szobájából az iskolát szeretnénk felhívni. Azaz telefonálni mint kiderül: Gáváról — Vencsellőre. Igaz, a két rétközi falu már tíz esztendeje egyesült, igaz ezt — ha lassanként is — mindenki tudomásul vette. Nem úgy a posta! Ha (a régi) Gáváról hívják (a régi) Vencsellőt, az bizony interurbán hívás. A távolság a tanácstól az iskoláig kocsival alig két perc. Telefonon: kilenc forint. A Rétköz messze van ...” Megemlíti a cikk, hogy „Egészségház kellene. Lehetőleg egészségügyi laborral, hogy egy-két apró vizsgálatért he kelljen a városba oda-vissza utazva napot pazarolni. Fogászat. Nőgyógyászat." A Rétköznek — a cipőgyártást, a csip-csup téesz- melléküzemágakat leszámítva — gyakorlatilag nincs ipara. Tárgyaltak itt, tárgyaltak ott. Sajnos, elvetélt az ötlet, hogy szal- macellulózgyárat építsenek itt. Aztán szóba jött a Taurus egy új részlegének idetelepítése. Nem sikerült. Fagy is randevú, (jávor) Ivócimbora — sok pénzzel
