Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-08 / 83. szám

Az MTI jelenti ' NAGYDÍJ A NYÍRTELEKI AGROGÉPNEK Kedden öt tavaszi szakki­állítás nyitotta meg kapuit a Kőbányai Vásárvárosban. Az AGROMASEXPO nemzet­közi mezőgazdasági és élelmi- szeripari gép- és műszerkiál­lításra, a HUNGAROPLAST műanyag- és gumiipari kiál­lításra, a LIMEXPO könnyű­ipari gépkiállításra, a MIPEL elektronikai valamint a SE- CUREX munkavédelmi és biztonságtechnikai kiállítás­ra 20 országból és Nyugat- Berlinből érkeztek vállalatok, hogy bemutassák kínálatukat. A szakkiállításokat Kapolyi László ipari miniszter nyitot­ta meg. Három szakkiállításon Nagydíjjal, illetve Kiállítási Díjjal jutalmazták a magyar vállalatok legsikeresebb ter­mékeit. Az AGROMASEX- PO-n többek között Nagydí­jat kapott a nyírteleki AG- ROGÉP egyetemes tartályko­csi-családja. Jutalom a településfejlesztő társadalmi munkáért Együttes ülést tartott a megyei tanács vb és a Hazafias Népfront megyei elnöksége A településfejlesztő társadalmi munka múlt évi eredményeit, tapasztalatait értékelte tegnapi együttes ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Ha­zafias Népfront megyei elnöksége. Ezt követően a két testület közötti korábbi együttműködés tapasztalatait is számba vették, majd rögzítették az új megállapodást. Fokozza az elmúltt évi tár­sadalmi munka jelentőségét, hogy egy új középtávú terv­hez kapcsolódik, s hogy eb­ben az időszakban vezették be a tanácsi gazdálkodás új rendszerét. Várakozás előzte meg, hogy miként tudnak él­ni a helyi tanácsok önállósá­gukkal, a megnövekedett he­lyi pénzügyi lehetőséggel, összességében a kép kedve­ző: a kapott lehetőséget Sza- bolcs-Szatmár megye‘telepü­lésének lakossága, a vállala­tok, a szövetkezetek, az in­tézmények igyekeztek jól ki­használni, úgy is, hogy a ter­vezett 462,2 helyett 714 mil­lió forint értékű településfej­lesztő társadalmi munkát végeztek. Ez másként azt je­lenti, hogy megyénkben ta­valy az elvégzett egy főre jutó társadalmi munka érté­ke 1170 forint, ami 217 forint­tal több az előző esztendei­nél. Közelebbről vizsgálva a tisztes teljesítést kitűnik, hogy 40,7 százalékról csak­nem 45 százalékra emelkedett a fejlesztési feladatokhoz kapcsolódó, tehát hosszabb távon is érzékelhető társadal­mi munka aránya. A fenn­tartással, a működtetéssel összefüggő társadalmi mun­kánál szembetűnő, hogy el­sősorban az intézmények fel­újítására fordítottak na­gyobb figyelmet, s ez me­gyei szinten 58 millió forint­tal több megtakarítást jelen­Nyíregyháza: ) Javítani szükséges a vendéglátás színvonalát Együttes ülést tartott teg­nap Nyíregyházán a városi tanács végrehajtó bizottsága és a városi népi ellenőrzési bizottság. A megyei vendég­látó vállalat munkájáról tár­gyaltak a tanácskozáson — külön hangsúlyozva a lakos­sági szolgáltatásokat és a gyermekétkeztetést. A beszámoló és az azt ki­egészítő jelentés megállapí­totta: a vendéglátó vállalat legtöbb üzletében romlott a színvonal. Ahol szerződésbe adták vagy jövedelemérde­keltségűvé alakították a ven­déglátó helyet, ott méginkább szembetűnő a visszaesés: a gyors nyereségre törekvés minden mást háttérbe szorít, s a vállalat nem sokat törő­dik ezekkel az üzletekkel. Megállapították az ellenőrzé­sek során, hogy az osztályba sorolás szinte sehol se megfe­lelő — igazság szerint egy- egy osztállyal nyugodtan visszaminősíthetnék a leg­több éttermet, bisztrót. Ilyen és hasonló gondokat tártak fel a vizsgálódások a vállalat munkájában, ám elő­relépést is megállapíthattak több téren. Lépett a vendég­látó a nyíregyházi városköz­pontban: két éttermét (a Ti­szát és a Borsodit) átalakít­ják-felújítják . A vasárnapi tej-kenyérellátásban egyre nagyobb részt vállalnak, igyekszenek jobb körülmé­nyeket biztosítani szállodá­ikban a vendégeknek, s vé­gül, de nem utolsósorban: némi javulást mutat a gyer­mekélelmezés. Ez utóbbiról részletesen is szóltak a népi ellenőrök és a tanácsi szakemberek. Megál­lapították: alapjában véve megoldott a gyermekélelme­zés Nyíregyházán, de sok a gond. Vannak jól működő, korszerű konyhák — és van jó néhány súlyos problémák­kal küzdő főzőhely is. A be­rendezések nagy része el­avult, cserére szorulna, sok helyütt lényegesen több gye­reknek főznek, mint amire a konyha képes. Elhangzott: a konyhák jö­vedelemérdekeltségűvé tétele nem vált be! Ez az egyik oka a folyamatos romlásnak, mi­vel egyre kevesebb figyelmet fordítanak a kulturált étke­zési körülményekre, a kor­szerű ételekre — a takaré­kosságnak a gyerekek látják kárát. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága és a NEB meg­hallgatta azt a jelentést is, mely a csökkent munkaké­pességű dolgozók foglalkoz­tatásának helyzetéről, a he­lyi rehabilitációs tevékeny­ségről készült. Megállapítot­ták: a vállalatoknál, üze­meknél megalakultak a re­habilitációs bizottságok, de nem mindenhol váltották be a reményeket. A nyíregyházi rehabilitációs bizottság előtt évről évre több ember jelent­kezik munkáért, de gyakor­latilag nincs szabad munka­hely ilyen célra a megyeszék­helyen — állapítja meg a je­lentés. Épp ezért egyre gya­koribb, hogy egyébként vala­milyen munkára alkalmas emberek számára — munka­hely híján — járadékot kény­telenek folyósítani. Ez olyan egyszerű viszont, mint látszik, mivel a szociális já­radék megállapítása, ügyin­tézése rendkívül hosszadal­mas, bürokratikus. (t. gy.) tett, mint az előző évben. Más szempontból vizsgálva az ágazati arányokat kitűnik, hogy főként az egészségügyi, a kulturális és a kommunális ágazatnál jelentős a növeke­dés. Településtípusok szerint számba véve a legjelentősebb növekedést a városok érték el (fejenként 383 forint), de jelentős ez a szám a közvet­len megyei irányítású nagy­községeknél is (343 forint fő). A nehezülő gazdasági kö­rülmények között a lakosság fokozódó társadalmi munká­ja azt eredményezte, hogy nem kellett lemondani több, az alapvető ellátást biztosító létesítmény megvalósításáról. így többek között az össze­fogás eredményeként — te­hát jelentős részben társa­dalmi munkával — 21 tele­pülés vízellátását sikerült megoldani, de orvosi rende­lők. új óvodai helyek, általá­nos iskolai tantermek is ilyen úton készülhettek el. A helyi tanácsok igazgatási területén működő gazdálkodó szerveze­tek 318 létesítmény részbeni fenntartásához nyújtottak se­gítséget. Közérzetet is for­mál, hogy a társadalmimun- ka-szervezéssel 726 közérde­kű javaslat megvalósítására kerülhetett sor. Mint köztudott, már ha­gyományos, hogy megyénk­ben a települések versenyez­nek azért, melyik közösség tud felmutatni értékesebb társadalmi összefogást. Ezt önértékelés útján, széles kö­rű demokratizmus keretében mérlegelik és állapítják meg (Folytatás a 4. oldalon) I FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK Országos élvonalbal a szahilcs-szatiáriak MEGLENDÜLT A KERTI MUNKA. Esztendeje ápri­lis másodikára a legtöbb gyümölcsösben már végez­tek a télvégi lemosó per­metezéssel. Idén sok he­lyen kihagyják az Agrolos védekezést. Oka, hogy he­lyenként az időjárás miatt megkésett a metszés, a nyesedékkitolás. Az első permetezésre igazán alkal­mas idő április 7-én volt, ezt ahol lehetett, ki is hasz­nálták. A permetezést másutt is elkezdték, de a megye na­gyon sok gyümölcsösében inkább a metszés mielőbbi befejezésén munkálkodtak nagyon sokan. A fák télvé­gi állapotáról a kertészek" véleménye változatlan, a kemény fagyok a téli alma rügyeiben nem sok kárt tet­tek. Annál szomorúbb az őszibarackosok, a szőlők ál­lapota. Az őszibarackosok­nál 60—70 százalékos a fagykár, így a most kezdő­dött metszést nagy gonddal végzik, hogy valamennyi termés mégis legyen. Felvételünk a Nyíregyhá­zi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság meleghegyi 20 hektáros gyümölcsöskert­jében készült. Mató István szélmentes időben, 15 fokos melegben permetezte a fá­kat. A szabolcs-szatmári fo­gyasztási szövetkezetek a szo­kottnál is nehezebb körül­mények ellenére eleget tet­tek múlt évi kötelezettsége­iknek — hangzott el egye­bek mellett a megállapítás tegnap. Nyíregyházán a szö­vetkezetek megyei küldött­közgyűlésén. Mint Nagy Miklósnak, a MÉSZÖV elnökének az írás­beli előterjesztést kiegészítő értékeléséből kiderült, az áfészek 14 milliárd forintot kitevő tavalyi árbevétele 1,1 milliárddal, azaz 7,5 száza­lékkal haladta meg az előző évit. A takarékszövetkezetek betétállománya a múlt esz­tendő végén elérte a 2,5 mil­liárd forintot, a növekedés csaknem négyszáz millió. A kölcsönállomány negyven százalékkal nőtt, meghaladta a hatszázmillió forintot. A szabolcsi lakásszövetkezetek 1986-ban 190 lakás és 274 ga­rázs építését fejezték be, s az esztendő során 556 lakást vettek át fenntartásra. Megyénk fogyasztási szö­vetkezetei a nem hivatalos országos rangsorban igen előkelő helyet foglalnak el múlt évi tevékenységük alap­ján. Az áfészek öt éve még a „tabella " utolsó negyedé­ben szerénykedtek, most az első hat között találjuk őket. A takarékszövetkezetek tart­ják szokásos, dobogós helye­zésüket, a lakásszövetkezetek szintén éremre pályázhatnak. A szövetkezetek nemrég A küldöttközgyűlés résztvevői. megtartott küldöttgyűlésein is kedvezően ítélték meg az áfészek tevékenységét, ám szóba kerültek a több helyen kirívó gondok is. Különösen a gyermekruházat, a papír­áru, és több műszaki cikk szűkös kínálatát bírálták, s amiért a legtöbb szó érte a szövetkezetek háza táját: a takarmánytápok gyenge mi­nősége, nem megfelelő vá­lasztéka. A takarékszövetke­zetek vezetői mehettek haza a legnyugodtabban ezekről a tanácskozásokról, ellentétben a lakásszövetkezetek munka­társaival, akiknek seregnyi gonddal kellett megküzdeni­ük tavaly, melyekre az idén is számíthatnak. Nekik a fi­zetőképes kereslet gyengülé­se, az egyre magasabb épí­tési árak okozták a legtöbb fejtörést, mindezek ellenére a nyíregyházi, a mátészalkai és a nyírteleki szövetkezet nem kevés erőfeszítés árán ugyan, de megőrizte presztízsét. A múlt év, és az idei esz­tendő eddig eltelt időszaká­nak eredményei azt mutat­ják, szövetkezeteinknek jó esélyük van arra, hogy siker­rel teljesítsék majd VII. öt­éves célkitűzéseiket. Az áfé­szek 1990-ben mintegy 17,4 milliárd forintos árbevétellel számolnak, ez 33 százalékos növekedést jelent. Ugyanek­korra a takarékszövetkezetek a hitelállomány megötszörö- zésére, tevékenységi körük további bővítésére készülnek. A lakásszövetkfzetek legfon­tosabb célja: mintegy nyolc­száz lakás jó minőségben történő felépítése, s a ga­rázsépítési igények optimá­lishoz közeli kielégítése. A választékbővítés fontos­ságát, a meglévő üzletek oko­sabb kihasználását szorgal­mazta a küldöttközgyűlés vi­tájában Takács József, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője. A la­kásszövetkezetek működését értékelve egyebek mellett azt is szóvá tette, hogy több és színvonalasabban dolgozó karbantartó brigádra lenne szükség, hogy minél keve­sebb legyen a súrlódás a la­kók és a szövetkezetek kö­zött. Elismerően ' szólt a sza­bolcs-szatmári fogyasztási szövetkezetek munkájáról Szlameniczki István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a SZÖVOSZ fő­titkára is,- aki a továbbiak­ban az ország szövetkezeti mozgalmának feladatait rész­letezte. Mint mondta, az el­látás színvonalának emelése mellett napjainkban a szö­vetkezetek legfontosabb fel­adata a gazdaságosság javí­tása. Ma még ez sok kíván­nivalót hagy maga mögött nálunk. A gazdaságosság emelésének, a biztonságosabb gazdálkodásnak egyik aján­lott formája a tevékenységi (Folytatás a 4. oldalon) í XLIV. évfolyam, 83. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. április 8., szerda MA Otthonok kulcsrakészen (2. oldal) Tartalékunk a tudás (3. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents