Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-07 / 82. szám
1987. április 7. Kelet-Magyarország 7 Tápanyagvisszapótlás — palántaneveiés A dohány rendkívül munkaigényes növény, ezért termesztése az utóbbi időben a nagyüzemekből a háztáji gazdaságokba, a házikertekbe ment át. Dohánytermesztéssel Szabolcs-Szatmárban több ezer kistermelő foglalkozik. Itt az éghajlati és talajviszonyokat tekintve a nagy levelű, az ipari feldolgozáshoz értékes dohányok termesztéséhez jók a feltételek. A nagy levelű dohányokon belül eélszerű a Virginia típusú dohányokat: Hevesi, Cokor 319, Nyírségi 76, a Burley típusú dohányokat: Burley 29, Super Burley, valamint az egyéb nagy levelű dohányokat: Tolnai kerti, Kállói, Pallagi sárga, Hanna II. C. egymástól elkülöníteni! A dohány melegigónyes növény; de a meleg mellett a megfelelő vízellátottság is befolyásolja a termés meny- nyiségét, sőt a minőségét is! A tápanyagokban gazdag talajt kedveli. A nitrogéntartalmú trágyák — tapasztalt dohánykertészek szerint — serkentik fejlődését, a káli- umtartalmúak viszont gyorsítják a dohány érését, javítják színét és éghetőségét. Az egyoldalú foszfortrágyázás pedig azzal a veszéllyel járhat, hogy gyengül, romlik a dohány égöképessége! A tápanyagutánpótlást mindig talajlabor-vizsgálati eredményekre alapozzuk. Ebben a vonatkozásban a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomások készségesen állnak a termelők rendelkezésére. A Virginia, a Tolnai kerti és a Káliói dohány a gyengén savanyú és a semleges talajokon díszük szépen! Köztudott, hogy a dohány hosszú tenyészidejű növény, ezért késő tavasszal kerül luültetésre._ .Talajának előkészítés ekí>i\ : -nélkülözhetetlen az őszi mélyszántás és a tavaszi gyomok irtása! Magját fóliasátrakba vetik, s az így kikelt növényeket palántóz- zák ki a szabad földbe. A palántaneveléshez jó szerkezetű, humuszban gazdag talajra van szükség! Magházföldnek: házi készítésű komposzt. megfelelően humifiká- lódott, lombföldek, gyep- sziintföldek, valamint pillangós növények talajának felső 10 centiméteres rétegéből származó feltalaj alkalmazható! Más dohánykertészék arra esküsznek, hogy a palántaneveléshez 50 százalék jó minőségű tőzeg, 25 százalék folyami homok és 25 százalék túlérett szervestrágya keveréke a legtökéletesebb. A palántanevelő ágyak talaját vetés előtt 250 gramm köbméter Basacid G-vei célszerű fertőtleníteni. A rendkívül apró dohány- magvakat (ezermagtömege: 0,07 gramm) a vetés egyenletességének biztosítása érdekében 2 3 résznyi tiszta száraz homokkal és 1 3 résznyi fahamuval célszerű ösz- szekeverni. Március hónapban (az idén sokan megkéstek a vetéssel!) a magágy felületére kell számítani. A szükséges vetőmagigény négyzetméterenként egy gramm. Az elvetett magvakra 5 milliméter vastagon gondosan szitált komposztot ajánlatos teríteni, majd a felületet deszkalap vagy fahenger segítségével lehet tömöríteni. A bevetett területet a talajnedvesség állapotától függően kell öntözni, hogy a talaj felső része ne száradhasson ki, mert különben a csíranövénykék elpusztulnak! A magvak csírázási optimuma 25—27 Celsius fok. Kelés után egy hét elteltével 0,2 százalékos Antracoílal permetezzünk! Kiültetés előtt 8—10 nappal a palántákat „edzeni” kell. Dr. Széles Csaba Vállalkozás Fehérgyarmat nyolcezer lakója (eltekintve a lakótelepen élőktől), még ma is tart aprójószágot. A Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ elárusítóhelyein lehetősége van bárkinek naposcsibék, majd később előnevelt baromfi vásárlására. Ontja a baromfit a nagyszekeresi Egyesült Erő Termelőszövetkezet telepe is. Vannak azonban a fehér- gyarmatiak között olyanok is, akik napi üzemi, intézményi munkájuk mellett csibekeltetéssel, -neveléssel foglalkoznak. Maga készítette keltetőgépében Kalydi Ferenc — a Metripond dolgozója — 18— 20 ezer csibét keltet. A tojásokat egy másik vállalkozó, aki tyúkokat tart, garanciával szállítja. Jól járnak a szatmáriak az ilyen vállalkozókkal, mert szinte naprakészen rendelhetnek kiscsibét. Jól jár a vállalkozó is, mert jövedelmezően hasznosítja melléképületét, szaktudását. Molnár Károly Á tehenészgazda Naponta 150 liter tejet fej és ad le a tejbegyűjtő állomáson Rácz Lajos vállaji tehe- nészgazd.a. Ügy nőtt fel, hogy mindig volt jószág a ház körül, így az állatszeretet gyerekkorától kíséri. Idén két tehénnel gyarapította állományát, így az istállókban már 12 tehén, három növendék és két boci ad munkát. A ló a takarmány- szá tiltáshoz szükséges. Rácz Lajos véleménye szerint a jószágtartás kifizetődő, ha a gazda gondos munkát végez. háziállatokon kívül helye van őzeknek, fácánoknak, vízityúkoknak, kacagógerléknek. Természetesen az állattartásban döntő szerepük a Az elmúlt két év aszályos nyara kedvezett a takácsatkáknak. E kártevők nagymértékű felszaporodásához az időjárási tényezőkön kívül a piretroid hatóanyagú készítmények (Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC, Cymbush 10 EC, stb.) gyakori alkalmazása is hozzájárul. A piretroidok u.i. nemcsak a káros, de a hasznos rovarokat (katicabogarak, fátyolkák, fürkészdarazsak) is elpusztítják. Amennyiben egy évben 2—3 alkalomnál többször permeteznek ezekkel a készítményekkel, a vértetű és a takácsatkák káros mértékben felszaporodnak. Az utóbbi években almagyümölcsöseinkben a piros gyü- mölcsfa-takácsatka mellett egyre gyakoribbá vált a kétfoltos takácsatka és a gaiagonya-ta- kácsatka is. A galagonya-takács- atka nagyobbfokú felszaporodására 1986-ban figyeltünk fel. E faj életmódja eltérő az almagyümölcsösökben az utóbbi 30 évben károsító piros gyümölcsfa- takácsatkáétól. Míg a piros gyümölcsfa-takácsa tka tojás alakban telel a fakérgeken, addig a galagonya-takácsatka kifejlett állapotban a fák kérge alatt. (Jelenlétükről a fák déli oldalán levő kéregirészek lehúzása után győződhetünk meg.) Az áttelelt nőstények az első meleg tavaszi napon megkezdik vonulásukat a fák csúcsi része felé, sűrű szövedéket alkotva a naptól elsőként felmelegedő ágakon. (Ezek az atkák korábban jönnek elő, mint a piros gyiimölcsfa-takács- atka lárvái, s jóval nagyobb tes- tüek azoknál.) Amennyiben ez a faj tömegesen van jelen a gyümölcsösben már korán nagy kárt okozhat. Az atkák koratavaszi kártétele nyomán az apró levelek sárgulnak, barnulnak. A korai károsítás a kötődést csökkenti. haszonállatoknak van. Pát- zaiék főként tehenet tartanak. Felvételünkön Pátzai Istvánné az őzeket eteti és ebből a cirmos cica sem maradhat ki. 1986/87. évi szokatlanul erős és tartós fagyokkal járó tél — a bokrétás termőnyársak fás részeinek, valamint a virágrügyeknek fagykárosodása miatt — ültetvényenként eltérő mértékben, de szintén csökkentheti a hatékonyságot. Idetartozó tapasztalatunk az is. hogy az érdi nagygyümöl- csü fajta kevésbé hatékonyan kezelhető, mint például a Pándy meggy. A Phyl-Set üzemek (és vidéki kistermesztők) részére beszerezhető, illetve postán (vagy telexen) megrendelhető a Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalatnál (Budapest X. Szállás u. 5.) kis tételben közvetlenül beszerezhető az Agrohobby boltjában Székesfehérváron, vagy á Sasad Mg. Tsz. 2. sz. boltjában (Budapest, Garay tér), illetve 5. sz. boltjában (Budaörs). A Phyl-Set tabletta kiskereskedelmi ára jelenleg 48,60 forint/db. A Phyl-Set használatának tapasztalatairól várhatóan részletesebb tájékoztatást közöl a Kertészet és Szőlészet c. lap 1987, évi 16. számában április 16-án megjelenő írás. Dr. Bubán Tamás tudományos főmunkatárs GYDKFV állomása, Üjfehértó A piros gyümölcsfa-takácsatka áttelelő tojásait (a levéltetű tojásokkal és a kaliforniai pajzste- tüvel együtt) a télvégi lemosó permetezéssel elpusztíthatjuk. Az idei időjárás nem kedvezett e permetezés elvégzéséhez, így rügypattanás előtt valószínűleg csak kevesen végzik el a permetezést. Rügyfakadás utáni permetezéshez a finom olaj hatóanyagú Agrolt ajánljuk. Ez a készítmény még egérfüles állapotban is alkalmazható 2%-os koncentrációban. Azokban a gyümölcsösökben, ahol a galagonya-takácsatka tömegesen jelen van, a télvégi lemosó permetezést követően általában közvetlenül virágzás előtt célszerű elvégezni a permetezést a Neoron 500 EC készítménnyel. A kártevő tömeges előjövetelét a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás előre jelzi majd! A védekezést a jelzést követően mihamarabb tanácsos elvégezni. Ahhoz, hogy megfelelő eredményt érjünk el a takácsatkák elleni védekezés során, tökéletes permetléfedettségre (jó porlasztásra) van szükség. A házi- kertekben alkalmazható atkaölőszerek közül nyáron is jó eredménnyel használható a Neoron 500 EC, minden jelenlévő takácsatkafaj ellen. A takácsatkák tömeges elszaporodását nem csak speciális atkaölőszeres permetezésekkel akadályozhatjuk meg, hanem azzal is, ha kerüljük a piretroidok gyakori használatát. Csak indokolt esetben (levélaknázómolyok vagy sodrómolyok tömeges jelenléte) használjuk ezeket a készítményeket. Molnár Józsefné dr. Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, Nyíregyháza Nagyüzemből — kisüzembe Az állat- kihelyezések tapasztalatai A nagyüzemi állattartás az 1970-es évek vége felé merőben új, korábban szokatlan módszerrel gazdagodott — az eddig is széles palettán megjelent haszon- és tenyészállatok nagyüzemből kisüzembe történő kihelyezése. A kezdeti kísérletezések és a szinte üzemenként változó módozatok az évek folyamán rendszerré alakultak. Mint minden új dolog, az állatkihelyezések is számtalan buktatót, nehézséget rejtettek és rejtenek magukban. A tapasztalatok és elsősorban az 1986. évben szerzett megyei tapasztalatok tanulságosak. Szabolcs-Szatmárban elsősorban a nagyüzemek tulajdonát képező juh- és szarvasmarha- állományok kisüzembe történő kihelyezése vált gyakorivá. 1986- ban 17 nagyüzem helyezett ki mintegy 28-30 ezer juhot. A kihelyezett állományok átlaglétszáma 200-300, de előfordult 800-1000 anyajuh kihelyezése is egy-egy vállalkozóhoz. Szarvas- marha esetében a kihelyezések mértéke csak elvétve haladja meg a szokásos kisüzemi méreteket — az átlaglétszám 2-10 között volt. Az állatátadással egyidejűleg emelkedett a nem megfelelő körültekintéssel végzett kihelyezések száma is. Komoly gondot okoz, ha a kihelyezett állatok fogadására, megfelelő ellátására hiányoznak a szükséges személyi és tárgyi feltételek (pl. hozzáértő, állatszerető gondozó személyek, istállóépület, takarmány, legelőterület, stb.) és erről a kihelyező gazdaság előzetesen nem győződött meg. Emiatt több esetben jelentős kárt okozó elhullások voltak. Komoly gond, hogy a kisüzemi kezelésben lévő, a nagyüzemi méreteket megközelítő, középméretű állatállományok általános állategészségügyi helyzete, járványvédelme, állatorvosi ellátása a közel 30 ezer kihelyezett juh esetében nem megnyugtató. A kihelyezett állomány állategészségügyi ellátásának biztosítását több esetben a bérbe vevőre bízza a nagyüzem. Egy-egy kihelyezett állomány több száz ezer vagy milliós nagyságrendű értéket képviselhet. Ilyen esetben az állategészségügyi ellátást, vagy egy preventív kezelés végrehajtását nem lehet a fogadó személy rövidtávú érdekeinek alárendelni. A mulasztás később jelentős veszteséget okozhat, esetleg az egész állomány felszámolását eredményezheti. Feltétlenül beszélnünk kell a kihelyezett állatokat fogadó, a gondozásukat, a takarmányozást, a tenyésztői munkát vállaló kistermelőkről. Felelősségük a rájuk bízott állatokért legalább olyan nagy, mint a kihelyező nagyüzemé. Az a furcsa helyzet áll elő, hogy más az állat tulajdonosa és más az, aki az állatokért felelős. Talán kissé nehéz megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy legalább olyan figyelemmel, gondossággal, mondhatnám „szeretettel” kell ezekkel az állatokkal törődni, mint a sajáttal. Nem is beszélve az anyagi felelősségről. Mindent meg kell tenni tehát az állatok egészségének megóvásáért. Az állatok fogadását be kell jelenteni az illetékes állatorvosnak, be kell mutatni az állatorvosi igazolást, tájékoztani kell a tartási szerződés feltételeiről. Ha valamelyik állat megbetegszik, vagy elhullik, azonnal szólni kell az állatorvosnak. Az állathullát az elhullás oká- na felderítéséig, a boncolásig feltétlenül úgy kell megőrizni, hogy ahhoz állat, vagy illetéktelen személy hozzá ne juthasson. A boncolás után a hullát az állatorvos intézkedése szerint ártalmatlanná kell tenni! A tél végén, tavasszal esedékes több állatorvosi beavatkozás valamennyi állatfajnál — különböző vizsgálatok, oltások, juhfü- rösztés, stb. — melyek időbeni végrehajtása döntő az állatállományok későbbi egészségi állapotára nézve. Mind az állatokat kihelyező nagyüzem, mind a fogadó kistermelő egyaránt érezze kötelességének az állategészségügyi munkálatokhoz szükséges és megfelelő körülmények biztosítását. Az állatkihelyezések eredményei lényegében egyre kedvezőbbek. Ha a kihelyező mezőgazda- sági nagyüzem és az állattartók a jó gazda gondosságával járnak el — levonják a szükséges tanulságot az eddigi hiányosságokból —, akkor lényegében még egészen fiatal, új módszer meghozza, meghozhatja a tőle várt eredményeket. Dr. Lukács Lajos megyei szakállatorvos Nem csodaszer, de hatásos a meggyesben Phyl-Set tabletta A meggytermesztés reneszánszát éli. Az utóbbi években nagyüzemekben és házikertekben más gyümölcsfajtákhoz viszonyítva jelentősen nőtt a meggy termőterülete és felülete. A meggy mint gyümölcs a nyers fogyasztáson kívül tartósításra, szörpök készítésére kiváló alapanyag. Jó ára van, de a jövedelmezőségért alaposan meg kell dolgozni. Gondot okoz a termelőknél, hogy egyes meggyfajtáknál a kötődés és a termés mennyisége nem megfelelő. Szerkesztőségünkhöz is érkezett számos olyan levél, amelyben kistermelők arra kérnek választ, lehet-e a meggyfák termőképességét fokozni, van-e olyan szer, amely a kötődést javítja, elősegíti. A meggytermés növelésére van lehetőség és ennek mikéntjét az alábbi írás tartalmazza: Kezelés virágzáskor A termőkora ültetvényekben jelenleg is nagy arányban meglévő Pándy meggy ismerten kis termőképességű, bizonyos fajtatulajdonságok, esetenként növényélettani okok, vagy a megfelelő porzófajta hiánya miatt. Az ilyen ültetvények fenntartási költsége gyakran több mint a hozam értéke. Gyümölcskötődést fokozó vegyszeres (Phyl- Set) kezeléssel viszont olyan termelés érhető el, amely gazdaságosságot biztosít, nyereséget ad annak ellenére, hogy a kezelt fák gyümölcseinek átlagos mérete kisebb (19—21 mm), mint a kezeletlen fákon (23—24 mm). öntermékeny meggyfajtákkal létesített ültetvényben is előnyös kezeléshatásra számíthatunk, ha virágzáskor a termékenyülésre kedvezőtlen (hideg, csapadékos) az időjárás. A virágzáskori részleges fagykár hatása bizonyos mértékig szintén ellensúlyozható (részleges fagykárnak tekintjük, ha a bibe és a bibeszál elhalt, de a magház — a termő alapi része — még nem károsodott, zöld maradt). A Phyl-Set használatának eredményességét mindössze néhány adattal érzékeltetjük. Éveken át több gazdaságban végzett adatgyűjtésünk szerint a kezelt .területeken elért terméstöbblet átlagosan 2,21 tonna/hektár. Ez a terméstöbblet (csupán 16 forint kilogramm egységárral számítva) 35 600 forint árbevételt hoz. A kezelés költsége mintegy 8000 forint ha, ami azt jelenti, hogy 8x5 méter tenyészterület esetén 32 forint, azaz 2 kilogramm meggy ára terhel egy fát. Említést érdemel még, hogy (üzem- gazdasági elemzések szerint) a Phyl-Set használatával járó többlet ráfordítás megtérülése legalább két-háromszoros, jó termesztéstechnológiai szintű ültetvényben ennél több is lehet. Kétszeri kezelés A korábbi években 20 tablet- ta/100 liter adagú, egyszeri kezelést ajánlottunk. Üjabb tapasztalatok szerint eredményesebb, amikor a hatóanyagot megosztva. kétszerre permetezzük ki, az alábbiak szerint. A Phyl-Set használata körültekintő gondosságot kíván. A permetezés előtt egy törzsoldatot készítünk, s itt fontos, hogy az előírt víz: tabletta arányt biztosítsuk. Például kiskertben 2—3 deciliter vízbe 2 tablettát, üzemben 20—30 liter vízbe 200 tablettát teszünk és — néhány- szori kevergetés mellett — félórát várunk (akkor is, ha az oldódás hamarabb megtörtént). A kiskertben a 2 tablettával készült törzsoldatot 20 liter vízbe tesszük és alaposan elkeverjük, | üzemben a 200 tablettával készült törzsoldat 20 hektoliter per- metléhez elegendő. Az első permetezést akkor ^végezzük, ha a sziromlevelek mintegy fele (40— 60 százaléka) már lehullt. A második permetezés (természetesen ismét frissen készített Phyl- Set permedével) mintegy 5—7 nappal az első kezelés után esedékes. Permetezés este Permetezésnél biztosítanunk kell a „cseppenésig” alapos nedvesítéshez elegendő lémennyiséget. Esti órákban permetezünk, amikor a méhek már nem repülnek, s azért is, mert így lassúbb a felszáradás, azaz hatékonyabb a felszívódás. Fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy a Phyl-Set nem „csodaszer”! Mérsékelt kezeléshatásra, vagy éppen eredménytelenségre számíthatunk, ha például az előző évben már kora ősszel jelentős lombvesztés volt gombabetegségek miatt, ha virágzáskor nem alapos a monilia elleni védekezés, vagy a virágok teljes pusztulását okozó tavaszi fagykár érte a gyümölcsöst. Az MOST IDŐSZERŰ Védekezés a takácsatkák ellen Ét KISTERMELOK-KISKERTEK Ég Házi vadaspark Nagyecscden, a Zalka Máté utcában van egy ház, amelynek udvarán a megszokott
