Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

1987. április 1. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Kalákában, de... Ma is emlékszem arra a fiatalasszonyra, aki itt, a szerkesztőségben mesélte el kálváriájukat. Gyakran betegeskedő gyermekük gyógyulása érdekében, or­vosi javaslatra falura köl­töztek. Akkor még úgy gondolták, nagy szerencse, hogy városi panellakásu­kat — igaz, ráfizetéssel — sikerült elcserélni egy C6ak néhány évvel ezelőtt épült, kétszintes, kertes családi házra, örömük azonban nem sokáig tartott — a ház falai csak­hamar repedezni kezdtek, megsüllyedt az alap, eltör­tek a vezetékek, hullott a csempe, a füst visszaszi- várgott a kéményből... A végén a házat a szakértők is életveszélyesnek nyilvá­nították, a család ideigle­nesen — míg a per be nem fejeződik — albérletbe költözött... A falubeliek, véleménye szerint volta­képpen az se lett volna meglepő, ha egyenesen összedől az a ház — in­kább az volt a csoda, hogy ennyi ideig bírta, mert akik építették — és aho­gyan építették! — enyhén szólva sem voltak szak­emberek ... A történetet N.-ék mos­tani esete juttatta eszem­be. Levelükben azt pana­szolták, hogy a házuk na­gyon rossz állapotban van, noha csak a hetvenes években épült. Arra gon­doltak, hogy talán az idei tél viszontagságai viselték meg az épületet, amiré egyébként biztosítást is kötöttek. Mivel levélírónk azt is szóvá tette, hogy az Állami Biztosító fiókjának tájékoztatása szerint kár­térítésre nem jogosultak, ezért megkerestük az ügy­ben a megyei igazgatósá­got, amelynek szakembere alaposan megvizsgálta a házat és a következőket állapította meg: „... az épület vályogból készült főfalain több helyen a szerkezet teljes vastagsá­gán átmenő repedések lát­hatók, az előszoba külső fala egy részéről a vako­lat leomlott, más részén a falaktól elvált, a kopog­tatásra kongó hangot ad. A fal belső oldalán a ta­pétázás átázott, penészessé vált... A falak az alapo­zás süllyedése miatt repe­deznek, amely süllyedés­ben jelentős szerepet ját­szik, hogy az épületben ereszcsatorna nincs ..., az alapozás salakbetonból, tömörítés nélkül készült, a falazatot a vakolatlehul­lástól nem védi az úgyne­vezett rabicháló. Ezek mind építési, kivitelezési hiányosságok ...” Amiért a biztosító nyilván nem fi­zethet „kártérítést”. Mindezzel nem azt aka­rom mondani, hogy ne építsünk kalákában — a mai költségek mellett ez szinte elképzelhetetlen. De ne „spóroljuk meg” a szakember irányítását, fel­ügyeletét, mert igen sokba kerülhet ez a fajta „taka­rékoskodás”. Számos pél­da int erre, a jelekből ítélve olykor sajnos hiába. Két tanulságos esettel ez­úton is gyarapítjuk a sort. Gönczi Mária SEBESSÉGKORLÁTOZÁS LESZ A közelmúltban egy cikkben a Keleit-Magyaror- szágban is olvashattunk Nyíregyháza közlekedéséinek várható változásairól, így arról, hogy újabb két autó- buszj aratort irányítanak az Egyház és a Síp utcára. Nékünk, itt lakóknak az a véleményünk, hogy a lakások jelenlegi állapottá a mostani forgalmat sem bírja söká. Kérjük, segítsenek hozzá bennünket, hogy az említett két utcán rendeljenek el sebességkorláto­zást. Igaz, ez nem megoldás, de ideig-óróig védené az itteni lakásbkát. Mindezt több fórumon javasoltuk már, de eddig eredménytelenül. Egyébként tudomásunk szerint a budapesti Föld­mérő és Talajvizsgáló Intézet munkatársai 1985 júniu­sában elvégezték az épületek statikai vizsgálatát, a mi lakásunkban is több fényképet készítettek. Jó lenne, ha ezeknek a méréseknek az eredménye is nyilvános­ságra kerülne. Németh Lajos Nyíregyháza, Egyház u. 10. (Olvasónk levelét — ame­lyet itt terjedelmi okokból rövidítve közlünk — eljut­tattuk a Nyíregyházi Váro­si Tanács műszaki osztályá­hoz. ' Véleményük a követ­kező: az Október 31-e téri csomópont megépítése után a forgalmat az Egyház és a Síp utcára kellett terelni. A végleges megoldást a Kis­körút újabb szakaszának megépítése jelentené, de az Egyház és a Síp utcai in­gatlanok magas szanálási költsége miatt erre a ta­nácsnak egyelőre nincs pén­ze. Az olvasó által is emlí­tett 1985-ös felmérést a mű­szaki osztály rendelte meg, és az idén ugyancsak elvé­geztetik a lakóépületek vizs­gálatát. A két eredmény összehasonlítása alapján döntenek arról, hogy milyen károkat okoz a megnöveke­dett forgalom. Addig is in­tézkednek a 40 kilométeres sebességkorlátozás beveze­téséről.) ELTÉRÍTIK A 3-AST? A Kisteleki szőlőben lakók eddig a 3-as busszal jártak be Nyíregyházára dolgozni, és ezen a járaton jutottak be a városba a 4-es vagy a 13-as iskolába járó gyerekek is. Az új menetrend szerint azonban ezt a régi Debreceni úton közlekedő járatot „eltérítik”: az úgynevezett új Debreceni úton fog járni, ahol pedig két kilométeren át házak sincse­nek. Emiatt a Kisteleki sző­lőben lakóknak nagyon sokat kell majd gyalogolni a legkö­zelebbi megállóig, ráadásul kiépítetlen, rossz időben igen nehezen járható úton, ahol még villany sincs. Nem ért­jük, mi indokolta, hogy meg­változtassák az eddig teljesen megfelelő útvonalon közleke­dő járatot. Bódi András Nyíregyháza-Kisteleki szőlő, Vaskapu u. 8. Szerkesztői üzenetek Zenta utcai lakosok és Magyar József, Nyíregyhá­za: A városi tanács műsza­ki osztályától kapott infor­máció szerint a rendelke­zésre álló pénzből ebben az ötéves tervidőszakban saj­nos már nem futja a Zenta utca szilárd burkolatának megépítésére. A Holló, Só­lyom utca és Sólyom köz azon lakásait, amelyek he­lyére a részletes rendezési terv szerint új épület kerül, a hetedik ötéves tervben szándékoznak kisajátítani. Esik Istvánná, Pátroha: Két gyermek után a köl­csönszerződés megkötésekor számolja el a szociálpoliti­kai kedvezményt az OTP. A harmadik gyermek után ak­kor kaphatják meg a szo­ciálpolitikai kedvezmény jelenleg érvényben lévő összegét, ha a gyermek a szerződéskötés időpontjáig megszületik; ez esetben összesen 230 ezer forint szociálpolitikai kedvez­ményre számíthatnak. Ha viszont csak a szerződéskötés után születik meg a har­madik gyermek, akkor a kedvezmény mértéke — e gyermekre tekintettel — 40 ezer forint, a jelenleg ér­vényben lévő rendelkezé­sek értelmében. A szociál­politikai kedvezmény mér­téke a lakásépítési köl­csönnek legfeljebb 45 szá­zaléka lehet. 'Koczák Imre, Kisvárda: Értesüléseink szerint ala­csony jövedelmükre tekin­tettel a városi tanács erre az esztendőre mentesítette olvasónkat a településfej­lesztési hozzájárulás fizeté­se alól. Tóth Gyuláné, Nagykálló: Olvasónk saját jogán ak­kor igényelheti a családi pótlékot, ha férjének nincs munkaviszonya, ha a férj már legalább két hónapja nem gondoskodik a gyer­mekek eltartásáról, vagy pedig nem rendeltetésének megfelelően használja fel a családi pótlékot (e két utóbbi körülményt a tanács szakigazgatási szervének kell igazolnia). Az illetékes válaszol CSAK HELYESELNI LEHET A múltkori Fórumban ol­vastam egy tiszalöki szocia­lista brigádról, amelynek tag­jai mindannyian felhagytak a dohányzással. Ezt jómagam is nagyon helyeslem! Valami­kor én is erős dohányos vol­tam, de már húsz éve, hogy nem dohányzom, és alkoholt sem iszom. Én is egyetértek azzal, hogy jó lenne, ha ezt a példát követnék a férfiak és még inkább a nők, mert az ő szervezetükre még károsabb hatással van a nikotin, ami ráadásul a nemdohányzóknak is ártalmas. Véleményem sze­rint több közintézményben is helyes volna megtiltani a do­hányzást. Szélpál István Tiszavasvári, Munka u. 2. KÁTYUS UTAK Tudjuk, hogy a kemény tél nagy gondot okozott a közle­kedésben, mégis azt szeret­nénk, ha a mi vidékünkön — Tiszaszalka, Barabás térségé­ben — nagyobb gondot for­dítanának a káty-us utak ki­javítására. Azzal, hogy Be- regdarócon sebességcsökken­tő táblát helyeztek ki, kevés a megoldás, mert az ott la­kók úgy tapasztalják, ezt az előírást nem tartják be a nagy teherautók, ezért egyre nagyobbodnak a kátyúk. Ezért a sűrűbb ellenőrzés mellett inkább a figyelmes javítást kérjük. Gere István Tiszaszalka EJNYE, Nemrég nyílt egy világbolt Nyíregyházán a Toldi utcán. Azt még megértem, hogy az üzlet tulajdonosa fel akarja hívni a figyelmet boltjára (egyébként ennek a boltnak a megnyitásával is egyetér­tek). A reklám sajátos módja azonban azt hiszem nemcsak bennem kelt visszatetszést: a virágboltot ugyanis egy olyan tábla hirdeti, amit egy még fiatal, folyóparti élő fácskára szögeztek föl. Ügy gondolom, a környezetvédelemmel, a természet szeretetével ez vég­képp nem egyeztethető össze, azaz egy virágbolt számára egyenesen rossz reklám. Gy. F.-né Nyíregyháza, Toldi u. INKÁBB ELKÉSNEK?! A Kékeséről Kisvárdára busszal bejáró dolgozók ne­vében kérte szerkesztőségünk közbenjárást egyik olvasónk. Ügyükben a Szabolcs Volán Vállalathoz fordultunk. Vá­laszlevelükben — egyebek mellett — a következőket ír­ják: Kisvárda üzemeiben álta­lában 6, 14, 22 órakor kez­dődik a műszak, de vannak 5,45, illetve 5,50-kor kezdő üzemek is, mint például az Öntödei Vállalát vagy a Vil­lamosszigetelő és Műanyag­gyár. Ezért — a menetrendi értekezleten kialakult közös álláspont szerint — a reggeli műszakos járatokat évek óta úgy szervezik, hogy 5,25-kor érkezzenek Kisvárdára, hogy a helyi járatra történő át­szállás után a távolabbi ipar­telepre is időben el lehessen jutni. A jelenlegi menetrend sze­rint 5,25-kor két csuklós autóbusz érkezik a kisvárdai vasútállomásra, az egyik Dombrádról, a másik Tisza- kanyárról. Ez a két autóbusz — amely a délelőtti műszak­ban dolgozókat szállítja — nem zsúfolt, ugyanakkor a Dombrádról induló és jelen­leg 5,55-kor szintén Kisvár­dára érkező csuklós busz va­lóban zsúfoltan közlekedik. Ennek igen sajnálatos oka van, nevezetesen, hogy a dol­gozók egy része ezzel a já­rattal utazik még akkor is, ha elkésik munkahelyéről. Ezért azt javasolják, hogy azok a dolgozók, akiknek a munkahelyük nem a város- központban van, az 5,25-kor érkező járatokat vegyék igénybe. Annáj is inkább, mert a május 31-én életbe lé­pő menetrendben a harmadik járat később fog közlekedni, és így kedvezőbb lesz a csat­lakozás a Nyíregyháza felé 6,17 órakor induló vonathoz is. Megtudtuk a Volántól azt is, hogy — olvasónk infor­mációival ellentétben — a kora reggeli járathoz kisegí­tő járat korábban nem köz­lekedett, s beállítására — kapacitás hiányában — be­látható időn belül erre nem is lesz lehetőség. I tagsági dfj visszakövetelése Íz üzemi balesetről Papp Antal érpataki olvasónk közúton szenvedett üze­mi balesetet, aminek következtében munkaképessége negy­ven százalékkal csökkent. Felgyógyulása után más mun­kakörbe helyezték. Jövedelme azonban most a járadékkal együtt is kevesebb, mint a baleset előtt volt. Olvasónk az iránt, érdeklődik, hogy keresetének megállapításánál a munkáltató figyelembe veheti-e a társadalombiztosítás ál­tal folyósított járadékot? Igen. Az üzemi balesetet szenvedett dolgozót anyagi­lag olyan helyzetbe kell hozni, mint a baleset előtt volt, amiből következik, hogy keresete nem lehet kevesebb, vi­szont előnye sem származhat a balesetből, tehát az emlí­tett járadékot figyelembe kell venni. Tájékoztatásul közöljük még, hogy olvasónk esetében a vállalat kárfelelőssége akkor áll fenn, ha a baleset a vállalat saját vagy bérelt gépjárművén következett be. R. M. ramocsaházi levélírónk hasonló ügyben érdek­lődött. Üzemi balesetét követően a munkáltató nem tu­dott részére könnyebb munkakört felajánlani, s mivel ere­deti munkáját nem tudja elvégezni, ezért már több mint két hónapja nem dolgozik. A levélből nem derül ki, hogy olvasónk munkaviszo­nya megszűnt-e már vagy sem. Ha jelenleg táppénzes ál­lományban van, amennyiben az orvos munkaképesnek íté­li, azonnal jelentkezzen munkahelyén, mert három mun­kanap folyamatos hiányzása esetén a munkáltató fel­mondhatja munkaviszonyát. A munkáltató egyébként a nála üzemi balesetet szenvedett dolgozót köteles megfelelő munkakörbe helyezni, esetleg az ilyen munkakör ellátá­sához szükséges képzésben részesíteni. Az áthelyezéshez orvosi bizottság által megállapított munkaképesség-csök­kenés szükséges. Mivel az olvasónk levelében közölt adatok rendkívül hiányosak, ezért azt tanácsoljuk, ügyének érdemi elbírá­lása végett forduljon a munkáltatója mellett működő mun­kaügyi döntőbizottsághoz, amely abban is határozhat, jo­gosult-e olvasónk elmaradt jövedelmének, esetlegesen fel­merült kárának és az üzemi balesettel összefüggő kiadá­sainak megtérítésére. Kulcsár Gábor tiszarádi olvasónk az egyik kisszövet­kezetnél dolgozott, mielőtt munkahelyi ártalom miatt két hónapig kórházi kezelésre szorult. Betegsége miatt munká­ját nem folytathatta, végül fel is mondott. Kifogásolja, hogy a szövetkezet levonta tőle a kórházi kezelés két hó­napjára a tagsági díjat, és ezt felmondása után sem fizet­ték vissza. A kisszövetkezet törvényesen járt el. A jogszabályok alapján ugyanis csak akkor lehet visszafizetni a tagsági díjat, ha a szövetkezet nyereséggel zárja az évet. Követe­lésével tehát a levélírónak meg kell várnia az évvégi mérlegkészítést. Nagy József ököritófülpösi lakos — utólag elismert nyolc évével együtt — több mint 30 éves szolgálati idővel rendelkezik. Arra kér választ, hogy visszamenőleg kérhe­ti-e a 25 éves jubileumi jutalmat. Levélírónknak mindenekelőtt azt kell tisztáznia, hogy a 30 év szolgálati időn belül pontosan mennyi idő tekint­hető munkaviszonynak, mert a kettő között lehet eltérés (vagyis a szolgálati idő nem feltétlenül azonos a munka- viszonnyal)! Ha levélírónknak megvan a 25 éves munka- viszonya, és utolsó munkaviszonyának megszűnése óta há­rom év még nem telt el, akkor a régi munkáltatótól, ha pedig azóta új munkaviszonyt létesített, akkor az új mun­káltatótól kérheti a 25 év után járó jubileumi jutalom kifizetését. Papcsák József székelyi levélírónk munkahely-változ­tatás miatt szabadsága egy részét nem kapta meg. A régi vagy az új munkáltatóhoz kell-e fordulnia elmaradt sza­badsága ügyében? — kérdi. Áthelyezés esetén az elmaradt szabadságot az új mun­káltatónak kell kiadnia. Ettől eltérő esetben (pl. felmon­dásnál) a kérdéses 5 nap szabadságot a volt munkáltató köteles kifizetni. Nagy Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents