Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-07 / 82. szám
2 Kelét-Magyarország 1987. április 7. Torna terheseknek A tisztább településekért Tanuljunk szülni Községszépítés összefogással Tornateremnek is beillik a művelődési ház egyik terme a nyíregyházi Honvéd utcán. Kecses, finom mozdulatok helyett azonban itt a célszerűségre törekednek a résztvevők. Kizárólag nők, hiszen speciális tanfolyamot hirdettek a terhes asszonyoknak. Arra vállalkoztak, hogy a szülést könnyebbé, elviselhetőbbé, mi több: természetesebbé tegyék. Ehhez hívták segítségül a tornát. Hagy viseljük a vajúdást Szerda este kinn hideg eső permetezett, a művelődési házba kevesebben érkeztek, mint általában. Balkányiné Sarvai Ildikó a második gyerekét várja hamarosan. — A mi családunkban nem volt „divat” a mozgás, ám a férjem több sportágat űzött, és esküvő után gyakran túráztunk. Nagy szorgalommal csinálom a tornagyakorlatokat, és bizonyára ennek köszönhető, hogy ma is dolgozom. — Az első gyerekemet nagyon nehezen szültem — meséli saját történetét Csalami- né Győri Éva. — Most pedig öt hónapig kellett feküdnöm. Mint a szalmaszálba, úgy kapaszkodtam ebbe a lehetőségbe, talán így könnyebb lesz a szülés. A kismamáknál szokásos hát- és derékfájást ritkábban érzem, mióta rendszeresen tornázom. Nagyné Pálmai Ildikó a terhestanácsadáson, Molnár Attiláné a nyíregyházi rádió műsorában hallott a tornáról. Kosztyu Györgyné örült tálán a legjobban ennek a lehetőségnek. Feszültség, félelem — öt évig táncoltam a Nyírség együttesben és elborzadtam a gondolatra, hogy nekem hónapokon keresztül szinte kezem-lábam meg lesz kötve. Sok légző- és nyújtógyakorlat segít bennünket a szülés különböző fázisainak átélésében. S mindezt úgy, hogy tudjuk, az adott esetben hogyan viselkedjünk leghelyesebben a vajúdásnál. Gázveszély?! S árga, gázveszély feliratú szalaggal kerítették el a gödröket április negyedikén az Oszőlő utca 97. számú ház előtt. Az emberek joggal érdeklődtek, mi több, izgultak. Mert ha felássák a közterületet, kiveszik az élő, szép fát, elvágják a régiek gyökerét, betemetik a csemetét, és rendületlenül ásnak, ott bajnak kell lenni. Baj viszont nem volt. A TIGAZ nagyon gyorsan és udvariasan tájékoztatott: ők semmit itt nem csináltak, ők nem ástak, veszély nincs, mi több, gázvezeték sincs az inkriminált gödrökben. De hát akkor ki ásott? Kinek van Gázveszély feliratú nylonszalagja? Ki az, aki kíméletlenül kiveszi a fákat, melyek így halálra is vannak ítélve? Ezt nem sikerült kideríteni. Kár. Talán a városi tanács műszaki osztályának sikerül. Nekik ehhez van lehetőségük, de joguk arra is, hogy büntessék azt, aki az élő természetet károsítja. A félrevezetésért, a pánikkeltésért pedig külön is felelőssé lehet tenni a gödrösöket. Mert a TIGÁZ joggal nem vállalja más tetteit. Am feleljen az, aki valóban ludas a dologban, (bürget) A nyújtógyakorlatoknak a szülés előkészítésében van nagy jelentősége. (A szerző felvétele.) A terhestornát Gincsainé Erdélyi Zsuzsa irányította másfél évig. Anyai örömök elé néz, ezért Magyar Mária gyógytornász vezeti most a foglalkozásokat. — Szerte az országban vannak próbálkozások: miként lehetne a szülés folyamatába aktívan és célszerűen bekapcsolódni a leendő anyukának. Mi itt Nyíregyházán elkezdtünk valamit, és mint a tanfolyamot végzett közel kétszáz kismama igazolja: várakozáson felüli sikerrel. — Szülni meg kell tanítani az asszonyokat! — állítja dr. Papp Károly, a megyei kórház szülész-nőgyógyász szakorvosa, aki 1985 őszén indította el a terhestorna gondolatát. — Bár ősidőktől fogva szülnek a nők, mégsem egyformán tevékenyek a kismamák ebben a folyamatban. Feszültség, félelem, fájdálom nehezíti élete legszebb perceit. Arra törekszünk, hogy a természetes gyógymódok alkalmazásával pozitív élményként élje meg a nő a szülést. Ehhez nemcsak .a terhestorna áll rendelkezésünkre, hanem a jövőben lelki előkészítéssel és a terhességgel, szüléssel kapcsolatos ismeretanyaggal is felvérteznénk a kismamát. A természet segítsége — Mi azt nem állítjuk, hogy teljesen fájdalommentes lesz a szülés. Azt viszont nagy valószínűséggel mondjuk, hogy a szülési fájások nagy részét kiküszöbölhetjük a terhestornán megtanult és begyakorolt izomlazítással, légzési technikával. Maga az a tény, hogy a kismama nem elszenvedi, hanem aktív résztvevője a szülésnek, pótolhatatlan élménnyel, örömmel gazdagítja. Miután semmilyen eszközt, műszert nem igényel ez a módszer, hanem a természetet hívja segítségül, így minél szélesebb körben lenne érdemes alkalmazni. Nemrég még arra törekedtek az orvosok, hogy a széltől is óvják a kismamát. Az egyébként indokolatlanul pihenésre, fekvésre kárhoztatott nő akár hónapokig nem jött le a lakásból. így aztán a 6-8 órás vajúdás kemény fizikai munkáját képtelen volt saját erejéből végigcsinálni. Általában 3-4 hónapig járnak az asszonyok, kapnak „házi feladatot” és otthon is gyakorolnak. A helyes életmód kialakításában, az elhízás elleni küzdelemben is fontos szerep jut a terhestornának. Tóth Kornélia Dombrád több, mint ötezer lakosú nagyközség, s bizony ilyen lélekszám mellett már nem kevés gondot jelent a köztisztaság. A községbe érve a művelődési ház előtti árokban a tél szemétmaradékai, másutt a vendégmarasztaló sár tűnik szembe (de persze, ez ellen sokat nem tehetnek a dombrádiak). Hová tegyék? Az viszont szemet gyönyörködtet: már-már igazán ta- vaszias napsütésben sokan szorgoskodtak a házuk előtt — rendbe tették az árokpartot, a növénnyel beültetett részeket gondozták. — Mindezzel nincs is túlságosan sok bajunk — mondja Solymosi László tanácselnök. — Inkább a háztartásokban keletkező hulladék elhelyezése jelent gondot. Már többször terveztük, hogy szervezett formában oldjuk meg a szemétgyűjtést, hiszen van kijelölt lerakóhelyünk. Ezidáig a lakosság nem nagyon pártolta tervünket — de most újra nekifutunk. A költségvetési üzemünk azt tervezi: áprilistól műanyag zsákokat bocsát az igénylők rendelkezésére, s azokat — ha megteltek hulladékkal — havonta néhány alkalommal elszállítja megfelelő díj ellenében. Reméljük: nem fullad kudarcba a kísérletünk — márcsak azért is. mert 1990-re azt tervezzük, hogy vásárolunk egy hulladék- gyűjtő gépkocsit is. Addig jó lenne, ha megszokná lakosságunk: már nem egy apró faluban, hanem egy fejlődő nagyközségben él — s ehhez a szervezett hulladékgyűjtés is hozzátartozik ... (t. gy.) „Tedd szebbé..." Mintha még mindig nem döntöttek volna az égiek: teret engednek a kikeletnek, vagy hagyják uralkodgatni a hideget? A föld emberei azonban nem várnak tovább. Geszteréden, ebben a két és fél ezres szabolcsi faluban a házak előtt szépen felgereblyézték a területet, ha lehetne, már a virágokat is kiültették volna. Felüdülés a falu látványa a sokkal rosszabbhoz szokott szemnek. A rendezett porták sorában csak néhol éktelenkedik egy- egy elhanyagoltabb, az út szélén csupán a szeméttelep közelében, a község balká- nyi végén csúfolkodik hulladékkupac — valaki nem volt képes ötszáz méterrel odébbvinni ... A tanácselnököt, Bujdosó Mihályt kérdeztük, hogy mi A tárgyalóteremből Megharapta az elnököt A 27 éves Szilágyi György 1987. március 28-án több embernek okozott kellemetlenséget, s ezért újabb büntetést érdemelt ki. Lengyel salak- motorosok tartózkodtak Nyíregyházán ebben az időpontban. Autóbusszal érkeztek, amely úgy volt kiképezve, hogy abból farostlemezzel leválasztottak egy részt a motorok elhelyezésére. A busz- szal kora délután értek a sóstói Volán-üdülő elé. Miután a buszból kiszálltak — sajnos — csak az egyik ajtaját zárták be kulccsal. Ennek az lett a következménye, amikor 19 óra körüli időpontban vacsorázni indultak, a buszon már volt valaki. Szilágyi aznap fél liter vodkát fogyasztott el, megvacsorázott, s úgy tervezte, hogy bejön Nyíregyházára. A rablásért, súlyos testi sértésért, lopásért már nem egy ízben büntetett vádlott észrevette, hogy a busz ajtaja kissé nyitva van. Fellépett a járműre, benyomta a farostlemezt, s az utastérben a buszvezető és hét sportoló holmijait egy takaróba rakta. Már éppen távozni akart, amikor rajtakapták a lopáson. Akkor már hagyott volna csapot-papot, de nem engedték menekülni. Küzdött kézzel-lábbal, foggal-körömmel. Olyannyira, hogy Sz. Ferenc sértettnek, a Volán-Dózsa Sportkör elnökének kezét meg is harapta. Sz. Ferenc az ujján 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett el. Az alkoholista Szilágyit még aznap őrizetbe vette a rendőrség. Az ügyészség őrizetét meghosszabbította, s Szilágyi Györgyöt az elkövetést követő' ötödik napon gyorsított eljárással bíróság elé állította. Ennek során a Nyíregyházi Városi Bíróság a vádlott bűnösségét egy rendbeli lopás bűntettében, hét rendbeli lopás vétségében és egy rendbeli könnyű testi sértés vétségében állapította meg. A valamennyi bűncselekményben különös visszaeső vádlottal szemben halmazati főbüntetésül 10 hó szabadságvesztést, mellékbüntetésül pedig 1 év közügyektől eltiltást szabott ki, s elrendelte kényszergyógyítását. Azt, hogy nem kapott súlyosabb büntetést Szilágyi, beismerő, megbánó magatartása, a kár teljes megtérülése mellett a róla adott kedvező munkahelyi véleménynek köszönhette. Az ítélet jogerős, így útja a rendőrségi fogdából a bíróságon át egyenesen a büntetésvégrehajtási intézetbe vezetett. Dr. Szabó Pál ügyész Most, hogy a hó elolvadt, bizony nem valami szépen fest némelyik utca, árokpart vagy tér — a tavalyi szemétből is elő-előbukkan, néhol nem is kevés. A települések tisztasága, rendezettsége régi, ám mégse elégszer hangoztatott téma — ezért tértünk most vissza rá a tavasz bekö- szöntével. Munkatársaink néhány kisebb és nagyobb szabolcsi faluban néztek körül — miképp is fest a településtisztaság 1987 tavaszán? a titka ennek , a rendezettségnek. Megtudtuk, hogy (természetesen a geszterédiek alapvető igényessége mellett) a község intézményei is szívügyüknek érzik a település tisztaságát. Sokat segít például az ezen a területen érdekelt nagy káliói Nyírség Téesz, amelyik a szeméttelepet gondozza. A tanácstagok, népfrontaktivák is sokat tesznek, az úttörők, kisdobosok rajai vállalták egy- egy közintézmény környékének a rendbentartását, az iskola gyakorlókertjében nevelt virágpalántákkal ellátják az egész falut. Ha szükséges, a bírságolástól sem riadnak vissza (tavaly néhány esetben került sor erre, mert rossz helyre rakták a szemetet), fontosabbnak tartják viszont a nevelés, a jó példák erejét. Geszteréd egyébként már kétszer végzett dobogós helyen a településtisztasági versengésben, néhány évvel ezelőtt innen indult ki a „Tedd szebbé községedet!" akció, s az sem véletlen, hogy a házak jelentős részén ott díszlik a falon a „Tiszta udvar — rendes ház" elismerő táblácskája. (p. d.) Levél a szemétben „Csak ott söpör, ahol a pap is látja" — ez a mondás jellemző — tisztelet a kivételnek — a nagyhalásziakra. A falun átutazók ugyanis azt látják, hogy a főutca tiszta, az árkokat kitakarították, az út menti gömbakácokat már megmetszették. A mellékutcákon viszont korántsem ilyen rózsás a helyzet. Főleg nem a személlerakóhelyhez vezető úton. Ha valaki oda akar eljutni, meg se kérdezze, hogy merre van, csak menjen nyugodtan az elhul- lajtott hulladékok nyomában — így egész biztosan ráakad. A falu lakói közül sokan fegyelmezetlenek — hallottam a tanácson. Sokan még arra sem képesek, hogy a hulladékot, amit már elvittek a szeméttelepig, a kerítésen belül öntsék ki, inkább otthagyják az út szélén. Vannak, akik az MHSZ lőterét is szemétlerakónak nézik. Feljelentések ugyan szép számmal érkeznek, de az elkövetőket nem nevezik meg bennük. Senki nem akar a szomszédjával haragba lenni! Tavaly két embert sikerült csak megbírságolni, az egyik kilétére úgy derült fény, hogy a tiltott helyen lerakott hulladékban volt egy neki címzett levél is ... A megoldás még várat magára: 1990-re tervezik, hogy a szemetet kukáskocsi szedi majd össze. Bár egyesek szerint ez sem az igazi, mert a szemetes csak a papírt és a konyhai hulladékot viszi el — de az előbbit el lehet égetni, az utóbbit pedig megeszik a jószágok is. És mi lesz akkor á salakkal és a visszaváltha- tatlan üvegekkel? (b. a.) Facsemete májusfának? Kemecsén a legtöbb ház előtt már elgereblyézték, felseperték a portához tartozó utcarészt. — Ha valóban itt lesz a jó idő, az előttük álló fákat is megmetszik az emberek — mondja Lutter Sándor, a Ke- mecsei Nagyközségi Tanács elnöke. A lakosság részéről megoldott a szemétszállítás, mindenki rendben tartja az udvarát és az előtte lévő útszakaszt. Nagyon sok ház falán ott látható a „Tiszta udvar — rendes ház” tábla, és a jelenlegi állapotok sem hazudtolják meg az elért eredményt. — A nyáron fogjuk újra értékelni a házak tisztaságát. Akik elérik a száz pontot, megkaphatják az elismerő táblát. Van kijelölt szeméttelep, ahol az égethető hulladékot a mezőőr égeti. Előfordul, hogy illegális szemét- lerakókat is találunk, de akiket tetten érünk, azokat kötelezzük a szemét elszállítására és a terület rendbetételére — folytatja Lutter Sándor. — Nem a büntetést, hanem a megelőzést tartjuk a legfontosabbnak. Évekkel ezelőtt gyakran előfordult, hogy fiatal facsemetéket vágtak ki májusfának. A tetteseket kézrekerítettük és megbüntettük. Azóta az önkéntes rendőrök segítségével vigyázzuk a parkokat május előestéjén, és már évek óta sértetlenek facsemetéink. Van olyan hely a községben, ahol egyébként is irtást kell végeznünk. Megértjük, hogy kell a májusfa, vágják ki onnan azokat, A parkjaink, közterületeink rendben tartásáért az úttörők és a KISZ-esek is rengeteget dolgoznak. A községbe érkező idegenek már megemlítették, hogy milyen rendezettek utcáink, de mi azt szeretnénk, hogyha egyszer mi magunk mondhatnánk, nálunk minden a legnagyobb rendben van. (k. s.) A rendszeretetre hivatkoznak Birin rendszerint átutaznak az emberek. Nagykálló és Balkány között elég nagy a forgalom, de az út végállomása csak ritkán ez a kedves nyírségi falu. Hétfőn kora reggel az idős asszony a kispadot porolta. Akár jelképesnek is vehetnénk, hisz hosszú hónapok óta vágynak egy kis tereferére, a langyos napsugarak simogatására. Az első igazi tavaszi napsugarak kicsalogatták az embereket. Lázban ég a falu, dolgos asszonyok csinosítják a portákat, előkerült a vödör, az ablaktisztító. Mennyit elárul az életmódról, ha azt nézzük: tiszta víz és újságpapír helyett ma sprayvel és Vileda-kendövel tisztítják az ablakot. A bátrabbak, akik bíznak az időjárásban, már kiültették a virágok közül az erősebbeket a ház elé. A kanyargós főúton csak egyetlen helyen látni gazt és limlomot, sajnos, éppen a bolt és a kocsma mellett. A házak előtt már rendbe tették a kertet, szépen felgeréblyézték a tágas udvarokat. Minél kisebb egy település, annál tisztább — ezt látom több mint tíz éve a megyében. így van ez Biriben is, hiszen az itt élők magukénak érzik a falut. Ki másnak csinosítanák hát. Talán ezért van, hogy a törvény szigora helyett elég a józan észre, a rendszeretetre apellálni, s nem a büntetéstől való félelem ösztönzi nagytakarításra az embereket... (t. k.)
