Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-04 / 80. szám

C S AIL a DHC T T till N

Negyvenkét alapanyag- gyártó és konfekcionáló vállalattal, szövetkezettel, bőr- és cipőkészítő céggel együttműködve rendezte meg tavaszi—nyári bemutatóját a Magyar Divat Intézet.

Ebben a szezonban igen sokféle lesz a divat, jósolják, ígérik a tervezők. Egy- arányt érvényesül a választékos elegancia, a fiatalos bolondosság és az egzotikum; s a távol-keleti hatások is jelen lesznek.

Hogy mindez hogy fér össze? Nos természetesen nem egy öltözéken belül. (Bár az sem ritka, hogy a romantikus blúzt sportos kosztümhöz viselik, hogy a virágos, tarka szoknyákat kockás parasztblúzzal „házasítják”.)

A fő stílusirányzatokat így foglalhatjuk össze: vissza az egyszerű formákhoz, előnyben a nőies sziluett, és mindenekfelett győz a praktikum.

Öltözékekké formálva ezek az elvek a következőkben jelentkeznek: puha, könnyű anyagokból készülnek a 3,4-es vagy hosz- szú kabátok, amelyeket bő szárú nadrággal, vagy egyenes szoknyával, párosítanak. A vállak továbbra is szélesek, válltömővel hangsúlyozottak (még a nyári ruháké is). A nagyon bő és az egészen testreszabott öltözékek egyaránt hódítanak. A szoknyák rövidek, térdig érőek, vagy hosszúak. A két véglet: az ágyékszoknya (kizárólag jó alakú tizenéveseknek) és a bokáig érő, jótékonyan takaró szoknyahossz. Olykor meg a ruha eleje rövidebb, mint a háta.

Hangsúlyozott a derékvonal, a kánikularuhák gyakran szabadon hagyják a hasrészt, a hátat, merész geometrikus, aszimmetrikus kivágások jelennek meg a háton. Nagy fehér gallérok, zsabók, matrózgallérok teszik ünnepélyessé az egyszerű fazonú ruhákat.

A blúzok között a selyeming, az óriás munkásing, a szolid ingblúz a választék, fantáziadús díszítéssel. A férfimellények, a kabátkák, a kosztümfelsők

a derék és a csípő vonala között mozognak, ezeket általában bő, libbenő szoknyákhoz viselik.

Kánikularuhák, ingruhák, a kissé V formájú, szinte szabásvonal nélkül készült vagy a bő, kényelmes, egyszerű és praktikus kétrészes ruhák egyaránt divatosak. Tovább él a tengerész- öltözék — nadrággal, csíkos felsőrésszel, tengerészkék- fehér színkombinációban.

S ehhez a sokféle divathoz igazán sokféle szín társul, élénk, vidám színösz- szeállítások, az uralkodó színek a napsárga, kukoricasárga, a homok- és a Szahara színei, a narancs, a mályva, a rózsa, a sötétkék, a türkiz, a fekete és a fehér — sok arany, ezüst csillogással, kiegészítővel, vagy élénk ékszerekkel, gyöngyökkel, fülbevalókkal. Üj- ból jelentkeznek a folklórdíszítések — ezúttal a Távol-Keletről ellesett motívumokkal.

Képeink az MDI beírni tatóján készültek.

< >

A Magyar Divat Intézet prognózisa

Elegancia, egzotikum, kolondosság

Tavasszal, nyáron előnyben a nőies sziluett

EGÉSZSÉGÜNKÉRT

Korszerű szájápolás

Hazánk egész lakosságát tekintve, vagyis ha a fogatlan újszülötteket és az öregeket is beleszámítjuk, minden második embernek íny- gyulladása és foglazulása van. Az ínygyulladást és a foglazulást joggal nevezhetjük népbetegségnek, hiszen miattuk legalább annyi fogat veszítünk el évente, 'mint az ugyancsak népbetegségnek számító fogszuvasodás miatt.

Az ínygyulladásra az első figyelmeztető jel rendszerint az, hogy fogmosáskor vagy keményebb táplálék rágásakor vérzik az íny, illetőleg rossz szagú a lehelet. Az ínyvérzést azonban a legtöbb ember nem veszi komolyan, a rossz szájszaghoz pedig fokozatosan hozzászokik a beteg.

Az ínysorvadás és a foglazulás alattomosan jön létre: az íny fokozatosan, szinte észrevétlenül sorvad, a fogakat tartó csont pusztul, s a fog és az íny között tasak keletkezik. Ez úgy alakul ki, hogy az íny gyulladásba jön, megduzzad, a széle feldomborodik, s az addig a fogakhoz simuló íny meg a fog között egy kis vályú keletkezik. Ebben ételmaradék tapad meg, s mert ez a baktériumoknak eszményi környezet, azok el is szaporodnak ott. Az addig feszesen tapadó-íny leválik a fogról, az azt rögzítő kötőszöveti rostok elpusztulnak, s helyükbe a foggyökér mentén sarjszövet burjámzik a mélybe. Minthogy ez a szövetfajta nem rögzíti a fogat, a fog tartása meggyengül, a rágáskor reá háruló erőknek nem képes ellenállni, és kimozdul a helyéből, elvándorol. A kimozdulás a fog elvesztéséhez vezető szomorú útnak egyik nagyon fontos szakasza. Amikor ugyanis a fog elmozdul a helyéről, a felső és az alsó fogsor rágófelszínei nem illeszkednek jól egymáshoz, s emiatt rágáskor még fokozódik a fogak megterhelése. Ha a beteg idejében nem megy

orvoshoz, a fog menthetetlenül kilazul, s végül kihullik. A foglazulás oka tehát az ínygyulladás, amit viszont — az esetek nagy többségében — az* elhanyagolt száj, a rossz szájhigiénia okoz.

Az ínygyulladást és a foglazulást elsősorban helyileg kell kezelni. Az orvos eltávolítja a bajt okozó fertőzési gócokat, de a beavatkozás csak akkor lesz eredményes, ha a beteg is tevékenyen közreműködik: a kezelést követően gondosan és rendszeresen ápolja a fogait. Egyéb kezelés — például gyógyszerek szedése — csak ezt követően lehet hatásos. .

A jó fogkefe csomói ritkák, a sörték nem túl kemények

Parasztblúz

A bő, húzott népies hatású szoknyákhoz a fiatalok szívesen viselik az úgynevezett parasztblúzt, amelyet akár vászonból, akár melegebb, de nem túl vastag anyagból, például flanellből is el lehet készíteni.

A blúz egy délután elkészül, szabásmintája 86—90-es mellbő- ségre alkalmas. Anyagszükséglet: 140 széles kelméből 1,5 m, vagy 90 cm szélesből 3 m. Az elkészített szabásminta szerint — a varrás- és szegélyszéleket ráhagyva — kiszabjuk a blúz darabjait, rárajzolva a jelöléseket. Ezután beállítjuk az ujját, és a

és hegyesek. A fogak minden felszínét külön-külön kell tisztítani (legalább egy-egy percig minden étkezés után). A fogtisztítás lényege az, hogy az ételmaradékot és egyéb lepedéket a fogak közötti résekből és a fogakról el kell távolítani. A tisztítás jó eszköze — a fogkefén kívül — a mosdó csapjára felszerelhető száj tusoló. A víz egy fúvókán át erős sugárral befecskendezi az állkapcsot, a fogakat és az egész belső szájüreget. Ezáltal a fogközök alaposan megtisztulnak, és a vízsugár masszírozza a fogínyt. A készülékbe tabletta is helyezhető, amelyet az átfolyó víz felold és bevisz a száj üregbe.

raglánvonaloiál (csillagig) összegépeljük az ujja- és old a Írészt. Majd az oldalvarrást és a két ujját varrjuk össze. Elöl középen a 6 cm mély kivágást eldolgozzuk. Utána a nyakkivágást körbe ferdepánttal visszaszegjük 1,5 cm szélességben, és befűzzük a zsinórt. Az ujjavégeket is hasonlóan visszaszegjük, a felső kelmén két pici kerek gomblyukat slingelünk, és ide is befűzzük a zsinórt. Végül a blúz alját levasaljuk, és keskeny én visszaszegj üik.

Ha az anyag egyszínű, hozzáillő színű hímzéssel díszíthetjük hosszában az ujja középvonalát. Aki nem tud hímezni, rágépelhet színes, méterben is kapható hímzett pántot, vagy paszományt, zsinórt.

Az ezerarcú cékla

Nyers levének daganatellenes hatása van

A hazai konyhákon szokásosan elsősorban savanyúságnak készül, méghozzá héjában megfőzve, levét leöntve, ecetes-tormás lében tálalva. Márpedig a cékla rengetegféleképp elkészíthető, arról nem is beszélve, hogy nyers leve, nyers reszeléke valósággal gyógyszer, mégha kevesen tudják is ezt róla.

Történetéről érdemes megemlíteni, hogy a legrégebben termesztett növények egyike. Az időszámítás kezdete előtt 800 évvel kezdték ültetését az akkor egyik legfejlettebb ókori államban, Babilonban, a mai Irak ős- h el yen, Kisázsiában.

Gyógyhatásúnak felismerése meglehetősen új keletű. Dr. Oláh Andornak a gyógyító növényekről írott népszerű tanulmányfüzete szerint egy NSZK-beli kutatócsoport 18 évi megfigyelésének összegezéseképp arra a megállapításra jutott, hogy a nyers céklalének daganatellenes hatása van, emellett mint vizhaj- tó, vérképző és vértisztító is áldásos szerepet játszhat a szervezet működésében. A népi tapasztalatok a céklaiének a bél-, a gyomor-, az epeműködésre gyakorolt kedvező hatását vélik felismerni. Egy Willfort nevű kutatóorvos ..csodalének” nevezi a nyers céklalét és reszeléket, ajánlva azt influenzás, meghűléses megbetegedések orvoslására is. Megemlítendő, hogy a céklaleves a lengyel nemzeti konyha egyik alapétele, rendkívül egészséges és ízletes.

Hozzátehetjük: főtt-sült állapotban ugyan levének elvész a gyógyhatása, de húsának rostos volta serkentően hat a bélműködésre, tehát különféleképp elkészítve ugyancsak érdemes fogyasztani. Nyers elkészítésének számos módja közül az alábbiakat ajánljuk mutatóba:

Reszelve — hagymával: Egy

citrom kifacsart levét elkeverjük az evőkanálnyi ét- vagy salátaolajjal, csipet sóval, 4—5 mokkás

kockacukorral, és dióőrlőn hozzádaráljuk a vékonyan meghámozott, leöblített, darabokra vágott céklát, továbbá fél fej vöröshagymát. Őrölhetünk hozzá fekete- vagy hónapos retket is. Lefedve, behűtve fogyasztjuk. (Több alkalomra elegendő meny- nylségben elkészíthető.)

Reszelve, darálva — almával:

Elkészítése megegyezik a hagymás cékláéval, de hagyma helyett alma és kevés mazsola lesz ízesítő adaléka.

Mustárosan: Két evőkanál mustárt két evőkanál olajjal, kevés sóval, kávéskanálnyi porcukorral, fél pohár joghurttal vagy kefirrel elkeverünk, és a káposz- tareszelőn lereszelt céklát az öntettel jól összekeverve, a hűtőben néhány órán át érleljük.

Borban: 1 deci fehér vagy vörös bort enyhén megsózunk, megcukrozzuk, megborsozunk. A savanykás borhoz nem kell, de az édes borba kevés citromlét teszünk. A káposztareszelőn lereszelt céklát ebbe a lébe tesz- szük.

Tormásán: A darált vagy reszelt céklát a készen kapható ecetes tormával vegyítjük össze; enyhén megsózzuk, és finomra őrölt köménnyel megszórjuk. Ha túlságosan savanyúnak találjuk, kevés porcukrot teszünk bele.

Majonézesen: A tubusos vagy gyorsfagyasztott dobozos máj o- nézt joghurttal vagy kefirrel hígítjuk, szaporítjuk. A reszelt céklával együtt vöröshagymát, kevés fokhagymát reszelünk bele, és jól összekeverve fogyasztjuk.

Sajtosán: A céklát megreszeljük, enyhén megsózzuk. Edényben 5—10 deka apróra vágott sajtot 1—2 evőkanál olajban folyósra lágyítunk, a céklára öntjük, apróra vágott kevés hagymával vagy snidlinggel megszórjuk.

Főve, savanyúságnak, félig hagyományosan: A céklát nyersen hámozzuk és szeleteljük. Annyi

vizet töltünk rá, hogy éppen csak ellepje. Őrölt vagy szemes köménnyel, sóval megszórjuk, és Így főzzük kellő puhaságára (kuktában a forrástól számítva 15 perc). A kész ecetes tormát ehhez a főzőléhez keverjük. Hetekig elálló savanyúság. Levében az ásványi anyagok benne maradnak.

Töltött cékla: (fejenként 2—2

közepes méretű céklát számoljunk) : A meghámozott céklák

közepébe üreget vájunk. A kivájt „húst” a töltelékhez elegendő (céklánként kb. 5 dkg) párizsival együtt ledaráljuk. A kivájt céklákat olajjal vagy vajjal kikent tűzálló edénybe rakjuk. A ledarált párizsit és a céklareszeléket elkeverjük tejben áztatott, szétmorzsolt zsemlével, 1 tojással, evőkanálnyi reszelt hagymával, sóval, borssal. A keverékkel púposán megtöltjük a céklákat. 2 deci tejfölt összekeverünk 1 tojással, evőkanálnyi olajjal, 2 evőkanálnyi’ vízzel vagy tejjel, megsózzuk, a céklára töltjük, és fóliával betakarva a sütőben kb. 45 percig kis lánggal puhítva, majd nagyobb tűzre állítva készre sütjük.

Cékla sörtésztában: (fejenként 1 nagy vagy két kisebb darabot számítsunk): Megmosva, nyersen meghámozva, egészben hágyva annyi vízzel tegyük főni, hogy éppen csak belepje. A vízbe tegyünk kevés ecetet, köménymagot, babérlevelet, sót, kis fej hagymát, körömhegynyi szerecsendiót. 40 peronyi főzés után a céklát kivesszük, lehűtjük, 1 centi vastag karikákra vágjuk, mindkét oldalát meglisztezzük. Tojássárgából, lisztből, sörrel, étolajjal, sűrű palacsintatésztát készítünk, hozzákeverjük a felvert habot. A céklaszeleteket ebben megforgatjuk, és forró olajban kisütjük. Hozzá ecetes tormát adunk, önálló ételnek, köretnek egyaránt finom.

1987. április 4.

KM ÜNNEPI melléklet