Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-04 / 80. szám
1987. április 4. Eszter startja a Starttal Nyírségi nemesítő sikere az USA-ban A TULAJDONOSI TUDAT A TÁRSADALMI FEJLŐDÉS NÉLKÜLÖZHETETLEN FELTÉTELE. EZ AZONBAN NEM AZONOS A MAGÁNTULAJDONOSI TUDATTAL. A TULAJDONOSI VOLT NEM EGYSZERŰEN BIRTOKLÁS; SOKKAL INKÁBB FELELŐSSÉG, HELYES ÉRDEKELTSÉGI VISZONYON ALAPULÓ KÖTŐDÉS A GYARAPÍTANDÓ KÖZÖS VAGYONHOZ; AZ ÉRDEKEK TÉNYLEGES PLURALIZMUSA FIGYELEMBE VESZI A BONYOLULT ÉRDEKTAGOLTSÁGOT ÉS A KÖZÖS CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁT. GAZDÁNAK LENNI ínyencek esküdnek rá, hogy a híres Jókai-bableves felséges ízét együtt alkotja a bab, a tejföl és a füstölt csülök. Bizonyára így van. Vajon mi köze ehhez dr. Nemeskéri Eszternek? . Hát a bab! — A Start gyöngybabot én nemesítettem. — mondja a fiatal kutató, a Vetőmag Vállalat Nyírségi Kutató Központjának dolgozója, amikor picinyke szobájában asztal mellé telepszünk. Tíz éve él a növénynemesítők különös világának bűvöletében. — A furcsa, hogy én nem szeretem a babot. A családom, férjem viszont imádja, megkóstolták, nagyon ízlett nekik. Készítettem belőle főzeléket és finom babsalálát. A családom volt az első zsűri. Férje agrármérnök a kutatóintézetben szaktanácsadó. Az új nemesítésű vetőmagok termesztésének menedzsere. Eszter Start-babja 1985-ben kapott állami minősítést, vagyis fajtaként ismerték el. Ez védettséget jelent. A vetőmagtermeltető vállalaton keresztül szaporítják, forgalmazzák. így kerül a konzerviparba és a kereskedelembe. Nemeskéri Eszter többszörös pályamódosítással lett növénynemesítő. Kisvárdán, a Bessenyei Gimnáziumban a tanára „fertőzte” meg a biológiával. Valójában mégis az állattan vonzotta. Ennek ellenére a Kossuth Lajos Tudományegyetemen Debrecenben biológia—kémia szakos tanári diplomát szerzett. Az lett volna a logikus, ha ezután tanít. Annál is inkább, mert Róbert, a gyermeke, csupán háromhónapos volt. Azóta még kettő született: Viktor és Szilvia. — Nem így történt. Kis kerülővel az intézetbe jöttem. Izgultam, vajon egy tanárnő mihez is kezdhet itt? Sok töprengésre nem volt lehetőül ügyvezető igazgatót neveztek ki a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház vezetőségébe az év elején: Horváth István színművészt, akit jól ismer a közönség, hiszen alapító tagja színházunknak és számos darabban láthattuk. Ebben a „szerepkörében” számos olyan ötletről, kezdeményezésről adott tájékoztatást, melyektől változások várhatók nemcsak a színházban, hanem Nyíregyháza és a megye kulturálisművészeti életében is. Az operettől az abszurdig Amit jelenleg a legfontosabb feladatának tekint, a színpadi munka, az előadások nyugodt és biztonságos hátterének megteremtése, az lényegében „belügy”, de egy ponton mégis érinti a nagy- közönséget. Ügy látszik, feszített a jelenlegi tempó, több a bemutató, mint ami egy ilyen erősségű társulattól elvárható. összehasonlítva például a pécsi színház műsortervével a miénket: ott 5 tagozat tart 16—17 bemutatót egy szezonban, nálunk az egyetlen tagozat vállalkozik 11—13 bemutatóra egy évadban, ráadásul úgy, hogy a repertoárban az operettől a drámán át az abszurdig minden megtalálható. Az új ügyvezető igazgató legfőbb tervei közé tartozik a művészeti és a műszaki terület gondjainak lehetséges orvoslása. Szebb, jobb műsorfüzeteket szeretnének megjelentetni az ezután következő produkciókról, tartalmában és formájában egyaránt kórság, mert akkor kezdődött a babnemesítés és jelentkeztek a termesztésében az első gondok. Csökkent az akkori fajták ellenállóképessége. Ezt nemcsak meg kellett állítani, de új fajtákat is kinemesíteni — említi. Szerencsés kézzel, makacs kitartással, ötletekkel látott munkához. Évente félszáznyi babot vett vizsgálat alá. Kíváncsi volt agronómiái tulajdonságaikra, ellenálló-képességükre, termésük minőségére, nézte viselkedésüket labo-' ratóriumban, kisparcellákon, szántóföldön, s ki tudja, mi mindent ellenőrzött még. — így született az első siker, a Rovet zöldbab, öt év munkájának a gyümölcse. Holland—magyar együttműködés eredménye. Ez volt az első fajta, ahol társnemesítőként jegyezték a nevem — mondja Eszter. A Rovet karriert futott be a hazai piacon és exportáljuk a KGST-országokba. Céljuk az volt, hogy a zöldbab ellenálló-képességét növeljék. Erre képes is a Rovet, mert hüvelyei kiváló minőségűek és a paszulyvész ellenálló-készerűbbet. Üj kezdeményezés: a színházban eddig bemutatott művek eredeti példányait, könyvet, műsorfüzetet stb. a közönség megvásárolhatja. Szokni kell még a színház előterében ezt az „alkalmi könyvesboltot”, de remélhetően a közönség azt fogja igazolni, hogy jó ötlet volt létrehozni. Reklám, videóra hangszerelve Űj távlatokat nyit a színházi előadások népszerűsítésében a videózás, és a színház vezetői szeretnék ezt a lehetőséget maximálisan kihasználni. Hamarosan megkeresik azokat a vállalatokat, intézményeket, áruházakat, ahol videoreklám készítését tervezik, a színészek vállalják ezekben a közreműködést, és ahol lehetőség van rá, felhasználják az alkalmat a színház produkcióinak reklámozására is. A gyakorlatban ez azt jelenti: bevásárolunk X áruházban, az előtérben a tv-képernyőn látjuk, melyik osztályra milyen friss áru érkezett, és közben egy-egy rövid részletet is megnézhetünk a színházban éppen futó darabból. Minden újdonság között feltehetően a művészpresszó megújulása váltja majd ki a legnagyobb érdeklődést és visszhangot. A színház a művészpresszó jelenlegi üzemeltetési módjával nem ért egyet, elhatározták, hogy menedzselik ezt az intézményt, hogy végre az legyen a művészpresszó, aminek szánták, és aminek a közönség remélte. Létrehoznak mindenekelőtt egy baráti kört, amelypessége is jó. A siker még nagyobb lendületet adott számára, arra késztette, hogy újat alkosson. Erre ismét négy kemény esztendő munkájával tette rá a koronát a mező- gazdasági kiállításon nyert III. díj, amelyet a Hungoid (Magyar arany) a Buvet, a Rovet és a Linda zöldbabfajta jelöltjeivel nyert. Nemeskéri Eszternek az utóbbi két esztendő hozta meg az igazi sikert. A nyíregyházi nemesítőt meghívták az USA-ba. Két hetet töltött ott az egyik intézetben. Előadást tartott munkájáról, s bemutatta a nyírségi intézetet. Franciaországban két ízben is megfordult. Francia nemesítőkkel kooperációban zöldbabkutatáson dolgoznak. Ha ma Magyarországon valahol a bab nemesítése ügyében tudományos tanácskozást rendeznek, a meghívottak között mi sem természetesebb, ő is szerepel. A bab hivatása fő célja lett. Ebből védte doktori disszertációját is. Most levelező aspiráns. nek magánszemély és intézmény egyaránt tagja lehet, és a programot a tagság igénye szerint szervezik kurrens dolgokból. Klub falceretes újságlapozóval Ha az elképzelések megvalósulnak, itt lesz Nyíregyházának egy olyan értelmiségi klubja, amire több évtized óta vágyunk: vonzó, megjelenésével a régi kávéházi hangulatot idézi fel, teá- zóval, fakeretes újságlapo- zókkal, meghitt bútorokkal. A klub életre hívásában közreműködik a népfrontbizottság is, így az érdekes művészeti előadások, viták, estek mellett aktuális politikai kérdésekről is lesznek beszélgetések. Ha véget ér ez az évad, a társulat tagjai a nyári produkciókra készülnek. Kisvárdán a várszínházban a tavaly bemutatott Rákóczi-kori műhöz hasonlóan most is a nagyságos fejedelem kora elevenedik meg. Szigligeti Edétől, a Liliomfi írójától játsszák a II. Rákóczi Ferenc fogsága című színművet, július elején. Nagy vállalkozás lesz eleget tenni egy másik feladatnak: Budapesten, a Városmajori színpadon vendégszerepei a társulat az Irma, te édes című zenés komédiával, amelynek a premierje május 3-án lesz a nyíregyházi színházban. Az Irmából öt előadást kértek a Városmajori színház vezetői, augusztus közepére. Baraksó Erzsébet Egy bankrészvényessel ülök szemben, igaz, csupán kétmillióval részel az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 5,8 milliárdos vagyonában, de tulajdonosa, legalábbis részben. Nem egyedülálló, hiszen a buji tsz-en kívül, ahol Szulics Imrével beszélgetek, sok megyei tsz, ipari üzem, bank résztulajdonos még. — Ügy gondoltuk, hogy ez a pénz itt nagyon jó helyen van. Működik ez a tőkerész, számunkra hasznot hoz, ami között nem alábecsülendő az, hogy hitelek esetén, mint részvényesek, prioritást élvezünk. Ahhoz, hogy ez így legyen, kellett a pénzügyi stabilitás, az a bonitás, ami elfogadhatóvá tett — magyarázza az elnök. Beleszólásunk van a bank munkájába, egyáltalán nem mindegy, miként működik. Ez az osztalékot is befolyásolja. Ugyanakkor minket is szorít, hiszen csak addig vagyunk megbízhatóak, amíg gazdasági eredményeink ezt visszaigazolják. A világos program után rá kell kérdezni: mit szól ehhez a tsz tagsága? Érdekli-e? A tulajdonos felelősségével figyeli, hogy a szövetkezet valahol másutt szintén tulajdonos? — A termelőszövetkezetekben, s ez nemcsak nálunk van így, az a fajta tulajdonosi szemlélet, ami az alapítóknál még megvolt, nem létezik. Néhány tucat öreg mondja még, ez volt az én földem, ez a másik szomszédé és így tovább. Ma a szövetkezetben dolgozó lényegében munkaerő, akinek az a fontos, hogy minden napra legyen munka, jó legyen a bér, s eredmény szülessen az év végére. A tulajdonosi szemléletet ma az eredmény határozza meg. Ha jól gazdálkodunk, akkor a „mi szövetkezetünk” kifejezés uralkodik. Az, hogy részvényesei vagyunk a Hitelbanknak, tetszést aratott. Büszkeséggel tölti el az embereket, s egyben szervező, fegyelmező. Értik: presztízsünk múlik azon, hogy jó gazdálkodással méltó partnerek legyünk a banknál. Világos, ez az érdekeltségi szövevény ez esetben jó. Tulajdonképpen az egyénnek is, de a szövetkezetnek is, végső soron a bank se jár rosszul. A SZEMÉLYI TULAJDON, AZ ÍGY FELHALMOZÓDOTT VAGYON EGY RÉSZE KERÜLJÖN TÁRSADALMI HASZNOSÍTÁSRA. A beszélgetés folytatására Dombrádon került sor, a fogyasztási szövetkezetnél. Egy olyan helyen, ahol az egykori fmsz-alapítók saját forintjaikkal váltak tulajdonossá. Valamikor a kis falvak szövetkezetei önkormányzatuk révén, a tagsági döntések alapján voltak a tényleges gazdák. És ma? Dankó Ferenc, az igazgatóság elnöke: — Hét községben, 19 ezer ember ellátása a feladatunk, tagságunk létszáma 4600. Ilyen körülmények között elhalványult az egykori tulajdonosi érzés és felelősség. Egy ilyen nagy gazdálkodó egység lényegében a tagnak áttekinthetetlen. A befizetett részjegyek 1,2 milliós összege jelkép, tulajdonképpen semmi nagy érdekeltség nem rejlik mögötte. Az áfész tagja ma ott méri a munkát, hogy milyen az ellátás, illetve milyen kedvezményeket kap, mint tag. A testületeken keresztül érvényesül az informálás, a döntéshozatalok ismertetése. De a gazdálkodás egészének korábbi demokratizmusa változott. Logikus a kérdés: demokrácia ez egyáltalán? Nem il- lúzió-e arról beszélni, hogy a tag tulajdonos? Egyáltalán mivel tehető érdekeltté valaki abban, hogy aktív alakítója, részvevője legyen a mai falusi fogyasztási szövetkezeti mozgalomnak? — Az kiderült, hogy minden olyan esetben, amikor valaki tagsági kölcsönt nyújt, vagy nagyobb összegben célrészjegyet vásárol, azonnal a gazda szemével figyeli a munkát. Nekünk például most nagyon kellene 3,5—4 millió forint olyan célrészjegyből, amivel a forgóalapot növelhetnénk. Van is pénz, ezt kell megmozdítani. Lényegében már a kamattal is érdekelt az, aki ilyet befizet, hiszen a kondíció jobb, mint a banki. A másik haszon: a javuló ellátás, a nagyobb választék. Igaz, mi is részvényesek vagyunk a Konzum- invesztnél; tény, a takarék- szövetkezet is finanszírozhat sok mindent. De ahhoz, hogy jól funkcionáljunk, a tagság megtakarított pénze lenne az igazi. Minket is szorítana, minden kereskedőt, felvásárlót, minden testületi embert és vezetőt jobban kényszerítene az eredményesebb munkára. Ma is vannak más területen is problémáink. Fontolgatjuk, hogy mennyivel maradjunk a Keletszöv- ker tagjai, mi az érdekünk, hogyan lehet a pénzt eredményesebben, társadalmilag hasznosabban forgatni. De mennyivel másabb lenne, ha a tagság, az érdekelt tagság gazdaszerepe erősödne! Illúzióim nincsenek. De egy részük aktivizálódására számítunk. GONDOLKODNI KELL A MUNKAVALLALOI TULAJDONOSI VA- GYONÉRDEKELTSÉG ERŐSÍTÉSÉNEK lehetőségein, PÉLDÁUL AZON, HOGY ÉRDEMES VOLNA-E VALAMIFÉLE TULAJDONOSI RÉSZJEGYRENDSZERT TEREMTENI Á llami vállalatok, az Állami TULAJDON KÖRÉBEN. Idézem a fenti, szegedi Be- recz-meditáció gondolatát Kisvárdán, a Vulkánban. Az igazgató, Kovács Zoltán felsóhajt: — Bár csak lenne ebből valami! Ha az ezeregyszáz emberből csak 3—400 lenne részvényesünk, akkor egy csapásra megoldódna a munkafegyelem, a hatékonyság, a termelékenység, a takarékosság problémája. A vezető szervezhetne, vállalkozhatna, hiszen az, aki pénzzel van a cégben, aligha tűrné, hogy olyanok legyenek, akik lazsálnak. — És senkinek nem kell félnie attól, hogy ez valamiféle reprivatizálás lenne. Ez nem a francia módszer lenne, amivel próbálkoznak, de még a nyugatnémet népi részvényre se hasonlít, hiszen a részvénytöbbség a magyar államé, a befizetett részvény ára a magyar állam vagyonát gyarapítja — folytatja a gondolatot Csehi István gazdasági igazgatóhelyettes. A részvényes munkás — nevezzük így — ilyenformán valóban gazda lenne, s ez a jövő. Megmozgatható anyagi erő van bőven, ezt mutatta az is, hogy a 80 milliós kötvényünk mind elkelt, rövid idő alatt. A kötvény, szemben a részvénnyel, vagy részjeggyel, mindegy miként nevezzük, viszont nem jelent tulajdonosi kötődést, éppen azért, mert tulajdonosa csak a saját hasznában érdekelt, de azért tenni nem tud, nem is akar, hiszen többségében kívülálló. — Az egésznek értelme viszont csak akkor van — veszi vissza a szót az igazgató, Kovács Zoltán —, ha egyenesen, világosan beszélünk a garanciákról. Mert kétségtelen, létre kell jönnie egy részvénypiacnak; biztosíték kell az adózásra vonatkozóan, hiszen ha a jövedelemadó sújtja a részt, akkor gyári munkás kétszer adózik munkája és haszna után. Szóval sok jogi szabályozás szükséges, de ez nem lehet akadálya annak, hogy a gyárakban valódi tulajdonosi érzés alakuljon ki. Ma a munkás egyszerűen eladja a munkaerejét. Azt nem tudnám elképzelni, hogy mindenki részvényes legyen, hiszen ez újra a középszer felé hatna. Erre nincsen szükség. A húzóemberekre számítanánk, hiszen nekik van pénzük, tőlük várható jó magatartás. A párttitkár, Krámos László is körünkben van. Nem vitás, a pártmunkás számára nem kis feladatot jelentene az új fogalmak értelmezése, a változó kor változó körülményeinek megértetése. — Ne gondolja, hogy ez olyan nehéz, mint ahogyan látszik. A munkás világosan megérti: két kérdés van, az egyik: népszerűek akarunk lenni? A másik: lépni akarunk? Én úgy érzem, hogy a munkás megérti, hogy mit jelent igazán tulajdonossá válni, hiszen o régi szlogen, hogy tiéd a gyár, az egyszerűen zavaros. Mert az világos: az állami tulajdont senki nem osztja fel, sőt, erősíti azt. Sokkal jobban félek az okoskodó értelmiségitől, aki képes lesz annyit nyavalyogni, hogy végül összezavarja azt is, ami világos. Én úgy hiszem, hogy minden ami élénkíti a munkát, jobb keresetet biztosít, az önigazgatás felé hat, az érdekeltséget világosan kifejezi, az nem ütközik értelmes munkás ellenállásába. ★ A körkép, mely természetesen nem törekedhetett a teljességre, felvillantotta szocializmusunk útkereső, felelős előremozdításának sokszínű lehetőségeit. Minden törekvés, szándék, elképzelés mögött ott találjuk a felelősséget, az ember szerepe növelésének igényét, a tevőleges hozzájárulást ahhoz, hogy a közös tulajdon erősödése minél hatékonyabban hasson vissza az egyén életére. A gazdasági fejlődés a feltétele annak, hogy érzékelhető mértékben emelkedhessen a nép életszínvonala, növekedhessen fogyasztása, bővülhessen az áruellátás. Ezáltal javulhatnak az élet- körülmények és jobban érvényesülhet a társadalmi igazságosság. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy gazdák legyünk, hiszen ez a jövő. Bürget Lajos Farkas Kálmán Kávéházi művészpresszó, videoreklám az áruházban Színházi újdonságok KdU ÜNNEPI MELLÉKLET o
