Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-29 / 100. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. április 29. tiszbvbsvBribbn Zártláncú televíziós rendszert hoztak létre 900 ezer forintos beruházással a Vasvári Pál Szakközép- iskolában és Szakmunkás- képző Intézetben. A rendszert elsősorban az oktatásban használják fel: alkalmas különböző számítógépek csatlakoztatására, ipari kamerák segítségével kísérletek, tanórák rögzítésére. Élő adás és szerkesztett műsor egyaránt közvetíthető. A stúdió ad otthont a video- és a számítógépes szakkörnek is. Képünkön: Kopka Anita videoanya- got állít össze. (Farkas Zoltán felvétele) Látogatás a kastélyban Nem tudtam, hogy az itt élők többsége súlyos, jórészt fekvőbeteg. Azok kerülnek ide, akik már nem tudnak magukról gondoskodni és nincs családjuk, vagy hozzátartozóik nem vállalták ápolásukat. Időskorúak szociális otthona — hivatalosan így hívják, azonban nemcsak öregek laknak benne. A legfiatalabb gondozott most harminchat éves. Ide kerülnek azok is, akik túlkorossá válnak a gyermekotthonokban. Volt már tizennyolc éves betegük is. a friss újságokat is mindig elkérik. Mivel a templomba nem tudnak elmenni, évente háromszor kijön hozzájuk egy pap és úrvacsorát ad. Ahogy haladunk végig a hogy türelmetlenek legyenek. Nagyon szeretném, ha egy kicsit itthon éreznék magukat. Boldoggá én úgysem tehetem őket, egy képeslap a szeretteiktől többet jelent, Újra tanul járni Az ellátásért a gondozottnak fizetnie kell. Ebben különbözik a baktai „elfekvőtől”. A nyugdíj 80 százaléka, de legfeljebb havi 2070 forint egy ágy, napi háromszori étkezés és az orvosi ellátás. Ruhát is kap, aki igényli, de legtöbben inkább a sajátjukat hordják — egy darab a múltjukból. Még egy kis munkára is van lehetőség: aki bírja, öltöztethet babákat vagy a kertben dolgozgathat. Az épületben a gondnoknő, Csorna József né vezetett körül. Mutatta, hogy kis átalakításokkal mennyire megfelel a célnak a hajdanvolt kastély. Igaz, a legtöbb szoba sokágyas, de sikerült néhány házaspári szobát is kialakítani. Magyarázta, hogy egy új gondozottat milyen elgondolás alapján helyeznek el. Ha nem súlyos beteg, a „fennjá- rók” között kap helyet. Hatalmas terem, bevetett ágyakkal, melyeken piros műszőrme takaró és hímzett párna bontja meg a kórházi egyhangúságot. Van néhány néni, aki gyönyörűen hímez — jól telik vele az idő. Ebben a szobában lakik A. is, akiről senki nem tudja, hány éves, kik a szülei. Gyermek- otthonból hozták ide, papírjai nem voltak. Ö maga csak arra emlékszik, hogy „nagyon lövöldöztek”. A többiek féltő gonddal veszik körül, mert nemrég combnyaktörése volt és most tanul újra járni. Megbékéltek a sorssal A súlyos betegek szobájában a nővéreknek mindig sok dolguk akad. Felszerelése kórházéhoz hasonlít, de ez nem jelenti azt, hogy innen nem lehet kórházba kerülni. Aztán egy olyan szoba is van, amelyben hívők laknak. A Bibliát olvasgatják vagy magukban, vagy egymásnak; a: éjjeliszekrényeken kis feszületek. ök megbékéltek a sorssal, az időt olvasással, beszélgetéssel töltik. A könyvtárból vesznek ki könyveket, és mint az én kedveskedésem. Csak reménykedhetek, hogy jönnek majd látogatók, sok levél, csomag. Hogy nem felejtették még el őket...” Bartha Andrea Kirnyezetvédelmi napok Sokan és sokszor leírták már, hogy városunk az átlagosnál jóval többet tesz a természetvédelemért. Üjabb bizonyítéka ennek a Váci Mihály Gimnázium szakkörének rendezvénysorozata, a környezetvédelmi napok. A hét elején, hétfőn Káposztássyné Be- recz Emília megyei környezetvédelmi titkár és Legény András természetvédelmi felügyelő tartott előadást Szabolcs-Szatmár környez,tvédelmi helyezetéről, illetve természetvédelméről. Kedden délután fórumon válaszoltak a település környezetvédelmét érintő kérdésekre Tiszavasvári vezetői, az országgyűlési képviselő, az Alkaloida felelős vezetője és mások. Május 4-én, hétfőn délután három órakor a gimnázium természetvédelmi szakkörének bemutatkozásával folytatódik a rendezvénysorozat; Gazdag Beáta, Mezei Gabriella, Balogh Péter, Demeter Tamás, Varga Kornél és Tárnái Zoltán tart kiselőadást. Kedden délután, szintén három órától pedig „Anyag — energia — élet” címmel diaporáma-vetí- tésre kerül sor a Váci Mihály Gimnáziumban. A környezetvédelmi napok ideje alatt az órák közötti szünetben diafilmeket mutatnak be. A rendezvény természetesen nyitott, bárkit szívesen látnak a természetvédő diákok és vezetőik. Az oldalt összeállította: Papp Dénes Azt beszélik a városbai... . .. hogy nem kellett volna félbehagyni a Bocskai utca kikövezését. A vicc-sablonnal: van egy jó és egy rossz hírünk. A jó, hogy természetesen megkapja a szilárd burkolatot ez az utca is. A rossz, hogy minderre csak később kerül majd sor. A nagyobb forgalmú Krúdy Gyula utcáé ugyanis az elsőbbség — idén ott építik meg az utat. Az építkezések kezdetekor oda lerakott makad árnál a p már teljesen tönkrement. Lassan felépülnek az utolsó házak is, így esedékessé vált az út burkolása. A kettőre együtt nincsen lehetőség, s a Krúdy utca kapott elsőbbséget. A Bocskai utcára valószínűleg 1988- ban vonulnak fel ismét a gépek.----hogy a vízvezetékek meghibásodásakor gyakran kizárják — a javítás idejére — az egész várost a vízszolgáltatásból, holott az utcák végén lévő szakaszolót kellene csak elzárni. Ráadásul nem is tájékoztatják erről a lakosságot. Megtudtuk, hogy’ az egész várost csak akkor zárják ki a szolgáltatásból, amikor a fővonalon észlelnek hibát. Ha egy-egy kisebb, szakaszolható részen hibásodik meg a vezeték, akkor csak azt zárják el. Ami pedig a tájékoztatást illeti: 'ha nem váratlan zavarról van szó, akkor a SZAVICSAV — amint ezt éppen a hónap elején is megtette — lapunkon keresztül tájékoztatja a lakókat. ... hogy a kéményseprők nem nagyon sepernek. Inkább csak akkor jelennek meg, amikor a dijat kell befizetni. A Kommunális Szolgáltató Vállalattól kapott tájékoztatás szerint az érvényben lévő szabályok alapján évente kétszer (ebből egyszer fűtési idényben) kell úgynevezett sorseprést végezniük. Ez általában egybeesik a díjbeszedéssel. Vagyis, ha jönnek a díjért, akkor kötelesek seperni is a kéményseprők. . .. hogy ha adna virágföldet a tanács, akkor a lakók bizonyára szívesen parkosítanák a porta elejét az utca felöl is. A föld — megfelelő megmunkálás után — a legtöbb helyen alkalmas az ültetésre. Ha valahol mégis termőföldre (és nem virágföldre, mert az nagyon drága) lenne szükség, és jelzik a tanácsnak — például a tanácstag útján — akkor szállítanak annyit, amennyi kell. ... hogy elkelne egy vasúti megállóhely Szorgalmatosnál is. Többször felvetődött már ez az igény, de a MÁV válasza általában az. hogy — figyelembe véve :a várható utaslétszámot — c/?t nem tartja indokoltnak. A szor- galmatosiak tehát minden bizonnyal továbbra is az Egyházerdőnél ülhetnek vonatra. Az odautazást megkönnyíti az autóbusz. Térzene, sportversenyek Május elsejei ajánlat Már a cím sem pontos, hiszen városunkban ezúttal nemcsak a munka ünnepén, hanem előtte és utána is találhat magának szórakoztató programot az érdeklődő. Ma, szerda délután település körüli futóversenyt rendez a Vasvári Pál Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet — a rajt öt órakor lesz. Csütörtökön délután fél háromtól a Kabay iskola ad otthont a kis sakkozóknak, akik az úttörő-olimpia területi döntőjén mérik össze tudásukat. Május elsején a város több pontján zenés ébresztő köszönti a napot, majd a művelődési központ előtt térzenére kerül sor. Kilenc órától a művelődési házba várják az amatőr sakkozókat, azokat, akik kedvet éreznek egy schnell-versenyre. Ugyanezen a helyszínen — elsősorban a fiatalabbakra gondolva — délig videovetítést tartanak; rajz- és ifjúsági filmeket nézhetnek meg a vendégek. Az Alkaloida-lakótelepen teniszversenyre várják a párosokat, a Lombik sporttelepen pedig kispályás fociban versenghetnek a csapatok a Május 1. Kupáért. Utána a három tsz legjobb futballistái vetélkednek egymással. A kisdobosok sport- és szellemi vetélkedőjének is a Lombik-pálya ad otthont délelőtt tíz órától. Május 2-án folytatódik a párosok teniszversenye, a Kabay János iskolában pedig — délelőtt kilenctől — rendezik meg az úttörő-olimpia területi döntőjét az atlétikai számokban. Vasárnap a Lombik pályáján a terület legjobb focistái döntik el, ki vehet részt közülük az úttörő-olimpia megyei versenyén. A várostörténet lapjairól Pünkösdi kézfogás 4 hasuragazdálkodás hívei, a tiszaladányi parasztok hívták meg a népi írókat, a szomszédos községek képviselőit, a sárospataki főiskolásokat úrra a találkozóra, melyen a mezőgazdálkodás korszerűsítésén túl sok szó esett a nép és a nép felé induló értelmiség viszonyáról. Az 1942. május 10-i eseményt két évvel korábban már megelőzte egy hasonló, akkor Veres Péter, Darvas József és Somogyi Imre társaságában Móricz Zsigmond is megfordult a faluban, nyolc szomszédos falu gazdáinak körében. A 45 évvel ezelőtti második találkozó a folyamat kibontakozására utal. Felidézésével Tiszavasvári történetének olyan lapjához érkeztünk, melynek nem minden sora olvasható jól. Az idősebb városlakók emlékeik felfrissítésével sokat segíthetnének az író—paraszttalálkozók politikai hatásának megítélésében. Jelenleg csak közvetett utalások vannak arra, hogy a büdszentmihályiak is szemtanúi lehettek a hasuragaz- dálkodás kísérletének, a népi írók és a parasztság kézfogásának. A népnevelő, szakíró Somogyi Imre próbálta széles körben elterjeszteni a zsúpból, gyékényből, nádból font hasurát, ami a kertészetek melegágyainak fedésére, hőszigetelésére alkalmas. Kertma- gyarország felé című munkájában nemcsak az intenzívebb gazdálkodás előnyeit foglalta össze, hanem a falvak népének ősi vágyát is szavakba tömörítette, mikor azt írta, hogy „a magyar földet azoknak a kezébe kell adnunk, akik azon csakugyan dolgoznak is ...” Az ilyen és hasonló gondolatok befogadókra találtak Büdszentmihályon is. A politikai mozgalmak baloldali áramlataival nem az 1940-es pünkösdi vagy az 1942-es májusi találkozón kerültek először kapcsolatba. A pünkösdi kézfogás csak amolyan betetőzése volt a korábbi ellenzéki szervezkedéseknek, megmozdulásoknak. A nyíri Mezőség falvaiban is a nagy gazdasági világválság esztendeiben kapott újabb lendületet a baloldali mozgalom. A Magyar Szociáldemokrata Párt ekkor nyitott ismét a vidék felé. A legnagyobb szociáldemokrata pártszervezetek Polgáron, Büdszentmihályon, Tisza- lökön, Ibrányban, Rakama- zon és Nyíregyházán voltak. A tömegbázist elsősorban a parasztság nincstelen, agrár-félproletár elemei adták, de a kisgazdák közül is léptek be. A dadai alsó járás főszol- gabírája 1931 őszén azt jelentette, hogy továbbra is nagy apparátussal szervezik a pártot Büdszentmihályon. „ ... nem tapasztalom, hogy a feleket terror útján kényszerítenék a pártba való belépésre, de tény az is, hogy kisgazdák közül is többen tagjai niár a pártnak.” Főleg azok, akik az évek óta tartó elemi csapások, vagy értékesítési nehézségek miatt tönkrementek. A munkások sem a régi buzgalommal látnak munkához, elvétve akad a cselédek között is fegyelmezetlenség. £ *rkeztek agitátorok Nyíregyházáról és Budapestről is. Szeder Ferenc országgyűlési képviselő megfordult Büdszentmihályon, és próbálta lehűteni az izzó kedélyeket. Óvatosabb, leszerelő hangot ütött meg, ami visszatetszést szült a gyors változásban reménykedő tagságban. A szociáldemokrata pártvezetés megijedt a radikalizálódástól, a kibontakozó kormányterror meggyorsította a falusi szervezetek elvesztését. A harmincas évek végén fokozódott a politikai és rendőrségi nyomás. Ebben a válságos időszakban, 1940-ben, majd 1942-ben találtak egymásra a népi írók és a Ti- szaladányban összegyűlt gazdák. (rg) Hová lett a család? Szeretem az idős embereket. Szeretem életbölcsességüket, kedves humorukat, ráncos arcukat. Örömmel vállaltam, hogy írok róluk, hogy meglátogatom őket Tiszavasváriban, i szociális otthonban. Nem tudtam, mire vállalkozom. szobákon, az arcok sorra derülnek fel. Mindenhol leültetnek, marasztalnak bennünket. Látszik, hogy a betegek nagyon szeretik. Egy ágyból gyenge kéz nyúl utána: „Gondnok néni! Húsvétra sem jött el a fiam!” Ez a legnagyobb gond. Behozzák ide a beteget, aztán — tisztelet a kivételnek — felé sem néznek többet. Pedig még látogatási idő sincs, bárki akkor jöhet, amikor akar. Csak jönnének!... A magukra hagyottság érzésétől az itt- lakóknak nemcsak a testük, hanem lassan a lelkűk is beteg lesz. Egyik nap éppúgy telik el, mint a másik. Gyógyszerezés, reggeli, vizsgálat, gyógyszerezés, ebéd ... A húsvéthétfő egyébként Csománénak sok munkát hozott, akarta, hogy mindenki jól érezze magát. Nem könnyű munka az övé és néhány hónap híján már harminc éve csinálja. Szívvel-lélekkel. Egy betegtől hallottam, hogy ha valaki szeretné meglátogatni egy rokonát, vagy megnézni a házát, kimenni a temetőbe, ő beülteti a saját Trabantjába, és elfurikázza a kívánt helyre. Kimondhatatlan örömet tud ezzel szerezni. „Pedig sosem készültem ilyen pályára — meséli. Csak nem volt más munkahely, a pénz meg kellett, hát nem volt más választásom. Eleinte féltem a betegektől, mindig készültem el máshová, aztán egyszer csak azon vettem észre magam, hogy megszerettem őket. Nem tűröm, hogy a nővérek kiabáljanak velük,
