Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-28 / 99. szám
1987. április 28. Kelet-Magyarország 7 /--------------------------------------------------------------------------------------\ Együttműködés és érdekeltség Motoros ős kézi permetezők a nyereménylistán Zöldért-a fidó a zöldség-gyümölcs árutermelés fokozására A megyei Zöldért Vállalat üzletpolitikái; ban és partner kapcsolataiba n jelentősek a változások. Termeltetésben a közös érdekeltség : negteremtése olyan alapvető cél, amely hosszú távor. Íveli a tér .elésbiztonságot, fokozza a termelési kedvet. Az t i típusú együttműködésnek erős oldala a közös gazdasági tevékenység fokozása. Olyan gazdasági társulások jöttek létre, amelyeknél a termeltetés és forgalmazás kockázata és haszna közös, így az eredményességre való törekvés maximál:.1 ' A gazdasági társulások az előző évben sike rei működtek, a közös tevékenység olyan eredmény t. hozott, hogy a Zöldért Vájj.alat az együttműködésben részt vevő üzemeknek 21 r . illió forint értékű nyereséget oszthatott vissza. Ezt a pénzt 38 partner, termev>szövetkezet és áfész kapt meg. A Zöldértnek azonban nemcsak a nagyüzemekkel van termeltetői kapcsolata. Több ezer az olyan kistermelők száma, akik jelentős meny- nyiségben szállítar ak gyümölcsöt és zöldséget a nagykereskedelmi vállalatnak. A kistermelői árunak kettős szerepe van, egyrészt alapja a friss fogyasztású zöldség-gyümölcs lakossági ellátásának, nagyobb hányadban a kisüzemi árukonzerv alapanyagként feldolgozásra kerül. A Zöldé t mindkét területen nővehí i kívánja a felvásárlás és értékesítés mértékét. Az egyéni termelők anyagi érdekeltsége a jó felvásárlási ár, a szerződé«5 ' tételek m”' sítés több ezer partnerről van szó — nem alkalmazható. Képeznek viszont egymillió forint értékű olyan alapot, amelyből kisgépeket és egyéb eszközöket vásárolnak és ezeket a partnerek sorsjeggyel elnyerhetik. A sorsjegyükéit) gyakorlati megvalósítása a következő: a vállalat felvásárlóhelyein átadott különböző korai és nyári gyümölcsök, valamint egyes zöldségfélék meghatározott mennyisége után a kistermelők sorsjegyet kapnak. A sorsjegyeket termékcsoportonként sorsolja a vállalat. Nyerhető kerti kisgép, motoros és kézi permetező, vízszivaty- tyú és más mezőgazdasági felszerelés. Mivel a legkorábban érő gyümölcs az egres, az akció ezzel kezdődik. Minden kistermelő, aki 100 kilogramm egrest a vállalat felvásárlóhelyein elad, sorsjegyet kap. Ugyanígy jár majd száz kilogrammonként a sorsjegy a cseresznye és a meggy, a sárga- és őszibarack után, majd a zöldségfélékre is meghatározzák a sorsjegyszerzés módját. A sorsolással a vállalat nem vár az év végéig. Ahogy egy termék- féleség lefut, a sorshúzás megtörténik. (Erről a Kelet- Magyarországban adunk tájékoztatást.) A sorsjegyakció kísérleti jellegű, első lépés a termelői érdekeltség fokozásához. Minden bizonnyal sikere lesz, ettől függetlenül a vállalat keresi az eredmény- visszaosztás * ségeinek ez NEMESÍTETT BODZA Nálunk árokparti fa, Bécs mellett ültetvény Ausztriában, a Bécs melletti Klosterneuburgban van egy gyümölcstermesztési kutató intézet, ahol már évtizedek óta foglalkoznak bodzanemesítéssel és á termesztésével kapcsolatos kérdések kutatásával. Áz intézet vezetője, ing. Rudolf Novák mosolyogva válaszolt- a kérdésre: minek ezt nemesíteni, errefelé is megterem az erdőszéleken. — Meg bizony, de arra nemigen lehet építeni se gyárat, se piacot. Nálunk nem is nagyon van aki a gyűjtögetésével foglalkozna. Ha viszont ültetvényeken termesztik, az más. A mi országunkban már legalább 200 hektár a nagyüzemi módon művelhető intenzív bodza. A nemesítés mindenekelőtt szép színű, nagy bogyójú, egyenletesen, egy időbf"' ~ " fajtákra irányul. T’ intézet már s~ kedhet, Ma1- szont tr' A kid szert egy tizenöt esztendős ültetvényen lehet tanulmányozni az intézetben. A kép, ami a látogatót fogadja, meglehetősen szokatlan. A 350 méteres dombtetőn még hó volt és a rügyek éppen csak megmozdultak. Nem lehetett mást látni, mint csonka fatörzseket. Olyan egy méter, egy- húsz magasakat. A tetejük csonkára nyírva, mint itthon a gömbakácé, és csak néhány vessző állt ki belőle meglehetősen bizarr módon. Ing. Rudolf Novák ezt ekképpen magyarázta: — Az az elvünk, hogy minél nagyobb termőfelületet alakítsunk ki, és lehetőleg a szedő által könnyen elérhető magasságban. A letermett vesszőket tehát kivétel nélkül eltávolítjuk, csak azt a néhányat meghagyva, amelyektől újabb termő hajtást várunk az adott esztendőben. Egyelőre azonban a sza- bolcs-szatmári szemnek olyan látványt nyújtott a kert, mint egy kitermelés előtti almás. De így megmagyarázva, talán el lehet hinni, hogy egy- egy fa harminc kilót lead. Ráadásul egyenletes minőségben és ugyanabban ^ ben a Rajzik a cserebogár —Mónikái védekezt orodása. ő Ég KISTERMELŐK-KISKERTEK lg
