Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-28 / 99. szám

/---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Több mint százezer hektáron Vetik a kukoricát megyéikben JövS héten megkezdik a paprika, paradicsom ültetését Tavaly ősszel több mint 68 ezer hektár őszi búzát vetet­tek a megyében a nagyüze­mek. A március végi úgyne­vezett állományminősítés sze­rint rendkívül gyengén ke­rült ki a télből ez a kalászos. Bár az áprilisi csapadék, il­letve az enyhébb időjárás so­kat segített abban, hogy ma­gához térjen a növény, még­is várható: néhány ezer hek­táron kiszántják a búzát. Az őszi kalászosoknál egyébként összesen mintegy 9 ezer hektár kipusztulásával számolnak a szakemberek. Ennek mintegy feléért a bel­víz hibáztatható. Jelenleg több mint 160 ezer hektáron vetnek Szabolcs- Szatmárban. Legnagyobb te­rületen (105 ezer hektáron) kukorica kerül a talajba. A tengeriföldek mintegy har­madával végeztek a vetők. A 8 ezer hektárnyi napraforgó­területnek még csak 15 szá­zalékán szórták el a mago­kat. A vetőkrumpli kéthar­madára ráhúzták már a föl­det és kinn van a határban a cukorrépa fele. A hidegtűrő korai káposz­ta- és karalábépalántákat ki­ültették a fóliasátrakból. A paprika-és paradicsompalán­táknak viszont még várni kell május első hetének vé­géig. Az aprómagvak (lucer­na, mák) zömét elszórták. A gyümölcskertekben folyamat­ban van az úgynevezett pi­ros bimbós állapotban való permetezés. Az egy hete tartó szél már elfújta a felszíni vizek nagy részét és szikkadt a talaj a gyenge napfénytől is. A föld j elbírja a gépet, így nincs akadálya, hogy kora reggel­től késő estig tartson a ve­tés. A kisvárdai Rákóczi Tsz egyike azoknak a gazdasá- ■i goKnak. ahol a aurgonyát vi- 1 szonylag nagy területen ter- | mesztik. Ezen a tavaszon 250 | hektáron ültetik a gumót, de 1 még nagyon az elején tarta- j nak. A burgonyaültetést a kis- 5 várdaiak négy géppel húsvét í előtt kezdték. Ha az idő jó, \ naponta 20—25 hektárral vé- í geznek. A tsz vezetői a bur- f gonyára sürgősségi prémiu­mot adnak, így ösztönzik a 5 traktorosokat, zs.j kólókat és Felvételeink a kisvárdai Rákóczi Tsz-ben készültek a ku­koricavetés előkészületeiről és a burgonyaültetésről. A 250 hektár burgonyát minél előbb szerelnék elültetni," ezért nyújtott műszakban dolgoznak. mindazokat, akiktől a gyors és jó munkát várják. Késés­ben van a kukoricavetés is. Kukoricából 500 hektár a ve­tésre tervezett terület. Ehhez a munkához április 23-án kezdtek. _ A kisvárdai határban az őszi kalászosok már jobb ké­pet mutatnak, mint két hét­tel korábban. A mostani ál­lományibecslés szerint csak 20 százalék a gyenge tábla, a kalászosok 80 százaléka jó közepes. Egy újabb fejtrá­gyázással — amit terveznek — serkenteni kívánják a fej­lődést. Gond van viszont a permetezéssel. Amíg nem volt szél, a téli almát kétszer per­metezték és most ahhoz kel­lene a szélcsend, hogy a nö­vényvédelmet tovább folytas­sák. Készülődés május 1-re A nyelvoktatás kérdéseiről Majális, sport, szórakozás Orosz hét a tanárképzői Kollektívák kitüntetése Rangos elismerésben ré­szesült: Élüzem lett Mátészal­kán az 1-es számú körzeti postahivatal. A kitüntetést április 24-én adta át Szilágyi Gábor, a debreceni postaigaz­gatóság vezetője a mintegy száztagú kollektívának. A legutóbbi időkig igen rossz körülmények között dolgoztak a hivatal szakem­berei. Ennek ellenére a múlt évben kiemelkedő eredmé­nyeket értek el. Többek közt javították a szolgáltatások színvonalát, s a munka szer­vezettségét is. Az eredmények mellett bőven sorolhatnánk a gondokat. A legsürgetőbb, hogy bővíteni kellene a vá­rosi telefonhálózatot, amire egyelőre még nincs lehető­ség. Nagy előrelépést jelent, hogy megépült Mátészalka új postaforgalmi hivatala. Az élüzemavató ünnepséget már itt, az új épületben tar­tották meg. Múlt évi munkája alapján a KISZÖV elnökségének ván­dorzászlaját nyerte el a Csen­geti Vegyesipari Szövetke­zet. A száznyolcvan főt fog­lalkoztató szatmári üzen. ár­bevételét tizenkét százalék­kal növelte, legfontosabb ten­nivalóinak maradéktalanul eleget tett mind az építési, asztalosipari, mind a szolgál­tató ágazatában. A hétfői ün­nepségen a vándorzászlót László Béla, a megyei párt- bizottság tagja, a fehérgyar­mati városi pártbizottság első titkára adta át az ipari szö­(Folytalás a 4. oldalon) Idén majálisokkal köszönt­jük május elsejét. Megyénk- számos munkahelyén együtt ünnepelnek ezen a napon a dolgozók: fehér asztal mel­lett, műsoros, zenés, táncos rendezvényeken. így lesz ez a Szabolcs me­gyei Állami Építőipari Válla­latnál is, ahol a sótói üdülő­be várják majd a résztvevő­ket pénteken délelőtt 9 órá­ra. A gyülekező után vidám, szórakoztató műsornak tap­solhat a közönség. Debreceni művészek közreműködésével nótacsokor és cigánymuzsika, valamint táncbemutató sze­repel az összeállításban. Még délelőtt játékos sport- vetélkedőket is hirdetnek az érdeklődők számára. Többek közt teke- és ultiversenyt, d Készül a május elsejei deko­ráció a nyíregyházi Centrum Áruháznál. sakkszimultánt, — s ha lesz elég jelentkező — kispályás focimeccset tartanak az üdü­lőben. Régi hagyományt újítottak fel az idén a SZÁÉV-nél a munkahelyi rend- és tiszta­sági verseny meghirdetésével. A zsűri ezekben a napokban járja végig a munkahelyeket, s értékelik a benevezett kol­lektívák teljesítményét. Az ebéd pontban déli 12 órakor kerül asztalra: ezúttal szabadtűzön főtt babgulyás lesz a menü. A délután a pi­henésé. A szabadprogramhoz zenéről és büféről gondosko- ik a vállalat. Orosz nyelvi szakmai na­pok kezdődtek április 27-én a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főisko­lán. A négy napon át tartó rendezvénysorozat a már vég­zett orosz szakos tanárok to­vábbképzését szolgálja. Be­pillantást nyerhetnek az ide- gennyelv-oktatás újabb mód­szereibe, a tankönyvszerkesz­tés, az audiovizuális eszközök használatának kérdéseibe. Az orosz hét programja egy mai szovjet társadalmi drá­mát feldolgozó film vetítésé­vel kezdődött tegnap este. Előtte Székely Gábor, a fő­iskola főigazgató-helyettese, az orosz nyelvi tanszék ve­zetője vázolta a szakmai na­pok fontosságát, az idegen- nyelv-oktatásban betöltött szerepét. A programsorozat részeként április 28-an az orosz szakos hallgatók sza­valóversenyét rendezik meg. Szerdán V. J. Koprov docens, a filológiai tudományok kandidátusa, a Puskin Inté­zet budapesti módszertani előadója beszél a hallgató­ságnak speciális tematikai kérdésekről. A korszerű oktatástechni­kai eszközök használatát mu­tatja be Abonyi Júlia, a Marx Károly Közgazdasági Egye­tem idegennyelvi intézetének munkatársa. A filmnek a nyelvoktatásban betöltött sze­repéről mondja el gondola­tait Bakonyi István egyetemi docens (Marx Károly Köz­gazdásági Egyetem). Több előadást tart a nyelvoktatás egyes kérdéseiről Rév Maria. az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem docense. A Puskin Intézet előadója, A. V. Lu- zsanovszkij szintén tart elő­adást. Ezenkívül a főiskola orosz nyelvi tanszékének ok­tatói mutatják be a nyelvta­nítás helyét, szerepét, mód­szertani kérdéseit a pedagó­gusoknak. Ezen az orosz hé­ten részt vesznek az egyéves intenzív nyelvtanfolyam hall­gatói is. Kárpáti Ferenc megyénkben Hétfőn Szabolcs-Szat- már megyében tartózko­dott Kárpáti Ferenc ve­zérezredes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, honvédelmi minisz­ter. s időszerű katonapoli­tikai kérdésekről folyta­tott eszmecserét Varga Gyulával, a megyei párt- bizottság első titkárával és ‘ Bánóczi Gyulával, a me­gyei tanács elnökével. XLIV. évfolyam, 99. szám ARA: 1,80 FORINT 1987. április 28., kedd Ma ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának ülését április 28-ra összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bi­zottságnak, hogj vitassa meg az időszerű nemzetkö­zi kérdésekről, a Központi Bizottság 1986. novem­beri határozata végrehajtásának és az év indulásá­nak tapasztalatairól, valamint a nyugdíjrendszer megváltoztatásáról, az új vállalati és személyi jöve­delemadó-rendszer elveiről szóló előterjesztést. Műszaki fejlesztés, tudományos kutatás Regionális tájértekezlet Debrecenben Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1986. december 28-i ülésén megtárgyalta és elfo­gadta a műszaki fejlődés gyorsítására és a tudományos kutatás eredményességének fokozására vonatkozó állás- foglalást. A dokumentum fontos feladatként jelöli meg a vállalati belső szervezet korszerűsítését, a műszaki fejlesztés szakemberszükség- letének biztosítását, a mun­ka tárgyi feltételeinek javítá­sát. Ugyanakkor — fogalmaz az állásfoglalás — a műszaki haladás gyorsításában, a szellemi és anyagi tartalékok mozgósításában alapvető sze­repe van az érdekeltségnek, az emberi tényezőnek. Az MSZMP KB állásfogla­lásából adódó legfontosabb tennivalók koordinálására ta- pasztalatcsere-jellegű regio­nális tájértekezletet rende­zett hétfőn a Debreceni Aka­démiai Bizottság székházában az MSZMP KB tudományos közoktatási és kulturális osz­tálya, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Haj- dú-Bihar megyei pártbizott­ság. A tanácskozáson Hajdú- Bihar. Szabolcs-Szatmár és Szolnok megye párt-, állami és társadalmi szerveinek, fel­sőoktatási intézményeinek, kutatóintézeteinek képviselői, valamint műszaki fejlesztés­sel foglalkozó vállalati szak­emberek vettek részt. Önosi László, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizott­ságának titkára bevezetőjé- . ben szólt a régióban folyó tudományos munka eddigi eredményeiről, majd Juhász Ferenc, az MSZMP KB mun­katársa és László Tibor, az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság főosztályvezető­helyettese tájékoztatta a résztvevőket azokról a fel­adatokról, az elképzelések­ről, amiket a KB-állásfogla- lás végrehajtására dolgoztak ki az országos szervek, s amelyek várhatóan a jövő hónapban kerülnek _ á Mi­nisztertanács elé. Részt'vett es felszólalt a debreceni ta­nácskozáson Sós Gyula ipari miniszterhelyettes és Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese is. ott volt a tájértekezleten töb­bek között Ekler György, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának titkára és Gyúró Imre, a Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács el­nökhelyettese, a megyei tu­dományos koordinációs bi­zottság elnöke. A felszólalók hangsúlyoz­ták, hogy a műszaki fejlődés problémája az egész társa­dalmat átfogóan érintő kér­dés, amely csak a műszaki, a gazdasági-közgazdasági és a társadalmi-politikai feltéte­lek összhangja esetén való­sulhat meg. A műszaki fejlődés gyor­sításában és a tudományos kutatás eredményességének fokozásában a jövőben elő­térbe kerül a kutatóintéze­teknek, a felsőoktatási intéz­ményeknek és a vállalatok­nak az eddigieknél hatéko­nyabb együttműködése. Erre éppen a hajdú-bihari me­gyeszékhelyen akad követés­re méltó példa, ugyanis az előmunkálatok után csaknem a KB-állásfoglaiással egy időben hozták létre a fizikai centrumot és a tudományos­műszaki parkot. Az előbbi a Debreceni Atommagkutató Intézet, valamint a helyi Kossuth Lajos Tudomány- egyetem és Orvostudományi Egyetem együttműködésével kívánja a kutatás és az okta­tás jobb összhangját megva­lósítani. Az utóbbi pedig az elméleti kutatók és a válla­lati szakemberek közös tevé­kenységével igyekszik a mű­szaki fejlesztés hatékony bá­zisává válni. A tanácskozás vitájában felszólalt többek között Haj­nal Béla, a KSH Szabolcs- Szatmár megyei Igazgatósá­gának vezetője, aki a műsza­ki fejlesztés és az infrastruk­túra összefüggéseiről, regio­nális kérdésekről és a műsza­ki felsőoktatás helyzetéről beszélt. Balogh Árpád, a nyíregyházi Bes senye LGyörgy Tanárképző Főiskola tanára pedig az optimális kutatási stratégia kialakítása kapcsán egyebek között a műszaki - technikai korszerűsítésre vo­natkozó, pályázati rendszer hiányosságaira hívta fel a fi- gvelmet. (t. b.)

Next

/
Thumbnails
Contents