Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-21 / 93. szám

4 Kelet-Magyarország 1987. április 21 „Sírva születünk" — mondja egy régi sláger. Akár­hogyan is nézzük, a születés fo­lyamata nagy megpróbáltatás az emberpalántának. Gondoljuk csak meg: a születendő magzat oxigénellátása meg-megakad, mert a méh összehúzódásai köz­ben a méhlepény és a köldök- zsinór, amelyen keresztül a mag­zat az anya oxigénben dús vé­réből részesül, összenyomódik. Órákig eltarthat, amíg a magzat átpréselődik a keskeny szülő­csatornán. Közben a feje enyhén — igaz, rugalmasan — deformá­lódik az itt reá ható nagy nyo­másra. A szülés végén a csecse­mő az anyaméh sötét, meleg belsejéből kijut egy hideg, va­kítóan fényes környezetbe, ahol ha nem mutatja kellőképpen az élet jeleit, még meg is paskol- ják. Valóban olyan hatások ezek, amelyeket felnőtt ember talán nem is bírna ki, A magzat fel­készül ezekre a megpróbáltatá­sokra, sőt ezek révén kerül olyan állapotba, amely segítsé­gére van a szülés utáni kezdeti életszakasz átvészelésére. A magas hormonszint az új­szülött tűrőképességét is fej­leszti. A természeti népeknél a csecsemő csak akkor kap elő­ször enni, ha az anya tejelvá­lasztása már megindult. Az éhe­ző csecsemőnél a stresszhormo- nok a zsírból, és a májban lévő glikogénből gyorsan felszabadít­ják a tápanyagokat. Ha a cse­Hit is tud a komputer? Régi filmek - színezve A New York Times film- kritikusa szörnyűnek nevez­te, mint amikor egy cseppet sem tiszta halastavon ke­resztül néznék a filmet. A híres filmsztár, Cary Grant tapintatosan „különleges él­ménynek” és „nagyon érde­kesnek” találta. Woody Allen szerint az egész nem más, mint a „haszonlesés szülte undorító gyakorlat”, Nancy Reagan szerint viszont „kivá­ló ötlet”. Ezek a nyilatkozatok (és még sók más) azzal a sokat vitatott eljárással kapcsolat­ban láttak napvilágot az Egyesült Államokban, mely a régi, klasszikus fekete-fehér mozifilmek komputer segít­ségével történő színessé téte­lével foglalkozik, alkalmassá téve őket ezzel a házi videó­zás számára. A folyamat hí­vei szerint ugyanis a mai né­zők, különösen a 20 éven aluliak közömbösek a fekete- fehér filmek iránt, nem néz­nek ilyet, viszont kapkodni fognak ugyanezen filmek szí­nes változatáért. Jelenleg két nagy intézet foglalkozik az USA-ban ez­zel az eljárással. Legutóbbi felújításuk pl. a népszerű Stan is Pan sorozat egy ré­gi sikere volt. Archívumok­ban több mint 2000 régi film közül válogathatnak, de ké­szen állnak korabeli filmhír­adók tekercseinek színezésé­re is. A színezési eljárás azzal kezdődik, hogy a 35 mm-es mozifimet videoszalagra ve­szik, ahol digitális és analóg képfeldolgozási technikával megtisztítják. Ezután a film minden új jelenetének (ka­meraváltásának) első kocká­ját rögzítik és megjelölik. Ezen a filmkockán szereplő minden, egyes objektumhoz (tárgy, díszlet, hajszín ■ stfo.) egy színt rendelnek hozzá. A televíziós jel két kompo­nense a fényerősség és a színinformáció, mely utóbbi a színárnyalatból és a szín­telítettségből áll. A színezési eljárás során az eredeti film adja a fényerőt, a számítógép pedig a színárnyalatot. Egy filmen belül 4096, egy jelene­tén belül 64 féle színből vá­laszthat a munkálatokat irá­nyító személy. A korlátozást az emberi szem felbontóké­pessége határozza meg, amely másodpercenként 30 filmkoc­kát jelent. A számítógép határozza meg a fényerő alapján a színtelítettséget is. Miután az első filmkockához hozzáren­delték a színeket, a kompu­ter digitalizálja a képet (0 és 1 jelekből álló sorozatna bontja azt), majd összehason­lítja a következő képkocká­val. A változatlan darabok ugyanolyan színűek marad­nak, a változó darabokat ösz- szehasonlítja környezetével és az előző képbeli állapotá­val, majd új színt rendel hoz­zá. így például egy kabát ráncai automatikusan a meg­felelő árnyalatot veszik fel mozgás során. Azokat a változásokat, me­lyeket a számítógép sem tud lekezelni, kézi beavatkozás­sal „színezi” a stáb. Maga az eljárás a kompu­ter segítségével is igen fá­rasztó és időigényes: egy film mindgn egyes perce 4 órás munkát jelent. Egy át­lagos filmen mintegy 1100 kiameraváltás van, melyek­hez tartozó első filmkocká­nak kézzel kell meghatározni színeit. Általában több száz­ezer dollárba kerül egy régi fekete-fehér film színessé té­tele, amely azonban eltörpül amellett a haszon mellett, melyet a videopiacra történő belépéssel egv-egy régi film- sláger hozhat. A körülötte folyó vita el­lenére az ily módon színessé tett régi filmek száma egyre nő. Köztük találhatjuk már a Casablancát és az Alfred Hitchcock sorozatot is. Szak­emberek közelinek jósolják azt az időt, amikor az egész eljárást házilag is el lehet majd végezni akár a családi fotóalbum régi mozgófilmjei­vel is. (A Byte Magazin nyo­mán Komán László) Az első pillanatok csemőt hidegben hagyják, az úgynevezett barna zsírszövetből — amelynek mennyisége a kora gyermekkor után csökken — igen gyorsan energiát szabadí­tanak fel, megelőzve a testtérfo­gathoz képest nagy testfelszí­nükből adódó gyors hővesztesé­get. Valószínűleg ez a magyará­zata, hogy a lelkiismeretlen anyák által hideg helyekre ki­tett csecsemők közül is sokan életben maradnak. Mivel a stresszhormonok na­gyobb töménységben a vajúdás megindulásakor keletkeznek, fel­merülhet a kérdés, milyen lesz a császármetszéssel világrajött csecsemők helyzete. A vizsgála­tok azt mutatják, hogy ezek a csecsemők hátrányba kerülnek a természetes úton megszülető társaikkal szemben. Megfigyel­ték, hogy e csecsemők közül többen küszködnek légzési ne­hézségekkel, mint a többiek. Sajnos, manapság növekszik a Császármetszéssel világra jött magzatok száma, részben azért, mert az anyák egy része nagyon fél a szülés fájdalmaitól. Ehe­lyett inkább az lenne a hasznos, ha a különböző fájdalommentes szülési módszereket tanítanák meg minél több leendő anyával, hiszen mint látjuk, a természe­tes szülés mitegy előiskolája az élet egyetemének. Az orosz Pravoszláv Egyház jövendő központja JÖVÖRE EZERÉVES AZ OROSZ KERESZTÉNYSÉG A moszkvai régiségek közé nemcsak az aranykupolás szé­kesegyházak és a Kreml csúcs­íves tornyai tartoznak, hanem a volt kolostorok velük egykorú épületei Is, a város szélén emel­kedő, bevehetetlen erődök, ame­lyek az ellenség betörésétől óv­ták Moszkvát. Az erődrendszer előretolt hadállásai közül a leg­régibb a 700 éves Danyilov-kolos- tor a város déli részén, ahonnan a sztyeppel nomád törzsek leg­gyakrabban törtek Moszkvára. A kolostorerődöt óorosz hagyomány szerint alapítójáról, Danyiil nagyhercegről, Alekszandr Nyevszkij kisebbik fiáról nevez­ték el. A szovjet kormány 1983-ban a moszkvai patriarchátus kérésére a Danyilov-kolostort és épület- együttesét átadta az Orosz Pra­voszláv Egyháznak. A kolostor területén épül az a vallási és reprezentációs épülettömb, ahol Pimen, Moszkva és egész Orosz­ország pátriárkájának a rezi­denciája kap helyet. Épülnek a Szent Szinódus főépületei, és ad­minisztrációs helyiségei Is. A négyemeletes szálloda és a 400 férőhelyes konferenciaterem épí­tési munkálatai szintén elkez­dődtek. A restaurátorok erőfeszítései­nek köszönhetően megújult a fenséges Szentháromság-székes­egyház, az elmúlt évszázad híres moszkvai építészetének, Oszip Bovénak az alkotása, aki a Nagy Színház épületét építette. Eredeti formájában helyreállítot­ták a Hét Egyetemes Zsinat Szentatyáinak templomát, a pá­ratlan egyemeletes épületet, amely a XVI. században lerakott alapokra épült. Tökéletes pontos­sággal újjáépítették a Szimeon Sztolpnyik templom harangtor­nyát. amelyben már felfüggesz­tették a régi harangokat. A Danyilov-kolostor egész épü­letegyüttesének felújítását 1988 közepén fejezik be. akkor lesz ezer éve, hogy Oroszhon lakói felvették a kereszténységet. ■ ' ; ’ ' , ' ,' Champagne! módon M 3 + 1J Ifjúságtörténet/ vetélkedő (VI.) 1. Melyik városban alakult meg elsőnek a Magyar De­mokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) 1944 végén? 1. Sze­ged, 2. Debrecen, x. Nyíregy­háza. 2. Mikor került sor Nyíregy­házán a MADISZ alakuló ülé­sére? 1. 1945. február 18-án, 2. 1944. december 20-án, x. 1945. január 2-án. 3. Mely megyei Ifjúsági szer­vezetek vettek részt az 1948. január 8-án tartott együttmű­ködési konferencián? 1. Ma­gyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ), Szociál­demokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM), 2. Szakszervezeti Ifjú­munkás- és Tanoncmozgalom (SZÍT), SZIM, Független Ifjú­sági Szövetség (FISZ), Egysé­ges Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ), x. Ma­gyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, SZÍT, FISZ, SZIM, Népi Ifjúsági Szövetség (NISZ). 4. A Szabolcs megyei EPOSZ nevéhez melyik országos ver­senymozgalom elindítása fűző­dik? 1. „Tanulj többet !”-moz- galom, 2. Termelési verseny­mozgalom elindítása a mező- gazdaságban, X. „Nevelj job­ban !”-mozgalom. 5. Hol tartották azt a ta­nácskozást, amelyen megalakí­tották a Magyar Ifjúsági Szö­vetséget? 1. Nyírbátor, Bóni gyár, 2. Kisvárda, Vulkán, x. Nyíregyháza, az ifjúsági szer­vezet új székháza. 8. Mikor adta közre felhívá­sát a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DISZ) Megyei Bi­zottság Végrehajtó Bizottsága: „Munkára fel, fiatalok!” 1. 195«. november 11., 2. 195«. au­gusztus 20., x. 1956. december I. 7. Hol alakult meg megyénk­ben elsőként a KlSZ-szerve- zet? 1. Nyíregyházán, a Kos­suth gimnáziumban, 2. Kis­várdán, a Vulkánban, x. Ti­szavasváriban, az Alkaloida Vegyészeti Gyárában. 8. Melyik aktívaülésén ele­mezte a Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetségét (MA- FXSZ) Ideiglenes Intéző Bizott­sága az 1956 októberi esemé­nyeket? X. 1956. november 16- án, 2. 1957. január 10-én, x. 1957. február 23-án. 9. Mikor tartották a KISZ Szabolcs-Szatmár megyei zász­lóbontó ünnepségét? l. 1957. március 21-én, 2. 1957. március 30-án, X. 1957. április 4-én. 10. „A Megyei Szervező Bi­zottság, felismerve a problé­mákat, a szervező munka to­vábbi segítése érdekében . . . tisztázza a KISZ célját, jelle­gét, feladatait. .Hol és mi­kor került sor erre? 1. A Ke- let-Magyarország 1957. április 17-i számában, 2. A szovjet- magyar ifjúsági határtalálko­zón, 1957. április 3—í-én, x. 3 napos titkári tanfolyamon, 1957. május 8—10-én. 11. Az első megyei küldött­értekezlet Idején ki volt a KISZ MB első titkára? 1. Li- pők András, 2. Orosz Ferenc, x, Papp György. 12. Mi volt a neve annak a rendezvénysorozatnak, mely megyénk sportéletét volt hiva­tott élénkíteni? X. „Ki mit tud?”, 2. „Sárospataki Diákna­pok”, X. „Szabolcsi Téli Sport­hetek”. ÍJ. Milyen cím elnyeréséért dolgozott közel 100 ifjúsági bri­gád 1967-ben? 1. „Ifjúság a szocializmusért!”, 2. „Szocialis­ta Brigád”, X. „Kiváló Ifjúsá­gi Brigád”. 13 + 1. Megyénk ifjúsága me­lyik országos mozgalomban szerezte meg egymás után há- . nómszor az első helyet, s nyerte el ezzel véglegesen a KISZ KB Vándorzászlaját? I. Radar, 2. Fásítási mozgalom, x. Egy üzem — egy Iskola. KISZ-alapszervezet neve: ____________________ Értesítési elme: ________________________________ Beküldési határidő: 1987. április 24. Cím: KISZ MB Politikai Képzési Központ Sóstófürdő 4431. A KISZ-kviz 5. fordulójának helyes megfejtése: 1, 1, x, 2, x, 1, 2, 1, 2, 1, 2, x, 1, jt. Az egyéni megfejtők közül 22-en értek el telitalálatot, öt- venforlntos könyvutalványt nyertek: Szilágyi Ibolya — Csaholc, Sarkadi Edit — Nagy- ecsed, Tóth Tiborné — Nyír­egyháza, Gergely Elemérné — Mátészalka, Herman Pál — Mátészalka. Francois -pezsgő Buda déli részén évszáza­dos hagyományai vannak a borászatnak. Az ottani, mész­kőbe vájt pincék a pezsgő- gyártásban is nagy szerepet játszanak. Itt Budafokon alapított pezsgőborgyárat 1886-ban két testvér: Fran­cois Lajos és Cézár, akik Franciaországból jöttek ha­zánkba. ök, a másik buda­foki pezsgőgyár, a Törley ter­mékeit a pezsgő minőségében igyekeztek túlszárnyalni, A minőségjavítás szándéka ve­zette a HUNGAROVIN Bor­gazdaságok Export Vállala­tát is, amikor 5 évvel ezelőtt Törley és Hungária üzeme mellé újra létrehozta a II. világháború idején megszűnt Francois pezsgőüzemet. Az­óta 500 ezer palack hagyomá­nyos, champagne-i módszer­rel készült gyöngyöző nedű kerül ki innen évente. E pezsgőfajta alapanyaga egy magasabb savtartalmú „ke­mény” bor, ami saját palack­jaiban érik 3 éven át. Az er­jedés során keletkezett sep­rőt aztán rázópadokon, min­dennapos kézi munkával 1 hónap alatt gyűjtik össze az üvegek nyakában, és végül fagyasztás segítségével távo- lítják el onnan. A kifogásta­lan minőséget a technológia mellett az egyik alapító, Francois Cézár fia, Francois József is garantálja, aki pezs­gőmesterként ügyel a gyártá­si folyamatok szigorú betar­tására. KOSSUTH RADIO 4.30— 7,59: Jó reggelt! — 8,05: Műsorismertetés. — 8,15: Mai programok. 8,20: Társalgó. — 9.44: Vietnami muzsika. — 10,05: A szolnoki stúdió műso­ra. — 10,25: Éneklő ifjúság. — 10,40: Népdalcsokor. — 11,24: Ori&stök. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,40: Reklám. — 18,45: Kí­sérletező emberek. — 13,00: Klasszikusok délidőben. — 14,05: Műsorismertetés. — 14,10: Magyarán szólva. — 14,25: Or­vosi tanácsok. — 14,30: Dzsessz- melódiák. — 15,00: Elő világ- irodalom. — 15,20: Concertino Prága ’86. — 15,41: Tudnivalók utazóknak. — 16,05: Látogató­ban. — 17,00: Igazgatóválasztás az iskolákban. — 17,30: Színé­szek énekelnek. — . 17,45: A Szabó család. — 18,15: Hol volt, hol nem volt... — 18,25: Könyvújdonságok. — 18.28: Mű­sorismertetés. — 18,30: Esti magazin. — 19,15: Műhelyek és alkotók. — 20,05: Fodor János emlékezete III 2. — 21,01: Nép­dalfeldolgozások. — 21,20: Feb­ruártól októberig III. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Páva-énekek. — 22,54: A turiz­musról. VIII. rész. — 23,04 : Zenetörténeti értéktár. — 23,38: Madrigálok. — 0,15: Zenés mű­sor. PETŐFI RADIO 4.30— 7,59: Reggeli zenés mű­sor. — 8,05: Slágermúzeum. — 8,50: DélelőtU torna. — 9,05: Napközben. — 12,10: Fúvós­együttes játszik. — 12,27: Nép­dalkórusok. — 12,58: Műsoris­mertetés. — 13,05: Popzene sztereóban. — 14,00: Sokféle. — 15,05: Pánczél Éva énekel. — 15,20: Könyvről — könyvért. — 15,30: Csúcsforgalom. — 16,58: Műsorismertetés. — 17,30: ön­képzőkör. — 18,30: Gramofon- sztárok. — 19,05: Csak fiatalok­nak! — 20,00: Nóták. — 21,05: Thyl Ulenspiegel. ■— 21,40: Ének- és gitárszámok. — 22,00: Közönségszolgálat. — 0,15: Ze­nés műsor. NYÍREGYHÁZI RADIO 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántűlról (A reggeli adás szerkesztője: Antall István). — 17,30: Hírek. — Joe Cocker énekel. — Egész­ségünk. Dr. Dolinay Tamás elő­adása a gyermekkori kóros so­ványságról és kövérségről. — A kenderkóctól a szövőszékig . ■ . (Pálfl Balázs). — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. — Lapszemle. — Műsorelőzetes. (Az esti adás szerkesztője: Veszprémi Erzsébet.) MAGYAR TV 8,55: Tévétorna. — 9,00: Isko­latévé. — 9,551 Delta. — 10,20: A mocsári antilop nyomában. NSZK dokumentumfilm. — 11,00: Mozgató. — 11,10: Kép­újság. — 15,30: Hírek. — 15,35: Három nap tévéműsora. — 15,40: Suliirodalom. Shakes­peare: Hamlet. — 18,25: Kép­újság. — 18,30: Reklám. — ■ 18,40: Mini Stúdió ’87. — 18,45: 80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal. III. rész. — 19,10: Esti mese. — 19,20: Reklám. — 19,30: Híradó. — 20,05: Szabó György—Miskolczi Miklós: Nyolc évszák. V. rész. — 21,10: Stúdió ’87. — 22,10: Híradó 3. 2. MOSOK 17,05: Képújság. — 17,10: A hajózás története. IU. rész. — 18,00: Dél-alföldi magazin. — 19,00: Életben maradni. Osztrák dokumentumfilm. — 19.23: Té­vétorna. — 19,30: Angol nyelv­lecke. — 20,00: Konferencia utazás nélkül. Dokumentum­film. — 20,35: Régi nyelvemlé-' keink. — 21,00: Híradó 2. — 21,15: Betűreklám. — 21,20: A mi falunk. Japán film. — 23,00: Képújság. MOZIMOSOR Nyíregyház», Krúdy: A TUAREG BOSSZÚJA, Nyíregyház* Béke: de.: BAL­FÁCÁN. Du.: KAKUKK A SÖ­TÉT ERDŐBEN. Nyíregyház* Móricz: po­SZEIDON KATASZTRÓFA. ESTI ESŐ. 21., kedd, 16,00: FEKETE PÉ­TER. Bérletszünet! 20,00: FE­KETE PÉTER. Blaha-bérlet. lfgSÍ£liErtlDIÉiKtEiS! | ^ | H HALLGASSUNK 1987. április 21., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents