Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-17 / 91. szám

4 Kelet-Magyarország 1987. április 17. (Folytatás az 1. oldalról) .. Az átalakításnak nincs el­lenzéke. Vannak viszont ne­hézségei e forradalmi válto­zások kezdeti szakaszának. Ezek a nehézségek valami­lyen mértékben mindenkit érintenek. A kialakult fékező mechanizmusok nem önma­gukban létező dolgok: konk­rét hordozói megvannak a KB és a kormány szintjén is, a minisztériumokban, a köz­társaságokban és területi szinten; a munkahelyi kol­lektívákban, sőt még a Kom- szo,mólban is, jóllehet önöket még aligha fertőzhette meg a konzervatív beállítottság. Űj módon kell gondolkod­nunk, dolgoznunk, új meg­közelítéseket kell alkalmaz­nunk az új problémák -meg­oldásában. Éz adja az átala­kítás nehézségét és bonyo­lultságát. Vannak olyanok, akik hozzászoktak a régi élet- felfogáshoz, nem akarnak változtam rajta. Nem min­denkinek tetszenek a maga­sabb követelmények, a meg­bízatások szigorú számonké­rése. Nem mindenki elégedett azzal, hogy kimondtuk: min­denkinek az elvégzett mun­kája ellenértékét kell meg­kapnia. Sokan hozzászoktak, hogy hosszú éveken át meg nem szolgált fizetést, „garantált” prémiumot kaptak. Az ilyen szellem felszámolásához ko­moly gazdasági és nevelő­munkára van szükség. Magától értetődően külön ki kell emelnünk még egy problémát: a bürokratizmus elleni harc problémáját, amelynek fontosságát az önök felszólalásai is érintették. A sikeres harchoz tettekre van szükség, mindenekelőtt nyílt­ságra, a kritikára, társadal­munk demokratikus alapjai­nak továbbfejlesztésére. A nyíltság, a kritika és a de­mokrácia, a megújulás leg­főbb mozgatóerői, hiányuk pangáshoz vezetne. Nem először ismétlem meg: a kritikának és a nyíltságnak társadalmunk politikai és er­kölcsi egészségét kell védel­meznie. Ami pedig a demok­ráciát illeti, ideje lenne már mindenkinek megértenie: szo­cializmus valódi demokrácia nélkül egyszerűen nem létez­het. A múlt számos negatív je­lensége ahhoz kapcsolódott, hogy egész területek kiestek a kritika, a nép ellenőrzése, sőt még a párt, a Központi Bizottság ellenőrzése alól is. Nem engedhetjük meg, hogy ez megismétlődjön. A Központi Bizottság ál­láspontja szerint a jelenlegi időszakban a párt ifjúsági politikájának legfontosabb feladatai a következők: Először is meg kell terem­teni a feltételeket ahhoz, hogy az ifjúság tömegei be­kapcsolódhassanak a társada­lom megújítására és demok­ratizálására irányuló folya­matba, segíteni kell a fiata­lokat, hogy a gyakorlatban sajátíthassák el a szocializ­mus politikai kultúráját. A szocialista demokrácia jövője összefügg a gazdasági, tudo­mányos és szellemi életben meghonosodó versenyszellem fejlődésével, az önigazgatás elterjedésével minden szin­ten, az egyéni kezdeményezés szerepének megerősödésével. Mindannyiunknak — nem­csak a fiataloknak — meg kell tanulni azt, hogyan él­jünk és dolgozzunk a fejlődő demokrácia törvényei és nor­mái szerint. Rendkívül komoly elvi je­lentősége van annak, milyen­nek akarjuk látni a Komszo- molt ma és jövőben — mond­ta a főtitkár, — Az élet ma­ga bizonyította, hogy sok Komszomol-bizottság került a bürokratikus munkamód­szerek fogságába. Időnként, 'ha a Komszomol-aktíva mun­káját vizsgáljuk meg, olyan benyomás alakul ki, hogy a fiatalság az utca egyik ol­dalán, az aktivisták pedig a másikon haladnak, ráadásul ellentétes irányban. A szocialista haza egész történelme azt mutatja, hogy a hazafiság szorosan össze­kapcsolódott az internaciona­lizmussal. A szovjet embe­rek minden újabb nemzedé­kének mindig újból kell azo­nosulnia a internacionalizmus érzésével a nemzetek közötti érintkezésben, a közös tanu­lásban és a munkában. Hi­szen mi, kedves barátaim, sok nemzetiségű országban élünk. A népek barátsága pedig e haza nagyszerű sajátossága. Végezetül a kommunisták nevében szeretném átadni az SZKP Központi Bizottsá­gának üdvözletét a kong­resszus küldötteinek és ven­dégeinek, a több millió Kom- szomol-tagnak, hazánk egész ifjúságának. A Komszomol-kongresszust köszöntötte Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ KB első titkára is. (Folytatás az 1. oldalról) tanács elnökhelyettese. Bár a termelési értéket az átlagtól nagyobb arányban növelték, azonban a szövetkezeti ipar részesedése csökkenő arányú. Nem lehetünk elégedettek ott, ahol nem a termelékeny­ség javulása, hanem a rossz gazdálkodás miatti kényszer szülte a létszámcsökkentést. Az átlagkeresetek alacsony volta egyes szövetkezeteknél az ott dolgozók életkörülmé­nyeit is befolyásolják. A ter­melési, gazdálkodási különb­ségek azt mutatják, hogy job­ban kell alkalmazkodni a megváltozott piaci viszonyok­hoz, jobban kell érvényesül­niük a kis szervezetek rugal­masságának. A szolgáltatások fejlesztésében érdemes lenne nagyobb részt kérni a moz­galomnak. Szükséges a szak- képzettség bővítése, megbe­csülése, az irányítás színvo­nala attól függ, hogyan tud­nak megnyerni felsőfokú végzettségű szakembereket. Az ipari szövetkezeti moz­galom dinamikus fejlődése alapján ítélte meg a megye helyzetét Lendvai István, az OKISZ főtitkára. A mozga­lom továbbra is az ipar hú­zóágazata, ehhez képest a megye eredményei szeré­nyebbek. Kedvező viszont, hogy a nyereség közel azo­nos arányban - nőtt, mint az országos átlag. Az idén to­vábbi dinamizmussal számol­nak. Ezért nyugtalanító, hogy a megyében nem törekednek eléggé a tőkés export bővíté­sére, a nyereség további fo­kozására, pedig akkor lesz mód a termelés strukturális átalakítására, a személyi jö­vedelem gyorsabb növelésé­re. Arra kell felkészülni, hogy az új szabályozás 1988- tól még inkább megköveteli a hatékonyság javítását. <1. b.) I ________Volt egyszer egy húsvét | Hogyan került Pilátus a Creáóba? 4 húsvét eredetileg nem keresztény ünnep, ősi zsidó módra kovászta- lan kenyérrel és bárányhús­sal emlékeznek meg Izrael lakói és a szétszórtságban élők az egyiptomi menekülés­ről. A kovásztalan kenyér a gyorsaságot jelképezte, hi­szen néhány órán belül ott kellett hagyni Nyugat. házát, ahogy Egyiptomot nevezték. A keresztény Jézus-törté­net már az első században összekapcsolódik az „ártatlan bárány" halálával. Krisztus halála is egybeesik a pászka elöünnepével, a feltámadás meg a pászkaünneppel. Van egy érdekes személy a har­madik század körül keletke­zett Apostoli Hitvallásban — a Credóban —, aki „világi”, akiben a keresztényeknek nem kell hinni: Pontius Pilá­tus. Mi indokolja szereplését? Miért rajzolják meg szemé­lyét ellentétesen az evangéliu­mok? Nagy Herodes király, aki a büszke Amicus Ceasaris — a császár barátja — címmel rendelkezett, halála után négy részre osztotta országát. Antipatros kapta az északi országrészt, Archelaos a kö­zépsőt, míg Philipposnak meg kellett elégednie a közép-ké- letivel. Jeruzsálemet, a fővá­rost — a szent várost — pe­dig a mindenkori római csá­szár kapta. így vonulhatott be Pilátus is légiói élén, mint helytartó — prokurator —, s már az első pillanatban nem hagyott kétséget afelől, hogy milyen politikát fog folytatni. A zsidó hagyomá­nyok előírták, hogy semmifé­le ábrázolt kép nem lehet a városban. Pilátus légiói vi­szont a császár arcképe alatt masíroztak, nem beszélve a légiók sasmadarat ábrázoló jelvényéről. Hamar elterjedt a városban, hogy a templo­mot is meg akarja szállni a fiatal procurator. Aki csak tudott, az utcára szaladt. A feljegyzések szerint a porban térdeplő jeruzsálemi férfiak a nyakukat mutatták, hogy inkább oda sújtsanak a ka­tonák, semhogy a császár jel­vényeit végigvigyék a váro­son. Pilátus megtört a néma ellenállás láttán, visszaren­delte katonáit az Antónia erődbe, amely a templom­dombbal szemben magaso­dott. Politikája azonban nem változott. Nemcsak az időn­ként fellobbanó messiási moz­galmakat fojtotta kegyetle­nül vérbe, hanem a nép kö­zött sem engedett meg sem­miféle vallási köntösbe öltö­zött éllenállást. Egykori zsi­dóforrások köteteket írnak le Pilátus és légiói brutalitá­sáról. Azt, hogy amikor a ró­mai helytartó elé állították Jézust, akit vallási és politi­kai váddal is illettek — a zsi­dók királyának mondta ma­gát — meg szerette volna menteni a haláltól — sokáig, sokan a mítoszok birodalmá­ba sorolták. Ma már másként látják a kutatók! Történt ugyanis, hogy 31 őszén nagy összeesküvést lep­leztek le Rómában. Seianus — a római testőr légiók pa­rancsnoka — irányította a mozgalmat, s az összeesküvés szinte az egész birodalmat' behálózta. A vádlottak listá­ján ott találjuk a távoli vá­ros-provincia procuratorát, Pontius Pilátus római lova­got is. A császár nem volt na­gyon gyors, először kivégez­tette az összeesküvés vezető­it, a birodalom távoli tisztvi­selőivel még várt. Pilátus egyelőre tehát levegőhöz ju­tott. Igyekezett kihasználni az időt. Barátokat szerzett, első­sorban Rómában, a császári udvarban. Azután Jeruzsá­lemben is. Tudta, hogy ez csak úgy lehetséges, ha szakít korábbi gyakorlatával. Meg­békélési politikába kezdett, igyekezett jóban lenni a nép vezetőivel, a főpapokkal. Megkísérelte a kibékülést a néppel is. sokáig nem hozott halálos ítéletet. Amikor a pászka ünnepé­nek előestéjén Jézust elé ve­zették, rögtön a lényegre tért: „Királynak mondod ma­gad” — majd miután tagadó választ kap, „az én Országom nem e világból való”, kész a kegyelemre. Hallva a halált követelők hangját, még egy mentőakcióba kezd. Pászka ünnepének előestéjén a ró­mai procuratornak jogában állt egy halálra ítéltnek meg­kegyelmezni. Kész volt arra, hogy a kor ismert gerillave­zérét, Barrabást szabadon bocsássa — vagy Jézust. A tömeg kezébe tette tehát a döntést, amely egyhangúlag Barrabás szabadon bocsátá­sát követelte. 4 mikor Pilátus látta, hogy nincs más meg­oldás, kiadta a paran­csot a keresztre feszítésre. Egy tál vizet is kért, és a tö­meg szeme láttára megmosta kezét. Nem akart beavatkoz­ni „vallási villongásokba”. Akarata ellenére azonban Pi­látus bekerült a keresztény­ség hitvallásába, a Credóba. Néhány hónappal élte csak túl a húsvéti eseményeket. A császár Viennába (Dél-Fran- ciaországba) száműzte, s ott egy orvgyilkos tőre végzett vele. Nevét a keresztények azonban mindmáig emlege­tik. Tűz! Tűz! KOSSUTH RÁDIÓ 4.30— 7,59: Zenés műsor. — 8,20: Emberré válás VII. rész. — 8,50: A Stúdió 11 játszik., . — 9,00: Kambodzsai népi dal­lamok. — 9,10: Hétszínvirág. — 9,40: Az óvodások műsora. — 10,05: Nagy László versei. — 10,10: Brahms: B-dúr zongora- verseny. — 11,05: Népi dalilar mok Szíriából. — 11,10: Gondo­lat. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Külpolitikai könyvespolc. — 13,00: Magyar művészek ope­rafelvételeiből. — 14,10: Nóta­felvételek. — 14,45: Kritikusok fóruma. — 15,00: Erről beszel­tünk. — 15,30: Könnyűzene. — 16,05: Észkerék. A fáraó írnoka. — 17,00: Ütközőpontok. — 17,30: Idősebbek hullámhosszán. — 18,15: Misi Mókus kalandjai. — 18,25: Könyvújdonságok. — 18,30: Esti magazin. 19,15: If­júság ’87. — 20,15: Rózsa Mik­lós 80 éves. — 21,10: Énekelt népballadák. — 21,30: Fordított olajválság. — 22,30: Antal Gá­bor írása. — 22,40: Bársony László brácsázik. Kb. 23,40: Szimfonikus miniatűrök. — 0,15—4,20: Zenés műsor hajna­lig. PETŐFI RÁDIÓ 4.30- —17,59: Reggeli zenés mű­sor. — 8,05: Suppé operettjei­ből. — 9,05: Zenés délelőtt. — Közben: 10,25: Válaszolunk ha liga tóinknak. — 10,45: Lát­tuk, hallottuk. — 12,10: Filmze­ne. — 12,25: Édes anyanyel­vűnk. — 12,30: Népi muzsika. — 12,58: Műsorismertetés. — 13,05: PophuLlám. — 14,00: Pén­tektől péntekig. — Közben: 15,05: Könyvről könyvért. — 17,08: Popzenei felvételek. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Fiataloknak! — 19,50: Egészsé­günkért! — 20,00: Mai szerzők nótáiból. — 21,05: Stabat Ma­ter. Bányai Gábor műsora. — 22,01: Népszerű dallamok. — 22,40: Régi fúvószene. — 23,20: Dzsessz. 0,15—4,20: Zenés mű­sor hajnalig. 3. MŰSOR 6,05: Muzsikáló reggel. — 8,12: Magyar előadóművészek felvé­teleiből. — 9,00: A bűvös va­dász. Részletek. —.9,57: Rossa László: a Csíksomiyói Passió­ból. — 10,10: Csak fiataloknak! — 11,05: Zenekari muzsika. — 12,00: Kamarazene. — 13,05: Dr. Almássy György tanár portréja. — 14,05: Elgar: Se­vern-i szvit. — 14,25: Händel: Brockes passió. — 17,06: Nyit- nikék. — 17,30: Új kamarazene •felvételeinkből. — 18,15: Zene­kari operarészletek. — 19,05: Mozart: Esz-dúr zongoraver­seny. — 19,40: A vokális zene remekeiből. 2. rész. Közben: Kb. 20,20: Modern írók portréi. Kb. 20,40: A hangverseny-köz­vetítés folytatása. — Kb. 21,20: Hangszerszólók. — 21,44: Mol­nár Antal, az esszéista. 3. rész. — 22,20: Rádiószínház: öreg ház. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggeli adás szerkesztője: Kolláth Adrienne) — 17,30: Hí­rek — Jó hétvégét! (Matya- sovszki Edit) — Debreceni hí­vogató (Bálint István) — 18,00— 18,30: Észak-tiszántúli krónika — Lapszemle — Műsorelőzetes. (Az esti adás szerkesztője: An­tall István.) SZOMBAT 8,00: Hírek. Lapszemle. Év­fordulónaptár. — 8,20: A héten történt, összeállította: Matya­sovszki Edit. — 8,40: Hétvégi teríték, zenével (A tartalom­ból: Hobbimikrofon — Vála­szolunk hallgatóink leveleire — Munkára nevelés (Veszpré­mi Erzsébet) — Tavasz Erdős- pusztán ! (Kolláth Adrienne) — Mi lesz veled ócskapiac? (Hor- vát Péter) — 9,58—10,00: Műsor­előzetes. (A nap szerkesztője: Ágoston István.) MAGYAR TV 9,00: Tévétorna nyugdíjasok­nak. — 9,05: Rózsaszín peliká­nok. Bolgár tévéfilm. 2. rész. — 9,55: Énekeljünk, táncoljunk! Amerikai zenés film. — 10,50: Mozgató. Tévétoma mozgáskor­látozottaknak. — 11,00: Képúj­ság. — 15,55: Hármas csatorna. Csodálatos világ: az ember. — 17,00: Hírek.?— 17,10: Három nap tévéműsora. — 17,15: Pén­tek délután. Évgyűrűk. A nyugdíjasok műsora. — 17,45: Téka. Közhasznú információk. — 17,55: Reklám. — 18,00: Ab­lak. Közéleti szolgáltató mű­sor. — 19,00: Álljunk meg egy szóra. Grétsy László és Vágó István nyelvművelő műsora. — 19,10: Esti mese. — 19,20: Rek­lám. — 19,30: Híradó. — 20,00: Reklám. — 20,05: Tetthely. NSZK bűnügyi tévéfilmsorozat. Tévedni halálos. — 21,30: Rek­lám. — 21,35: A hét műtárgya. Passió diptychon. (iparművé­szeti Múzeum) — 21,40: Üj hullám. — 22,40: Bábel tornya. Angol tévéfilm. (16 éven felü­lieknek!) — 23,05: Híradó 3. 2. MŰSOR 17,25: Bárány Tamás: A világ közepe. Tévéfilm. — 18,50: Képújság. — 18,55: Tévétor­na. — 19,00: Digit-alk. 2. rész: Hardwer. — 19,30: Beethoven: F-dúr kvartett Op. 18. Angol fűn). — 20,00: Mutató. Gazda­sági szemle. — 20,45: Reklám. — 20,50: Híradó 2. — 21,05: Fia­tal művészek stúdiója. Hagya­ték. Dokumentumfilm. — 21,55: A szomszéd rétje. A Magyar Televízió és az Osztrák Tele­vízió közös műsora. — 22,45: Képújság. SZLOVÁK TV 8,50: Hírek. — 9,00: Iskola­tévé. — 9,20: Óvodások oktató­műsora. — 9,55: Élet a gátnál. Tévéfilmsorozat. 8. rész. — 10,55: URH-kocsival. Magazin. — 11,35: 3X5 — Szórakoztató vetélkedő. — 12,25: A XI. szak- szervezeti kongresszus. — 15,20: A Tv-híradó stúdiójából jelentjük. — 15,30: Bratislavai magazin. — 15,55: Jégkorong VB. Finnország—Csehszlovákia mérkőzés. — 18,20: Esti mese. — 18,30: Mezőgazdasági maga­zin. — 19,10: Gazdasági jegy­zetek. — 19,20: Időjárásjeléntés. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: A Föld meghódítása és a világ felfedezése. Francia természet- film. — 20,45: Az Edelstei ak­ció. Szlovák film. — 22,05: Ze­nés köszöntő a nemzetbizton­sági testület napja alkalmából*. — 22.40: Segítségnyújtás a nap minden percében. — 23,30: Hí­rek. — 23,40: Fúvószenei hang­verseny. 2. MŰSOR 16,25: Hírek. — 16,30: Erről is, arról is. Magazin. — 17,10: Egészségünkért. — 17,20: Az 1987-es besztercebányai köny- nyűzenei fesztivál gálahangver­senye. — 18,00: Visszatérés. If­júsági tévéjáték. — 19,00: Tor­na. — 19,10: Esti mese. — 19,20: Időjárásjelentés. — 19,30: Tv­híradó. — 20,15: Jégkorong VB. Kanada—USA mérkőzés. — 21,50: Időszerű események. 2. rész. — 22,01: Időjárásjelentés. — 22,05: Ez történt 24 óra alatt. — 22,20: A nő. Tévéjáték. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: A TUAREG BOSSZÜJA. Béke mozi: de.: SERIFF AZ ÉGBŐL. Du.: SERIFF AZ ÉG­BŐL. Móricz mozi: SZEGÉNY DZSONI ÉS ÁRNIKA. I. BO­RISZ I—II. ■ MBGYZl esvtfno« 17-én, pénteken, 18—24 órái" a hangversenyteremben, kama­rateremben, klubkávéházban „KOZMIKOMÉDIA” — a Fiatal Művészek Klubja előadásában. Belépődíj: 100 Ft, Megdöbbentő lát­ványban volt ré­szük csütörtök délután a tiszavas- váriaknak és az arra járóknak. Túl a város határain is látni lehetett a hatalmas gomoly- gó füstoszlopot, amely az Alkaloi­da irányából szállt fel több száz mé­ter magasra. Mint egy óriási for­mátlan fekete ké­mény, a tűz fész­kében 25—30 mé­terre felcsapó lángnyelvekkel. A helyszínen megtudtuk, hogy az Alkaloida sze­méttelepén éget­ték a kiürült vegy­szeres hordókat, ami igencsak ki­meríti á környezetszennyezés fogalmát. Sajnos, nem elő­ször fordul elő, hogy a gyár így kénytelen megszabadul­ni a hordóktól, a lakosság nagy bosszúságára. Megkérdeztük az Alkaloi­da szakemberét, Bíró Antalt, miért van erre szükség, és meddig kell még ezt elvisel­niük az itt élőknek? Elmond­ta: ha nem égetnék el, a vegyszeres hordókban a visszamaradt anyagok a ta­lajvízben okoznának jóváte­hetetlen kárt, olyan pusztí­tást végeznének, ami na­gyobb bajt okozna, mint a levegőszennyezés. Igaz, hogy eddig horribilis összegeket fizettek ki kör­nyezetvédelmi bírság miatt, de fejlesztésre, új beruhá­zásra nem volt módjuk. Örömhír, hogy a közeljövő­ben két égető berendezést készítenek, így zárt techno­lógiával, környezetszennye­zés nélkül semmisíthetik meg a méreghordókat. Az első égető a tervek szerint még ebben az évben megkezdi a munkát, és hamarosan utá­na a másik is. be—jl. Lányok! Locsolót vártok? fán egy Semmi sütés, semmi főzés S őt perc alatt készl Hogy mi ez?! gynmölcspading nyírség konzervipari vállalat Több dinamizmust és alkotóerőt ryrrj hallgassunk n UilUNÉZZÜNK MEGH 1987. április 17., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents