Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-14 / 88. szám
1987. április 14. Kelel-Magyarország 7 Ellenőrzések tapasztalatai Nem javul a pénzügyi fegyelem A múlt évben elvégzett pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalataiból az a következtetés vonható le, hogy a megye vállalatainak szövetkezeteinek pénzügyi fegyelme nem javult az előző időszakokhoz viszonyítva, de ugyanez mondható el a számviteli rend, bizonylati fegyelem helyzetéről is. Ezeket a következtetéseket támasztják alá a számszaki megállapításaink I összegeiben bekövetkezett változások is. A befejezett pénzügyi revíziók 116 millióval növelték a gazdálkodók eredményét. A vállalatok és szövetkezetek „tévedésének” feltárásával összesen 88,3 millió forint adóhiányt állapítottunk meg. Ez 11 millió forinttal haladja meg a korábbi vizsgálati időszak összegét. Jelentős volt az eredményt csökkentő megállapításaink összege is. Az elmúlt évi 121 millióval szemben ez 150 millióra emelkedett. Általános hibák A legjellemzőbb hibaelőfordulások továbbra is az állóeszköz-fenntartás és -beruházás megítélésénél voltak. Többnyire az érdekeltségi alap kímélése miatt a beruházásnak minősülő munkák költségként lettek elszámolva, melyek felderítése maga után vonta az eredmény növelését és az adóhiányok (nyereségadó, beruházási illetéke) megállapítását. Ilyen volt például az Ibrány és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezetnél, a csengeri Lenin Tsz-nél. Jelentős volt a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos elszámolások hibája is. A SZAVICSAV-nál a helytelenül műszáki fejlesztésként kezelt költségelszámolás miatt az eredményt 4 millió forinttal csökkentettük. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 1985-ben a műszaki fejlesztés hozzájárulásánál az előző évi szabályozást alkalmazta, ezért 1.2 millió adóhiánya keletkezett. Termelőszövetkezeti tévedések A mezőgazdasági nagyüzemeknél gyakoriak a termelési adó számításának helytelenségéből eredő eltérések. Emiatt többek között a Kemecsei Állami Gazdaságnak, az újfehértói Vörös Hajnal Tsz-nek. a barabási Lenin Tsz-nek adóhiányt állapítottunk meg. A mezőgazdaságban továbbra is számottevő a saját vállalkozásban végzett szabadáras beruházásoknál a fel nem osztott költségek helytelen számbavétele. Ez történt a búji Űj Élet Tsz és a nagyhalászi Petőfi Tsz esetében. A saját tenyésztésű növendék- és hízóállatok értékelésének helytelensége történt Kékesén, Nyírteleken és a - nyíregyházi Ságvári Tsz-ben. A növendékállatok tenyésszé történő átminősítésének szabálytalansága fordult elő a tisza- berceli, az újfehértói Vörös Hajnal, a kéki Búzakalász Tsz-nél. V ____________ Az ellenőrzések során találkoztunk újszerű szabálytalanságokkal is, mint például a KEMÉV leányvállalatára történő költségátterhelés, ami miatt 3,5 millió forinttal csökkentettük az anyavállalat eredményét. Lehetőségük van a vállalatoknak, szövetkezeteknek a nagy összegű költségek több évre történő elhatárolására, azonban ha több éven keresztül halmozódik ezek összege, akkor előbb vagy utóbb az ellenkező hatást váltja ki. így a nyíregyházi Béke Tsz. 1983. és 1984. években veszteséges lett volna, azonban a költ- ségelhatárolásokkal nyereségessé vált a gazdálkodás (megteremtődött a feltétele, hogy a magasabb vezető állású dolgozók prémiumot vegyenek fel). Az elhalasztott költségek 1985. december 31-én már több mint hétmillió forintot tettek ki, melyből az 1986. évi eredményt több mint 4,5 millió forint terhelte. Az elmúlt években a kisgazdaságok, ezen belül: á vállalati és önálló gazdasági munkaközösségek, szakcsoportok, polgárjogi társaságok száma fokozatosan emelkedett. Számuk növekedését a szigorodó intézkedések ugyan fékezték, de nem állították még. A megyében 1986. december 31- én a társaságok száma 1012 volt. Gmk-s korlátozások Az említett kisvállalkozások 1986-ban 904 millió forint termelési értéket állítottak elő, ez 43 százalékkal haladta meg az előző évit. A társaságok által megtermelt eredmény 439 millió forint. E társaságoknak 1986-ban 10 ezer tagja és 200 alkalmazottja volt. A társaságok alakulása lelassulásának legfontosabb oka, hogy egyes vállalatoknál adminisztrációs eszközökkel korlátozták a munkaközösségek működését. Hozzájárult továbbá a csökkenésükhöz a különadó emelkedése is. A megyében a gmk-k és a szakcsoportok átalakulása kisszövetkezetté még nem vált általánossá. Az eddigi tapasztalatok alapján e gazdálkodói körrel kapcsolatban elmondható, hogy ha nem is az elvárt szinten, de hozzájárultak a szolgáltatások színvonalának növeléséhez, a piaci viszonyok élénkítéséhez az új munkalehetőségek termeléséhez. Az 1986. évi pénzügyihatósági ellenőrzések tapasztalatai, egyrészt; hogy továbbra is gyakori az árbevétel eltitkolása, másrészt; a jövedelemjellegű kiadások költségként való elszámolása. Ezért a teljes körű realizálás keretében egyéb intézkedéseink mellett jelentős bírságot állapítunk meg az ilyen hibát vétőkkel szemben. Az új társasági formák elmúlt 4 éves működése azt mutatja, hogy néhány negatív jellemzőtől eltekintve szervesen illeszkednek gazdasági életünkbe, jelentőségüket eltúlozni ennek ellenére nem szabad. Márton Lajos igazgató PM megyei Ellenőrzési Igazgatóság TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Interkamera ’87 A kölni Photokina kelet-európai bemutatóját az idén márciusban Prágában rendezték meg. A világ szinte minden tájáról kiállító gyárak elsősorban fototechnikai újdonságokkal mutatkoztak be. Képeink ezekből adnak ízelítőt. A Forte fekete-fehér rilmjeit, papírjait, a Tungsram új termékeit mutatta be. Az Elektroimpex mozi- és videotechnikai érdekességeket vitt Csehszlovákia fővárosába. Műtermi ernyők, derítőlapok a lengyel Varimcx-cégtől. Fénymérők natúr és vakuvilágitáshoz. A Minolta 7000 és kiegészítő objektiven (Császár Csaba felvételei) Nemcsak a madarak: Forgalomelterelés — békáknak Ha késve is, de itt a tavasz, megindult a természet. Egymás után érkeznek haza fészkelő madaraink. Mint minden évben, most is izgatottan várjuk az első gólyákat, fecskéket. De nem minden vonulást kísér ilyen megkülönböztetett figyelem. Kevesen tudják, hogy a barna varangyok is nagy utat tesznek meg tavaszonként. Igaz, ők nem tartoznak a közkedvelt állatok közé. Sokan még ma is megmagyarázhatatlan ellenszenvvel, sőt néha gyűlölettel szemlélik, tűzzel-vas- sal irtják ezeket az állatokat. Pedig ők „mindent megtesznek", hogy segítségünkre legyenek. Hihetetlen mennyiségű csigát, rovart fogyasztanak el. Nyugat-Európában -- ahol a biokertészet már fejlettebb szinten áll, mint nálunk — piacon árulják ezt az élő „növéiiyvédö szert”. Mi sajnos még messze vagyunk ettől. Az értelmetlen pusztítást sokszor a törvény sem képes megfékezni. Igaz, emberi fogalmaink szerint a békák nem nevezhetők szépnek. De van-e jogunk elpusztítani valamit csak azért, mert nem tetszik? Tavasszal a szokásosnál is több veszély leselkedik a varangyokra. Ezek az állatok ugyanis oda térnek vissza szaporodni, ahol megszülettek. Nem veszik figyelembe a közben esetleg megváltozott körülményeket, csak járják ősi útjukat a természet nagy parancsának engedelmeskedve. S ha ez a parancs autóutakra küldi őket, sokan nem térhetnek vissza „szülő- vizükbe". Elszomorító látvány a nagy tavaszi újjáéledésben a békatetemek százaival borított aszfalt. A kerekek alá került síkos békatestek pedig halálos balesetet is okoztak már. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem KlSZ-bizott- sága akciót hirdetett a barna varangyok mentésére, melybe a nyíregyházi Pro Natura környezetvédelmi csoport is bekapcsolódott. A közúti igazgatóság munkatársai nagy segítségünkre voltak a vonulási útvonalak pontos felderítésében. A veszélyes kereszteződésekben fóliakorlátot húzunk ki az út szélén, amely megakadályozza azt, hogy a békák az útra jussának. Az így összegyűlt állatokat pedig átvisszük a túloldalra, ahol már biztonságban folytathatják útjukat. Kérjük tehát, hogy né rongálják meg a felállított fóliakorlátokat, hiszen ez' életet ment: a békákét — és talán emberekét is. Hargitai Ágnes Telefon — vezeték nélkül Már a nevében is benne van. hogy a rádiótelefon vezeték nélküli telefonkapcsolatot jelem. Múltja azonos a rádiózás történetével. A mai értelemben vett rádiótelefon az igazi helyét a hírközlésben mégis akkor foglalta el, amikor az ultrarövid hullámú frekvenciasávot kezdték használni. Ha rádiótelefonról van szó, a köznapi elnevezésnek megfelelő „URH rádiótelefonra” gondolunk. Az URH frekvencia- sáv kapacitás- és terjedési tulajdonságai lehetővé tették, hogy a rádiótelefon hatalmas mennyiségben elterjedjen szerte a világon. Rövid idő alatt a közigazgatás, a segélyszolgálatok, a biztonsági szervezetek, a gazdasági élet nélkülözhetetlen eszközévé vált. Egymás után létesültek az úgynevezett nyilvános hálózatok, amelyek ugyanazt a szolgáltatást nyújtják, mint a vezetékes telefonhálózat, azonban nem helyhez kötötten. A rádiótelefon-készülék felépítése viszonylag egyszerű : tartalmazza az adó- és vevőegységet, ezenkívül a legtöbb típusnál egybeépítik az antennaegységet és a tápegységet is. Az adó a beszédnek megfelelő hangfrekvenciás jelből amplitúdó- vagy frekvenciamodulációval ultrarövid hullámú rádiójelet állít elő adott frekvencián, és ezt az antenna segítségével kisugározza. A vevő a jelet demodulálja. majd kellően felerősítve a hangszóróban vagy a telefon kézi beszélőjében hallhatóvá teszi. Az URH frekvenciatartományban a rádió- telefonok több sávot használnak. A frekvenciák kiosztását nemzetközi előírások szabályozzák a televízió- vagy rádióadókhoz hasonlóan. A különféle típusú rádiótelefonkészülékek és rendszerek eltérhetnek egymástól telepíthetőségben, méretben, teljesítményben, hívási rendszerben. csatornakapacitásban, megbízhatóságban, modulációs rendszerükben, üzemmódjukban stb. Ezt a széles választékot a változatos igények alakították ki. Mikor használunk rádiótelefoni? Alkalmazhatjuk fix pontok közötti összeköttetéseknél. helyi munka- és müveletirá nyitásnál. személyhez kötötten, és mozgó (általában gépkocsi) rendszereknél.
