Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-14 / 88. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. április 14. Tisza-parti turizmus Várai a vendéget—kevés Még kihalt a Tisza-part Vásárosnaménynál. Nehéz el­képzelni, hogy két-három hónap múlva tíz-tizennégyezer ember keresi majd itt a pihenés, a szórakozás lehetőségét. Majd kétszer annyian járnak ide egy-egy meleg hétvégén, mint a város összlákossága. Mit nyújt és mit nyújthatna a Tisza-part a környék és az ország távolabbi pontjairól ide­érkezőknek? Ennek jártam utána Vásárosnaményban. — Hosszú éveken keresztül az ötletszerűség volt jellem­ző a Tisza-part idegenforgal­mának fejlesztésére — mond­ta Czakó János, a Vásáros- naményi Városi Tanács elnö­ke. — Ma azonban már szük­ség van a tervszerűségre. FIB-támogatással és saját erővel megépítettünk egy 200 személyes kempinget, amit használatra átadtunk az idegenforgalmi hivatalnak. Bővítettük az úthálózatot, a villany- és a vízellátást. A Tisza-part ártéri területének fenntartása évente mintegy 400 ezer forintba kerül, de a bevételekből ennek csak egy töredékét tudjuk fedezni. A ráfizetések ellenére az volt a fő szempont, hogy minél több embernek tudjuk meg­teremteni a pihenés lehető­ségét. Társadalmi munkában építettük meg az úttörőtábor bitumenes sportpályáját, a parkolót, amit máris bővíte­nünk kell. Lassan azért nő a bevételünk, így talán többet is tudunk ráfordítani. Az ellátással, szolgáltatás­sal kapcsolatban is felemás helyzet alakult ki. — A szövetkezeti állami kereskedelmet nehezen lehet bevonni a Tisza-part vendég­látásába, mert idényjellegű, és a befektetett költség nincs arányban a nyereséggel. Ezért a magánszektorra is számítunk, mert ők könnyeb­ben alkalmazkodnak, és nincs akkora rezsijük. Bizo­nyos kedvezményekkel is ösztönözni kívánjuk őket, és intézkedünk, hogy a szövet­kezeti kereskedelem is na­gyobb mértékben legyen je­len. Meg kell mondanom, hogy kulturális kínálatunk nagyon gyenge, szegényes a propagandnánk is. Ezen vál­toztatni szeretnénk, megren­deltünk egy leporellót térkép­pel, fényképekkel, tájleírás­sal és elkészült Vásárosna- ményról egy videofilm is. A vásánosnaményi turizmust azonban nem lehet elválasz­tani a Beregtől, és Szatmár- ral is jobb együttműködést kell kialakítanunk. — Nagyon kellemetlenül érint bennünket, hogy a 22 százalékos kihasználtsággal működő Bereg Hotelben a minimális feltételek sincse­nek meg a vendéglátáshoz. Aki egyszer itt megszáll, má­sodszor nem biztos, hogy el­jön ide. Rendkívül elavult a belső berendezése. Az áfész- nek is szervezettebben, tuda­tosabban kellene irányítania, mennie kellene a piac után. Naményban és a Beregben is kialakult már a fizetőven­dég-szolgálat, de ez koránt- sincs kihasználva. Miklós Elemér a városi ta­nács elnökhelyettese ugyan­csak felváltva tudja említeni az elért eredményeket és a meglévő gondokat. Igaz, hogy vannak már fizető-vendég­szobák és vendéglátó helyek, de ezek választéka rendkívül szegényes. Egy alkalommal a Beregbe érkező turistacso­portnak Kuruc-tálat ajánlot­tak egy helyen, s aztán kide­rült, hogy ez ugyanazt a pá­rizsiból, bécsi és naturszelet- ből álló ételt takarja, amit bárhol az országban megta­lálhatnak. Az alapvető étel­féleségeken kívül semmilyen különlegességgel nem várják a turistákat. A melegvizű fürdés idényjellegű, ráadásul a táborozóknak is külön je­gyet kell váltani a strandra. Sem a melegvízű strand, sem a Tisza nincs kihasználva. Hosszabb távon komoly vízi versenybázist lehetne, kiépí­teni ezen a területen. Az áfésznek komoly fenn­tartásai vannak a Tisza-part- tal kapcsolatban. — Az áfésznek idegenfor­galomban betöltött szerepe az elmúlt években lényegesen csökkent — mondta Veres András, a vásárosnaményi áfész főosztályvezetője. A bol­ti kiskereskedelmet rendkí­vül szűk helyen tudjuk lebo­nyolítani a Tisza-parton, s a hét-nyolcszázezer forintos forgalom két, két és fél hó­nap alatt jön össze. Ebbe a magánszektor sem segít be, az alacsony haszonkulcsok miatt. Belátható időn belül egy ilyen idényjellegű bolt megépítését nem tartjuk cél­szerűnek, az ártér és a ma­gas építkezési költségek mi­att. Gazdaságilag nem ösztö­nöz bennünket semmi, de ugyanakkor az is tény, hogy kedvező időjárás esetén az ellátást szinte lehetetlen meg­oldani. A vendéglátásban is csökkent a részesedésünk, amely az utóbbi időben a fe­lére zsugorodott. Ez a gom­bamód szaporodó magánvál­lalkozásoknak is köszönhető. Rátértünk a szerződéses üze­meltetésre, de ezzel még ko­rántsem oldottuk meg a fel­adatokat. A kölcsönzések bő­vítésére szerény lehetősége­ink vannak. A kívülállónak úgy tűnik, félúton van a Tisza-part ven­dégfogadási lehetőségeinek kihasználtsága. Különböző formákban már van szállás, étkezési és strandolási lehe­tőség, - de a szabadidő hasz­nos eltöltésére, a sportolásra, a szórakozásra még igazán nem számíthat az idelátoga­tó. Ha ezen viszonylag rövid időn belül nem tudnak vál­toztatni, még azok is elpár­tolhatnak innen, akik sze­rény pénzügyi lehetőségeik miatt eddig nem nagyon mentek messze. Kétségtelen, hogy a Tisza áradása gondot is okoz. Szűcs Gyula, a KISZ városi bizottságának titkára — országgyűlési képviselő — jól ismeri a Tisza-part gond­jait. — Ha sikerül felépítenünk a 200 személyes úttörő- és ifjúsági tábort, sokat javít­hatnánk a megyei turizmus helyzetén — mondja Szűcs Gyula és sorolja a táborban rejlő lehetőségeket. — A 200 személy faházban történő el­helyezésén túl mintegy 100— 200 fiatalnak tudunk sátoro­zási lehetőséget is ajánlani. A főidényben az úttörő cse­retáboroknak adnánk helyet, és tervezzük középiskolai, tu­risztikai táborok fogadását is. Ellátná az országos Rá­kóczi- és a megyei kerékpár­túra bázishelyét is. Eddig tíz faházat állítottunk fel. most építjük a vizesblokkot, és a sportpályákat. Könnyítené a dolgunkat, ha az ártéren lé­vő régi úttörőtábort — ame­lyet évente két-három alka­lommal elönt a Tisza — el tudnánk adni. Az új tábor ideális fekvésű, a vízisport és a természetjárás szem­pontjából egyaránt. A lehetőségek adottak. Él­ni kellene velük, hiszen több ezer ember kulturált időtöl­tését, szórakozását alapozhat­nák meg a még viszonylag érintetlen természeti környe­zetben. Kertész Sándor Érdemes megmenteni? Kidobott pénz Bárki láthatja — a mellé­kelt fotón is — hogy a nyír­egyházi Selyem utcán az az emeletes épület, amelyet kü­lönben Bagolyvárként ismer­nek, eléggé megindult az enyészet felé. Pedig szép ter­veket szövögettek a hajdani lakóház jövőjéről. Ebben sze­retnék elhelyezni a városi képtárat. Készült is terv az átalakításra — mintegy hét­millió forint értékben. Való igaz, az épület szép volt hajdanán. De azzal, hogy kiverték a falát, a legna­gyobb esőzések előtt leverték a palát a tetőről, óhatatlanul olyan károkat okoztak — a fenntartó ingatlankezelő „közreműködésével-’ —, ami­vel a helyreállítás még töb­be kerül. Óvatos becslések szerint is tízmilliónál több lesz, amiért kap a város egy tulajdonképpen más célra épült, s emiatt mégsem elég­gé alkalmas kiállítótermet. A kérdésünk óvatos (ille­tékesek pontos válasza szük­séges hozzá): megéri ilyen állapotban is megmenteni a házat? Valószínűleg sokkal szebb, a célnak jobban meg­felelő képtárat lehetne építe­ni a helyén, a leendő kiskör­út mentén. Talán az lenne az igazi nyereség — az állam­polgárok pénzéből is. (lányi) Leleplezték a Mad Max-akciót Patakokban csörgő vér — zenei aláfestésként fegyverro­pogás és halálhörgés. Ezek alapján már igazán nem sok fantázia kell ahhoz, hogy elképzeljük, miről szól a Mad Max-akció című háborús kalandfiim. A borzongató történe­tet az érpataki Hangulat presszóban vetítették — méghozzá engedély nélkül. Mióta Magyarországon is megkezdődött a videózás dia- dalútja, egyre több vendéglá­tóhelyen láthat a közönség videofilmeket. Sajnos nem mindenütt veszik tudomásul, hogy csak olyan produkciók kerülhetnek közönség elé, melyek forgalmazását enge­délyezte a Művelődési Mi­nisztérium. Hiányzott az engedély A Mad Max-akció kazettá­járól hiányzott ez az enge­dély. Nem is lehetett rajta már csak azért sem, merit a film — minit kiderült — ille­gálisan került az országba. A kópiát lefoglalták, a presz- szó vezetője ellen pedig sza­bálysértési eljárást indítot­tak. Előírás van arra is, hogy nyilvános helyen csak a he­lyi tanács engedélyével tart­hatnak műsoros előadást — így videóvetítést is. Ezt a szabályt szegték meg Nyírte­leken, az áfész szerződéses falatozójában. A boltvezető arra hivatkozott, hogy nem tudott erről a kötelezettség­ről. Ennek ellenére vállalnia kellett a felelősséget. A sza­bálysértésért 1500 forint bír­ságot vetettek ki rá. Savanyú volt a tej Alkotó fiatalok Sláger a számítógép Tervezz jobb, hasznosabb ta­nítási eszközt! Készítsd el azt a gyakorlatban! Mennyire haté- .kony az új eszköz? Ilyen és eh­hez hasonló kérdéseket fogal­mazott meg az Oktatástechnoló­gia 87 pályázatot meghirdető megyei pedagógiai intézet, a KISZ megyei és nyíregyházi pe­dagógus ágazati bizottsága. A forradalmi ifjúsági napok része­ként megrendezett kiállításra és1 pályázatra 22-en küldtek el egy- egy alkotást. Többek közt írás­vetítő transzparenseket, diasoro­zatokat. kísérleti eszközöket, vi­deofelvételeket. számítógépes ok­tatóprogramokat készítettek a fiatalok. A bíráló bizottság kiemelt első díjjal jutalmazva Urbán Teréz és Komáromi István (Nyíregyháza, 1-es gyakorló iskola) munkáját, Estók Gábor, Nagy Endre és Kovács Tibor pályázatát. Első helyezést ért el Nagy Mihályné (110-es szakmunkásképző), má­sodik lett Róka Sándor, Kerülő Sándorné, Zenki Gábor és a nyíregyházi 14-es óvoda KISZ- alapszervezete. Harmadik díjat nyert Vass Zoltán, Dallos Sán­dorné, Bíró Éva, Jánváriné Ta­kács Klára és a nyíregyházi 3- as óvoda KISZ-alapszervezete. A pályadíjak átadása után módszertani konferencián cserél­ték ki tapasztalataikat az alko­tók. A legnagyobb érdeklődés a számítógépes és a videoprogra- mok iránt nyilvánult* meg. Becsapta az OTP-t gyázni, mert a büntetés akár 10 ezer forint is lehet. A múlt év statisztikája sze­rint Nyíregyházán még min­dig a tulajdon elleni ' sza­bálysértés — a lopás, a csa­lás, a sikkasztás, a hűtlen kezelés — a leggyakoribb. Az előző évekhez viszonyít­va tavaly kevesebb feljelen­tés érkezett a városi -tanács­ra — viszont nőtt az elköve­tők száma. Ennek főleg az az oka, hogy gyakran csoporto­san követnek el szabálysér­téseket: például lopást, vagy rongálást. Kedvező, hogy a korábbinál kevesebb fiatal­korú ellen indult eljárás. An­nál több szülő vétett a tan­kötelezettségi törvény ellen. Ilyen ok miatt csaknem 250 esetet tárgyaltak a taná­cson. Tendencia, hogy szigo­rodtak a büntetések. (Volt rá példa, hogy 8—10 ezer forint bírságot vetettek ki egy-egy elkövetőre.) Éves szinten ke­vés híján 2 millió 300 ezer fo­rint büntetést fizettek a me­gyeszékhelyen • szabálysérté­sekért. Házi Zsuzsa Ha nem indul sikkasztás miatt eljárás az egyik nyír­egyházi magángazdálkodó el­len, akkor talán sosem derül ki, hogy az illető félrevezet­te az OTP-t is. Sertéséi épí­tésére, valamint takarmány és állatok vásárlására 75 ezer forint mezőgazdasági kölcsönt vett fel a takarékpénztártól. A pénzből 50 ezer forintot autóra költött, a többit pe­dig más családi kiadásokra fordította. Kicsit sokba került a pénzügyi fegyelem megsérté­se: 5 ezer forint büntetés megfizetésére kötelezték. Az ilyen esetekre viszony­lag ritkán derül fény, pe­dig bizonyos, hogy sokan másra költik a hitelt, mint amire kérték. Nem árt vi­Benyák-rekord Nyírbátorból Érthetően nagy felháboro­dást váltott ki Nyíregyházán a múlt év novemberében, hogy savanyú tej került az üzletekbe. Háziasszonyok tu­catjai tettek panaszt emiatt a megyei élelmiszer-ellenőrző állomáson. A lakossági beje­lentések alapján ellenőrzést tartottak a tejipari vállalat­nál, ahol kiderült, hogy mű­szaki hiba miatt a megenge­dettnél nagyobb savfokú tej került forgalomba. Pasztöri­zálás után nem tudták meg­oldani a termék hűtését, ez okozta a bajt. Ilyen előzmények után 5 ezer liter kifogásolható mi­nőségű tej került az üzle­tekbe. Az ellenőrök megálla­pították, hogy szabálysértés történt, hiszen műszaki hiba miatt nem kerülhet rossz termék a pultokra. Ezért pe­dig a műszakvezető felelős. A szakember ellen élelmi­szer minőségének megrontá­sa miatt indult eljárás. Első fokon 5 ezer forint bírságot vetettek ki a műszakvezető­re, aki kifogást nyújtott be a határozat ellen. A Giiiess-ke pályázik így csinálják a mélyfek vőtámaszt. A televízió Leg-leg műso­rában azok szerepelnek, akik rekordot döntöttek meg, va­lamiben kiválóbbak minden­ki másnál. Benyák László, a nyírbátori TITÁSZ 19 éves műszaki előadója a közel­múltban szerepelt a képer­nyőn. Az úgynevezett mély fekvőtámaszból egy óra alatt 1295-öt csinált meg, ezzel be­írta nevét a magyar leg-ek történetébe. Ha minden igaz, s az angolok elfogadják a ki­küldött filmet, akkor még a Guinessbe is, amely a világ legjeinek könyve. — Nekem soha eszembe sem jutott, hogy a tévében szerepeljek — mondja a kez­detekről a széles vállú, szim­patikus fiatalember. Már el­sős szakközépiskolás korom óta csinálom a fekvőtámaszo­kat, később a body building is kedvencemmé vált. Gyak­ran úsztam és futottam, de mindezekkel csak arra töre­kedtem, hogy fizikailag erős legyek, legfőképpen annak írültem, ha az edzések után kellemesen elfáradtam. "86 júniusában láttam a televí­zióban egy bolgár fiút, aki L203 íekvőtámaszt csinált egyetlen óra alatt, s ezzel vi- ágbajnok lett. Elkezdtem számolni, s úgy láttam, ez lem is olyan sok. Erre én is képes vagyok. Táblázatot ké­szítettem, hogy az időt és a leljesítményt is mérni tud- am, s elkezdtem az edzése­ket is erősíteni. — Még azt is meghatároz- am magamnak, mikor kell evegöt vennem, mennyit pi- íenhetek. Mikor úgy láttam, íépes leszek megcsinálni, fel- itaztam Pestre, hogy Rózsa Györggyel beszéljek. Két hó- íapomba került, amíg szót tudtam váltani vele, így is csak levélben. A felvétel előtt egy órával derült ki, hogy téves volt az információ, a bolgár többet csinált annál, mint amit bemondtak. A szer­vezők megnyugtattak, hogy nem lesz baj, mert a mély- fekvőtámasz jóval nehezebb, magyar bajnok mindenkép­pen lehetek. — A tévéfelvételre a Csa- nád utcai sportcsarnokban került sor. Benyák László ki­kötötte, hogy csak azok le­gyenek ott, akikre minden­képpen szükség van. Két nemzetközi birkózóedző volt a bíró, ők számolták felvált­va a fekvőtámaszokat, ame­lyekből egy óra alatt 1295-öt csinált meg a nyírbátori fia­talember, akinek már a hely­színen sokan gratuláltak az újsütetű világbajnoki cím­hez. Mosolyog, amikor azt kér­dezem, mi történt azóta. Mint kiderül: semmi. Éppúgy dol­gozik, mint annakelőtte, épp­oly rendszeresen edz és gya-. kőről, mint a tévészereplés előtt. Szerénységére jellemző, hogy családja is csak a fel­vétel után tudta meg, mi tör­tént vele valójában. Igaz, az edzések már nem olyan intenzívek, mint ko­rábban voltak. Nem is cso­da. Mint mondja, abban az időszakban, amikor már na­ponta 1200 fölött teljesített, pokoli kínokat kellett kiáll­nia. Háromszázig úgy fájt a karja, hogy sokszor alig bír­ta elviselni. Utána — teszi hozzá nevetve — már sem­mi baja nem volt. Ügy el­zsibbadt mindkét karja, hogy azt sem érezte, vannak-e valójában. Kovács Éva

Next

/
Thumbnails
Contents