Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-14 / 88. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. április 14. Tisza-parti turizmus Várai a vendéget—kevés Még kihalt a Tisza-part Vásárosnaménynál. Nehéz elképzelni, hogy két-három hónap múlva tíz-tizennégyezer ember keresi majd itt a pihenés, a szórakozás lehetőségét. Majd kétszer annyian járnak ide egy-egy meleg hétvégén, mint a város összlákossága. Mit nyújt és mit nyújthatna a Tisza-part a környék és az ország távolabbi pontjairól ideérkezőknek? Ennek jártam utána Vásárosnaményban. — Hosszú éveken keresztül az ötletszerűség volt jellemző a Tisza-part idegenforgalmának fejlesztésére — mondta Czakó János, a Vásáros- naményi Városi Tanács elnöke. — Ma azonban már szükség van a tervszerűségre. FIB-támogatással és saját erővel megépítettünk egy 200 személyes kempinget, amit használatra átadtunk az idegenforgalmi hivatalnak. Bővítettük az úthálózatot, a villany- és a vízellátást. A Tisza-part ártéri területének fenntartása évente mintegy 400 ezer forintba kerül, de a bevételekből ennek csak egy töredékét tudjuk fedezni. A ráfizetések ellenére az volt a fő szempont, hogy minél több embernek tudjuk megteremteni a pihenés lehetőségét. Társadalmi munkában építettük meg az úttörőtábor bitumenes sportpályáját, a parkolót, amit máris bővítenünk kell. Lassan azért nő a bevételünk, így talán többet is tudunk ráfordítani. Az ellátással, szolgáltatással kapcsolatban is felemás helyzet alakult ki. — A szövetkezeti állami kereskedelmet nehezen lehet bevonni a Tisza-part vendéglátásába, mert idényjellegű, és a befektetett költség nincs arányban a nyereséggel. Ezért a magánszektorra is számítunk, mert ők könnyebben alkalmazkodnak, és nincs akkora rezsijük. Bizonyos kedvezményekkel is ösztönözni kívánjuk őket, és intézkedünk, hogy a szövetkezeti kereskedelem is nagyobb mértékben legyen jelen. Meg kell mondanom, hogy kulturális kínálatunk nagyon gyenge, szegényes a propagandnánk is. Ezen változtatni szeretnénk, megrendeltünk egy leporellót térképpel, fényképekkel, tájleírással és elkészült Vásárosna- ményról egy videofilm is. A vásánosnaményi turizmust azonban nem lehet elválasztani a Beregtől, és Szatmár- ral is jobb együttműködést kell kialakítanunk. — Nagyon kellemetlenül érint bennünket, hogy a 22 százalékos kihasználtsággal működő Bereg Hotelben a minimális feltételek sincsenek meg a vendéglátáshoz. Aki egyszer itt megszáll, másodszor nem biztos, hogy eljön ide. Rendkívül elavult a belső berendezése. Az áfész- nek is szervezettebben, tudatosabban kellene irányítania, mennie kellene a piac után. Naményban és a Beregben is kialakult már a fizetővendég-szolgálat, de ez koránt- sincs kihasználva. Miklós Elemér a városi tanács elnökhelyettese ugyancsak felváltva tudja említeni az elért eredményeket és a meglévő gondokat. Igaz, hogy vannak már fizető-vendégszobák és vendéglátó helyek, de ezek választéka rendkívül szegényes. Egy alkalommal a Beregbe érkező turistacsoportnak Kuruc-tálat ajánlottak egy helyen, s aztán kiderült, hogy ez ugyanazt a párizsiból, bécsi és naturszelet- ből álló ételt takarja, amit bárhol az országban megtalálhatnak. Az alapvető ételféleségeken kívül semmilyen különlegességgel nem várják a turistákat. A melegvizű fürdés idényjellegű, ráadásul a táborozóknak is külön jegyet kell váltani a strandra. Sem a melegvízű strand, sem a Tisza nincs kihasználva. Hosszabb távon komoly vízi versenybázist lehetne, kiépíteni ezen a területen. Az áfésznek komoly fenntartásai vannak a Tisza-part- tal kapcsolatban. — Az áfésznek idegenforgalomban betöltött szerepe az elmúlt években lényegesen csökkent — mondta Veres András, a vásárosnaményi áfész főosztályvezetője. A bolti kiskereskedelmet rendkívül szűk helyen tudjuk lebonyolítani a Tisza-parton, s a hét-nyolcszázezer forintos forgalom két, két és fél hónap alatt jön össze. Ebbe a magánszektor sem segít be, az alacsony haszonkulcsok miatt. Belátható időn belül egy ilyen idényjellegű bolt megépítését nem tartjuk célszerűnek, az ártér és a magas építkezési költségek miatt. Gazdaságilag nem ösztönöz bennünket semmi, de ugyanakkor az is tény, hogy kedvező időjárás esetén az ellátást szinte lehetetlen megoldani. A vendéglátásban is csökkent a részesedésünk, amely az utóbbi időben a felére zsugorodott. Ez a gombamód szaporodó magánvállalkozásoknak is köszönhető. Rátértünk a szerződéses üzemeltetésre, de ezzel még korántsem oldottuk meg a feladatokat. A kölcsönzések bővítésére szerény lehetőségeink vannak. A kívülállónak úgy tűnik, félúton van a Tisza-part vendégfogadási lehetőségeinek kihasználtsága. Különböző formákban már van szállás, étkezési és strandolási lehetőség, - de a szabadidő hasznos eltöltésére, a sportolásra, a szórakozásra még igazán nem számíthat az idelátogató. Ha ezen viszonylag rövid időn belül nem tudnak változtatni, még azok is elpártolhatnak innen, akik szerény pénzügyi lehetőségeik miatt eddig nem nagyon mentek messze. Kétségtelen, hogy a Tisza áradása gondot is okoz. Szűcs Gyula, a KISZ városi bizottságának titkára — országgyűlési képviselő — jól ismeri a Tisza-part gondjait. — Ha sikerül felépítenünk a 200 személyes úttörő- és ifjúsági tábort, sokat javíthatnánk a megyei turizmus helyzetén — mondja Szűcs Gyula és sorolja a táborban rejlő lehetőségeket. — A 200 személy faházban történő elhelyezésén túl mintegy 100— 200 fiatalnak tudunk sátorozási lehetőséget is ajánlani. A főidényben az úttörő cseretáboroknak adnánk helyet, és tervezzük középiskolai, turisztikai táborok fogadását is. Ellátná az országos Rákóczi- és a megyei kerékpártúra bázishelyét is. Eddig tíz faházat állítottunk fel. most építjük a vizesblokkot, és a sportpályákat. Könnyítené a dolgunkat, ha az ártéren lévő régi úttörőtábort — amelyet évente két-három alkalommal elönt a Tisza — el tudnánk adni. Az új tábor ideális fekvésű, a vízisport és a természetjárás szempontjából egyaránt. A lehetőségek adottak. Élni kellene velük, hiszen több ezer ember kulturált időtöltését, szórakozását alapozhatnák meg a még viszonylag érintetlen természeti környezetben. Kertész Sándor Érdemes megmenteni? Kidobott pénz Bárki láthatja — a mellékelt fotón is — hogy a nyíregyházi Selyem utcán az az emeletes épület, amelyet különben Bagolyvárként ismernek, eléggé megindult az enyészet felé. Pedig szép terveket szövögettek a hajdani lakóház jövőjéről. Ebben szeretnék elhelyezni a városi képtárat. Készült is terv az átalakításra — mintegy hétmillió forint értékben. Való igaz, az épület szép volt hajdanán. De azzal, hogy kiverték a falát, a legnagyobb esőzések előtt leverték a palát a tetőről, óhatatlanul olyan károkat okoztak — a fenntartó ingatlankezelő „közreműködésével-’ —, amivel a helyreállítás még többe kerül. Óvatos becslések szerint is tízmilliónál több lesz, amiért kap a város egy tulajdonképpen más célra épült, s emiatt mégsem eléggé alkalmas kiállítótermet. A kérdésünk óvatos (illetékesek pontos válasza szükséges hozzá): megéri ilyen állapotban is megmenteni a házat? Valószínűleg sokkal szebb, a célnak jobban megfelelő képtárat lehetne építeni a helyén, a leendő kiskörút mentén. Talán az lenne az igazi nyereség — az állampolgárok pénzéből is. (lányi) Leleplezték a Mad Max-akciót Patakokban csörgő vér — zenei aláfestésként fegyverropogás és halálhörgés. Ezek alapján már igazán nem sok fantázia kell ahhoz, hogy elképzeljük, miről szól a Mad Max-akció című háborús kalandfiim. A borzongató történetet az érpataki Hangulat presszóban vetítették — méghozzá engedély nélkül. Mióta Magyarországon is megkezdődött a videózás dia- dalútja, egyre több vendéglátóhelyen láthat a közönség videofilmeket. Sajnos nem mindenütt veszik tudomásul, hogy csak olyan produkciók kerülhetnek közönség elé, melyek forgalmazását engedélyezte a Művelődési Minisztérium. Hiányzott az engedély A Mad Max-akció kazettájáról hiányzott ez az engedély. Nem is lehetett rajta már csak azért sem, merit a film — minit kiderült — illegálisan került az országba. A kópiát lefoglalták, a presz- szó vezetője ellen pedig szabálysértési eljárást indítottak. Előírás van arra is, hogy nyilvános helyen csak a helyi tanács engedélyével tarthatnak műsoros előadást — így videóvetítést is. Ezt a szabályt szegték meg Nyírteleken, az áfész szerződéses falatozójában. A boltvezető arra hivatkozott, hogy nem tudott erről a kötelezettségről. Ennek ellenére vállalnia kellett a felelősséget. A szabálysértésért 1500 forint bírságot vetettek ki rá. Savanyú volt a tej Alkotó fiatalok Sláger a számítógép Tervezz jobb, hasznosabb tanítási eszközt! Készítsd el azt a gyakorlatban! Mennyire haté- .kony az új eszköz? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket fogalmazott meg az Oktatástechnológia 87 pályázatot meghirdető megyei pedagógiai intézet, a KISZ megyei és nyíregyházi pedagógus ágazati bizottsága. A forradalmi ifjúsági napok részeként megrendezett kiállításra és1 pályázatra 22-en küldtek el egy- egy alkotást. Többek közt írásvetítő transzparenseket, diasorozatokat. kísérleti eszközöket, videofelvételeket. számítógépes oktatóprogramokat készítettek a fiatalok. A bíráló bizottság kiemelt első díjjal jutalmazva Urbán Teréz és Komáromi István (Nyíregyháza, 1-es gyakorló iskola) munkáját, Estók Gábor, Nagy Endre és Kovács Tibor pályázatát. Első helyezést ért el Nagy Mihályné (110-es szakmunkásképző), második lett Róka Sándor, Kerülő Sándorné, Zenki Gábor és a nyíregyházi 14-es óvoda KISZ- alapszervezete. Harmadik díjat nyert Vass Zoltán, Dallos Sándorné, Bíró Éva, Jánváriné Takács Klára és a nyíregyházi 3- as óvoda KISZ-alapszervezete. A pályadíjak átadása után módszertani konferencián cserélték ki tapasztalataikat az alkotók. A legnagyobb érdeklődés a számítógépes és a videoprogra- mok iránt nyilvánult* meg. Becsapta az OTP-t gyázni, mert a büntetés akár 10 ezer forint is lehet. A múlt év statisztikája szerint Nyíregyházán még mindig a tulajdon elleni ' szabálysértés — a lopás, a csalás, a sikkasztás, a hűtlen kezelés — a leggyakoribb. Az előző évekhez viszonyítva tavaly kevesebb feljelentés érkezett a városi -tanácsra — viszont nőtt az elkövetők száma. Ennek főleg az az oka, hogy gyakran csoportosan követnek el szabálysértéseket: például lopást, vagy rongálást. Kedvező, hogy a korábbinál kevesebb fiatalkorú ellen indult eljárás. Annál több szülő vétett a tankötelezettségi törvény ellen. Ilyen ok miatt csaknem 250 esetet tárgyaltak a tanácson. Tendencia, hogy szigorodtak a büntetések. (Volt rá példa, hogy 8—10 ezer forint bírságot vetettek ki egy-egy elkövetőre.) Éves szinten kevés híján 2 millió 300 ezer forint büntetést fizettek a megyeszékhelyen • szabálysértésekért. Házi Zsuzsa Ha nem indul sikkasztás miatt eljárás az egyik nyíregyházi magángazdálkodó ellen, akkor talán sosem derül ki, hogy az illető félrevezette az OTP-t is. Sertéséi építésére, valamint takarmány és állatok vásárlására 75 ezer forint mezőgazdasági kölcsönt vett fel a takarékpénztártól. A pénzből 50 ezer forintot autóra költött, a többit pedig más családi kiadásokra fordította. Kicsit sokba került a pénzügyi fegyelem megsértése: 5 ezer forint büntetés megfizetésére kötelezték. Az ilyen esetekre viszonylag ritkán derül fény, pedig bizonyos, hogy sokan másra költik a hitelt, mint amire kérték. Nem árt viBenyák-rekord Nyírbátorból Érthetően nagy felháborodást váltott ki Nyíregyházán a múlt év novemberében, hogy savanyú tej került az üzletekbe. Háziasszonyok tucatjai tettek panaszt emiatt a megyei élelmiszer-ellenőrző állomáson. A lakossági bejelentések alapján ellenőrzést tartottak a tejipari vállalatnál, ahol kiderült, hogy műszaki hiba miatt a megengedettnél nagyobb savfokú tej került forgalomba. Pasztörizálás után nem tudták megoldani a termék hűtését, ez okozta a bajt. Ilyen előzmények után 5 ezer liter kifogásolható minőségű tej került az üzletekbe. Az ellenőrök megállapították, hogy szabálysértés történt, hiszen műszaki hiba miatt nem kerülhet rossz termék a pultokra. Ezért pedig a műszakvezető felelős. A szakember ellen élelmiszer minőségének megrontása miatt indult eljárás. Első fokon 5 ezer forint bírságot vetettek ki a műszakvezetőre, aki kifogást nyújtott be a határozat ellen. A Giiiess-ke pályázik így csinálják a mélyfek vőtámaszt. A televízió Leg-leg műsorában azok szerepelnek, akik rekordot döntöttek meg, valamiben kiválóbbak mindenki másnál. Benyák László, a nyírbátori TITÁSZ 19 éves műszaki előadója a közelmúltban szerepelt a képernyőn. Az úgynevezett mély fekvőtámaszból egy óra alatt 1295-öt csinált meg, ezzel beírta nevét a magyar leg-ek történetébe. Ha minden igaz, s az angolok elfogadják a kiküldött filmet, akkor még a Guinessbe is, amely a világ legjeinek könyve. — Nekem soha eszembe sem jutott, hogy a tévében szerepeljek — mondja a kezdetekről a széles vállú, szimpatikus fiatalember. Már elsős szakközépiskolás korom óta csinálom a fekvőtámaszokat, később a body building is kedvencemmé vált. Gyakran úsztam és futottam, de mindezekkel csak arra törekedtem, hogy fizikailag erős legyek, legfőképpen annak írültem, ha az edzések után kellemesen elfáradtam. "86 júniusában láttam a televízióban egy bolgár fiút, aki L203 íekvőtámaszt csinált egyetlen óra alatt, s ezzel vi- ágbajnok lett. Elkezdtem számolni, s úgy láttam, ez lem is olyan sok. Erre én is képes vagyok. Táblázatot készítettem, hogy az időt és a leljesítményt is mérni tud- am, s elkezdtem az edzéseket is erősíteni. — Még azt is meghatároz- am magamnak, mikor kell evegöt vennem, mennyit pi- íenhetek. Mikor úgy láttam, íépes leszek megcsinálni, fel- itaztam Pestre, hogy Rózsa Györggyel beszéljek. Két hó- íapomba került, amíg szót tudtam váltani vele, így is csak levélben. A felvétel előtt egy órával derült ki, hogy téves volt az információ, a bolgár többet csinált annál, mint amit bemondtak. A szervezők megnyugtattak, hogy nem lesz baj, mert a mély- fekvőtámasz jóval nehezebb, magyar bajnok mindenképpen lehetek. — A tévéfelvételre a Csa- nád utcai sportcsarnokban került sor. Benyák László kikötötte, hogy csak azok legyenek ott, akikre mindenképpen szükség van. Két nemzetközi birkózóedző volt a bíró, ők számolták felváltva a fekvőtámaszokat, amelyekből egy óra alatt 1295-öt csinált meg a nyírbátori fiatalember, akinek már a helyszínen sokan gratuláltak az újsütetű világbajnoki címhez. Mosolyog, amikor azt kérdezem, mi történt azóta. Mint kiderül: semmi. Éppúgy dolgozik, mint annakelőtte, éppoly rendszeresen edz és gya-. kőről, mint a tévészereplés előtt. Szerénységére jellemző, hogy családja is csak a felvétel után tudta meg, mi történt vele valójában. Igaz, az edzések már nem olyan intenzívek, mint korábban voltak. Nem is csoda. Mint mondja, abban az időszakban, amikor már naponta 1200 fölött teljesített, pokoli kínokat kellett kiállnia. Háromszázig úgy fájt a karja, hogy sokszor alig bírta elviselni. Utána — teszi hozzá nevetve — már semmi baja nem volt. Ügy elzsibbadt mindkét karja, hogy azt sem érezte, vannak-e valójában. Kovács Éva
