Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-13 / 87. szám

2 Kclet-Magyarország 1987. április 13. Ez a riadó nem riadó Ha tavasz — jön a belvíz! — aggódik mezőgazdász és más, hiszen az élelmiszer-el­látás, illetve -export alaku­lása senkinek sem közömbös. Van-e most belvízriadó? — kérdeztük az illetékestől. NAPI JELENTÉS AZ OVH-NAK — A jelien légi riadó nem igazi riadó — mondja Hor­váth Gábor, a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezető-helyettese. — Az év elején csapadékhiány volt, a talaj a vizet be tud­ta fogadni, illetve a fölösle­get a csatornák levezették. Viszont a közelmúltban hul­lott 40—50 milliméter eső ha­tására a belvízelvezető csa­tornák vízszintje jelentősen megemelkedett; a helyenként keletkező kisebb belvízfoltok, etnedvesedés valamelyest a felső-szabolcsi és szatmár- beregi földek művelését hát­ráltatták. Jelenleg főként a Tisza- Szamos-közben, valamint Felső-Szabolcsban mintegy hatezer hektárt borít belvíz. Á meliorált területeken nincs elöntés. A Fetivizig az adato­kat és a megtett intézkedése­ket az Országos Vízügyi Hi­vatalnak naponta jelenti. Pil­lanatnyilag Felső-Szabolcs- ban, a nyíri és az ecsedi-lápi szivattyútelepeken másodfo­kú belvízvédelmi készültsé­get tartanak. — A Nyírség talaja nyeli a vjzet — említi Horváth Gá­bor. -----Nagyobb mennyiségű csapadék a Felső-Szabolcsiban és a Sziatmár-Beregben okoz­na komolyabb gondot. KÉKVÉRCSE ÉS AZ URH A Nagyhalász, határában lévő zúgói belvíz szivattyúte­lepen vagyunk. A gépek fo­lyamatosan 'dolgoznak, vala­mikor gőz- és Diesel-üzemű szivattyúk voltak itt, most elektromosok. Az átemelt víz Tiszabercelnél folyik a Ti­szába, de előtte még egyszer átemelendő. A Fetivizig em­berei szép, nyugodt körül­mények között dolgoznak. — Nem unalmas egy kicsit? — Nem — válaszolja Be- rencsi Zoltán főgépész. — A gépeket kezelni, ápolni, ja­vítani kell. — A vízügyi szol­gálattal telefon- és URH-rá- dió összeköttetésben vagyok. A meteorológiai helyzetre is figyelni kell. A „vizesek” természetked­velő emberek. A csatornában egy vadkacsa úszkál. — Én és a fiúk szinte be­szélgetünk vele — mondja Berencsi Zoltán —, ősszel pe­dig a hosszú útja előtt egy kékvércse szokott itt megpi­henni. A szolgálati lakás kö­rül pulykát, gyöngytyúkot tartunk. Szóval, aki nem sze­ret csavarogni, cukrászdába, meg diszkóba járni, annak jó ez a munka. Egy hónap múl­va tessék csak eljönni, akkor rengeteg virág lesz, itt, zöld lesz a park. Tiszatelek, kétérközi szi­vattyútelep. A gépek itt is zúgnak. A három szivattyú Kenyerük a víz Hatezer hektárt belvíz borít a megyében Csatornatisztítás Pátrohánál. másodpercenként 7 köbméter vizet képes átemelni. Most Tompa József segédgépész ügyed rájuk. HA A SZIVATTYÚK LEÁLLNÁNAK — A telep április 3—5. kö­zött teljes kapacitással dol­gozott — újságolja. — Ha a szivattyúk leállnának, csupán egy nap alatt több ezer hek­tárnyi területet borítana el a belvíz. — lrigylik magát a falu­ban? — Irigyelnek. Amikor a sok gazt kaszálom, akkor már nem. Itt állandóan ké­szenlétben kell lenni. A fize­tés kevés, 5100 forint, de tar­tok három növendékmarhát, az pótol valamit. A szivattyú előtti gazfogó­rács szinte átszűri a vizet. A parton a vízszennyezésről gyors leltárt csinálok. Van itt műanyag zsák, különböző dobozok, játékok, szemét stb. — A rácson akadt már fent félméteres csuka, sőt odébb emberi tetem is — mondja Tompa József. Továbbindulunk. A nap­fény sok embert csal a f alusi utcákra. A villanypóznákon itt-ott gólyafészek. A pátrohai csatorna med­rét a Fetivizig brigádja tisz­títja. A parton szikár, sötét­kék egyenruhás férfi, Ónodi János csatornaőr áll. Több kitüntetés birtokosa. Neki szinte kenyere a víz. Kilenc éve van nyugdíjig. A család­önodi János csatornaőr járnak több tagja a vízügyi szolgálatnál dolgozik. — Sokan nehezen értik meg, hogy a csatorna vízelve­zetésre szolgál, és nem sze­méttárolásra — dohog. — A külterületeken géppel dolgo­zunk, de itt, a községekben nem lehet. Emiatt sok is a bajunk. Ónodi János 85 kilométer csatornaszakaszra és 65 négy­zetkilométer belvízveszélyez- tette területre ügyel fel. — Naponta legalább 15 ki­lométert gyalogolok, kerék­pározok — közli. — Esőben is. Estére már úgy érzem, mintha a lábamban hangyák mászkálnának. — Van-e tekintélye a csa­tornaőrnek — kérdezem. — Van. Jó a kapcsolat a tanácsokkal és a tsz-ekkel. Hivatalos, egyenruhás ember vagyok, tudják, ha zavarom őket, sohasem feleslegesen. Cselényi György Cukrozott* sűrített és félturtés A Szabolcs megyei Tejipa­ri Vállalat megkezdte a cuk­rozott sűrített tej gyártását. A 43 százalékos sukortartal- mú terméket elsősorban ká­véízesítésre és cukrászsüte­mények készítésénél használ­ják. A sűrített tejet a magas cukortartalma konverválja, a szavatossági ideje 120 nap. A nyíregyházi tejüzem na­ponta 1600 kiló cukrozott sű­rített tejet gyárt, abból Sza- bolcs-Szatmár megyében na­ponta mintegy 600 kiló fogy el, s a kedvelt cikkből az or­szág más tájaira is szállíta­nak. Régi igény, hogy itt is kap­ható legyen a hét napig hű­tés nélkül eltartható féltar­tós tej. A nyíregyházi tej­üzem egy gazdasági társulás­sal történő együttműködés alapján naponta 15 ezer li­ter, vagyis 30 ezer félliteres tasak féltartós tejet kap. Így a legkisebb települések bolt­jaiban is (köztük ahol nincs hűtőgép) nyitástól zárásig lesz tej. (csgy) Parcellázás a melegstrandnál Kevés helyen ajándékozta meg a Tisza a strandolókat olyan kellemes, tengerpartot idéző homokpaddal, mint Gergelyiugornyánál. Me­gyénk egyik legforgalmasabb nyaralókörzete ez, ahol a me­leg hónapok alatt ezrek pi­hennek a szabadságuk alatt. A hely népszerűségét bizo­nyítja, hogy egyre többen vannak, akik esztendők óta visszajárnak ide. S hogy a vakáció hetei alatt is - biztos fedél legyen a fejük fölött, szívesen vásárolnának telket, s építenének itt hétvégi há­zat. Közvetlenül a folyó men­tén mintegy 120—130, vas­oszlopokon álló faház sora­kozik. Itt, az árterületen még 20 üres parcella található, melyekre már vannak je­lentkezők. Az érdeklődés jóval na-» gyobb. A megyéből, sőt Sza- bolcs-Szatmár határain túl­ról is több tucatnyian kopog­tattak a tanácson azzal, hogy szeretnének telket venni Gergelyiugornyán. Különö­sen debreceniek és miskolci­ak jelentkeztek szép szám­ban. A nagy érdeklődés miatt hamarosan újabb terület ki­sajátítását kezdik meg üdü­lőtelkek kialakításához a me­legstrand szomszédságában. Terv szerint félszáz telket bocsátanak majd a vásárlók rendelkezésére. Az egyenként 50—80 négyszögöles parcellá­kon szilárd falazatú hétvégi házak építésére ad engedélyt a tanács. A Primavera jubileuma Telt ház előtt mutatta be a Primavera balettcsoport a megyei művelődési központ­ban jubileumi koncertjét. Szinte valamennyi táncost visszatapsolták és az elfogu­latlan néző számára is él­ményt adó volt a nyíregyhá­zi amatőr balettosok jól si­került bemutatója. A csoport megalapítója, a műsor tervezője és összeállí­tója, koreográfusa, vezetője és mindenese Feketéné Kun Il­dikó. Tőle tudjuk, hogy az idén kettős jubileumot ünne­pelnek. A balettoktatás har­minc évvel ezelőtt kezdődött Nyíregyházán, s a Primavera Balettegyüttes (akkor még más néven) tíz évvel ezelőtt alakúit. Az est forró sikere és a balett iránti érdeklődők nagy száma bizonyítja, hogy mennyire népszerű az ország e csücskében is a nemes moz­gás művészete. Csupán a me­gyeszékhelyen 300 gyerek jár a legkisebbektől a középisko­lásokig balettre. Az állami balettintézetben jelenleg két volt nyíregyházi növendék tanul, s most egy kislányt a pécsi művészeti szakközépiskola táncévfolya­mára vettek fel. Persze a balettosok legtöbbje nem a világot jelentő színpad miatt jön ide. Egy-egy kellemesen eltöltött óráért, tartalmas együttlétért, a szép mozgás titkának elleséséért. Kell-e több ennél? Téfova kézfogás H a az új könyv szerző­je ismerősöm, a nyomdaillatú kötet mindig úgy simul a tenye­remhez, mintha az ismerős­sel fognék kezet. Éreztem ezt a kézfogást ifjú firkász koromban, amikor szerkesz­tőm, Sipkay Barna ajándé­kozott meg köteteivel, sok­kal később is, amikor a pá­lyatárs Csák Elemér dedikál­ta űrhajós könyvét. Urban, a lengyel szóvivő-újságíró az utolsó szatíra kötetét vagy a felejthetetlen főnök, Önódy György a közel-keleti olajról írott művét... Most Madár János elegáns verseskönyve, a költészet napján a Szépirodalmi Könyvkiadónál megjelent kötet simul tenyerembe — mert a dedikáció a minősí­tésre feljogosít: „baráti sze­retettel” — baráti kézfogás gyanánt. Szememmel végig­simítom a címlapot, dédelge­tem a címet (Rovátkáit éne­keddel) — pedig a szerző úgy istenigazából nem is a barátom, vagy inkább úgy mondanám: én, a költő­megnemértő sem műfaját sem őt magát amúgy mélyen át nem érzem, most mégis baráti kézfogást váltok ve­le: mert üdvözlöm az em­berben és kötetében a Sza­bolcsról, Nyíregyházáról kel­tezett maradandót, az érett értéket, a szépet. Most, hogy a tekintélyes kis kötet 106 versének köl­tője, ez a keménykötésű 39 éves ember irodalmi rang­jelzésének első aranycsilla­gától hunyorgok, restellked- ve pótolom az ismerkedést, noha életrajzában egy csöpp­nyi adat (rádióriporter is volt) közös munkahelyünket jelzi. Madár János vájártanuló­nak szegődött, majd bá­nyásztechnikusként lépett a felnőtt világba, hogy később művezetőként építse a nyír­egyházi Északi körutat, ve­zessen fiókkönyvtárat és ap­ró kultúrházat, terjessze má­sok műveit a Művelt Népnél — mindezt háromévenként újra és még újabbra váltva, hogy minél több oldalról kóstoljon bele a világba. Az­után szabadúszó, érthetőbben szabadfoglalkozású lesz, s immár kilenc éve éli az ön­ként vállalt költőéletet. Hogy miért így; hogy miért elég­szik meg a havi ezerötszázas átlagjövedelemmel, azt ő tudja, de vallja, hogy így is teszi a dolgát: ír, szerkeszti a „Hívogató” füzeteket a pe­dagógus-szakszervezet meg­bízásából, .gyűjti szülőfaluja, Balkány monográfiájához a megírandó anyagot, hogy jö­vőre az is megjelenhessen. Első verse jó másfél évti­zede a Zalai Hírlapban ka­pott nyomdafestéket: az Anyám című költemény, mely a mostani kötetben is olvasható. A második siker, a Szóljatok rám című kötet nyíregyházi megjelenése 1984-ben éri, s még ugyan­abban az esztendőben pálya- díjnyertesként Csepel adja ki a Kövek szólítanak című kötetét. Csak ehhez az utolsóhoz gratuláltam, s így, utólag az­zal engesztelem a költőt, hogy kötetét végigolvasva! — lakásomban arra a polcra teszem, ahol már ott van Váci, Galambos, Ratkó, Rá­kos, Krúdy... és a kézfogás Madár János ürügyén már felsorolt bará­tok, pályatársak. (Tétova kézfogás ez, de jókívánság vezérli.) Szilágyi Szabolcs Pályázat Pályázati felhívást adott közzé a közelmúltban a megyei Alko­holizmus Elleni Bizottság, amely az egyre terjedő egészségtelen életmód, ezen belül is .az alko­holfogyasztás visszaszorítását tűzte céljául. A pályázat meg­hirdetői azt szeretnék, hogy mind több legyen a helyi kez­deményezés, minél hatásosabb az egészséges életmódra nevelés, a káros szenvedélyek elleni megelőzés. Mindezeket a törek­véseket a bizottság ezen az úton is támogatni szeretné. A pályá­zat célja épp ezért a társadalom különböző területein megvalósít­ható eredményes módszerek, eszközök, modellértékű kísérle­tek szakmai és anyagi támoga­tása. A pályázatok elbírálásánál azokat részesítik előnyben, ame­lyek az elsődleges megelőzést, a rehabilitációt szolgálják. A pályázati kérelmeket a me­gyei tanács Alkoholizmus Elleni Bizottságán beszerezhető adat­lapon, 1987. április 20-ig kell be­küldeni, ahol az egyes pályamű- veket véleményezik és javasla­tokkal látják el. A titkárságra beérkezett pályamüveket legké­sőbb május 25-ig héttagú bíráló bizottság értékeli, és dönt a tá­mogatás mértékéről. Az ered­ményről minden pályázót levél­ben értesítenek. * A pályázatra, annak eredmé­nyeire igen nagy szükség van. Nem is véletlenül született. Sza- bolcs-Szatmár egészségügyi mu­tatói az utóbbi években tapasz­talható jelentős fejlődés ellenére is igen alacsonyak. Az életmód- váltás, a káros szenvedélyek visszaszorítása mindannyiunk ér­deke. Mindenekelőtt a család A társadalmi beil­leszkedés zavarai. Divatos, gyakran elhangzó kifejezés — saj­nos. A szembenézés elke­rülhetetlen. Egyre több az alkoholista, a munkakerü­lő. * Mielőtt ez a téma a ta­nács elé került volna, szé­les körben megvitatták. Foglalkozott vele a Haza­fias Népfront, a KISZ, a tanácsi munkabizottságok. A tovább gyűrűző vitát alapos felmérés előzté meg. Kisvárdán — csak­úgy mint a megyében — a kedvezőtlen jelenség kezdeti szakaszát élik. Kisvárdán a hetvenes évektől jelentős társadal­mi átrendeződés ment végbe. A munkahelyek növekedésével párhuza­mosan nőtt a lakosság ' száma — közel ötezer fő­vel. Az új lakótelepek kí­nálta életformát nem mindenki tudja megszok­ni. A mindennapi roha­násban hiányzik a család meghitt együttléte. Nő a veszélyeztetett fiatalok száma. Egyes családokban még a megélhetésre is szűkösen elegendő pénz jelentős része is az ital­boltokba vándorol. Az al­koholizmus pedig a bűnö­zés közvetlen és közvetett okai között komoly szere­pet tölt be. A statisztika máris riasztó. Botrányos részegség miatt 1986-ban a városban 146 személyt büntettek meg. Mindez annak ellenére történt, hogy 1985 decemberétől a város kórházában 40 ágy­ban alkoholos betegek gyógykezelésére nyílt le­hetőség. Kisvárdán 17 he­lyen mérnek ki szeszes italt, de ezek közül csak 2—3 helyen lehet kultu­ráltan szórakozni. Az al­koholbetegek száma 4— 600-ra tehető. A város bű­nözési helyzetére az utób­bi 10 évben a bűncselek­mények és a bűnelköve­tők számának folyamatos növekedése jellemző. Nehéz, de halaszthatat­lan a feladat. Akkor is, ha a baj hatékony vissza­szorítása csak jól koordi­nált, hosszú távú gazdasá­gi és társadalompolitikai (intézkedésekkel lehetsé­ges. A gyorsuló folyamat fékezése érdekében a kö­zösségek addig is sokat te­hetnek. A lakóhelyi, mun­kahelyi kollektíva, az is­kola, de mindenekelőtt a család. Természetesen a családök erkölcsi, anyagi és közösségi megszilárdu­lását is segíteni kell. (bodnár)

Next

/
Thumbnails
Contents