Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-10 / 58. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. március 10. KÖNYVÉRTÉKA — KÖNYVTÁROSOK ÁRUHÁZA NYÍLT BUDAPESTEN. Könyvtárosok áruháza iiyüott március 1-én Budapesten az kerületi Honvéd utcában. A KÖNYVÉRTÉKA az also alyan könyváruház Magyarországon, ahol a könyvtárosok beszerezhetik a szükséges magyar és Idegennyelvű könyveket, hanglemezeket és videokazettákat. A bolt ezeken kívül könyvtári bútorokat 's árul. Belső indíttatásból Múltunk jÖTŐje: a honismeret-Mert valamiképpen a hazának ártani nem szabad, azonképpen annak nem használni, mikor lehetne, nagy vétek.” Bőd Péter fogalmazta meg e nemes gondolatot éppen 220 évvel ezelőtt és ezt idézte a történelemkutató főorvos. Fazekas Árpád a Hazafias Népfront honismereti és művelődéspolitikai bizottságainak legutóbbi összevont üléItt nyílt alkalom áttekinteni a honismereti munka megyei helyzetét és feladatait, amelyről Kocsis" András népművelő, a Váci Mihály művelődési ház munkatársa adott tájékoztatást. Hatvan közösség örvendetes, hogy az utóbbi esztendőkben mozgalommá szélesedett a honismereti munka, a nemzeti, múlt „fel- térképezése” és megismertetése. Megyénkben az elmúlt két évben észlelhető ez a felfutás, új szakkörök indultak és jelenleg 60 ilyen közösségről tudunk. Természetesen nem a számok a fontosak, bár az sem mindegy, hány ilyen „kutatóhely” működik, nem szabad viszont a mennyiség kedvéért szem elől téveszteni a minőséget. Ss halait vizsgáljuk, akkor számos megoldásra váró feladat áll a negye előtt. Mindenekelőtt nagyobb elismerést érdemelnének azok a szakkörvezetők, akik azért a munkáért anyagi juttatást ugyan nem kapnak, de belső indíttatásból és a különféle pályázatokon elért sikerek reményében szívesen vállalkoznak magas színvonalú történelmi,' néprajzi, nyelv- történeti stb. kutatásokra és már eddig is sok dicsőséget hoztak a megyének. A szakkörvezetők zöme lelkiismeretesen végzi munkáját, bár többségük az idősebb generációhoz tartozik, mégis ők azok, akik a legszívesebben "oglalkoznak honismerettel, helytörténettel. várják el, hogy ilyen feladatra vállalkozzanak. Holott csatlakozhatnának mások is az iskolai közösségek mellé, például üzemtörténeti krónikások, szakkörök, ifjúsági klubok, KISZ-szervezetek, könyvtárak, tanácsi fenntartású művelődési intézmények stb. Szomorú, hogy néhány helyen a már jól működő iskolai szakkörök is gondokkal küszködnek, azért, mert az iskola vezetői nem támogatják őket. Szűklátókörűség, szakmai féltékenység, hatalomvágy és még sorolhatnánk ennek okait, a szakkör vezetője pedig nem fordul felsőbb fórumhoz segítségért, ami sokszor érthető, hiszen — sajnos — retorziótól kell tartania. Tetten kellene érni azokat az iskolaigazgatókat, akik „keresztbe .tesznek”, akiknek nem fontos, hogy az iskola szellemét áthatja-e az egészséges hazafiság szelleme és a nemzettudat. A jövő útjait keresve a szakmai teendők sorában az elsők között fogalmazzák meg, hogy tágítani kellene a történelmi korszakokat, és a régebbi múlt eseményei mellett most már fel kellene dolgozni a közelebbi múltat is, az utóbbi 20—30—50 esztendő történelmét. További feladat felkutatni azokat a hozzáértő szakembereket, akik lelkes patrónusai nemzeti múltunk megismertetésének — például nyugdíjas, de aktív tanárokra, könyvtárosokra gondolnak. Sokat tehet a lakosság is azért, hogy ne semmisüljenek meg fontos dokumentumok. Jelenleg ugyanis az a tapasztalat, hogy sok érték, papírdokumentum, kisnyomtatvány kerül a kukákba, ami megmenthető volna. Fontos teendőjük az illetékeseknek szélesebb körben népszerűsíteni a Honismeret című folyóiratot, amelyet még az ilyen tevékenységet folytató szakkörökben is csak elvétve forgatnak, egyszerűen azért, mert nem jár. Szívügy is Szívügye a Váci Mihály művelődési háznak, hogy ezt a munkát sokoldalúan segítse, Több kiadványt jelentetett meg e témakörben, a Népfront és a városi tanács közreműködésével. Hozzáférhető a három kiadott kötet, a módszertani füzetekben tájékoztatók, tanulmányok látnak napvilágot, szakkörvezetőknek, előadássorozatokat szerveztek, évente megrendezik a honismereti gyűjtőtábort Nyíregyházán. Ősztől újabb előadássorozat indul helytörténészek, honismereti szakemberek, szaktanárok, történelmi fakultációra járó középiskolások, főiskolások számára. A cél: minél szélesebb körben tudósítani, hogy múltunk megismerése nélkül nem lehetünk otthon jelenünkben, múltunk jövőjének pedig egyenesen kulcsa a honisme- j rét. Baraksó Erzsébet I Egész épületek maradtak ki... Tehós, fizess! Művészeti hetek A múlt heti nyíregyházi tanács yb-ülésen elhangzott : a megyeszékhelyen a múlt évben előirányzott településfejlesztési hozzájárulás összege 14 millió forint volt, ám az év végéig ennek az összegnek mindössze hatvan százaléka került a tanács számlájára, a lobbit nem fizették be a lakosok. Még az általános adózási fegyelmet ismerve is meglepően magas tehát a hiányzó pénz összege. Mint a tanács pénzügyi osztályán érdeklődésünkre elmondták: mintegy 27 ezer nyíregyházit vettek tavaly nyilvántartásba, mint TEHO- ra kötelezettet, miután a városlakók megszavazták az új hozzájárulási formát a különféle várospolitikai célok segítésére. 3 szám alapján jött ki az említett 14 milliós befizetési kötelezettség. Csakhogy nem ment minden simán: a pénzügyi osztály egyszerűen képtelen volt megjelelő idő alatt feldolgozni ezt az irdatlan mennyiségű ügyet, így fordulhatott elő, hogy még mindig vannak, akik nem kaptak értesítést a tanácstól, mennyit, mikor, hová kell fizetniük TEHO címén. Az adóhátralékok befizetésének határideje március 15. Adóhátraléknak számít az is, ha valaki nem fizette be az 1986. évre szóló TEHO-t. Ezért kérdeztük hát László Géza pénzügyi osztályvezetőt: milyen hátrányt szenved, aki nem fizeti be eddig a településfejlesztési hozzájárulást — mive: semmiféle értesítést nem kapott? — A március 15-i határidő általános érvényű ugyan az adóhátralékok befizetésére, de arra, aki nem kapott értesítést ez idáig a TEHO-ról, természetesen ez nem lehet érvényes. Aki ezután kap tőlünk adókivetést, annak a befizetési határidőt is megjelöljük, s ez kézhez vételtől számított 15 nap. Sajnos, nozzá kell tennem: a tavalyi TEHO-felmérés sem teljes. Sok olyan nyíregyházi lakás van, melynek gazdája nem került a listára, holott fizetésre kötelezhető lenne. Épp ezért szeretnénk kérni a lakosság segítségét is — ha már önként megszavazott hozzájárulásról van szó. Az épületek közös képviselői, a tanácstagok, a lakóbizottsági vezetők tegyék meg, hogy ha olyan épületről tudnak, mely nem szerepel a TEHO-listán, azt pótlólag közöljék osztályunkkal ! Kiegészítésképpen még ide kívánkozik valami: ez a bizonyos hatvan százalék befizetés nem Is biztos, hogy pontos adat — s ebben az adóelszámolásokban bevezetett számítógépesítés is ludas. Ennek részletezése bonyolult lenne — de még visszatérünk rá, mert meglehetősen sok gondot jelent napjainkban, hogy az úgynevezett korszerű technika több problémái okoz, mint a régi, hagyományos módszerek ... (tárná völgyi) PRO NATURA 87—a fogoly éve A madarászok számára ebben az esztendőben a fő feladat a fogolyállomány felderítése és a védelem megszervezése. Az évek óta csökkenő, hasznos és kedves madár elsősorban a mezőgazdasági munkák során pusztul el, amikor is a gépek a fészkeket és a fiókákat teszik tönkre. Ebből kiindulva akció indul, hogy az erő- és munkagépeket felszereljék azokkal a riasztó eszközökkel, melyek felszállásra, illetve menekülésre késztetik a vad- madarakat. A másik veszély az, hogy a fogoly igen kezes, így a nem éppen tisztességes ember könnyen megfogja, Várható, hogy az egész évi figyelem javít a helyzeten, s a madarászok összefogása a gazdálkodókkal jobb feltételeket teremt a foglyoknak. Az idén is, mint minden évben más alkalmakat is felhasználnak az ornitológusok, hogy megyénk értékeit feltárják, védjék. így lesz tábor Tiszaberce1 mellett, ahol a nagyfülemüléket figyelik meg. 3z a madárfaj az egész országban itt n leggyakoribb. Jelentős maciarásztalálkozó lesz Vásárosnaményban Is, ahol szóba kerül, hogy milyen nagy mennyiségben fészkelnek a szatmár-beregi térségben ritka madarak, s hogyan szoktak vissza olyan fajok is, melyek a védelem előtt nem voltak találhatók. UMlpsi líraik A március 3-án megnyitott „művészeti hetek” első három napjának programjában három komolyzenei hangverseny szerepelt. Március 6-án este a Magyar Kodály Társaság Szabolcs-Szatmár megyei csoportja és a Váci Mihály MVMK rendezésében a Vasvári Pál Gimnázium aulájában kórushangversenyre került sor. Ezen koncert megemlékezésül szolgái Kodály Zoltán halálának 20. évfordulójára. A zeneköltőre Gulyás György Liszt-díjas, érdemes művész emlékezett, közvetlen szavakkal felelevenítve személyes találkozásainak emlékét. A műsoron Kodály művei szerepeltek a 1. sz. általános iskola fiú vegyeskara, az egyesített férfikar és •az egyesített nőikar előadásában, Szabó Dénes Liszt-díjas, Fehér Ottó illetve Fe- renczi Erzsébet vezényletével. Az összkart, melynek előadásában „A magyarokhoz” című kórusmű hangzott el, Fehér Ottó vezényelte. A hangverseny iránt igen nagy volt az érdeklődés. Mindhárom együttes — mely a város és a megye több kórusát is magába foglalta — olyan színvonalon szólaltatta meg a műveket, mellyel a jelenlévők őszinte elismerését váltották ki. Március 7-én a nyíregyházi zeneiskola tanárainak kamarazenei hangversenyére került sor a Vakok és Csökkentlátók Szövetségének klubjában. Több mint 10 éves múltra tekint vissza a szövetség és a zeneiskola kapcsolata. Minden év márciusában tesznek látogatást a művésztanárok a szövetség klubjában. Koncertjüket most is érdeklődéssel hallgatták. A nyíregyházi zeneiskola tanárainak szokásos évi dísz- hangversenyére március 8-án este a 4. sz. általános iskola nagytermében került sor. A hangversenyt Csabai, László- né, a városi tanács elnöke nyitotta meg. Bevezetőjében a rendezvénysorozat jelentőségének méltatásán túl szólt a város kulturális fejlődésének távlati terveiről is. Az est műsora igen változatos volt. Klasszikus és romantikus mesterek művei mellett a XX. Gzázad szerzőinek alkotásai is helyet kaptak a programban. Az évek óta fellépő tanárok mellett tehetséges fiatalok is bemutatkoztak. Babka József Gondokkal küszködnek Ebből adódik a mozgalom egyik gondja. Vannak közöttük megfáradtak, frissítés kellene, mind több fiatalt bevonni a mozgalomba. Vizsgálatra szorul az a kérdés is: miért csak az általános iskolákban futott fel a honismereti kutató-gyűjtő munka, s miért nagyon ikevés az ehhez csatlakozó középiskolák száma? A magyarázat egyszerű: nagyon kevés a középiskolákban az olyan pedagógus, aki vállalkozna erre a feladatra. Gyors változásra van szükség, ezért a közeli jövőben utánanéznek, melyek a módjai a megújulásnak. Ugyancsak keresik az illetékesek a mozgalom ki- szélesítésének útjait, mert jelenleg csak a pedagógusoktól Félmilliós csúszópénz Eljárás vesztegetés alapos gyanúja miatt! Hatszázezer forint csúszópénzt követelt az építőktől rekonstrukciós munkálatok megrendelésének fejében Czeizler András, a Képzőművészeti Kiadó Vállalat gondnokságának vezetője. Ügyében vesztegetés bűntettének alapos gyanújával indított eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdasági rendészete. Tavaly decemberben a rendőrség tudomására jutott: az egyik főváros környéki termelőszövetkezet építési ágazata jelentkezett, hogy elvégzi a Képzőművészeti Kiadó telephelyének fűtésfelújítását, ám a vállalat gondnokságának vezetője, Czeizler András kikötötte, csak akkor kaphatják meg a munkát, ha a megrendelés értékének 10 százalékát visszajuttatják neki. A hatszázezer forint csúszópénzt két részletben kellett volna kiegyenlíteniük. Kétszázezer forintot a szerződés aláírása után vett volna át Czeizler, a fennmaradó hányadot pedig a számlák rendezését követően kapta volna meg. A vesztegetési összeg első részletét — Czeizler megbízásából — Szántó Péter, az Oktogon gazdasági munkaközösség vezetője vette áf. A rendőrség Szántót őrizetbe vette, s ellene is megindították .a vizsgálatot. Kider rült, hogy korábban a gmk is csúszópénzt fizetett Czeizlernek; a társaság kasszájából 25 ezer forint vándorolt a gondnokság vezetőjének zsebébe a rekonstrukció tervezési munkáira kapott megbízás fejében. A gmk ügyeit vizsgálva a gazdasági rendészet munkatársai megállapították, hogy a 12 tagú társaság megalakulása óta egyszer sem tartott közgyűlést, és soha nem számoltatta el vezetőjét. Szántó hadilábon állt a bizonylati fegyelemmel is. Gyakorlatilag egyáltalán nem volt írásos nyoma a gmk gazdálkodásának, s csak utólag — egy pénzügyminisztériumi revízió kapcsán — készültek fiktív bizonylatok. Fény derült arra is, hogy kitalált eseti megbízások és tagi részesedések alapján Szántó mintegy 765 ezer forinttal rövidítette meg gazdasági munka- közösségének tagjait. Czeizler András ténykedésének vizsgálata is hasonló tanulságokkal szolgált. Mint a gondnokság vezetője ő látta el különböző műszaki cikkekkel a vállalat vidéki üzleteit. Ugyanakkor vásárlásai alkalmával gyakran személyes céljaira használta fel a kiadó pénzét. Ennek megfelelően nem tudott elszámolni a lakásán tárolt több száz ezer forintot érő szerszámokkal, műszeretekéi. Manipulációinak egyik példája a nála talált Panasonic videomagnó vásárlása. A 181 ezer forintos készülék vételárát 50 ezer forintot meg nem haladó részszámlákra bontották, majd az így elaprózott összegeket a gondnokság vezetője a vállalat különböző részlegeire terhelte. A következő lépés az lett volna, hogy a selejtezési bizottság — amelynek Czeizler is tagja volt — leírja az egyes részösszegeket. A gazdasági rendészet most vizsgálja, mekkora kárt okoztak a Képzőművészeti Kiadó Vállalatnak Czeizler mesterkedései. Nagy sikere van a fehérgyarmati városi művelődési központ és a Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola összefogása nyomán indított gépírótanfolyamnak. A szakközépiskola ad otthont és szaknevelőt. A növendékek között műszaki és egészségügyi szakember, háziasszony és diáklány, illetve szövetkezeti dolgozó egyaránt található. A tanfolyam ideje alkalmas az alapok megszerzésére, a továbbiakban a gyakorláson múlik minden, (m. k.)
