Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-07 / 56. szám
szeretnék viszont a régi magyar múlt néhány magán- gyűjteményében megőrzött emlékét is kiállítatni. Így például a múzeum érdekessége lenne egy 1228-ból származó királyi adománylevél, több XII—XIII. századból való okmány. De bizonyára sok látogatót érdekel majd Lórántffy Zsuzsanna és a Rákóczi család fejedelmi tagjai magánlevelezésének egy része, valamint felvidéki műhelyekből származó ötvösmunkák. A múzeum megnyitásának pontos időpontja még sok mindentől függ. Előbb a leromlott épü- | letet is helyre kellene állítani és az új múzeum szervezői azt is remélik, hogy ad- - dig még több elkallódott műtárgy is előkerül. tekinthet vissza, maga is sok értékes tárgyi emléket őriz. A mai berendezési tárgyak jó része a régi tokaji templomból kerültek Nyíregyházára. (Sajnos amikor a templomot múzeummá alakították, igen sok értékes tárgy elkallódott, vagy magángyűjtőkhöz került.) A két alapikon a XVII. század első felének egyik legjobb orosz ikonfestő műhelyéből uralkodói ajándékként került Magyarországra, s bizonyára a külföldieknek szóló reprezentációs szándék is szerepet játszott abban, hogy az oroszok ilyen nagy értékű és páratlanul szép ikonokat küldtek. Értékes a XVII. századból származó többi ikon és ikonosztáz is és a régi templomi berendezés több tartozéka. A püspöki trón és az apostoli képek például Kecskemétről érkeztek ide. Féltve őrzött kincs több régi könyvvel együtt egy 1636-ban készült zsoltárkönyv, amely az első orosz nyomdában készült. A rendkívül érdekes egyházi énekeskönyv ószláv nyelven íródott, sok illusztráció található benne, például olyan útmutató rajzok is, amelyek egy kézfejen jelölik egy képzetlenebb kántor részére, hogy melyik héten mit kell énekelni... A gyűjtés idején és a rendezés előtt álló leendő múzeum kincseit még nem tudják teljességében bemutatni. Az ortodox egyház történelmének bemutatása mellett Az ikonosztáz főkapuja Ószláv nyelvű zsoltárkönyv 1636-ból Híresek voltak hajdan a görög kereskedők. A XVII. században Magyarországot is előszeretettel látogatták. Főleg a tüzes magyar borok iránt érdeklődtek. A híres tokaji borok többek között az orosz kereskedőket is ide vonzották. Tokajba például orosz borfelvásárló kolónia települt, s ők közvetlenül a cári udvarba szállították a világhírű zamatos bort. A hajdanvolt görög és orosz kereskedők vállalkozó szellemű fáradságos munkájáról ma már csak az iratokból, régi Okmányokból tudunk, de emléküket több ortodox templom és számtalan becses műtárgy őrzi. Sajnos a régi könyvek, írások, kegytárgyak és ikonok egy része elkallódott, megrongálódott vagy éppenséggel padlások mélyén rejtőzködik. A meglévők egy részét viszont néhány hónapja hazánk első ortodox Egyházi Múzeumában mutatják be Miskolcon. Most Nyíregyházán is tervezik egy szerény gyűjtemény alapítását. Usz Istvántól, a Nyíregyházán hosszú szünet után újra állandóan működő ortodox egyház papjától megtudtuk, hogy ha az anyagiak lehetővé teszik, még ebben az évben -megnyitják a nagyközönség számára — amelyet a Jósa András múzeum is támogat. A nyíregyházi Széchenyi utca — Bessenyei tér sarkán lévő ortodox templom, amelyet a helyi hívek alapítottak, és csak néhány évtizedre Nagy sikerrel mutatta be és játssza színházunk Páskándi Géza Lélekharang c. színművét. Köztudomású, hogy a főszereplő valóságos történelmi személy: Libényi János, aki a szabadságharc alatt katonaszabóként dolgozott és 1851-től ; Bécsben kereste kenyerét. fl853. február 18-án a bástyán sétáló, szemlélődő Ferenc Józsefet le akarta szúrni, de a katonai egyenruha kemény és , zsinórozott gallérja felfogta a ■ halálosnak indult szúrást. Li- ^bényit nem sokkal később kivégezték. A nyíregyházi megyei levéltár városi gyűjteményében, az 1853. évi jegyzőkönyvekben olvashatjuk az esemény „helyi” vonatkozásait. Az április 5-i jegyzőkönyvül tűnik ki, hogy „történt va- ami”, Ekkor számolnak el a isászár-király „magas névnapénak s ezzel egyszersmind zerencsés felgyógyulásának nárcius 19-én tartott örömün- nepekor, a felséges fejedelem 'ráüti ragaszkodás jeléül rendezett” ünnepség költségeivel. A városházi kaput díszes transzparenssel látták el és kivilágították. Az illuminációhoz 600 poharat használtak fel s ezekben 138 font faggyút égettek el; a helybeli katonaságnak 80 itce bort és 15? font marhahúst adtak ki emlékezetnek okáért. Néhány nap múlva jijtt a folytatás. Az április 21-' ülésén tárgyalták a főispánt helyettesítő, i3aeh-megbízott megyefő- nök leiratát, mely „ő császári- királyi apostol felsége legdrágább életének szerencsés megmentése emlékére építendő templomrai adakozásra” ... „a legdrágább élet csodás megmentése s ezáltal a közbirodalomnak nagy csapástól! megőrzése felett minden hü alattvaló keblében érzett közörömnek tettleges tanúságául ezen irtózatos eseménynek isteni gondviselés által következményeiben szerencsés elhárítása emlékére” közadakozásra hívja fel a várost, a céhtestületeket s mindazok egyes tagjait. Maga a gyűjtés, az adakozás elhúzódott. A város azonnal határozott: „a közönség nevében száz pengő forintot Hatzel Antal polgármester által a küldött gyűjtőívbe beíratni s illető helyre felterjeszteni”. (V. A. 142—10/5. a.) Az országosan, monarchia- szerte folyó akció eredményeként 1856-ban megindult az építkezés és 13 évvel később, 1866-ban felszentelhették a kéttornyú, neogótikus templomot. A Bécsben járó látogatók ritkán vetődnek arra: a város- náza, az egyetem és a parlament nagy parkja közelében, de mégis a körút túlsó oldalán található ez a fogadalmi templom Votivkirche). A meglehetősen Agyondíszített, nagyméretű épület arra a helyre került, ahol a merénylet történt. A 99 méter magas omyok olykor megtévesztik a turistákat: azt hiszik olykor, hogy a nagy múltú Stephansdomot látják. Most 135 éve történt a sikertelen merénylet, akkoriak az idézett, .évé. ,ári feljegyzések is . a napokban látott színházi előadás, a Lélekharang szól erről az időről... M. J. Szombati galéria Életek bölcsői ringó, szép járású, feszes keblű, égő szemű, szivárvány szemöldökű, lángölű Aphroditék; édeseiket szoptató, vil- lámtekintetűek, kik ősi ösztöneikből táplálkozva féltik- óvják méhük drága kincseit, a rugdalózó, gügyögő, a „Mamát” utánozhatatlan vará- zsosan ejtő gyümölcseiket; kik végigkísérik álmainkat, fátyolos aggódó szemekkel hajolnak betegágyaink fölé; lesik, vigyázzák lépteinket, mozdulatainkat, étkeket tesznek asztalunkra, etetnek tenyerükből: ölelnek izzó kályhaként, hűsítenek ha forróság önti el testünk, s batyut kötnek, hogy táplálék után menjenek, s hordják a falatokat, mint madáranyókák fiókáiknak; kik elkísérnek az első napon az iskolába, s ott várnak a kapuban, vigasztalva, vigyázva, mint Óriások, kik végig szenvedik az érettségit, a felvételik sikerét, s vigasztalnak, ha kudarc gr, kik a katonaládák holmiját összekészítik, kiknek szeme fátyolos lesz és soha nem szárad fel, ha temetni kénytelenek, kik fehér galambok, ha veszélyt sejtenek, sasok ha védeni kell, de „gyialovak”, ha játszani akar a kincsem, a szemem fénye, az első és a hetedik szülöttem; kik márványpalotaként foglalnak magukba bennünket, kik eggyé válnak, azonosulnak, összeforrnak, kik gyötörnek szerelmeikkel, s a legelviselhetetlenebb fájdalmat képesek okozni, mert erre csak ők képesek; mert ezért születtek, hordozzák öröklétünket Földön és Égen, emberiség mivoltunk történelmének fájdalmas, gyötrődő útjain; akik tavasszal nyíló rózsabimbók, nyáron bárányfelhők, ősszel hulló hangulatot idéző falevelek, s a, fehér tél napfényei; visz- szanézek rátok, szerelmetekre, s áldott kezedre Anyám, intő szavad most is hallom, s őrizem szívemben töpörödött anyagi voltodat, piciny elfogyott fehér kontyod, melled óvó melegét, kéréseid, könyörgéseid, s benned, általad énekelem a csodálat Himnuszát a halk léptűekért, akiknek alakját vászonra festették, ódákat írtak róla költők, zeneszerzők; őket, a nőket köszöntőm, valameny- 'nyiüket, s édes mámoromban csókomat lehelem a kezükre, homlokukra, s ajkuk kútjá- ból merítek erőt az Élet győzelméhez a Sötétség, az Elmúlás, a Pusztulás felett. Farkas Kálmán Magos a rutafa. Berecz András népdalillusztrációja. Az országos táncbáztalálkozó elé Sokszor halljuk, hogy a népművészet „új hulláma” elülőr ben van. Aki szívén viseli e korántsem ' divathullámnak, sokkal inkább életmódformálásnak tekinthető mozgalom sorsát, egy pillanatig sem hiheti, hogy minden jól halad, de azért reménységet és- erőt meríthet az olykor mégiscsak megélt sikerekből. Ezek Wzé sorolhatjuk az országos :ánc- háztalálkozőkat. A Budapest Sportcsarnokban az 1986-os ötödik táncháztalálkozón harmincezren fordultak meg. A múlt esztendő leleményeinek jó része életképesnek bizonyult. Idén is a legjobb hagyományőrző együttesek vállalják a „házigazdaságot” a küzdőtéren. Egymást követő műsoruk többnyire valamilyen népszokást, táncalkalmat idéz föl. Az 1987-es, hatodik találkozó újdonsága lesz a „Kocsma-fórum”, ami nem mást takar, mint afféle népzenei tehetségkutató vetélkedőt. Ennyit a tervekről. A pálya tehát nyitva áll. A „hozadékot meglátjuk március 29-én a Budapest Sportcsarnokban. Reméljük, a népművészeti mozgalom gazdagodásának és szélesedésének leszünk tanúi. Benkő Gyula kiváló művé megjelenése a nyíregyhé Móricz Zsigmond Színházb Az atyai ház élő tévéköíve tésén különös varázsfa árasztott az amúgy is felforr sodott hangulatban, hisz 1943-ban, amikor először m látták be Remenyik Zsigmo színművét, ő volt az egyik f szereplő. A váratlan interjú készséggel vállalkozott, női emiatt elmaradt az előad előtt tervezett sétája. Elsőként arról kérdezte vajon mennyit változott a d rab aktualitása a ’43-as bem tató óta? — Emlékszem, döbbenő jelenet volt a háború középé amikor az atya szerepe S2 rint hazatér az első háborúb Elgondolkodtató volt, ho zülleszthető az emberiség. Ha napjainkban közvetler. nem is érezzük ezt, közvetf ten igen, mert most is vann emberek, akik éheznek, a 1 lág dolga nem rendeződött és történjék bármi, az at) ház vonzása, a család szeret* megmarad. Ma már a magyar irodalc egyik alapművének tartják . atyai házat. Miért rejtőzködő ennyi ideig? — Ennek az oka Rémén) megítélése, fogadtatása. ’43-ban ismertem meg, bej; a próbákra, Somlaynak jó fc rátja volt. Tudom, kemény i dulatokkal fordult a hivatal szervek ellen, ez volt az eg) ok, ami miatt nem fogadt be, a másak, hogy abban időben túlságosan modem v ennek a színműnek a dnan turgiai felépítettsége, az idő kok összekuszálása. Rémén) nem tudott kibontakozni í ban az időben... A felszat dulás után pedig? Tulajdc képpen nem vett részt az ii dalomban, ráfogták, hogy p gári író. Pedig amikor Mái Zilahy itthagyták az ország ő még akkor se ment el... Kire emlékszik vissza a h szívesebben a ’43-as előat sokból? — A legmelegebben K Manyira, aki akkor debüt és hallatlanul tehetséges, 1 jós volt. Jó visszaemléke Somlayra, Bullára és Mihál ra ... MŰTEREML Nagy Lajos szobrászmű A nyíregyházi Bessenyei rajz—rajz tanszékén sze: Képzőművészeti Főiskoh tői a nyíregyházi tanárk Önálló kiállítása volt Ny országos közös tárlaton i te-biennálén és a moszl 1981-től a Képzőművésze Nagy Lajost nyíragyi Zrínyi Ilona utcai egysze de szép otthonában keres meg. A látogató azonnal t reveszi, hogy művész ott nában jár. A falakon festi nyék sokasága (néhány a zigazda alkotása), a szel nyék polcain és tetején pe több izobortanulmány, o.l; akár egy panoptikumban megmintázott fejek sora. 1 hány bronzból készült ) plasztika teszi változatosa a sort. A negyedik emele lévő lakásból kanyargós lyosókon és lépcsőházal ballagunk fel a padlástél Itt található a művész mű me, ami tulajdoniképpen néhány négyzetméteres, s szárítóhelyiség. J óbb hí ezt vette bérbe a művész nyugodt alkotómunka fe telei itt megvannak ug) de mondjuk egy életnagys lovasszobrot már csak a is nehéz lenne itt elkészít mert az egyszerűen be í r Oszlár ikon, püspöki trón Ortodox vallási ritkaságok Nyíregyházán KM HÉTVÉGI MELLÉKLET jy. ,-J .‘ i -• •• • .'•■■ Nyíregyházi levéltári adatok a Lélekharang „történetéhez" 1c a küzdőtéren „...az iga az ember Nagy
