Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-07 / 56. szám
Á holnap művészeinek országos bemutatkozásával Kidolgozni a stratégiát Műszaki fejlesztés a felzárkózáshíz Napjaink időszerű kérdése mind a megyében, mind az országban a műszaki fejlesztés meggyorsítása, amihez szükséges az üzemeknél a megfelelő stratégia kialakítása. Az MSZMP Központi Bizottsága a múlt év decemberében hozott a témában határozatot, ennek jegyében tartottak konzultációval egybekötött előadást pénteken délután a megyei pártbizottságon. Az üzemek vezetői, párttitkárai, a vállalati tanácsok elnökei előtt ifj. Marosán György, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa tartott előadást a vállalati műszaki fejlesztési bázis korszerűsítésének alapelveiről. A világgazdasági fellendülést egy új technikai, termelési kultúrára való áttérés alapozza meg. Napjainkban az informatika, a biotechnika forradalmát éljük, ami most kezdi .elérni hazánkat — világította meg az előadó a téma szükségességét. Gondjaink közé tartozik, hogy az utóbbi években tapasztalt cserearányromlás többek között a műszaki fejlődés nem kívánt ütemére vezethető vissza. Lemaradásunk indokolható történelmi helyzetünkkel, de kritikusan kell figyelni saját lehetőségeinket is. Az ország közepesen fejlett színvonalából kell kiindulni, ami feltételezi ugyan az átlagtól nagyobb lemaradást a csúcstechnológiákban, de sokkal inkább meghatározó a tömegtermelés színvonalának alakulása. A magyar gazdaságban a kelleténél alacsonyabb szintű a szervezettség, a vezetés általános szintje. A műszaki fejlesztés fő hangsúlya a közgazdasági, közvetett beavatkozás Irányába helyeződött, a vállalatok feladata a megújulási program kimunkálása. Mindez nem zárja ki, hogy egyes, fontos területeken központi beavatkozással, fejlesztéssel ne segítsék a változtatást. Ilyen például a kutatás, az egyetemek helyzete, az infrastruktúra fejlesztése. A vállalati műszaki fejlesztésnél viszont a kiindulópontnak a piaci igénynek kell lennie. A szelektív gazdaságpolitika folytatásával, olyan közgazdasági környezet létrehozásával lehet eredményt elérni, ami serkenti a vállalatokat a műszaki fejlesztésre. A célokat jól határoztuk meg, az igazi gondok ott vannak, mennyire vállaljuk — üzemen belül is — a döntésekkel járó konfliktusokat. Az emberi tényező szerepe felértékelődött, jóval több figyelmet kell fordítani az irányításra, a munkakultúra fejlesztésére. A műszaki fejlesztési stratégia kialakításánál el kell dönteni, hogy a vállalat specialista lesz-e, kis sorozatban különleges gyártmányokat állít elő, vagy megpróbál a termékek tömegével, ezáltal alacsonyabb árával versenyezni. Tudomány és ismeret S okat sejtetnek persze a számok is: például az, hogy az előző ciklushoz képest 30 ezer órával több időn át gyarapít- hatták az érdeklődők az ismereteiket. Vagy: jóllehet a munkaidőalap védelme miatt az át- és továbbképző szakmai programok ötezer órával kevesebb ideig tartottak, ám az is tény, hogy a termelést segítő ismeret- terjesztés munkaidőn túl ugyanennyi órával növekedett. Szimpatikusabb, ha azt mondjuk: számos újdonságot sikerrel vezettek be, mint például a fordítói és tolmácsszolgáltatást, n számítógépre történő program- készítést. Képtelenség viszont táblázatokban. diagramokkal kifejezni annak a munkának a hatását, amit a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság végzett az utóbbi fél évtizedben Szabolcs- Szatmárban. Mert a hatást, az eredményt valójában a tudományos világnézet térhódításában, a lakosság tudatának formálásában, a termelési feladatok megvalósításában éppúgy keresnünk kell, mint a szocialista demokratizmus, az állampolgári fegyelem erősítésében, a szocialista haza- fiság és az internacionalista vonások fejlesztésében, a magatartáskultúra, az egészséges életmód változásaiban. Mindezekről ma készít mérleget IX. beszámoló- és tisztújító közgyűlésén Nyíregyházán a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete. J oggal remélhetjük, hogy a huszonegy megyei szakosztályban dolgozó csaknem ezer TIT- tag, illetve az ismeretterjesztésben rendszeresen részt vevő további több mint ezer, jól felkészült, a különböző szakmákban elismert előadó a jövőben is segíthet a termelésben, a tudományos gondolkodásban, a társadalmi kérdések megoldásában megyénk elé tornyosuló, mind nehezebb feladatok megoldásában. Szabolcsból Itáliába Záhonyi helyzetkép — Hiánypótlás a következő hetekben Olasz megrendelésre készítenek 35 ezer női pulóvert a BFK mátészalkai gyárában. Nagy Éva az idorarészeket varrja össze. (Császár Csaba felvétele) Továbbra is a mennyiségi szállítást és a minőségi követelményeket kell összehangolni a záhonyi vasúti átrakókörzetben. A közelmúltban egyeztették a magyar és szovjet vasúti szakemberek, külkereskedők az idei tennivalókat, az export-import forgalom egyes árunemenkénti alakulását. Erről adott tájékoztatást Rigó Zoltán üzemigazgató. Az idei tervek szerint a Szovjetunióból 900 ezer tonnával több áru érkezik, mint tavaly. Kismértékben nőnek a koksz, érc és vasáru szálí- lítások, műtrágyából viszont kevesebb érkezik hazánkba." A mennyiségi növekedés elsősorban a tranzitszállításoknál mutatkozik meg. Ausztriába tizedével nő a forgalom, a szovjet—jugoszláv szállításoké pedig több mint másfélszeresére nő a tervek szerint. Többek között több faáru, műtrágya szállítása várható, de egyéb áruknál is bővülés tapasztalható. A tranzitszállítás és átrakás a vasúttól nagyobb feladatokat követel meg, ugyanis magasabbak az igények a rakodás minősége iránt, jobban kell válogatni a teherkocsikat. A magyar export növekedése tovább folytatódik a vasúton. A múlt évi csúcsteljesítményhez képest is 10 százalékos növekedést várnak, mintegy 5.5 millió tonna lesz a Szovjetunióba irányuló export és tranzitszállítások mennyisége. A magyar áruk nagyobbik hányadát továbbra is a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek teszik ki. Mivel itt szezoniális ingadozások vannak, ezért a várható feszültségekre is igyekeznek felkészülni. A záhonyi körzetben a hagyományos almaszállításon túl is megszervezik a széles nyomtávú szovjet kocsikba történő rakodást. Többek között az Ikarus autóbuszok egy részét és a Nyíregyházi Mezőgép Tajga lakókocsijait Tu- _zséron rakják át, a tengelyát- szerelt kocsikban is jelentős a kiszállítás. Az év elején, feltehetően a kedvezőtlen időjárás hatására félmillió tonnával kevesebb áru érkezett a záhonyi átrakókörzetbe a tervezettől. Ennek a mennyiségnek a pótlása a következő hetek feladata. Mivel többnyire olyan árukból várható nagyobb beérkezés, melyeket darukkal raknak át, ezért Eperjeske átrakó-pályaudvar munkájának szervezését kívánják magas szintre emelni. A megnövekedett mennyiségek azt is jelentik, hogy a vasúton belül a záhonyi körzet részaránya tovább növekszik. A .többletfeladatokat azonban a meglévő létszámmal, nagyobb szervezettséggel, a hatékonyság növelésével kívánják elérni. Ehhez szükséges a jobb kapcsolat- tartás a fuvaroztató felekkel és a szovjet vasutasokkal is. Lányi Botond MA A kocka el van vetve (6. oldal Siker Fehérgyarmaton A fehérgyarmati Zalka Máté Tsz-ben valamennyi főágazat eredményesen — nyereséggel— zárta a múlt esztendőt. A szövetkezet mintegy 13 milliós nyeresége mellett négymillió tartalékot képezett, az érdekeltségi alap pedig kilencmillió forint. A nehéz . fizikai munka könnyítése érdekében a közös gazdaság lakatosüzemében új célgépeket és korszerű kéziszerszámokat vásároltak. A gépműhelyben pedig forróvizes mosó, hatrészes szervizfal, autóvillamossági próbapad, korszerű öntanko- lós üzernanyagkút és nagy teljesítményű rakodógépek beszerzésével könnyítették a munkát. A foglalkoztatás érdekében a bértárolásoktól a női cipőfelsőrész készítésig, a kereskedelmi tevékenységen át több új módszerrel kísérleteztek. Tartalmában és formájában is megújult a nyíregyházi művészeti hetek rendezvénysorozata — ezt tapasztalhatta a telt házat alkotó közönség a Váci Mihály művelődési házban pénteken délután megtartott megnyitó ünnepségen. Első élményként kitűnő előadásban hallhattuk Beethoven: Egmont nyitányát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézetének zenekarától, Králik János karnagy vezényletével. A rendező szervek és a házigazda nevében az alkotóművészeket és a közönséget Csabai Lászióné, a városi tanács elnöke köszöntötte. Megyeszékhelyünk lélekszámúnak gyors emelkedésével, a városias létforma kialakulásával a művelődés iránt új igények alakultak ki. Erősödött a közönség érdeklődése, szélesedett a programok látogatottságának köre, főként a film- és az előadó- művészetekben. Több országos eseménynek ad otthont a város, például a népművészeti kiállításnak, a videó- szemlének, a karikatúra bi- ennálénak, az európai hírű művésztelepnek. Az amatőr csoportokban és a hivatásos műhelyekben egyaránt sokat tesznek, hogy a közönség rendszeresen művészeti élményhez juthasson. Ezekről adott számot az elnökasz- szony, majd megjegyezte: Nem véletlen, hogy a művészeti hetek ideje egybeesik a tavasszal. Ilyenkor a lélek nyitottabb, a rügyfakadás -a megújulást is jelenti, a reményt, hogy a sok szép és értékes élmény hatására kicsit jobbak, kicsit emberebbek leszünk. Ezt követően Vajda György művelődési miniszterhelyettes mondott megnyitó beszédet a művészeti hetek eseményei elé. Bessenyei Györgyöt. megyénk szülöttét és a A miniszterhelyettes és a megnyitó közönsége Szatmárcsekére megtérő Kölcseyt idézve kifejtette: — A vidék, amely elszármazott fiaival annyit adott már a nemzeti kultúra ügyének, hogy évszázadokra elegendő példát teremtett, most a régió műveltségének építésén fáradozik. Legújabbkori történelmünk rossz ízű jelzőket akasztott e tájra és lakóira, ám ez az országrész sohasem volt csak ilyen — s immár bizonyos: véglegesen megváltozott. Elemezte a megye megerősödő művészeti törekvéseit, a sóstói művésztelep, a nyírbátori zenei rendezvények, a Móricz Zsigmond Színház, a különféle alkotóműhelyek tevékenységét, illetve hatását, a „tiszteletet parancsoló előbbrejutás tényeit”. Idén először valamennyi művészeti főiskola hallgatói és növendékei bemutatkoznak Nyíregyházán a művészeti heteken. Erről külön szólt a miniszterhelyettes, hangsúlyozva, milyen fontos, hogy „az új nemzedék körülnézhessen az elődök formálta világban”, hallassa szavát, a holnap művészei és a közönség „szembesítése” minél gyakoribbá váljék. (A beszédet lapunk március 14-i számában közöljük.) Négy kiállítás nyílt tegnap Nyíregyházán, a képző- és az iparművészeti főiskolák hall- gatóinák munkáiból, kortárs művészek alkotásaiból és Máthé András fotóművész képeiből. A hónap további rendezvényeiből külön figyelmet érdemelnek a színház- és filmművészeti, a zeneművészeti főiskolák, az artistaképző és a balettintézet hallgatóinak és növendékéinek szereplései. Ma délután lesz Kosa Ferenc filmjének bemutatója a Béres-cseppek feltalálójáról. Emelkedő tranzitszállítások Külkereskedelem a síneken XLIV. évfolyam, 56. szám Alt A: 2,20 FORINT 1987. március ?., szombat Megnyitották a művészeti heteket
