Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-05 / 54. szám
1987. március 5. Kel et-Magyarország 3 Virágzó aimafaág, avagy... De kinek jutott eszébe, hogy a közgyűlést e nem mindennapi látvánnyal megajándékozza? A kertészek voltak azok. Gondolták, megtisztelik az elnöklő asztalt borító vörös drapériát. Mint a jövő ígéretét, odacsempészik a télbe a tavaszt. Jól tették. Félezer ember látta, lesz majd gyümölcs a fán. Elstirangú sertéstenyésztők Február vége van. Napkoron a Kossuth Tsz-ben a közgyűlés vezetőséget választ. Ettől persze több a napirend. Előbb egy beszámoló hangzik el a gazdálkodásról. Jó év volt a tavalyi. Az aszály ellenére a búza, a rozs több termést adott a tervezettől, a kukorica hozama szinten volt, Az állattenyésztőket viszont nagyon dicsérték. Az 1985. évihez viszonyítva lényegesen javult a törzstenyésztői- szaporodásbiológiai munka, csökkent a borjúelhullás és a tehenészek majdnem 100 ezer literrel több tejet fejtek. A sertéstenyésztők munkáját rangsorolja, hogy a törzstenyészet elsőrangú, az állattenyésztők nemzetközi kiállításán a bemutatott tenyészkanok elsők lettek. Pereg a szó és besüt a Nap az ablakon. Itt az ebédlőben figyelemtől éber a csend, kint metszésre várnak az almafák. Éppen erről van szó. Az új érdekeltségi rendszerben nagy hasznot hajtott a gyümölcstermesztés. Felvillan egy tavaly őszi kép, amikor Szegödy János Választás Napkoron Jó termés jóslata Vonzza a tekintetet a befőttesüveg. teg a fehér virág. Gáva János főagro- Háromliteres és benne egy csokor nómus ebből olyan jövendőt mond, almafaág. Az ágakon fürtökben renge- hogy idén is jó lesz az almatermés. elnökkel jártuk a határt. Akkor az elnök -elmondta, negyedszázada már, hogy a termelőszövetkezetben van, de ami volt az előző szombaton és vasárnapon, olyat még nem látott. Napkor az almáskertekbe ment. Így szó szerint. Almát szedett a község apra- ja-nagyja. Az ezer, meg ezer ember kint a határban akkora port vert fel, hogy a jelenséget a napkori obszervatóriumban is észlelték és kérdezték, mi van? Munka van!-Munka volt, dologidő. Szorgos nép a napkori, és ha az érdekei úgy diktálják, nemcsak nagy port ver, de hegyeket mozgat. Hegyhordó energiát vittek a háztáji termelésbe is, amit bizonyít az ágazat 68 millió forintos árbevétele. Elképzelni is nehéz, mennyi kézi munkára volt szükség ahhoz, hogy az említett milliók ösz- szegyűljenek. Idézem a gépkocsivezetőt, akinek dohánya volt és így beszélt. A dohánnyal sok a munka, melegágyrakás, magvetés, gyom- lálás, ültetés. Tavaly szárazság volt, és a palántázáshoz hordani kellett a vizet. Aztán kapálás, kacsolás, törés. Ne irigyelje senki a pénzt attól, aki a háztájiban dohánynyal foglalkozik. Beiratkozások előtt Csökken a kisiskolások serege Közeledik az óvodai, iskolai beiratkozások ideje. Pataki Józseftől, a megyei tanács művelődési osztályának vezetőjétől kértünk tájékoztatást, milyenek megyénkben az oktatás-nevelés feltételei. Szabolcs-Szatmár megyében mintegy 30 ezer óvodáskorú gyerek van, és 88 százalékuk jár óvodába. A 'Hes társadalmi összefogás .. ..dményeképpen megyénkben 15 év alatt 14 ezerrel nőtt az óvodai helyek száma. Sajnos az óvodák közel fele régi épületben van, s felújításuk, modernizálásuk a helyi tanácsoktól további erőfeszítéseket igényel. Évről évre felkészültebb óvónők vigyázzák gyermekeinket, és a szabolcsi óvónők csupán néhány százaléka szakképzetlen. Megyénkben jobb az egy óvónőre jutó gyermeklétszám az országos átlagénál, hiszen nálunk 13. gyermek jut egy óvónőre az országos 17 helyett. Külön gonddal foglalkoznak az iskolába kerülő gyermekekkel, 99 százalékuk iskolai felkészítésben vesz részt. Az idén egyébként 87- tel nő az óvodai férőhelyek számé. Csökken megyénkben az általános iskolások serege, a csökkenés mértéke már-már ijesztő. Míg 1960-ban 104 ezer általánoskorú gyermek volt megyénkben, most csak 83 ezer. Sajnos, a legtöbb iskolában még mindig zsúfoltság van. Annak ellenére, hogy 25 év alatt több mint ezerrel nőtt a tantermek száma. Váltakozó tanítás az iskolák 6,8 százalékában van. Az alsó tagozatosok 80, a felső tagozatosok 30 százaléka napközis. Egyre kevesebb a szakképzetlen pedagógus. Az idén 41-gyel lesz több tanterem, mint tavaly. Középfokú oktatási intézményekbe 21 400 tanuló jár, főleg a szakközépiskolások száma növekedett. Négyszer annyian járnak szakképesítést adó iskolába, mint 1960- ban. Megyénk középfokú oktatási intézményei évente mintegy hétezer új tanulót tudnak befogadni, a jelentkezők 80—85 százalékát. Több vidéki gimnáziumba jóval kevesebben jelentkeznek, mint amennyi a férőhelyek száma. Divatos viszont a kereskedelmi szakközépiskola, ahová háromszor, négyszer annyian jelentkeznek, mint amennyit fogadni tudnak. Az óvónőképző szakközépiskolába még ettől is többen szeretnének bejutni. Az idén az új egészségügyi szakközépiskola tizenkét tanteremmel nyitja meg kapuit, Nyírbátorban pedig nyolctantermes szakmunkásképzővel bővül a középfokú intézményrendŰj érdekeltségi rend Említette a beszámoló a traktorosok munkáját, a szerelők tevékenységét. Megtakarítottak 2 millió forint költséget. A miként taglalása onnan az emelvényről türelemrabló beszéd lett volna, de később, a közgyűlés után szóba került. A gépüzemeltetés tavaly vállalkozói formában, új érdekeltségi rendben történt. Traktorosok, szerelők eleinte nem nagyon akarták, de miután belekóstoltak, nagy lett az étvágy. Ez nekem tetszik, ez kedvemre való — mondták többen is. Persze hogy tetszik, ha több lett a pénz. És hogy mit nyert a tsz? A korábbi rendszerben megesett — említi az ágazatvezető —, hogy a traktoros kiindult a munkába, de félútról visszatért. Rossz a bal hátsó index, javítsák ki. Megtehette volna a traktoros is, de nem tette, nem fűződött hozzá semmi érdeke. Az új rendben megszűnt az ilyen és ehhez hasonló kényelmeskedés, lazsálás, hiszen zsebre megy a játék ... Miként jött össze az elmúlt évi gazdálkodás 15 millió forintos nyeresége, arról átfogó képet adott a tömör, de minden lényeges dologra utaló beszámoló. Nem volt hosszú a tervismertető sem, és a küldöttgyűlés megszavazta, hogy idén többet termelnek és a nyereséget másfél millióval növelik. A korábbiakban már gyorsabban peregtek az események. A tagság szavazott. Egy percig sem volt kétséges, hogy ki lesz az elnök, kik a vezetőség tagjai és kik a tisztségviselők. Amikor megkérdeztem két embert, hogy kire szavaznak, úgy néztek rám, mint valami csodára. Aztán jóindulatú türelemmel okítottak. Ha egy vezetőség bevált, akkor mire lenne jó a ficánkolás. Napkoron, egyenesben Való igaz. A napkori gazdálkodás egyenesben van. Ott is volt mindig, annak ellenére, hogy olykor adódtak gondok is. Szegődy János tehát újra, ismét bizalmat kapott. És hányszor már, életében. Nem kérdezem, mert tudom, 1961-től van a dolgok sűrűjében. Előbb főkönyvelő, aztán elnök lett. Azt is tudom, hogy nem tősgyökeres napkori. A szomszédos településről járt át és jár át munkahelyére. Az utcát is ismerem, amelyen dolgára igyekezve az elnök nap mint nap közlekedik. Szóval azt az utcát 26 éve kis rossz szalmatetős házak szegélyezték. Hová lettek? Magyarázza a gépkocsivezető, kik lakják a szebbnél szebb, nagyobbnál is nagyobb házakat. Sok a név, nem tudom megjegyezni. Traktoros, tehenész, kerti munkás. Micsoda házakat emelnek! Van erő. Délig tartott a közgyűlés, délután a napkoriak almafát metszenek. Az elnök is siet haza, van dolga neki is elég. Seres Ernő A nagy súlyú híxókat igénylik Svábhús GT Várhatóan a jövő hónapban beindul egy közel ötven embert foglalkoztató sertés- feldolgozó üzem Mérken. Három tsz fogott össze — a nagyecsedi, mérki és vállaji —, hogy üzletet csináljanak a híres vállaji sváb sonkából, szalonnából, kolbászból. Létrehozták a Svábhús Gazdasági Társulást, amelynek gesztora a nagyecsedi Rákóczi Termelőszövetkezet. Érdekesség: ez az üzem a nagy súlyú, 160—180 kilóra hizlalt disznókat igényli. A tervek szerint évente 10 ezer mázsa feldolgozott sertéshúst bocsátanak ki. A vállalkozás azzal együtt, hogy bővíti a szakboltok, ABC-k választékát, hozzájárul a megye ellátásának javításához. Az alapanyag több mint felét, a gesztorszövetkezet adja majd. HÄROM ÉVFOLYAMON 233 növénytermesztő gépész szakmunkást képeznek Bak- talórántházán. A megyei beiskolázású intézetben a szántóföldi növényápoló gépek javítását, szervizelését, karbantartását sajátítják cl a fiatalok. Felnőttképzéssel is foglalkoznak. Tiszalökön, Nagyecsedcn, Ro- zsályon és Pátrohán szerveztek ívhegesztő, traktorvezető, magtisztító-gépkezelő ágazatokban üzemi tanfolyamokat. Képünk: Orosz György üzemmérnök az IHR vetőgépről tart ismertetőt a szakmunkástanulók egy csoportjának, (elek) Beregi kristály N övelik a tőkés exportot tenek. A beregi gyárból feb- az üvegipari művek ben az évben 10 millió forin- vásárosnaményi gyá- tot meghaladó kristálytermé- rában. Az ólomkristály tér- két értékesítenek valutáért, mékekből amerikai és NSZKbcli megrendelést is -kielégí- (Elek Emil felvételei) ,Magyarország az én hazám..." Diákvetélkedő Magyarország az én hazám, — ezzel a címmel rendeznek országismereti vetélkedőt március 7-én Nyíregyházán, a 107-es számú ipari szakmunkásképző intézetben. A hároméves vetélkedősorozat célja hazánk megismerése. Az 1986 87-es tanévben a játék középpontjában Dunántúl áll: földrajza, történelme, kiemelkedő építészeti és nép- művészeti emlékei, jeles költői, írói, művészei stb. A nyíregyházi területi vetélkedőn Szolnok megye, Hajdú- Bihar megye és Szabolcs- Szatmár megye szakmunkás- képző intézeteiből vesznek részt tanulók, (m. e.) Plakátíonalista ■m‘7' érem, hogy a címben elkövetett nyelvficamért senki Ma ne vessen rám követ, ígérem, hogy mindent meg- magyarizálok, azaz megmagyarázok.-MM. Tele vagyon a város plakáttal. Vastag, szép, kövér betűk hirdetik, hogy ekkor és akkor, itt és itt, potom negyven vagy félszáz forintért műsort ad a SZÉKESFŐVÁROS (csupa nagybetűkkel) és az ország (csupa kicsikéi) egyik a szilveszteri műsorban is közreműködő (vigyázat! Csupa naggyal!) HUMO- RALISTÁJA. Plakátíonalista ösztönökkel megáldottan utánanéztem, hogy az istenke csodája lehet ez a humo- ralista. Gondoltam, hogy a nyomdász tévedett, és humorlista (magyarán tréfaleltár) helyett itt humo- ralistát, de ez nem volt valószínű. Nyomozni kezdtem, és eljutottam egész az Űj Magyar Lexikon G—J-s kötetéig, ahol is elolvashattam: a humor (latinból) derült kedély, jókedv... esztétikailag a tréfa mögött is megőrzi komolyságát... Ezek szerint tehát műfaj, nem is rangtalan, hiszen nagy íróink közül is számos művelője akadt. Ok, amikor ilyent írtak, akkor „HUMORISTÁK” (csupa nagybetűkkel voltak). Ezt vállalták is, akár listát is készíthetnék róluk. A humoralista viszont valami más. Gyanús, mert nem egészen humor, mert tudomá- nyosítja a nevetést, mert nagyon kövérek a plakát betűi, olyanok, hogy csak becsábítani akarják a (tisztes? tudására és műveltségére igazából büszke érdeklődőt...). A humoristából tehát a plakátokon humoralista lett. Lelke és nevetése rajta, de ilyen alapon én az alkalmatlanilista különböző javaslatokat teszek. Ha mondjuk jobb újságírónak érzem magam a társaimnál, akkor egy lehetséges plakátra azt íratom majd, hogy X. Y. zsurnagiligista, mert ez ugyebár rangosabb. Félszázért és negyvenért is. Másik javaslatom: az agrármérnök legyen ezentúl agrárnio- nalista. a kőművefalionalista, a cipész bőripari- cilista. Eddig jutottam az elmélkedéseimben, amikor találkoztam egy, az agydaganatokban jártas, azokat nemzetközi rangon műtő sebész ismerősömmel. Eddig agysebész volt, egyetemi tanár, tanszékvezető, no meg minden. Én, a naprakész plakátíonalista vittem neki ajándékba egy csomag új névjegyet. Olyan mait, mint a plakát. Az állt rajta, ez meg ez, ilyen és ilyen tanár, sebész, agysebész, azaz tumo- ralista. ■m r em folytatom. A temető sarkából diktálom ezt a 111 jegyzetet. Szomorú, mert a tanár úr az új névje- / y gyébe belehalt. És nem volt a közelben humoralis- ■*- * ta, aki megoperálja. Bartha Gábor __________________________ zsurnagillsta
