Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-30 / 75. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. március 30. KÉT PREMIER VOLT A HÉT VÉGÉN a Móricz Zsigmond Színházban, pénteken a Stúdióban, szombaton pedig a nagyszínpadon, ahol Sardou-Moreau: Szókimondó asszonyság című vígjátékát mutatták be. Az eléggé közismert történet Napóleon korában játszódik, főszereplője a cserfes asszonyság megjelenik a színpadon Napóleon és a kor egy másik jellegzetes figurája, Fouche rendőrminiszter. A vígjáték rendezője Salamon Suba László, a címszereplő Pap Éva, a főbb szerepeket Szigeti András, Bárány Frigyes, Földi László, Csikós Sándor és Simor Ottó alakítja. (Jávor László felvétele) Tizenegy autóbuszjáraton 2x4 forint a viteldíj — Az ismertető jel: piros szám Figyelem, ' sza kaszhatár! A hét végén, április negyedikén megváltozik Nyíregyhaza autóbuszközlekedési rendje — mint már' lapunkban is közöltük, több járat útvonala módosul. Változás lesz más dolgokban is — mint például a menetdíjak! A megváltozott útvonalak, illetve a most induló új járat (13-as számú) indokolttá, sőt: kötelezővé tették a Volán vállalat számára, hogy egyes járatokon új menetdíjakat vezessen be, illetve Nyíregyházán — de régen is hallottuk e kifejezést! — szakasz- határokat állapítson meg. A Közlekedési Minisztérium rendelete szerint azok az új járatok, melyek útvonalának hossza meghaladja az 5 kilométert, illetve melyek átszállást pótolnak, kétszeres viteldíjjal közlekedtethetők. Az új autóbuszmenetrend mától kapható a Volán vállalat Jókai téri pályaudvarán. illetve minden szolgálati helyen, ára 10 forint. Az autóbuszállomáson egyébként láthatók azok a kis térképek, melyekről megtudhatják az utazók, milyen változások lesznek április 4-től, a Petőfi téri pályaudvar avatásától a buszközlekedésben. Az áprilisi bérleteket április 7-ig még meg lehet váltani a régi buszállomáson is, és bérletárusítás van a jósavárosi és a Vöröshadsereg úti takarékszövetkezeti irodákban is. Gólyák J önnek, jövögetnek — mármint a gólyák. Igaz, nem csapatostul. Ott álldogálnak a Fehér-szik partján, kicsit furcsállva az időt. nézegetnek a buji oszlopok tetején. Egyelőre alig vannak még tucatnyian a megyében, ők az előfutárok. A legelsők egyike akkor érkezett még Tisza- vasváriba, amikor jég födte a vizeket. Nincsen tehát vita, a gólya biztos jele annak, hogy nincs tévedésről szó, ez már az igazi tavasz. Nem múlik év, hogy ne köszöntsük őket, az elsőket, a hazatérőket. Mondjuk magyar madárnak, hiszen nagyon régen érezzük úgy: aki itt rakja a fészkét, itt költi fiókáját, az nálunk van itthon. Szeretjük ragaszkodását, látványa szívet derít, a gólya még olyan hírbe is keveredett, hogy gyermekhozó, vagyis életet jelképező. Nos, jönnek, szépen, lassan,egyelőre a magánosok. Aztán a többi. Védjük, ó'Tjuk, szeressük őket. Nemcsak, mert jó hírt, tavaszt hozók, hanem, mert becsületre érdemes az, aki házainkon rak otthont, és itt indítja útnak utódját, (b) EGY ÉVE, HOGY SOROZATOT INDÍTOTTUNK A VÁSÁRLÖK JOGAINAK MEGISMERTETÉSÉRE. A LEGFONTOSABB TUDNIVALÓKRÓL SZÓ VOLT, MOST AZOKRÓL SZÓLUNK, AKIK A HIVATÁSOS ELLENÖRÖKKEL EGYÜTT VÉDIK ÉRDEKEINKET. ÓK a társadalmi ellenünk Harminc évvel ezelőtt hozták létre a társadalmi ellenőrzés intézményét. A munkájukat szabályozó rendelet többek között kimondja, hogy a fogyasztói (érdekvédelemmel összefüggő társadalmi ellenőrzést a szakszervezetek és a tanácsi szervek által megbízott — büntetlen előéletű közmegbecsülésben allo — személy láthatja el. A társadalmi ellenőröket fényképes igazolvánnyal látják el, amelyet külön kérés nélkül is kötelesek az üzlet vezetőjének vagy helyettesének bemutatni. A társadalmi ellenőrzés kiterjed az állami, szövetkezeti és a magánkereskedelemre függetlenül a bolt szakmai jellegétől, legyen az bolti kiskereskedelmi. vagy vendéglátóipari egység. A kereskedelmi társadalmi ellenőrök vizsgálják az áruválasztékot, az osztályos áruk osztály- basorolásának megfelelő árusítást, az árak helyességét, a mérés, számolás pontosságát, az eladók vásárlókkal szembeni magatartását, a vásárlók könyvének kezelését. a panaszügyek intézését, az egészségügyi előírások betartását. a csomagolást, a mérőeszközök használatát stb. Gyakorlatilag minden olyan kérdést, ami valamilyen formában a fogyasztói érdekvédelemmel összefüggésben áll. A társadalmi ellenőrnek joga betekinteni az adott bolt áruforgalmával kapcsolatos iratokba (árusítások, számlák, szállító- levelek). beléphet a bolt dolgozóinak kíséretében az üzlethez tartozó raktárba, előkészítő helyiségbe. konyhába. Ha az ellenőrzés során súlyos szabálytalanságot állapítottak meg. jegyzőkönyvet kell felvenni és a bejegyzéssel tbvábbitani a megbízóhoz. Az ellenőrzést gyakorló társadalmi ellenőrök bármilyen hivatalban, intézményben, üzemben, vállalatnál szervezhetők, ahol azt a területileg irányító szakszervezeti szerv indokoltnak tartja. Éppen ezért fontos, hogy különféle helyeken müködö társadalmi ellenőrök munkáját az arra hivatott szervek (például szakmaközi bizottságok) összehangolják. Ezzel hozzájárulnak a folyamatos, átfogó, tervszerű ellenőrzéshez. Egy vetélkedő után Mikszáth-kincsek Sörényinéi Sörényi István versenyszereplését videón látom. Vágja a válaszokat. „Nagy dumája van!” — mormogja valaki mögöttem irigykedve. A fiatalemberrel a népte- len tanári szobában beszélgetünk. — Anyám óvónő volt és gyakran mesélt — mondja a szimpatikus, szemüveges fiú. — Számos meselemezt is meghallgattam. Később sokat olvastam. A könyveket ma is szívesen forgatom. Egy idő után kíváncsi lettem rá, amit olvasok, milyen szerkezetű mondatok, és azokat hogyan alkották meg? Innen a nyelvtan iránti érdeklődésem. (Március 27—28-án a nyíregyházi 107. számú szakközépiskolában és szakmunkás- képző intézetben szakmunkástanulók számára magyar irodalomból, nyelvtanból és nyelvhelyességből országos versenyt rendeztek. A nyelvtani versengésben Sörényi István, a nyíregyházi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet harmadéves tanulója — felkészítő tanára Papik Péterné — 5, lett.) — Milyen mondatokat szeretsz olvasni? — kérdezem. — Nem szeretem a túl száraz, nyakatekert mondatokat. A gördülékeny, világos fogalmazást kedvelem, meg a régies nyelvezetet. — Hogyan érzed, mit kaptál a szépirodalomtól? — A legnagyobb kedvvel Jókai és Mikszáth regényeit olvasom. Ügy érzem, ők azt sugallják: a legnehezebb, legkilátástalanabb helyzetekben se törjünk le, adjuk fel. A Mikszáth könyvei kincset és reményt adnak. Mély emberi érzelmeket merítettem belőlük. Minden regénnyel új világ tárul elém. Kellemes hallani e szavakat, mert manapság gyakori a sirám a humán kultúra devalválódásáról, a szépirodalomolvasók számának csökkenéséről, az érzelmi életünk sivárságáról ... E gondok közepette a 107-es intézetben lezajlott versenyben biztató jelre, mondhatni sivatagi oázisra leltünk. Asztalos, lakatos, vadász, felszolgáló és még ki tudja milyen szakmát tanuló fiatalok tanúbizonyságát adták: a ma embereire, fiataljaira is hatnak a szép és értelmes szavak, a szárnyaló gondolatok, a mély érzelmek. Mindez reményt keltő, még akkor is, ha tudjuk: e fiatalok a tudásukkal nem az átlagot képviselik. — A ma élő írókkal hogy vagy? — kérdezem Istvántól. — Jó. néhány író stílusával nem vagyok kibékülve — folytatja Sörényi István. — De azért a műveik közül egyet-kettőt elolvasok, főként a mások által ajánlottakat. Szerintem a napjainkban megjelent regények jó részében túlteng a szleng és túlzottan nagy szerep jut bennük a nemiségnek. István szeretne leérettségizni, majd a vendéglátóipari főiskolán tanulni. Cselényi György Tulajdon, vagy tartós használat? Amióta végétért az országgyűlés tavaszi ülésszaka, sokan kérdezik -a városi tanács műszaki osztályától és szerkesztőségünktől is: az új törvény alapján most már tulajdonba adják-e a telkeket, vagy marad a tartós használat? A kérdést Kovc.cs Istvánhoz. ,a műszaki osztály vezetőjéhez továbbítottuk. Elmondta, hogy az országgyűlés által jóváhagyott új földtörvény 1987. szeptember 1- én lép hatályba, tehát addig nem adhatják tulajdoniba a telkeket. . A törvények elfogadása és hatályba lépése között utasítások .jelennek meg, amelyek részletes útmutatásokat adnak a végrehajtásról, de amiért .nem lehet még a tartós használatot tulajdonjogra felcserélni, azt az is indokolja. hogy a hitelfeltételek és az ezzel kapcsolatos pénzügyi előírások is a tartós használathoz kötődnek, s míg ezen nem változtatnak, az új törvény alkalmazására nincs lehetőség. Az építkezni szándékozóknak most két lehetőségük van. Az egyik, hogy a telket. tartós használatba veszik és amikor hatályba lép az új törvény, akkor minden bizonnyal élnek a lehetőséggel, s a tartós használatot tulajdonjogra cserélik. (Hogv milyen körülmények és feltételek között, arról még ma korai beszélni.) A másik lehetőség: aki nem kívánja most tartós használatba venni a területet, annak szeptember közepéig a tanács fenntartja a korábban kiválasztott területet. s ekkor lehetőség lesz megvásárolni azt. Természetesen nem a most megállapított áron. Ezért aztán Nyíregyházán április 4-től összesen 11 olyan autóbuszjárat lesz, melyeken kétszer négy forintot kell fizetni, ha végigutazza az utas az egész útvonalat, illetve annak jelentős részét. Két menetjegyet kell tehát Ivukasz- tani ezután az 1, 2, 13, 14, 17 számú buszokon, illetve a Kisteleki bokorba, Oláhrétre járó buszon. Már ez idáig is dupla tarifájú volt, s az is manad a 4, 10, 15 (ez M—15 jelzéssel járt eddig), a 23 és a 24 számú járat. Az indok: eddig a Jókai térre futottak be ezek a buszok, most átszelik az egész várost, tehát lényegében átszállást pótolnák azzal, hogy csaknem a MÁV-állomásig viszik utasaikat. A bérletek ár,a nem változik! A dupla tarifájú buszokat arról lehet majd felismerni, hogy a járatszámok pirosak lesznek mindegyiken, és kiírják rajtuk, hol a szakaszhatár. Ha a szakaszhatáron innen. illetve éppen otl száll le az utas, akikor elegendő egy jegyet lyukasztania, ha továbbmegy. akkor viszont kettőre lesz szükség. Jubiláló, munkáskórus Tízéves a Nyírség Konzervipari Vállalat munkáskórusa. A jubileum alkalmából Nyíregyházán, a Szakszervezetek Hazában adtak koncertet március 28-án. szombaton este. .Jelenleg 34 tagú az együttes, melyet az eltelt egy, évtized alatt a közös éneklés öröme tartott össze. Rendszeresen szerepeltek ez idő alatt a vállalati, megyei és városi rendezvényeken, ott vannak évről évre Záhonyban a munkáskórusok megyei seregszemléjén, ahol kétszer nyertek ezüst diplomát. Egyszer jártak külföldön, tavaly Csehszlovákiában. A munkáskórus jubileuma alkalmából a koncertet megelőzően vállalati megemlékezést tartottak, ahol köszöntötték az énekkar jelenlegi és volt tagjait. Emléklappal kedveskedtek azoknak a régi kórustagoknak, akik mái nem dolgoznak a konzervgyárban. Ennek a munkáskórusnak Pillanatkép a szombati koncertről, (fz) a létezése és szépivú fejlődése a példa, hogy lehet műkedvelő közösségeket szervezni olyan érdeklődőkből is, akik azelőtt nemigen foglalkoztak behatóbban művészetekkel. Ennek a kórusnak a tagjai között vannak kétkezi fizikai munkások, akik minimális kottaismerettel kezdtek énekelni, és most már Verdi- operákból is adnak elő. Repertoárjuk igen széles a népdaltól a munkásmozgalmi dalokig, és ha kell, latinul, vagy szlovákul is megszólaltatják a műveket, örvendetes, hogy a vállalati vezetés fontosnak tartja az üzemi művelődésnek ezt a formáját, és a kórus fellépéseire, utaztatására, ruhákra évente átlagosan 80—100 ezer forintot fordítanak. Külön említési érdemel a kórus összetartásáért a fáradhatatlan Gebri József karnagy. aki számos, egyéb zenei működése mellett ezt is szívügyének tekinti. Szoros kapcsolatot tart fenn az együttes több kórussal. A legközelebbi barátságban a záhonyiakkal, és rajtuk keresztül a csehszlovák Rastis- lav munkáskórussal állnak, de szívesen látott vendégei a mátészalkai Dalos tavasznak is. Figyelemmel kísérik az élelmiszeripari szakmunkás- képző intézet kórusának működését, hiszen az utánpótlás javarészt ebből- az énekkarból kerül a konzervgyári munkáskórusba, (be.) Példa K ávéval kínál beszélgetés közben a dombrádi tanácselnök. Nyúlok a csésze után, .automatikusan megáll a kezem, majd irányt változtat: a zsebem felé. „Nagyon zavarná, ha rágyújtanék a kávé mellé?’’ — kérdem, hiszen így kívánja az udvariasság. Ha már magam nem tudok szabadulni ettől az átkos szenvedélytől 'bár erősen fontolgatom!), legalább másra ne kényszerítsem a füstöt, ha őt az zavarja .. . Az elnök előzékenyen elém tol egy csillogóan tiszta hamuzót. s közben tapintatosan megjegyzi: náluk már két esztendeje megvalósult a füstmentes tanácsháza .. . Megáll a kezem, s újra a kávéscsészét fogom meg. „Nem gyújtok rá — mondom —. ha itt ilyen szép kezdeményezésnek lehetek tanúja, hiszen miért pont én füstölném teli az elnöki szobát.. ” Ő szabadkozva folytatja: csak gyújtsak rá nyugodtan, c szabály a vendégekre nem vonatkozik. Én azonban erős maradok ... Az elnök aztán elmeséli: ő maga is dohányos volt akkoriban, fél évig bírta a szabályt, miszerint csak a h.ivatalse- gédi helyiségben lehet rágyújtani, ha már valaki végképp nem bírja. Aztán döntött: abbahagyta, s másfél év óta nem szívja. „Legalább én mutassak példát — dörmögi—, ha ■már a kollégáim jó része kijárogat azóta is cigarettázni .. A nagyközség tisztaságáról. rendjéről folyt a szó, s beszéltünk azokról is, akik nem teszik rendbe időben a házuk elejét. Őket megbírságoljuk — mondja az elnök —, s ez rendszerint hatásos. De — teszi hozzá — van más eszköz is. A tanácsi dolgozók portája legyen mindig legelőbb rendben, hogy utána nyugodt lélekkel szólhassanak azokra, akik ezt nem teszik! Kifelé jövet mondom neki: nincs tábla a tanácsházon! De azt látom: frissen festve-vakolva sárgállik az épület, jó ránézni tisztaságára. „Űirazomán- coztatni küldtük a táblát — nevet az elnök —, mert már megkopott. Ha azt kívánjuk a község lakóitól, hogy ők is mutatós, rendezett portákon éljenek, hát ne legyen egy roskatag, időverte tanácsházunk. Rendbe szedtük!” Ugye, nem kell ehhez kommentár?! (tarnavölgyi) Változás szeptember 1-től
