Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-28 / 74. szám
1987. március 28. Kelet-Magyarország 3 A szomszéd portája Nem ritka az olyan olvasói levél, amely a KM.-ben megjeleni cikkre reagál. Ifjú Jászai József nyírszőlősi lakos az új földtörvényhez kapcsolódó írásban (egy hete jelent meg) lelt arra a mondatra, miszerint az új törvény kimondja: földet műveletlenül hagyni nem szabad. Olvasónk levelében azt írja: szomszédságában kilenc éve van műveletlenül egy 520 négyszögöles belterület. /I porta legutóbbi tulajdonosa elhalt. Amíg élt az idős, magatehetetlen ember, Jászaiék segítették, gyámolították ahogy tudták. Később, mert a lakóház, amely a telken állt. megroggyant, az oda játszani járó gyermekekre életveszélyessé vált, Jászai József bontási engedélyt kért. A tanács a ház lebontását megengedte. Nem adott engedélyt viszont a föld megművelésére. hiszen a területnek örököse van. az ingatlan nem állami tulajdon. A föld gazos, tele van her- nyós fákkal, a gyommagvak, a hernyók a környezetet fertőzik. Levélírónk már arra gondolt, hogy beáll a területre, felszántja és beveti, rendbeszedi a kertet. De mi lesz akkor, ha az örökös, vagy örökösök, ha hírét veszik a rendcsinálásnak. megjelennek és kijelentik, le is út, fel is út, ez a föld a miénk. Ez utóbbi- bizony könnyen előfordulhat. Az ilyen, vagy ehhez hasonló kellemetlenséget elkerülendő ifjú Jászai József azt kéri. járjunk közbe, hogy a föld megművelésének jogát megkaphassa. Az új földtörvény — amelyet az országgyűlés tavaszi ülésszakán elfogadott — gyakorlati végrehajtásában a föld megművelését a korábbiaktól szigorúbban írja elő. A tulajdonjogot azonban ez nem másítja. Jászai József csak akkor művelheti a szomszéd telket, ha a tulajdonossal (örökössel) megegyezik. És mert megyénkben, főleg a szatmári, beregi részeken sok az olyan telek, porta, amely látszatra gazdátlan (olyan is van, amit a szomszédok jóhiszeműen művelnek) többek figyelmébe ajánljuk, földhasználatra a mindenkori tulajdonostól lehet csak jogot szerezni. A hatóság ezen nem változtathat. A hatóság dolga az. hogy a földvédelemnek, a földművelés írott és törvénybe iktatott szabályainak érvényt szerezzen, (s.) O lajbarna szemek, szelíd, megfontolt beszéd és erő. Bár ez a jellemzés bizonyára az ötvenes évek munkásportréjához hasonlít, ezúttal mégsem mondhatok mást. Ilyen benyomások maradtak bennem a 33 éves Debreceni Jánosról, a nyírteleki AGROCÉP szakemberéről. Arra voltam kíváncsi, meg- érte-e neki két szakmát szerezni, vagyis az eredetileg tanult esztergályos mesterségen túl hasznos dolog volt-e később elsajátítania a vas- és fémszerkezeti lakatos munka csínját-bínját? — Mindenképpen jobban járok a két szakmával. Ha csak az anyagiakat vesszük, most az órabérem 30 forint. De ha csak esztergályos volnék, valószínűleg két-három, esetleg négy forinttal is kevesebbet kapnék. Ezenkívül így jobban átlátom a gyártási folyamat egészét. Amikor például esztergálok egy alkatrészt. tudom előre, hova fogják beépíteni a lakatosok, Fóliázógéppel csomagolják a tőkés exportra szállított vitális glutint a Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri gyárában. (Elek Emil (elvétele) A TAVASZ MAJD MEGMONDJA Mintát nyestek a búzaföldből Jóslásba az ember nem bocsátkozik. Lengyel György, a csengeri Lenin Termelőszövetkezet elnöke sem teszi. Kint járt, látta a határt, rossz a véleménye, de hogy valójában mit vitt el a tél, azt majd megmondja a tavasz. A tavasz késik. A levegő hideg, a talaj vizenyős, a búza alig szálas, sárgás, gyenge és csene- vész. Jó lenne már biztosat tudni. Elhangzik: az agronó- musok valami szokatlant cselekedtek. — Kinyestek a búzaföldből néhány mintát. Ügy, mint a gyeptéglát szokták. Most ott vannak — nem a szoba melegén — szélárnyékban, napos részen, hadd mutassák, mit bírt ki a vetés. Így gyorsabb, könnyebb lesz a kár megállapítása. Türelem persze ehhez is kell. Lesz elég erő, akarat? Néhány nap múlva tehát a 900 hektár őszi kalászosról tisztább lesz a kép. Eldől, mit érdemes megtartani, vagy felülvetéssel hasznosítani, esetleg kiszántani. Addig is, van-e munka, tudnak-e a határban dolgozni? — A fejtrágyázást befejeztük. Ehhez volt elég nitrogén. Végezhetnénk a gyep fejtrágyázását, de a műtrágya már elfogyott. Nincs szállítás, hiány van nitrogénből. Ígéretet kaptunk, néhány nap múlva küldik az árut. — Sok kell? — Nagyon sok kell. Ezer hektár a gyepterületünk. És mert nagy az állatállomány, szükségünk van a jó legelőre, szálas takarmányra. A fejtrágyázást nem hagyhatjuk ki. — Lesz elég gép a gyors ■ kiszóráshoz? — Az nem gond, gép van, másrészt addig mennek majd az emberek, amíg nem végeznek a munkával. A tavasz késése, úgy mondják, három hét. A korábbi évekéhez képest ennyire vagyunk lemaradva az évszakra esedékes munkavégzésben, talaj-előkészítésben, szántásban, vetésben. Lesz-e elég erő és akarat ezt a hátrányt megszüntetni? Lengyel György — mi mást is tehetne — bizakodó. — Jobb időben, máskor a zabot már elvetettük. A cukorrépa talaját is előkészítettük, sőt szórtuk a magot. Most várunk. A gépekkel nem lesz baj. Előkészítve, kijavítva, minden az indulásra vár. Ha most időben tavaszodik, nem lett volna semmi gondunk annál is inkább, mert a téli gépjavítás is zavartalanul történt. Nem volt alkatrészvagy anyaghiány. Kihasználni minden percet — A meteorológia már jó időt ígér. Lesz néhány nap munkára alkalmas derült, meleg idő. Ezt viszont nagyon ki kell használni. Számoltak a vasárnapi, ünnepi munkával? — Ez nálunk nem újság. Itt ha a feladat megkívánja, akkor nincs ünnep- és vasárnap. A mi határunk jellegzetes perctalaj. Rövid idő alatt és gyorsan kell dolgozni, ha eredményt akarunk. Lesz itt munka, csak ne essen az eső. Az is elhangzott, miből mennyit kell majd vetni. A cukorrépa 200 hektár lesz és minden más attól is függ, hogy mennyi lesz a kipusztult őszi kalászos. Az eredetileg tervezett 700 hektár kukorica területe nő, több lesz a napraforgó is, ha kimegy a búza. Egyszóval lesz munka bőven, amíg a 2100 hektár szántót rendbe rakják. És akkor még van a gyümölcsös. Talán a jövő héten... A metszésben nincs lemaradás. 340 hektár a közös alma. Csökkentette a télialma- termesztés gondját a vállalkozói termesztés. A termőterület több mint felét úgynevezett negyedes érdekeltségben a tagok vállalták fel. Érdekük, hogy időben metszenek, szüretnél a családtagok bevonásával gyorsan, minőségi almát szedjenek. Hogy a fák rügyei miként vészelték át a telet, és a márciusi fagyos napokat, erre szintén nehéz most választ adni. Jó termésben azért reménykedhetünk. Tavaly nagyon sok almánk termett, 1400 tonna. Ennyit most is szeretnénk. Az ember már türelmetlen. Mindenki szeretné, ha ezernyi dolgunk végzéséhez végre jó lenne az időjárás. Igazság szerint a jelen írásnak is arról kellene szólni, hogy már vetnek, hogy már emberekkel és gépekkel van tele a határ. Talán a jövő héten. Akkor már biztosan óhajunk szerint alakul minden, de ne feledjük, most rövid lesz, kevés lesz az idő a munkához. Seres Ernő A kétszakmás szerelők. A sokoldalúságnak különösen az egyedi gépek, a prototípusok elkészítésénél van jelentősége. Divatos kifejezés: a konvertálható tudás. Nagyjából annyit jelent, hogy az ember szellemi, fizikai energiáit nemcsak egyféle dologban képes kamatoztatni, hanem többfélében is. Egyik tevékenység végzéséről könnyen átvált a másikra. A világon minden cég keresi az olyan munkást, akinek konvertálható tudása van, alci a gyárkapun belül egyik üzemből a másikba bármikor, átvihető, átkérhető, attól függően, hol szorít a cipő a vállalatnál. — Alapjában hegesztőként dolgozom. Sőt hegesztő csoportvezető vagyok. Mégis megesik, hogy egyszer-egy- szer át kell mennem a lakatosokhoz segíteni, ha ott nagyon feltorlódik a munka. Nem morgok, nem dünnyö- gök ezért. Nem fogom úgy fel, hogy ide-oda rángatnak. Látom magamtól is, hogy olyankor szükség van ott rám. De vajon van-e becsülete a melósok közt a két szakmának? — Van. Mert így az ember több mindenhez hozzá tud szólni, hasznos tanácsot tud adni, ha valami gond adódik a termelés során. Riportalanyom elmondja még, otthon is hasznosítja a második szakmáját. '— Vettem magamnak egy barkácstrafót, mert egy lakatosnak alapfokon hegeszteni is tudni kell. Magam csinálom az előtetőt, a kerítést. így másképp jövök ki, mintha kisiparost kérnék rá. Debreceni János nős, egy gyermek apja. Feleségével — szinte önerőből — házat építettek. Amint a főnöke elmondta, igen sokat dolgozik, szombaton és vasárnap gmk-zik az ACROCÉP-nél. — Szeretném, ha minél ta- karosabban nézne ki a portám. Persze szeretnék kocsit is, mert már évek óta zsebemben a jogosítvány. Sz. J. Közlekedési gubancok Felüljáró majd, aszfalt később Szatmár fellélegezhet • Start Szálkán • Tranzitország határa Milyen jó elképzelni, hogy hamarosan hídon kelhetünk át a Tiszán Domb- rádnál. Érdemes eljátszani a gondolattal, hogy valahol Nyírszőlős mellett fut majd el az az autópálya, amely a megyét összeköti a nemzetközi hálózattal. A nyírvidéki kisvasút helyett is jó lenne modernebb közlekedés. A nyíregyházi állomás aluljárós utasperonjáról pedig csak jót lehet mondani — majdan. Az előbbi példák — ma — a képzelet szülöttei. Jogos igények ugyan, de megvalósulásukra egyhamar nemigen számíthatunk. Sokkal jobb, ha vágyálmok helyett a realitások talaján azt nézzük, mire jut pénz, mik azok az elhalaszthatat- lan feladatok, amelyeket a közlekedési tárcának a közeljövőben meg kell oldani. Legjobban így foglalható össze annak a tájékoztatónak a lényege, amelyen Urbán Lajos közlekedési miniszter az ágazat fejlesztési elképzeléseiről beszélt. Ennek alapján próbálhatjuk a megyei valóságot és a terveket is összehangolni. „Lezárultnak kell tekinteni a gyenge forgalmú vasutak megszüntetését. A továbbiak sorsa mai gazdasági helyzetünktől függ” — mondta a miniszter. így tehát Szatmár fellélegezhet. Az ottani vasúti irányítók az 1968-ban elfogadott közlekedési koncepció „halálos ítélete” után is igyekeztek az ágerdőmajori, a csengeri és zaj.tai vonalakat a lehetőségekhez mérten korszerűsíteni. A tunyogmatol- csi Szamos-híd megépülté- vel pedig a pálya mindenütt alkalmas a nagyobb teherbírásra, közlekedhetnek rajta a súlyos vagonok. • „Vannak teljesült programjaink, ezeket se feledjük el” — figyelmeztetett Urbán Lajos, amikor a rakodás, a csomagolás fejlesztésére utalt. Ennek java része ugyan nem a közlekedés vállalatainál valósult meg, de a korszerűbb megoldások a közlekedés szervezését, a szállítást gyorsították. Máris hozható a megyei példa, hiszen nagyobb üzemeinknél természetes a raklapos szállítás, a zsugorfóliás csomagolás (a konzervgyár jeles példa erre), de említhető a Taurus Tuzséron felépített koromfogadó bázisa, amivel vasúti átrakást gépesítettek, környezetvédelmi előírásoknak tettek eleget. Az idén a Nyírlugosi Állami Gazdaságnak készül el az iparvágánya, válik könnyebbé a szállítás. Megszívlelendő a következő kijelentés: „Elhalaszt- hatatlan feladataink is vannak, mint a vasúti rendező pályaudvarok rendbetétele, a meglévő utak állapotának fenntartása.” Mindez akkor is szükséges, ha az ország gazdasági helyzete nem teszi lehetővé, hogy a tárca annyi beruházási lehetőséggel rert delkezzen, mint amennyit az élet fejlődése diktálna. Ezen az alapon máris megnyugodhatunk, ha halljuk, az idén megkezdik az előkészületeket a mátészalkai új vasútállomás épülete, a hozzá csatlakozó autó busz- pályaudvar és posta kivitelezéséhez. S bele kell nyugodni, hogy a nyíregyházi állomáson egyelőre marad a mostani rend. Ugyancsak a megyének kellett sorolni, hogy a mindenképpen szükséges felüljárók közül elsőként — valószínűleg a következő tervidőszak elejére — a kisvárdai épüljön meg. A nyíregyházi Tokaji útnál pedig egyelőre a vonatok vezérelte fénysorompó hozhat enyhülést. A közúti igazgatóság feladata, hogy őrizze útjainkat, kijavítsa hibáit, melyeket a tél okozott. A meglévő költségvetés tényleg nem tesz többet lehetővé, minthogy minden hibát kijavítsanak, de új aszfalt- szőnyeget csak néhány kilométeren lehet elvárni. S ilyen esetben azt a kicsi újat is meg kell becsülni, amihez máshonnan szereztek pénzt, társadalmi munkát ajánlottak fel. Csak példaként: új úton lehet haladni Szabolcsbákáról Nyírlövőre, az idén összekötik Sóstóhegyet Nyírszőlőssel, az ősszel a Sulyán- bokorban élők örülhettek, hogy utat kaptak. Még egy gondolat, amelyet Szabolcs-Szatmár helyzetéből adódóan - lapunk, nevében kérdeztünk a minisztertől: Mennyire lehet figyelembe venni, hogy hazánk „tranzitország”, mind vasúton, mind közúton nagy az átmenőforgalom? A válasz: „A vasút éppen a tranzit helyzetéből adódóan a legnagyobb devizahozó. Ezt a helyzetet szeretnénk jobban kihasználni. Többek között célunk, hogy olyan tehervonatok is induljanak, amelyek 8—10 óra alatt, keresztülviszik az árut az országon.” Mindez a záhonyi vasutasoknak ad feladatot, hiszen az idei tervegyeztető megbeszélések után ki- tűift, hogy éppen a jugoszláv és osztrák szállítások növekednek számottevően a Szovjetunióba, illetve a Szovjetunióból. S ha a tárca első számú vezetője úgy vélekedett, hogy a tranzit- szállításoknál csakis a jó minőségű, gyors kiszolgálással lehet megmaradni a versenyben, akkor máris megadta a tennivalókat. A közlekedés feladata, hogy 1990-ig legalább a jelenlegi állapotot őrizze meg az utakon és a síneken. Időben, többletenergiában évente milliárdos nagyság- rendű többletköltség — mondhatnánk kár — keletkezik, mert anyagiak hiányában ennél többre nem vállalkozhatnak. Ám az utak, vasutak fenntartása, a közlekedés szervezése éppen ezért ró nagyobb feladatokat azokra, akik az ágazatban dolgoznak. Lányi Botond
