Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-28 / 74. szám
Kádár János foiadta a bolgár kormányfőt Georgi Átanaszov elutazott hazánkból A pontos idő: Holnaptól egy órával több Hát újra „elveszítünk” egy teljes órát! Március végét írjuk, egyre hosszabbak a. nappalok, rövidebbek az éjszakák — elérkezett a nyári időszámítás ideje. Vasárnapra virradóra hajnali kettőkor egy órával előre kell állítani a mutatókat. Ez persze csak hivatalosan van így — a nagyközönség akkor teszi a legjobban, ha szombat este lefekvéskor előrehúzza az órákat — s így rövidül meg az éjszaka. De nagy baj nincs, hiszen vasárnap következik, alkatunk kedvünkre. Aki pedig most ezt nem teheti, — majd bepótolja szeptember 27-én, amikor visszaállítjuk a mutatókat... Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken fogadta Georgi Atanaszovot, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen véleményt cseréltek a szocialista építőmunka napirenden lévő feladatairól, a Magyar Népköz- társaság és a Bolgár Népköz- társaság közötti kapcsolatok alakulásáról, az együttműködés fejlesztésének új lehetőségeiről. Áttekintették a nemzetközi helyzetet, s ennek során méltatták a szocialista országoknak a béke megőrzése, a leszerelés, a nemzetközi együttműködés erősítése érdekében kifejtett erőfeszítéseit. A találkozón részt vett Lázár György miniszterelnök. A bolgár kormányfő pénteki programja során ellátogatott a Csepeli Szerszámgép- gyárba. A gyár Bulgáriából évente egymillió rubel értékben vásárol különféle berendezéseket, alkatrészeket, köztük elektronikai részegységeket. A csepeli gyárlátogatás után Lázár György és Georgi Átanaszov vezetésével zárómegbeszélést tartott a magyar és a bolgár tárgyalócsoport a Parlamentben, s a megbeszélések befejezéseként a kupolacsarnokban ünnepélyes keretek között aláírták a két kormányfő tárgyalásairól szóló jegyzőkönyvet. Kádár János és Georgi Ata- naszov megbeszélése. Ezután Georgi Átanaszov a két testvéri ország közötti barátság és együttműködés fejlesztése, elmélyítése érdekében kifejtett tevékenység elismeréseként Lázár Györgynek a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsa által adományozott Georgi Dimitrov Érdemrendet nyújtotta át. Qeorgi Átanaszov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke pénteken hazautazott Budapestről. Ülésezett a megyei pártbizottság Március 27-én, pénteken ülést tartott az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága, amelyen a testület tagjain kívül részt vettek a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács tisztségviselői. Ott- volt Bogyó Tibor, a Központi Bizottság alosztályvezetője, Rubik László és Tóth Lajos, a Központi Bizottság munkatársa. A pártbizottság Gyuricsku Kálmán megyei titkár előterjesztésében megvitatta az idei gazdaság- politikai célok időarányos megvalósításáról szóló jelentést. Ezt követően állást foglalt a megyei tanács elé kerülő, 1990-ig szóló szociálpolitikai program fő kérdéseiben. A napirend előadója Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke volt. Végezetül Diczkó László megyei titkár számolt be a testület legutóbbi ülése óta végzett munkáról, majd más területre helyezése miatt felmentette pártbizottsági tagsága alól Gőcze István vezérőrnagyot, a magasabbegy- ség parancsnokát, akinek kifejezte elismerését a pártbizottságban végzett munkájáért. A gazdasági év indításának eddigi tapasztalatairól szólva a testület abból indult ki, hogy megyénk szocialista iparának, építőiparának és mezőgazdaságának múlt évi teljesítménye jó alapul szolgált az idei munkához. Külön is elismerésre méltó a mezőgazdaság teljesítménye, amely elsősorban a becsültnél nagyobb mennyiségű kukorica- és almatermés hatására alakult kedvezőbben a vártnál, és számottevően javult az állami gazdaságok s a téeszek jövedelmezősége. Az eredmények nyomán javult a vezetők és a tagság hangulata, erősödött a tenni- akarás. Változott a vezetési szemlélet a megye kereskedelmi szervezeteinél is, jobban alkalmazkodtak a lakossági igényekhez. Megyénk gazdaságára az elmúlt évben általában jellemző volt az új szemlélet- mód. a takarékosabb gazdálkodás, a szervezeti korszerűsítés, az anyagi érdekeltség és a minőségi követelmények érvényesülése, a színvonalasabb piackutató tevékenység. A gazdálkodás megjavítását célzó központi bizottsági és az azt követő megyei határozat fogadtatása ösz- szességében kedvező, ezek nyomán jól hasznosítható intézkedési tervet készítettek a gazdálkodó egységek és a pártszervezetek. Nagy szerepet kapnak ezekben a hatékonyság javítását szolgáló intézkedések, a kapacitások jobb kihasználására, a munkafegyelem javítására irányuló törekvések. A követelmények általában megjelentek a vállalati tervekben, amelyek a termelés növelését, a jövedelmezőség emelését célozták meg. A gazdaság iránt támasztott hatékonysági mutatók teljesítésénél számolni kell a létszám bizonyos csökkenésével, s ez további feszültséghez vezethet a munkaerőpiacon — erre az állami és politikai szerveinknek időben fel kell készülniük. Az év első negyedének tapasztalatai nem mindenben kedvezőek, amit a hosszúra nyúlt és komoly károkat okozó időjárás okozott. A megye ipara mintegy 6 százalékkal akarja növelni idei termelését, a terméktöbblet zömét a külkereskedelemben, főleg a tőkés piacokon kívánja eladni. A tervek mintegy 80—90 százalékban szerződésekkel megalapozottak. a kapacitások lekötöttek. A még szabad kapacitásra most keresnek piacot a vállalatok és szövetkezetek. A vállalati célok teljesülését főként a vezetési és érdekeltségi rendszer korszerűsítésétől, az önelszámolási módszerek kiterjesztésétől, a költségek csökkentésétől várják. A keresetszabályozás szigorításának hatására a tavalyinál szerényebb, három- százalékos bértömeg-növekedéssel számolnak, s a nyereség közel 15 százalékos emelkedését tervezik. Az első két hónap — mutatott rá a párt- bizottság — még nem igazolta vissza a tervezett növekedést. A kemény tél miatti kiesések pótlására tett intézkedések azonban még sokat javíthatnak a képen. A mezőgazdaságban örvendetesen felélénkült a vállalkozási kedv, több üzem tervez új ipari létesítményt, a meglévők bővítését, tőkés cégekkel közös vállalatot. Növelni kívánják az állattenyésztés hozamait, javítani a háztáji és kisgazdaságokkal az együttműködést. Széles körben tervezik a talaj termőképességének javítását, a bevált érdekeltségi formák átvételét. A közlekedés költségtöbblettel is járó kieséseit az érdekeltségi rendszer és az üzemszervezés javításával akarja bepótolni. A kereskedelem tovább bővíti a fokozott önállóságra épített, rugalmasabb érdekeltségi formákat, amelytől a vállalkozókészség, a jövedelmezőség növelését, ezzel a legfőbb cél elérését, az ellátás javítását, a választék bővítését reméli. Az eddigi tapasztalatok — amelyek egy- egy árucsoportnál választék- hiányt is jeleztek — azt mutatják. hogy a kívánt dinamizmus még nem érzékelhető. A testület összegzésként megállapította: a szabolcsi gazdaságban erőteljes a megújulási igény. növekvő a tenni akarás, sok a jó kezdeményezés. A pártszerveknek és szervezeteknek jobban kell se- gíteni-sürgetni a ma még csak példaként létező megoldások (Folytatás a 4. oldalon) Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület határozott a hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről. A továbbiakban személyi kérdésekről döntött, bírákat mentett fel és választott meg, majd egyéb időszerű ügyekről tárgyalt az Elnöki Tanács. A ieseményen részt vett Kipeczi Béta nüvelőilési miniszter Kenyérrel és sóval fogadták a magyar—szovjet határon azt a megyei pártdelegációt, amely a pénteken kezdődött szabolcs-szatmári napok ünnepségsorozatára érkezett a Kárpátontúli területre. Ekler Györgyöt, a megyei pártbizottság titkárát és Szemerszki Miklóst, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkárát A. Dol- gopjatov, a területi pártbizottság titkára várta és kísérte Ungvárra. A transzparensekkel díszített és fellobogózott útvonal már jelezte: jeles eseményre várják megyénk képviselőit, a politikai, társadalmi, művészeti élet reprezentánsait. Különösen ünnepivé tette a barátsági napokat az, hogy Moszkvából hazatérőben útját megszakította Ungváron Köpeczi Béla, művelődési' miniszter, aki hivatalos tárgyalásokon tartózkodott a szovjet fővárosban. Az első jelentős eseményre a délutáni órákban került sor a néprajzi múzeumban, ahol a Jósa András Múzeum rendezésében nép- művészeti és néprajzi kiállítás nyilt. Elsőként Zinajda Szuhán, a területi tanács vb elnökhelyettese szólt. Méltatta a barátsági napokat, amelyek újra bizonyítják a népeink és területeink közötti kapcsolatok mélységét. Kiemelte, hogy minderre abban az évben kerül sor, amikor a szovjet emberek és a haladó világ a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójára készül. A mostani időpont — mondta — különös jelentőséget kap azáltal, hogy a magyar nép a közeli napokban ünnepli fel- szabadulásának évfordulóját, nemzeti ünnepét. Az elnökhelyettes-asszony hangsúlyozta, hogy a szabolcs-szatmári és kárpátontúli kapcsolatok az élet minden területére kiterjednek, és sok lehetőséget kínálnak az eszmei és kulturális értékek cseréjére is. Ezután köszöntötte művelődési miniszterünkéi, s felkérte a megnyitó beszédre. Köpeczi Béla elöljáróban megköszönte a részvétel lehetőségét, majd elmondta: a magyar delegáció Moszkvából érkezett ide, azt követően, hogy részt vett a magyar—szovjet kulturális együttműködési bizottság ülésén, ahol mód nyílt a kapcsolatok szélesítésére. Az is kiderült, hogy sok új lehetőség van még a közös munkára, annak serkentésére. Ebbe a keretbe illeszkednek a szabolcs-szatmári kulturális napok rendezvényei is, melyeknek különös jelentőséget ad az, hogy intimeb- bek, melegebbek, mint általában az ilyen események. Ez adódik a szomszédságból, a régi kapcsolatokból. Fontosnak ítélte a miniszter az egymás jobb megismerését, amihez a művelődés, a tudomány, a művészet számos lehetőséget kínál, s ami szolgálja a szocialista fejlődés új tartalmát és formáit is. Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese — aki már korábban Ungvárra érkezett — Szabolcs-Szatmár üdvözletét tolmácsolta. Utalt arra. hogy a népművészet és a néprajz kincseinek bemutatása jó hozzájárulás ahhoz, hogy a közös sorsot is nyomon tudjuk követni. Hangsúlyozta, hogy a jó szomszédság társadalmi, politikai és gazdasági kapcsolatokon túl magába foglalja egymás kultúrájának, múltjának tel(Folytatás a 4. oldalon) Köpeczi Béla megnyitja a népművészeti kiállítást. (Elek Emil felvétele) XLIV. évfolyam, 74. szám ÄRA: 2,20 FORINT 1987. március 28., szombat ' ’■ . i - . X 5. Ünnepi program kezdődött Ungváron Szabolcs-szatmári napok a Kárpátalján
