Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-26 / 72. szám

4 Kelet-Magyarország—Nyíregyházi Élet 1987. március 26. Bevonni a magánerőt Pályázni közműre Nincs olyan várospolitikai fórum Nyír­egyházán, ahol a közérdekű felvetések sorá­ból hiányozna az út. a közmű problémája. A rohamléptekkel terebélyesedő megyeszék­helyen minden városlakó igényli a feltéte­lek javulását. Igaz viszont az is — különö­sen az utóbbi években — sok tekintetben kiürült az a kosár, ahonnan ezeket a költsé­ges létesítményeket fedezni lehetett, a ta­nács számlájára. Pénzügyi fedezet hiányá­ban nem tud lépést tartani Nyíregyháza az egyébként jogos közműépítési igényekkel. Ez a helyzet aligha javul a közeli években, az igények kielégítését csak úgy lehet telje­síteni, ha sikerül bevonni a magánerőt is. Nem előzmény nélküli ez már Nyíregyhá­zán : társulati és társulásos formákban töb­ben bizonyították, hogy — megértve a ta­nács, az állam gondját — a lakosság jó part­ner a fejlesztésben. Tény viszont, ' hogy a korábbi fejlesztéseknél jellemző volt a rög­tönzés is. meg a szubjektivitás is: nem volt kidolgozott ütem, s amelyik tanácstag eré­lyesebben érvelt, akkor az általa képviselt városrész jobban járt. Rugalmas módszerele Készülő közmű az Árpád utcán. gét a lakosság társadalmi munkával csök­kentheti, abban az esetben, ha ez a szak- szerűséget nem veszélyezteti. A magánerős út- és közműépítések szervezési és koordi­nációs feladatait a tanács vb műszaki osz­tálya látja el, minden esetben egyezhetvén a terv- és munkaügyi, valamint a pénzügyi osztályokkal. A pályázatokat — a tanácsi döntés szerint — minden év március 31-ig Ezért döntött úgy a közelmúltban Nyír­egyháza Város Tanácsa, hogy rendet teremt e téren, nemcsak szabályozza az egész fej­lesztési rendszert a magánerő jobb bevoná­sával. hanem igyekszik rugalmassá is tenni ezt a módszert. A testület abból indult ki, hogy szemügyre vette a magánerős út- és közműépítések már meglévő formáit, s ehhez dolgozta ki, rögzítette, méghozzá pályázati úton a támo­gatási rendszert, figyelembe véve a városi lakosság teherviselő képességét. Társulati forma alakulhatott eddig csak ivóvíznél és csatornánál, ha a meghatározott érdekeltségi területen az ingatlantulajdono­sok, a kezelők, illetve a használók több mint 30 százaléka tagként belépett a társulatba és önként vállalta a meghatározott anyagi hozzájárulást. Ha ez megtörtént, akkor a döntés a kisebbségre is kötelezővé vált. A társulat önálló jogi személy, amely az épí­tési költségek fedezetére hitelt vehet fel és az eddigi példák szerint tanácsi támogatást is kaphat. Említhetjük példaként erre a Butyka-telepiek által kezdeményezett víz­műtársulatot (volt a téesznek egy kútja és egy víztornya, ahonnan 160 lakás ellátását igyekeztek megoldani. Ez a módszer aztán kiterjedt a városperem körzetére (Butyka. Sóstóhegy, Rozsrétszölő, Guszev déli oldala, stb). Eltérő ettől az úgynevezett társulásos for­ma. amely teljesen önkéntes hozzájáruláson alapul, tehát a társulást létrehozók csak ön­magukat kötelezhetik a részvételre a közmű, vagy útépítésnél, a kívülmaradottakat nem. (Ez esetben viszont a tanácsnak joga. hogy addig ne adja hozzájárulását a társuláson kívülieknek a közműre történő rákötésre, amíg a rájuk jutó részt meg nem fizetik.) Természetesen például útépítésnél ez az utóbbi feltétel csak fikció, hiszen aki előtt megépítik a kövesutat, nem kötelezhető ar­ra, hogy ne járjon be rajta a lakására. Itt a tanács másfajta megoldást talál a részvé­telre: Aki nem vesz részt a társulásban, arra a tanács kiveti az út- és közműfejlesztési hozzájárulást. Differenciált támogatás Sok ága-boga van természetesen a külön­böző formáknak, a lényeg viszont, hogy a városi tanács a jövőben az eddiginél is job­ban meg kívánja becsülni a lakosok erőfe­szítését, s kidolgozta a kezdeményezések tanácsi támogatásának rendjét. A mostani tervciklusban Nyíregyháza Város Tanácsa 40 milliós támogatási keretet hagyott jóvá a különböző kezdeményezések differenciált támogatására. A támogatáshoz a jövőben pályázat útján lehet hozzájutni. Az idén mintegy nyolcmillió forint jut a társulások támogatására. Hosszadalmas volna részletesen leírni a feltételeket. (Erről a tanács vb. műszaki osztályán mindenkinek bármikor készség­gel részletes felvilágosítást adnak.) Tudnunk -kell viszont, hogy magánerős út- és közmű­’-'lések a városfejlesztési, a városrendezési­és a hagyott hosszútávé településfej­lesztési koncepciovüL.' összhangban történhet­nek a különböző szabván’ "Okban lévő elő­írásoknak megfelelően. A támo^ütas megpá­lyázásának alapja a fajtánként n?eSh®:táro- zott részvételi, valamint költségv'ÁUalási arány. Költségen minden esetben a Jeljes beruházási költség értendő, — ennek össze kell benyújtani, ez alól kivétel a magánerős gázvezeték-építés, ahol az igények jelzése folyamatos. A tanács 60 napon belül bírálja el a pályázatot, melynek során a műszaki feltételeket, a gazdaságosságot, a lakosság részvételi arányát, a vállalt hozzájárulás mértékét veszi elsőként figyelemb?. Az 1987. január 1-től életbe lépett szabályozás arról is rendelkezik, ha például a megvaló­sítás a tanács hibájából csúszik — akkor a többletköltséget a tanács állja. A szabályo­zás kiterjed a belterületre, valamint a kül­területi lakott helyen történő út- és közmű­építésekre. OTP-kolcsőn is kapható A részletes feltételek közül kiemelésre ér­demes, hogy ivóvíz-hálózat és szennyvízcsa­torna megvalósítása alapvetően társulati formában végezhető, kivételes esetekben az ivóvíz- és szennyvízcsatorna hálózatbővíté­se magánerős társulásos keretek között is elvégezhető. A társulásos formánál a támo­gatás alapfeltétele, hogy az érintett ingat­lantulajdonosok legalább 80 százaléka a társulás tagja legyen, a lakossági hozzájá­rulás mértéke pedig ivóvíznél 23 ezer fo­rint, szennyvíznél 37 ezer forint, (amennyi­ben ettől kevesebb összeg a megvalósítást nem fedezi.) A tanács támogatásként meg­előlegezi a társulástól elzárkózott, de az el­látásban érintett ingatlantulajdonosok hoz­zájárulását. Miután a költségek 70 százalé­káig OTP-kölcsönt vehetnek igénybe a la­kosok, pályázat útján a hitel plusz a magán­erő és teljes bekerülés közötti különbözet nyerhető el. A gázelosztó hálózat építésé­nél a támogatás alapfeltétele, hogy 50 érin­tett ingatlanig a tulajdonosok 80. azon felül 90 százaléka tagja legyen, vállalván a fize­tési kötelezettséget. Az elektromosenergia hálózatbővítés támogatásának feltétele, hogy az elosztóhálózat egy ingatlanra jutó költ­sége a 40 ezer forintot nem haladhatja meg, a tanács támogatásként a teljes költség 50 százalékát biztosítja. Út, magánerős társu­lási formában is csak úg.v építhető, ha az végleges állapotot teremt. A megépítés fel­tétele, hogy a burkolat alá eső közművek már meglegyenek, vagy az, hogy a társulás tagjai írásban nyilatkozzanak: burkolat alá közműépítést öt éven belül nem igényelnek. Itt is a támogatás feltétele, hogy az érdekel­ték 80 százaléka vállalja a ráeső fizetési kö- ' telezettséget. A tanácsi támogatás mértéke a teljes bekerülési költség fele, továbbá a társulásban részt nem vevők hozzájárulá­sának megelőlegezése a tanácsrendelet alap­ján kivehető út- és közműfejlesztési hozzá­járulás mértékéig. Fontos tudnivaló, hogy az OTP villany, ivóvíz, szennyvíz, gázveze­ték-hálózat illetve útépítés .támogatásához nyújt hitelt, különböző kamotak és törlesz­tési idő mellett, melyekről hasonlóan rész­letes felvilágosítást szerezhetnek az érde­keltek. Talán bonyolultnak tűnik mindez, ám a lényeg viszont könnyen megjegyezhető: Nyíregyháza Város Tanácsa mely szűkölkö­dik ugyan a fejlesztési forrásokban, de min­den lehetőséget megragad, hogy felkarolja és a társadalmi igazságosság szerint támo­gassa a lakosság kezdeményezését, ha saját maguk, a saját költségükre akarnak jobbí­tani életfeltételeiken. Erre született a pályá­zati rendszer, s a legfontosabb előírás: a tá­mogatás odaítélésében mindig felelős testü­let dönt. Közérdekű bejelentések Amire nem jut pénz A VIII/2. jelű csatornát bizony le kellene fedni. Egyáltalán nem szolgál a megyeszék­hely díszére, ha bűzös vizével, megannyi sze­metelésre csábító beszögellésével ebben az állapotában megmarad. Milyen jó lenne viszont, ha némiképp igaz lenne az egykori útleírások túlzó megállapí­tása, miszerint „Nyíregyháza rendezett taná­csú város az Ér folyócska mindkét partján terül el.” Bármilyen kicsiny patak, de ha árnyas fák között fut, rendezett parkok, sé­tányok veszik körül, akkor érdemes rá vi­gyázni. Bevezető két példánk tulajdonképpen egy. Mert amióta megvan, mióta a civilizáció in­kább átkait mint áldásait kapja, azóta az Ér­patak, vagy a vízügy megnevezése szerint Vili 2. számú főfolyás sorsa sokakat izgat, rendszeresen megtalálhatók a vele kapcso­latos közérdekű bejelentések. Ami a legutóbbi bejelentést illeti, amely­ben rendszeres tisztítását és lefedését java­solják, máris megállapítható, hogy a beje­lentés egyik (második) fele egyelőre telje­síthetetlen. Hiszen olyan milliók kellenének hozzá a város, a vízügy kasszájából, ame­lyekre másutt jóval nagyobb szükség van. Ám ha megszüntetnék az illegális szennyvíz- bevezetéseket, ha valóban nem szennvezett csatorna, hanem a környék csapadékvizét el­szállító patakocska lenne, akkor meglehet nem is nagyon kérnék lefedését. Ennyi bevezető szükségeltetik ahhoz, hogy kimondjuk: a legjobb ötletek, a minden bi­zonnyal hasznos közérdekű bejelentések kö­zött is akad jó pár. amelyet lehet, hogy csak egyelőre, lehet, hogy egyáltalán nem érdemes megvalósítani. Ám hogy ezek az észrevételek nem sikkadnak el. arra vaskos dossziékat mutat a városi tanácson Romano- vits István terv- és munkaügyi osztályveze­tő. Nem csak a javaslat, hanem a ráadott — meglehet, hogy a bejelentőnek nem kielégí­tő — válasz is megtalálható. Azóta pedig, amióta számítógépes nyilvántartást vezet­nek, a nyilvántartásból könnyen kikereshe­tő az adott válasz, ott sorakozik az összesí­tésen a becsült 350 millió forint, amibe az ötletek megvalósítása kerülne. Ráadásul — ahogy további példákkal megvilágíthatjuk — minden, ami nem egyetlen ember panasza, hanem egv kisebb-nagvobb közösség érdeke, nem biztos, hogy az egész város érdeke is egyben. A kérdések, panaszok között igencsak elő­kelő helyet foglal el a közlekedés. Egyesek a Tokaji úton a várostábla kihelyezését ja­vasolják a Sátor utcáig, hogy az alacso­nyabb sebesség miatt ne következhessen be baleset. Ám hogy ennek ellenzői, az utazók milyen ellenállásával találkoznának — a mostani forgalom szerint teljes joggal — azt bizonyára nem mérték fel. Bár nem taná­csi feladat, de ugyanitt számosán és sokszor sürgetik, hogy megépüljön a várva várt fe­lüljáró. Az igény jogosságát mindenki elis­meri. azonban az ország anyagi helyzetéből a közlekedési tárcának csak arra futja, hogy megtartsa az utak mai állapotát. Csekély vi­gasz. hogy ha egyszer — a kilencvenes évek­ben — Nyíregyházán felüljárót építenek, ak- • kor a Tokaji út lesz az első. A közlekedést érintő kérdések egy része megoldódik az új autóbuszpályaudvar át­adásával. Azonban arra is számítanak a szakemberek, hogy éppen ezzel kapcsolatban új bejelentések is érkeznek. Egyelőre egyéves türelmi időszakot kér­nek, amíg a megtervezett forgalmi rend a valóságban bizonyítja, mennyire életképes. Az természetszerű, hogy igyekeznek az élet­hez igazítani a közlekedést, azonban például a Stadion utcán, a Hirnes utca környékén az utak kiépítettsége, a buszok fordulási íve sem teszi lehetővé, hogy arra járatokat in­dítsanak. (A déli ipartelepet megközelítő, a Sóstói úton haladó járat enyhít a gondokon.) Többször felvetették a Sóstóhegyen élők, hogy az Aranykalász sort a Kemecsei úttal összekötve egyenesen mehetne a busz is, megszűnne a háromszoros sorompó, köny- nyebbé válna a közlekedés. Azonban egy ilyen út építése — bármennyire indokolt — annyiba kerül, amennyit egyelőre nem léhet előteremteni. Különben is sokan szeretnék, ha az utcájuk szilárd burkolatot kapna. Már csak a városi lét szempontjából is jogos az igény, s természetesnek kell venni, hogy azért az érintetteknek is tenni kell, pályázati rendszer útján . .. Mint említettük, sok helyen a parkolással kapcsolatban is áldatlan állapotok uralkod­nak. Egy neuralgikus pontot ideiglenesen lehet rendezni: a vasútállomás előtt a taxik és a buszok élveznek elsőbbséget, személy- kocsikkal kicsit odébb kell majd menni, ha átalakítják a mai parkolót. A megyei ren­delőintézet előtt szintén jogos parkoló kiépí­tése, azonban a szigorú válasz: „pénzügyi fedezet hiánya miatt megvalósíthatatlan” — néhány év türelmet kér. Ahogy a pályázati rendszer, a lakossági összefogás segíthet az útépítésben, ugyanúgy ezt lehet elmondani a közművesítésről, le­gyen szó víz- vagy szennyvízvezeték építésé­ről, gáz bevezetéséről. Jó példák vannak egyes külterületi részekről, ahol társulásos formában valósították meg a vízvezetéket, ezt lehet javasolni Vajda-bokor lakóinak is. A Sóstói út lakói ilyen formában juthatnak vezetékes gázhoz —, hogy idézzünk példá­kat a közérdekű bejelentésekből. A kereskedelem, ellátás, az üzlethálózat kialakítása szintén visszatérő jelzések között szerepel. íme egy példa: Felsősimán a bolt áruválasztékának bővítését sürgette egy be­jelentő. A válasz: az alapvető cikkek meg­találhatók, tartós fogyasztási cikket rende­lésre kiszállítanak, ezért a bolt vezetőjével kell közölni az igényeket. Egv másik: Jósa- városban ruha- és cipöbolt nyitását kérik. Ki kell indulni a lakónegyed alvóváros jel­legéből. hiszen még a szerződéses üzemel­tetők sem látnak éppen a cipőárusításban fantáziát. A jó közlekedés miatt a városköz­pont szakboltjai maradnak. Megszívlelendő az ötlet: a Búza téri piacon az elárusító asz­talok fölé védötetőt lehetne építeni. Bár igaz, hogy jobb időben a csarnok fedett ré­sze üresen ásítozik. mégis a távlatokban egy­szerűbb megoldást lehet fontolgatni. A közérdekű bejelentések sora az élet szin­te valamennyi területét érinti. Hiszen jogos igény, hogy a lakóterülethez közel épüljön meg a fogorvosi rendelő, ám a szükség — a kevés fogorvos — úgv diktálta, hogy gyor­sabb, zavartalanabb az ellátás, ha egyelőre központi rendelésen foglalkoznak betegek­kel. A Jósavárosban népszerűvé-vált nyug­díjas ház mellé többen szeretnének újabba­kat. Az öregekkel való kiemelt törődést a te­lepülésfejlesztési hozzájárulás céljaiban is megfogalmazták. így érthető a törekvés, hogy például a Szamuely lakótelepen is létesítse­nek nyugdíjas házat. Van persze olyan is, amire nemet kell mondani. Borbányán és Nyírszőlősön java­solták az ottani kis temetőhöz ravatalozó építését. Indokolatlan, hiszen egyre inkább a városi köztemetőt veszik igénybe, ahol vi­szont elengedhetetlen a bővítés, erre megtör­téntek az intézkedések. Más esetben olyán helyen kérik buszmegálló megszüntetését (a Vay Ádám körúton, a piros ház előtt), ami az ott lakóknak tényleg zavaró, de higyjék el, hogy valahol a városközpontban csak meg kell állniuk a buszoknak. (Más kérdés, hogy a környék rendben tartása ilyenkor fokozott feladat.) A közérdekű bejelentések sorsát számos fórumon figyelemmel kísérik. Ám ha csak az 1986—87-es listának azt a sorát nézzük, amelyben a távlatban megvalósítható ötletek szerepelnek, akkor is 140 millió forintos be­csült összeget kapunk. Egy-egy új út, közmű építése, bolt nyitása változást hozhat, de bármennyire nem tetszik valakinek, ismét hangsúlyozni kell: a város pénztárcája nem feneketlen zsák, óhatatlanul sorolni kell a jó igények között is. Lányi Botond Tisztítják az Érpatakot. Érdemes lenne vigyáznunk rá Angyal Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents