Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-26 / 72. szám
4 Kelet-Magyarország—Nyíregyházi Élet 1987. március 26. Bevonni a magánerőt Pályázni közműre Nincs olyan várospolitikai fórum Nyíregyházán, ahol a közérdekű felvetések sorából hiányozna az út. a közmű problémája. A rohamléptekkel terebélyesedő megyeszékhelyen minden városlakó igényli a feltételek javulását. Igaz viszont az is — különösen az utóbbi években — sok tekintetben kiürült az a kosár, ahonnan ezeket a költséges létesítményeket fedezni lehetett, a tanács számlájára. Pénzügyi fedezet hiányában nem tud lépést tartani Nyíregyháza az egyébként jogos közműépítési igényekkel. Ez a helyzet aligha javul a közeli években, az igények kielégítését csak úgy lehet teljesíteni, ha sikerül bevonni a magánerőt is. Nem előzmény nélküli ez már Nyíregyházán : társulati és társulásos formákban többen bizonyították, hogy — megértve a tanács, az állam gondját — a lakosság jó partner a fejlesztésben. Tény viszont, ' hogy a korábbi fejlesztéseknél jellemző volt a rögtönzés is. meg a szubjektivitás is: nem volt kidolgozott ütem, s amelyik tanácstag erélyesebben érvelt, akkor az általa képviselt városrész jobban járt. Rugalmas módszerele Készülő közmű az Árpád utcán. gét a lakosság társadalmi munkával csökkentheti, abban az esetben, ha ez a szak- szerűséget nem veszélyezteti. A magánerős út- és közműépítések szervezési és koordinációs feladatait a tanács vb műszaki osztálya látja el, minden esetben egyezhetvén a terv- és munkaügyi, valamint a pénzügyi osztályokkal. A pályázatokat — a tanácsi döntés szerint — minden év március 31-ig Ezért döntött úgy a közelmúltban Nyíregyháza Város Tanácsa, hogy rendet teremt e téren, nemcsak szabályozza az egész fejlesztési rendszert a magánerő jobb bevonásával. hanem igyekszik rugalmassá is tenni ezt a módszert. A testület abból indult ki, hogy szemügyre vette a magánerős út- és közműépítések már meglévő formáit, s ehhez dolgozta ki, rögzítette, méghozzá pályázati úton a támogatási rendszert, figyelembe véve a városi lakosság teherviselő képességét. Társulati forma alakulhatott eddig csak ivóvíznél és csatornánál, ha a meghatározott érdekeltségi területen az ingatlantulajdonosok, a kezelők, illetve a használók több mint 30 százaléka tagként belépett a társulatba és önként vállalta a meghatározott anyagi hozzájárulást. Ha ez megtörtént, akkor a döntés a kisebbségre is kötelezővé vált. A társulat önálló jogi személy, amely az építési költségek fedezetére hitelt vehet fel és az eddigi példák szerint tanácsi támogatást is kaphat. Említhetjük példaként erre a Butyka-telepiek által kezdeményezett vízműtársulatot (volt a téesznek egy kútja és egy víztornya, ahonnan 160 lakás ellátását igyekeztek megoldani. Ez a módszer aztán kiterjedt a városperem körzetére (Butyka. Sóstóhegy, Rozsrétszölő, Guszev déli oldala, stb). Eltérő ettől az úgynevezett társulásos forma. amely teljesen önkéntes hozzájáruláson alapul, tehát a társulást létrehozók csak önmagukat kötelezhetik a részvételre a közmű, vagy útépítésnél, a kívülmaradottakat nem. (Ez esetben viszont a tanácsnak joga. hogy addig ne adja hozzájárulását a társuláson kívülieknek a közműre történő rákötésre, amíg a rájuk jutó részt meg nem fizetik.) Természetesen például útépítésnél ez az utóbbi feltétel csak fikció, hiszen aki előtt megépítik a kövesutat, nem kötelezhető arra, hogy ne járjon be rajta a lakására. Itt a tanács másfajta megoldást talál a részvételre: Aki nem vesz részt a társulásban, arra a tanács kiveti az út- és közműfejlesztési hozzájárulást. Differenciált támogatás Sok ága-boga van természetesen a különböző formáknak, a lényeg viszont, hogy a városi tanács a jövőben az eddiginél is jobban meg kívánja becsülni a lakosok erőfeszítését, s kidolgozta a kezdeményezések tanácsi támogatásának rendjét. A mostani tervciklusban Nyíregyháza Város Tanácsa 40 milliós támogatási keretet hagyott jóvá a különböző kezdeményezések differenciált támogatására. A támogatáshoz a jövőben pályázat útján lehet hozzájutni. Az idén mintegy nyolcmillió forint jut a társulások támogatására. Hosszadalmas volna részletesen leírni a feltételeket. (Erről a tanács vb. műszaki osztályán mindenkinek bármikor készséggel részletes felvilágosítást adnak.) Tudnunk -kell viszont, hogy magánerős út- és közmű’-'lések a városfejlesztési, a városrendezésiés a hagyott hosszútávé településfejlesztési koncepciovüL.' összhangban történhetnek a különböző szabván’ "Okban lévő előírásoknak megfelelően. A támo^ütas megpályázásának alapja a fajtánként n?eSh®:táro- zott részvételi, valamint költségv'ÁUalási arány. Költségen minden esetben a Jeljes beruházási költség értendő, — ennek össze kell benyújtani, ez alól kivétel a magánerős gázvezeték-építés, ahol az igények jelzése folyamatos. A tanács 60 napon belül bírálja el a pályázatot, melynek során a műszaki feltételeket, a gazdaságosságot, a lakosság részvételi arányát, a vállalt hozzájárulás mértékét veszi elsőként figyelemb?. Az 1987. január 1-től életbe lépett szabályozás arról is rendelkezik, ha például a megvalósítás a tanács hibájából csúszik — akkor a többletköltséget a tanács állja. A szabályozás kiterjed a belterületre, valamint a külterületi lakott helyen történő út- és közműépítésekre. OTP-kolcsőn is kapható A részletes feltételek közül kiemelésre érdemes, hogy ivóvíz-hálózat és szennyvízcsatorna megvalósítása alapvetően társulati formában végezhető, kivételes esetekben az ivóvíz- és szennyvízcsatorna hálózatbővítése magánerős társulásos keretek között is elvégezhető. A társulásos formánál a támogatás alapfeltétele, hogy az érintett ingatlantulajdonosok legalább 80 százaléka a társulás tagja legyen, a lakossági hozzájárulás mértéke pedig ivóvíznél 23 ezer forint, szennyvíznél 37 ezer forint, (amennyiben ettől kevesebb összeg a megvalósítást nem fedezi.) A tanács támogatásként megelőlegezi a társulástól elzárkózott, de az ellátásban érintett ingatlantulajdonosok hozzájárulását. Miután a költségek 70 százalékáig OTP-kölcsönt vehetnek igénybe a lakosok, pályázat útján a hitel plusz a magánerő és teljes bekerülés közötti különbözet nyerhető el. A gázelosztó hálózat építésénél a támogatás alapfeltétele, hogy 50 érintett ingatlanig a tulajdonosok 80. azon felül 90 százaléka tagja legyen, vállalván a fizetési kötelezettséget. Az elektromosenergia hálózatbővítés támogatásának feltétele, hogy az elosztóhálózat egy ingatlanra jutó költsége a 40 ezer forintot nem haladhatja meg, a tanács támogatásként a teljes költség 50 százalékát biztosítja. Út, magánerős társulási formában is csak úg.v építhető, ha az végleges állapotot teremt. A megépítés feltétele, hogy a burkolat alá eső közművek már meglegyenek, vagy az, hogy a társulás tagjai írásban nyilatkozzanak: burkolat alá közműépítést öt éven belül nem igényelnek. Itt is a támogatás feltétele, hogy az érdekelték 80 százaléka vállalja a ráeső fizetési kö- ' telezettséget. A tanácsi támogatás mértéke a teljes bekerülési költség fele, továbbá a társulásban részt nem vevők hozzájárulásának megelőlegezése a tanácsrendelet alapján kivehető út- és közműfejlesztési hozzájárulás mértékéig. Fontos tudnivaló, hogy az OTP villany, ivóvíz, szennyvíz, gázvezeték-hálózat illetve útépítés .támogatásához nyújt hitelt, különböző kamotak és törlesztési idő mellett, melyekről hasonlóan részletes felvilágosítást szerezhetnek az érdekeltek. Talán bonyolultnak tűnik mindez, ám a lényeg viszont könnyen megjegyezhető: Nyíregyháza Város Tanácsa mely szűkölködik ugyan a fejlesztési forrásokban, de minden lehetőséget megragad, hogy felkarolja és a társadalmi igazságosság szerint támogassa a lakosság kezdeményezését, ha saját maguk, a saját költségükre akarnak jobbítani életfeltételeiken. Erre született a pályázati rendszer, s a legfontosabb előírás: a támogatás odaítélésében mindig felelős testület dönt. Közérdekű bejelentések Amire nem jut pénz A VIII/2. jelű csatornát bizony le kellene fedni. Egyáltalán nem szolgál a megyeszékhely díszére, ha bűzös vizével, megannyi szemetelésre csábító beszögellésével ebben az állapotában megmarad. Milyen jó lenne viszont, ha némiképp igaz lenne az egykori útleírások túlzó megállapítása, miszerint „Nyíregyháza rendezett tanácsú város az Ér folyócska mindkét partján terül el.” Bármilyen kicsiny patak, de ha árnyas fák között fut, rendezett parkok, sétányok veszik körül, akkor érdemes rá vigyázni. Bevezető két példánk tulajdonképpen egy. Mert amióta megvan, mióta a civilizáció inkább átkait mint áldásait kapja, azóta az Érpatak, vagy a vízügy megnevezése szerint Vili 2. számú főfolyás sorsa sokakat izgat, rendszeresen megtalálhatók a vele kapcsolatos közérdekű bejelentések. Ami a legutóbbi bejelentést illeti, amelyben rendszeres tisztítását és lefedését javasolják, máris megállapítható, hogy a bejelentés egyik (második) fele egyelőre teljesíthetetlen. Hiszen olyan milliók kellenének hozzá a város, a vízügy kasszájából, amelyekre másutt jóval nagyobb szükség van. Ám ha megszüntetnék az illegális szennyvíz- bevezetéseket, ha valóban nem szennvezett csatorna, hanem a környék csapadékvizét elszállító patakocska lenne, akkor meglehet nem is nagyon kérnék lefedését. Ennyi bevezető szükségeltetik ahhoz, hogy kimondjuk: a legjobb ötletek, a minden bizonnyal hasznos közérdekű bejelentések között is akad jó pár. amelyet lehet, hogy csak egyelőre, lehet, hogy egyáltalán nem érdemes megvalósítani. Ám hogy ezek az észrevételek nem sikkadnak el. arra vaskos dossziékat mutat a városi tanácson Romano- vits István terv- és munkaügyi osztályvezető. Nem csak a javaslat, hanem a ráadott — meglehet, hogy a bejelentőnek nem kielégítő — válasz is megtalálható. Azóta pedig, amióta számítógépes nyilvántartást vezetnek, a nyilvántartásból könnyen kikereshető az adott válasz, ott sorakozik az összesítésen a becsült 350 millió forint, amibe az ötletek megvalósítása kerülne. Ráadásul — ahogy további példákkal megvilágíthatjuk — minden, ami nem egyetlen ember panasza, hanem egv kisebb-nagvobb közösség érdeke, nem biztos, hogy az egész város érdeke is egyben. A kérdések, panaszok között igencsak előkelő helyet foglal el a közlekedés. Egyesek a Tokaji úton a várostábla kihelyezését javasolják a Sátor utcáig, hogy az alacsonyabb sebesség miatt ne következhessen be baleset. Ám hogy ennek ellenzői, az utazók milyen ellenállásával találkoznának — a mostani forgalom szerint teljes joggal — azt bizonyára nem mérték fel. Bár nem tanácsi feladat, de ugyanitt számosán és sokszor sürgetik, hogy megépüljön a várva várt felüljáró. Az igény jogosságát mindenki elismeri. azonban az ország anyagi helyzetéből a közlekedési tárcának csak arra futja, hogy megtartsa az utak mai állapotát. Csekély vigasz. hogy ha egyszer — a kilencvenes években — Nyíregyházán felüljárót építenek, ak- • kor a Tokaji út lesz az első. A közlekedést érintő kérdések egy része megoldódik az új autóbuszpályaudvar átadásával. Azonban arra is számítanak a szakemberek, hogy éppen ezzel kapcsolatban új bejelentések is érkeznek. Egyelőre egyéves türelmi időszakot kérnek, amíg a megtervezett forgalmi rend a valóságban bizonyítja, mennyire életképes. Az természetszerű, hogy igyekeznek az élethez igazítani a közlekedést, azonban például a Stadion utcán, a Hirnes utca környékén az utak kiépítettsége, a buszok fordulási íve sem teszi lehetővé, hogy arra járatokat indítsanak. (A déli ipartelepet megközelítő, a Sóstói úton haladó járat enyhít a gondokon.) Többször felvetették a Sóstóhegyen élők, hogy az Aranykalász sort a Kemecsei úttal összekötve egyenesen mehetne a busz is, megszűnne a háromszoros sorompó, köny- nyebbé válna a közlekedés. Azonban egy ilyen út építése — bármennyire indokolt — annyiba kerül, amennyit egyelőre nem léhet előteremteni. Különben is sokan szeretnék, ha az utcájuk szilárd burkolatot kapna. Már csak a városi lét szempontjából is jogos az igény, s természetesnek kell venni, hogy azért az érintetteknek is tenni kell, pályázati rendszer útján . .. Mint említettük, sok helyen a parkolással kapcsolatban is áldatlan állapotok uralkodnak. Egy neuralgikus pontot ideiglenesen lehet rendezni: a vasútállomás előtt a taxik és a buszok élveznek elsőbbséget, személy- kocsikkal kicsit odébb kell majd menni, ha átalakítják a mai parkolót. A megyei rendelőintézet előtt szintén jogos parkoló kiépítése, azonban a szigorú válasz: „pénzügyi fedezet hiánya miatt megvalósíthatatlan” — néhány év türelmet kér. Ahogy a pályázati rendszer, a lakossági összefogás segíthet az útépítésben, ugyanúgy ezt lehet elmondani a közművesítésről, legyen szó víz- vagy szennyvízvezeték építéséről, gáz bevezetéséről. Jó példák vannak egyes külterületi részekről, ahol társulásos formában valósították meg a vízvezetéket, ezt lehet javasolni Vajda-bokor lakóinak is. A Sóstói út lakói ilyen formában juthatnak vezetékes gázhoz —, hogy idézzünk példákat a közérdekű bejelentésekből. A kereskedelem, ellátás, az üzlethálózat kialakítása szintén visszatérő jelzések között szerepel. íme egy példa: Felsősimán a bolt áruválasztékának bővítését sürgette egy bejelentő. A válasz: az alapvető cikkek megtalálhatók, tartós fogyasztási cikket rendelésre kiszállítanak, ezért a bolt vezetőjével kell közölni az igényeket. Egv másik: Jósa- városban ruha- és cipöbolt nyitását kérik. Ki kell indulni a lakónegyed alvóváros jellegéből. hiszen még a szerződéses üzemeltetők sem látnak éppen a cipőárusításban fantáziát. A jó közlekedés miatt a városközpont szakboltjai maradnak. Megszívlelendő az ötlet: a Búza téri piacon az elárusító asztalok fölé védötetőt lehetne építeni. Bár igaz, hogy jobb időben a csarnok fedett része üresen ásítozik. mégis a távlatokban egyszerűbb megoldást lehet fontolgatni. A közérdekű bejelentések sora az élet szinte valamennyi területét érinti. Hiszen jogos igény, hogy a lakóterülethez közel épüljön meg a fogorvosi rendelő, ám a szükség — a kevés fogorvos — úgv diktálta, hogy gyorsabb, zavartalanabb az ellátás, ha egyelőre központi rendelésen foglalkoznak betegekkel. A Jósavárosban népszerűvé-vált nyugdíjas ház mellé többen szeretnének újabbakat. Az öregekkel való kiemelt törődést a településfejlesztési hozzájárulás céljaiban is megfogalmazták. így érthető a törekvés, hogy például a Szamuely lakótelepen is létesítsenek nyugdíjas házat. Van persze olyan is, amire nemet kell mondani. Borbányán és Nyírszőlősön javasolták az ottani kis temetőhöz ravatalozó építését. Indokolatlan, hiszen egyre inkább a városi köztemetőt veszik igénybe, ahol viszont elengedhetetlen a bővítés, erre megtörténtek az intézkedések. Más esetben olyán helyen kérik buszmegálló megszüntetését (a Vay Ádám körúton, a piros ház előtt), ami az ott lakóknak tényleg zavaró, de higyjék el, hogy valahol a városközpontban csak meg kell állniuk a buszoknak. (Más kérdés, hogy a környék rendben tartása ilyenkor fokozott feladat.) A közérdekű bejelentések sorsát számos fórumon figyelemmel kísérik. Ám ha csak az 1986—87-es listának azt a sorát nézzük, amelyben a távlatban megvalósítható ötletek szerepelnek, akkor is 140 millió forintos becsült összeget kapunk. Egy-egy új út, közmű építése, bolt nyitása változást hozhat, de bármennyire nem tetszik valakinek, ismét hangsúlyozni kell: a város pénztárcája nem feneketlen zsák, óhatatlanul sorolni kell a jó igények között is. Lányi Botond Tisztítják az Érpatakot. Érdemes lenne vigyáznunk rá Angyal Sándor
