Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-25 / 71. szám

1987. március 25. Kelet-Magyarország Postabontás Lakótársak E sorok írójának szent meggyőződése (a tévedés joga fenntartva), hogy nincs az a hivatal, vállalat vagy intézmény, amely köznapi életünk során annyi bosszúságot szerez­ne nekünk, mint amennyit mi okozunk egymásnak. Emberi önzés, rossz indu­lat, kíméletlenség mérge­zi életünket — no, rend­szerint nem nagy adagok­ban, de kitartóan, s per­sze a végén már a szikrá­tól is robbanunk. Idáig még nem jutottak ugyan, s egyelőre szó nél­kül viselik a segítőkész­ség hiányát az egyik nyír­egyházi belvárosi épület negyedik emeletének la­kói is. Kivéve egyiküket, aki még az elmúlt hónap elején kérte segítségün­ket, mert — mint mondta — már nem tud hová fo­lyamodni. Lakásuk ugyan­is évek óta beázik. Aki tapasztalta, tudja, micso­da bosszúság a frissen rendbehozott falon meg­jelenő vízfolt... A kérdéses épületben öt évvel ezelőtt volt felújí­tás, de a beázás sajnos ezt követően is jelentkezett. Nem is csoda — idézem újra olvasónk szavait —. hiszen a fölöttük lévő la­káshoz tartozó erkélyen a télen olykor a mellvédig állt a hó. Előre kiszámít­ható volt, mi lesz, ha meg­indul az olvadás. Így is történt: az olva­dó hóié a maga rejtett útjain beszivárgott a la­kásba, és ez évről évre így megy, amikor jön a hó vagy az eső. Ami viszont nem jelent­heti azt, hogy a beázást természeti csapásként kell felfogni és elviselni. Köz­benjárásunkra a ház gaz­dája, az .IKSZV próbálta megvizsgálni, miként le­hetne végre pontot tenni az ügy végére. A vállala- lat főmérnöke, a műsza­ki osztály vezetője és a házkezelési osztály helyet­tes vezetője a helyszínen megállapította, hogy „ka­tasztrofális állapotok”-ról ugyan szó sincs, de a ne­gyedik emeleti lakások közül több (tehát nemcsak olvasónké) valóban be­ázik. Az okok felderítésé­hez, még inkább a hiba végleges megszüntetéséhez azonban szükség lett vol­na a fölső emelet erkély­lemezeinek tüzetesebb vizsgálatára. Az ötödik emeleti erkélyekre vi­szont nyilván csak az ot­tani lakásokon keresztül lehet kijutni. Ezt pedig nem engedték meg a szó­ban forgó lakások bérlői, noha az ilyesmi nem csak emberi, de rendeletekben előírt kötelezettségük is lenne. A segítőkészségnek, jó indulatnak fent említett írott és íratlan szabályát természetesen újra emlé­kezetükbe idézik majd ezek a lakótársak is — ak­kor, ha nekik lesz rá szükségük. És előbb-utóbb szükségük lesz rá. De ez sajnos csekély vigaszt je­lent majd az ismétlődő beázásokat addig is elvi­selni kényszerülő negye­dik emeleti lakóknak. Gönczi Mária ÁPRILISTÓL RÉSZLETESEN Kérem, szíveskedjenek intézkedni, hogy a rádió és a televízió műsorát részletesebben közölje a lap, mert jelenleg igen 'hiányosan közük. Gondolom, sok kis­pénzű nyugdíjasnak nem jut külön Rádióújságra. Ezért kérjük, hogy legalább úgy közöljék a műsort, mint például a Népszabadságban, időrendben, és ne maradjanak ki a Petőfi-adón közvetített NB I-es körkapcsolásos labdarúgó-mérkőzések sem. Hogy ne kelljen a szomszédba átmennem, megnézni, vajon mit is közvetít a rádió és mikor, és ugyanúgy a tévé is. Egy régi előfizetőjük: (Olvasónk — ahogyan mondani szokták — nyitott kapukat dönget. Örömmel közölhetjük ugyanis, hogy áprilistól lapunk is részle­Majoros István, Ófehértó, Űttörő u. 3. tesen, minden héten két teljes oldalon közli majd a rádió és a televízió műso­rát, remélhetően olvasóink megelégedésére.) NEMDOHÁNYZÓ BRIGÁD Mostanában különösen so­kat olyasunk a dohányzásról és annak súlyos következ­ményeiről. Örömmel közöl­hetem, hogy férjem és ti­zenegy társa (a tiszalöki ha­jójavító üzem Április 4-e szocialista brigádja) immár egy hónapja lemondott a do­hányzásról! Mondanom sem kell, milyen öröm ez a csa­ládoknak is. Kérem, ha le­hetséges. tegyék közzé leve­lem, hátha mások is felkap­ják a fejüket, és követik a brigád példáját. Én egy va­gyok a boldog feleségek kö­zül, és szeretném, ha minél többünknek lenne része ha­sonló örömben. Kusnyér Ferencné Tiszadada (Őszinte örömmel adtunk helyet olvasónk sorainak, és bár egyetlen fecske nyilván nem csinál nyarat, de ha csak néhány hasonló kiskö­zösség követi ezt a brigádot, az is eredmény . . .) LEHANGOLÓ Lehangoló jelenetnek vol­tam tanúja március 21-én délelő.tt. A MÁV-állomás előtti' megállóhelyre beálló 7-es és 8-as buszt valóság­gal megrohanták a fiatalok, egymást is kíméletlenül fél­relökve, hogy ülőhelyhez jussanak. A szintén utazni kívánó idős emberek, kis­gyermekes anyák kénytele­nek voltak végigállni az utat, mert egy fiatal sem ajánlotta fel a helyét. A saj­nos, nem ritka jelenséget azért éreztem a szokásosnál is lehangolóbbnak, mert ezek a fiatalok éppen a ko- szorúzási ünnepségről érkez­tek. Tóthné I. Katalin Nyíregyháza HAMAROSAN LESZ TELEFON Több mint fél éve vár te­lefonra Nyíregyháza egyik fontos intézménye, a Neve­lési Tanácsadó. Mióta áthe­lyezték a Búza utcáról a Vö­rösmarty térre, azóta nincs telefon, vagyis minden in­formációért személyesen kell elmennünk. Ügy gondolom, egy ilyen fontos intézményt nem lenne szabad ilyen hosszú ideig telefon nélkül hagyni. A T. J. és több más olvasó (A nyíregyházi Nevelési Tanácsadó igen rövid időn belül meg fogja kapni a te­lefont. A késlekedés oka az volt, hogy a fagyos idő mi­att eddig nem tudták elvé­gezni a szükséges földmun­kákat — tudtuk meg Juszku Sándortól, a megyei távköz­lési üzem vezetőjétől.) MÁSUTT LESZ A MEGÁLLÓ Sokadmagammal kisvo- nattal járunk be dolgozni Nyíregyházára. Mivél mun­kahelyünk az almatároló, ha a végállomáson, a Petőfi té­ren szállunk le, akkor még sokat kell gyalogolnunk, s emiatt gyakran el is késünk. Ha pedig fennmaradunk a vonaton) akkor megbüntet­nek minket, mert nem a „hi­vatalos” végállomáson száll­tunk le. Véleményünk szerint a Petőfi téri megálló helyett a MÁV-bérházaknál kellene kijelölni a kisvonat végállo­mását. Türk Ferenc és társai Gávavencsellő (A MÁV Debreceni Igaz­gatóságának osztályvezetője, Papp József megvizsgálta a javaslat megvalósításának lehetőségét. Az olvasóink ál­tal ajánlott megoldást nem tartják igazán jónak, de a Pe­tőfi téri megálló áthelyezését valóban fontolóra vették. Ha az egyelőre csak alakulóban lévő elképzelés megvalósul, az kedvezően fogja érinteni olvasóinkat is.) EGY UTCA GONDJA Borbányán, a Rezeda ut­cában a kis TÜZÉP-től lefe­lé, a Lakatos utcáig olvan salakot hordanak az útra, ami nemcsak a személygép­kocsikat, de a többi jármű­vet is veszélyezteti. Nem­egyszer előfordult már, hogy a kocsi defektet kapott (ugyanis szögek vannak a salakban!), és érthető, hogy a taxi sem viszi el az utaso­kat az utca végéig. Nem be­szélve arról, hogy az utca egyik lakója salakdombbal és a járdaszélre rakott kö­vekkel akadályozza meg a víz lefolyását. Mindezt már jeleztük a tanácsnak is. de intézkedés eddig még nem történt. A Rezeda utca lakói Nyíregyháza • Szerkesztői üzenetek Kuki Benjáminná, Tisza­dada: Értesüléseink szerint olvasónk katonai családi se­gélyben részesül, amelynek megállapításánál az előírá­sok értelmében figyelembe kellett venni a háztájiból származó jövedelmet is. Ja­vasoljuk, hogy anyagi hely­zetére tekintettel kérje a tanácstól, erre az évre men­tesítsék a településfejleszté­si hozzájárulás fizetése (alól. P. GY.-né, Nyírszőlős: Mivel a gyermek már be­töltötte a hatodik élétévét, ezért valóban csak 240 fo­rint jövedelempótlékra jo­gosultak. Ez az összeg ak­kor sem változik, ha íérje nyugdíjas lesz. Bedécs Józsefné, Ramo- csaháza: Reméljük, hogy már kézhez kapta az elma­radt két hónapi ‘ árvaellá­tást és a tüzelőutalvány el­lenértékét, amit adminiszt­rációs hiba miatt nem pos­táztak. Kiss Sándor, Kemecse: A tulajdonos hozzájárulása nélkül nem kaphat építési engedélyt. OTP-hitelt is csak akkor folyósítanak, amennyiben a társtulajdo­nos beleegyezését adja az építkezéshez, vagy pedig megváltják tulajdonjogát. L abancz Sándor, Nyír­egyháza: A Kisteleki szőlő­ben még tart a közvilágítási lámpák cseréje, ezért időn­ként továbbra is előfordul­hat áramszünet. A korsze­rűsítés befejezéséig a lakos­ság türelmét kéri a TITÁSZ. Tóth József, Nyírkércs: Az Állami Biztosító megyei igazgatóságának értesítése szerint a kérdéses összeget még tavaly postázták. Mi­vel nincs tudomásuk róla. hogy a pénzt nem tudták volna kézbesíteni, ezért megtették a szükséges lépé­seket annak kiderítésére, mi lehetett a kiutalt összeg sorsa. Az eredményről ter­mészetesen értesíteni fog­ják. Molnár Ferenc, Cyügye és Dankó Andrásáé, Nyírtelek: Levelüket „a címzett isme­retlen” jelzéssel visszakap­tuk. Az illetékes válaszol IDŐKÖZBEN LEÉRTÉKELTÉK Lapunk március 11 -i Fó­rum rovatában Mennyi? cím­mel közöltük azt az olvasóle­velet, amelynek feladója leír­ta, hogy az egyik üzletben fe­leannyiért ói usitottáli a pir»s ponghálótartó készletet, mint a másikban. Olvasónk la­punk segítségével remélt magyarázatot kapni a szokat­lanul nagy árkülönbségre. A Nyírbátor és Vidéke Áfész elnökének aláírásával érke­zett válaszlevélben — egye­bek mellett — a következők­ről tájékoztatták szerkesz­tőségünket.' A kérdéses árut az áfész nyírbátori sport-játék boltja 1986. december 13-án szerez­te be a TRIÁL Kereskedel­mi'Vállalattól. A fogyasztói árat a jogszabály által előírt kiskereskedelmi haszonkulcs alkalmazásával alakították Ki viselje a kárt? Gyes és szabadság P. A. nyírmadai lakos az elmúlt évben almatermesz­téssel foglalkozott. Az ősz folyamán — a termelőszövetke­zet területén elszállításra előkészített — almája eltűnt. Az esetet jelentették a rendőrségen, de bűncselekmény elköve­tését nem lehetett megállapítani. Olvasónk az iránt tudakozódik, hogy köteles-e meg­fizetni a ládák és a permetezés árát. Azt is kérdezi leve­lében, hogy kitől követelheti kárának megtérítését, esetleg van-e erre valamilyen biztosítás. Az általa igénybe vett szolgáltatások ellenértékét ol­vasónk köteles megtéríteni a termelőszövetkezetnek, vagyis ki kell fizetnie mind a ládák, mind pedig a permetezés árát. Ha a károkozó személye ismeretes lenne, akkor köz­vetlenül tőle kérhetne kártérítést, így azonban olvasónk­nak, mint 'tulajdonosnak kell viselnie a kárt. A levélből sajnos nem derül ki, milyen jogviszonyban van olvasónk a termelőszövetkezettel, valamint az, hogy a kérdéses területre milyen biztosítás volt érvényben, azon­ban a fenti eseményre a biztosító kockázatvállalása a le­hetséges módozatokban nem terjed ki. T. I.-né tiszaadonyi lakos 1976-tól termelőszövetkezeti tag. Sérelmesnek tartja, hogy munkáltatója (az általa ki­számított szabadság helyett) egy nappal kevesebbet bizto­sított részére az elmúlt évben, arra való hivatkozással, hogy olvasónk 6 évig gyesen volt, nem jár több. Levélírónk az alap- és a pótszabadság feltételeivel, mértékével kapcsolatban kér tájékoztatást, szeretné tudni, hogy hány nap szabadságra jogosult. A folyamatosan dolgozó, 2180 munkaórát teljesítő ter­melőszövetkezeti tagokat a munkaviszonyban álló dolgo­zókéval azonosan illeti meg a fizetett szabadság. A munkaviszony szüneteltetésének tartama alatt, a 10 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt munká­ban nem töltött időre (legfeljebb 1 évre) illeti meg a sza­badság a dolgozót, újabb szülés esetén ismételten. Olvasónk leveléből nem tűnik ki, hogy a gyes lejár­tát követően teljesítette-e a részére előírt munkaórát. Amennyiben nem, úgy a szabadság a termelőszövetkezet belső szabályzatában rögzített feltételek szerint jár neki. S. K.-né nyíregyházi olvasónk 1987. február közepén megszüntette tagsági viszonyát, az előző évben azonban teljesítette a háztájira való jogosultságához szükséges munkaórát. Levélírónk arra kér választ, hogy ebben az évben megilleti-e őt a háztáji, jóllehet már nem tsz-tag, továbbá miként őrizhetné meg társadalombiztosítási jogfolytonos­ságát munka-, illetve tagsági viszonyon kívül? A tagsági viszony megszűnése esetén a vezetőség en­gedélyezheti a kijelölt háztáji föld betakarításig történő használatát, illetve a termény juttatás arányos részének ki­adását. Erről tehát a vezetőség dönt. Azonban a termelő- szövetkezet alapszabálya is rendelkezhet (általános érvény­nyel) arról, hogy milyen esetekben és milyen feltételekkel jár háztáji juttatás. A társadalombiztosítási szolgáltatások a biztosítási jogviszonyhoz kapcsolódnak, vagyis ezekre csak a biztosí­tottak jogosultak. A biztosítottak általában azok, akik meghatározott jogviszony keretében munkát végeznek. Ol­vasónknak tehát sajnos nincs lehetősége arra, hogy ház­tartásbeliként, nyugdíjjárulék megfizetésével biztosított legyen. Dr. Nyitrai Zoltán ki. Az olvasói levélben is említett 300 forintos fogyasz­tói ár tehát helyes. Ugyanezt a cikket a fehérgyarmati áfész-boltban valóban fél­áron lehetett most kapni, aminek az a magyarázata, hogy a szállító, azaz a TRI­ÁL 1987 februárjában a rak- tárkpc-rWpn Ipvn pinnonehá- lótartó készletet 50 százalék­kal leértékelte. A fehér- gyarmati áfész-bolt már eb­ből, a leértékelt készletből szerzett be, tehát az olvasó által tapasztalt árkülönbség­nek ez volt az oka. A GÉPJÁRMŰADÓRÓL A háztáji gazdaságokban használatos gépjárművek adójáról érdeklődött egyik olvasónk. A megyei tanács pénzügyi vezetőjétől, Kenéz Sándortól kapott tájékozta­tás alapján közöljük, hogy mentesek a gépjárműadó alól az azonosítási táblával ellátott olyan mezőgazdasági munkagépek, amelyek köz­úton önerőből óránként 25 kilométeres sebességnél gyor­sabban haladni nem tudnak (ezek az úgynevezett lassú járművek). A háztáji és kisegítő gaz­daságok jövedelemadóját kö­teles fizetni mindenki, aki — egyebek mellett — 15 ló­erőn felüli, mezőgazdasági vontatót (traktort), hozzá kapcsolható pótkocsit vagy tehergépkocsit üzemeltet. 1987. január l-jétől az erő­gépek után egységes adóté­telt kell fizetni, amelynek mértéke azonos az elmúlt évi saját célú használat után fi­zetendő adóval. Ha a gépjárművet hatósá­gi jelzés és forgalmi enge­dély nélkül használják a ház­táji gazdaságban, akkor nem az adójogszabályt, hanem a közlekedési szabályokat sze­gik meg. Ha a háztájiban használt gépjármű teljesít­ménye nem éri el a 15 lóerőt és a fenti további követel­ményeknek sem felel meg, valamint közúton nem közle­kedik, akkor nem kell utána adót fizetni. ______7_

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents