Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-23 / 69. szám

IfJúságtOrténeti vetélkedő (II.) 1. Mikor volt Budapesten a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) alakuló ülése? 1. 1945. január 3. 2. 1945. január 22. x. 1945. február 8. 2. Mikor volt a MADISZ első kongresszusa? 1. 1945. szeptem­ber 13. 2. 1945. október 8. x. 1945. november 4. 3. Kit választottak az első kongresszuson főtitkárrá? 1. Kiss Józsefet. 2. Szabó Zoltánt, x. Betöltetlenül hagyták. 4. A Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége (MKP KV) a fiatal párttagok mozgal­mi munkájának irányítására milyen fórumot hozott létre 1945 szeptember végén? 1. Ifjú­sági Bizottságot. 2. Ifjúsági Titkárságot, x. Fiatalok Taná­csát. 5. 1945. október 27-én a Lon­donban rendezett világifjúsági konferencián hány fiatal kép­viselte hivatalosan a magyar ifjúságot? 1. öt. 2. Hét. x. Tíz. 6. 1946. március 27-én kit vá­lasztottak a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa (MIOT) elnö­kének? 1. Lányi Béla, 2. Szabó Zoltán, x. B. Rácz István. 7. Mikor alakult meg a Népi Kollégisták Országos Szövetsé­ge (NÉKOSZ)? 1. 1946. május 7-én. 2. 1946. június 21-én. x. 1946. július 16-án. 8. Mit jelent a MAKE? 1. Ma­gyar Kereskedő Fiatalok Egye­sülete. 2. Magyar Kollégiumi Egyesület, x. Magyar Keresz­tény Ifjak Egyesülete. 9. Melyik kollégium járt élen a NÉKOSZ létrehozásában? 1. Győrffy István kollégium. 2. Petőfi Sándor Kollégium, x. Kossuth Lajos Kollégium. 10. Mi volt annak a szerve­zetnek a neve, amelyik az 1848- as forradalom centenáriumi eseményeit szervezte? 1. Negy­vennyolcas fiatalok. 2. Orszá­gos 48-as Ifjúsági Bizottság, x. Történelmi Emlékbizottság. 11. Mi volt a ..Harc a másod­percekért!”? 1. Nemzetközi If­júsági Békemozgalom az atom­háború ellen. 2. Sportolók versenyfelhívása, x. Szocialista ifjúsági munkaverseny. 12. Mikor alakult meg a Ma­gyar Diákok Nemzeti Szövetsé­ge (MDNSZ) ? 1. 1947. október 4-én. 2. 1947. október 21-én. x. 1947. november 22-én. 13. Az ifjúság melyik rétegét tömörítette az EPOSZ? 1. Mun­kásfiatalok. 2. Tanoncfiatalok. x. Parasztifjúság. 13-fi. Mikor alakult meg a Magyar Ifjúság Népi Szövetsé­ge? (MINSZ). 1. 1948. március 22-én. 2. 1948. március 27-én. x. 1948. március 31-én. KISZ-alapszervezet neve: Értesítési címe: __ Beküldési határidő: 1987. március 27. Cím: KISZ MB Politikai Képzési Központ Sóstófürdő 4431. Az első forduló helyes meg­fejtése a következő: 2, 2, 2, x, 1, x, 1, l, x, 1, 2, 2, 1, x. A totó egyéni megfejtői közül négyen értek el telitalálatot: Kosa Fe­rencné Olcsváról, Tenkey Edi­na Gégényből, Jósvai Józsefné Nyíregyházáról és Blóz István­ná szintén Nyíregyházáról. Nyereményüket postán kapják meg. Kelet-Magyaroriiág 1987. március 23. A könyvek művésze (Tudósítónktól) Galambos Ferenc váci helytör­ténész-tanár Magyarország tér­képén berajzolta azokat a hely­ségeket, ahol Váci György két­szeres aranydíjas könyvkötő­mester kiállítást rendezett 1976 óta. Barátai azt mondták: egy­szerűbb lett volna bejelölni azo­kat a városokat, nagyobb falva­kat, ahol még nem mutatta be érdekes ipar- és stílustörté­neti kiállítását. . . Váci György munkáját min­denesetre megyénkben is sokfelé ismerik. De remekbe készült kö­tései megtalálhatóak az Elnöki Tanácsnál, a Minisztertanácsnál, budapesti nagykövetségeken, in­Hobbija a fafaragás tézményeknél. szakszervezeti központokban. magánosoknál egyaránt. Fél évszázaddal ez­előtt sajátította el a Kapisztrán Nyomdában az ősi mesterség fo­gásait, majd vándorútra kelt, s nevesebb hazai, külföldi meste­rektől még megtanulta azt, ami­nek a segítségével munkáját ma már művészi szinten műveli. Nevét nemcsak munkái révén ismerik. Egy évtizede járja az országot A könyvkötészet múltja és jelene című tárlata. Bemutat­ja a szakma szerszámait, mun­kagépeit, régebbi és modern al­kotásait. Célja: mind több bará­tot szerezni a nyomtatott gon­dolatnak. A Dunakanyar ipari városában élő és munkálkodó mester most Tiszavasváriban a városi könyv­tár kiállítótermében mutatja be kiállítását. A gondosan vezetett munkanapló szerint ősszel lesz a háromszázadik magyarországi bemutatója. Utána bekerül a gazdag, érdekes anyag Közép- Európa első könyvkötészeti mú­zeumába. Papp Rezső Lárika énekel Kukucska Mihály munka köz ben. (Cs. Cs.) A kézitáska aprócs­ka tükrében elgyö­tört arc. Ki tudja, hányadik papír­zsebkendő röpül a papírkosárba. A kol­légiumból előkerült piros lábasból kamil­la gőze száll, miköz­ben a ,,művésznő” szipogva egy intés­sel egyszerre elnézést kér és hellyel kínál. Látom, alkalmatlan vagyok, már mennék is, majd az előadás után . . . talán . .. Vagy lesz egyáltalán koncert? — Hogyne lenne — mosolyodik el végre, s erről már ráisme­rek. Katona Klári készül, hogy új mű­sorával nyíregyhá­zi közönség elé lép­jen. — Hogy nekem ön­álló arculatú zeném lenne? — kérdez vissza. — Ez nem menedzselés kérdése csupán. Én még azt is ritkán hallottam valakitől, hogy ezt és ezt még nem tudom a mesterségről, és ezt még kemény munkával el kell sa­játítanom. Pedig ezen is sok múlik. Meg kell tanulni azt, ami tanulható ezen a pá­lyán. Nekem ebben nagyon jó segítőtársaim vannak. Először Demjén Ferenccel, „Rózsival” hozott . össze a jósors, majd Presszer Gáborral, akivel csodá­latos dolog együttdolgozni. Ne­kem ők ketten nemcsak szerzők, vagy zenészek, de barátaim is. Egy kicsit elmélyültebb muzsi­kát csinálunk, talán a szöveg is intellektuálisabb. De az a jó, ha a bolondozás is helyet kap a lemezeken, a színpadon, és a mi műfajunk sem szorul ki az ön­feledt szórakozás miatt. Itt már tényleg nagy a felelőssége a mecenatúrának . . . Még egy szippantás a kamil­Különös hobbija van Ku­kucska Mihálynak. Ha megál­modik valamit, kifaragja magá­nak Iából. Almai így szemléle­tessé válnak, s ott díszelegnek az előszoba könyvszekrényének pol­cain, s a nagyszoba szekrényé­nek tetején. A kifaragott álmok bizonyára nehéz feladat elé ál­lítanák Freudot, a nagy álom­fejtő tudóst, ha még élne, mert régen a nyugdíjazása előtt még büntetésvégrehajtó intézetben dolgozott Miska bácsi. Az álmai pedig. Fákon csiripelő madarak, baromfiudvar, kendermagos jér- céi, csacsifogat, békés háziálla­tok, sőt egy több darabból álló kompozíció Hófehérkét és a hét törpét jeleníti meg, amint éppen magyaros halászlét főznek. Bonyolult az emberi lélek. Ku­kucska Mihály 15 évvel ezelőtt ment nyugdíjba és bizony nem nagyon tetszett neki a nagy tét­lenség. Mint mondja, még a két­napos ünnep is hosszú neki. Ta­karos a ház körül az udvar és még a télies idő ellenére is jól látszik, hogy példásan gondozott a kert is, sok időt fordítanak er­refelé a Kopogó utcai portán a rendre, tisztaságra. Csakhogy az említett tél! Mit lehet ilyenkor csinálni? Mihály bátyám meglá­tott a pajtában egy szép puha fát, s az ötlet szinte magától adódott, unalmában elkezdte fa­ragni. Történt ez néhány évvel ezelőtt. Azóta pedig megtelt a ház fafaragásokkal. Felesége eleinte fölöttébb fur­csállotta a dolgot, olykor még bosszankodott is, merthogy az ember a konyhában farigcsált. Később aztán ő is megbarátko­zott férje hobbijával, sőt mosta­nában már ö festi, lakkozza az újabb „alkotásokat”. A Kopogó utcában is lassan híre ment a dolognak, Miska bácsi szívesen ajándékozott oda egy-ee-y szom­szédnak, ismerősnek munkáiból. A hobbi most kitölti szabadide­jét, s mióta farag, úgy érzi, ki­egyensúlyozottabb ember. Kár, hogy a művészetek alapismere­teit nem sajátíthatta el hama­rabb. (b. i.) Antall István lás párából . . . Készülni kell. sminkelni, öltözni . . . Aztán a színpadon a nagy má­gus Babos Gyula, a dobnál min­denki Jánoskája, Solti János. A segítők pedig jó füllel kiválasz­tott, konzervatóriumból még ki sem nőtt fiatal muzsikusok. A zenei csemege, étvágygerjesztő után pedig berobban Katona Klára, azaz Lárika, s most tud­juk meg, hogy mi a csoda. Az öltözőben maradt a nátha és a fáradtság. De itt a hang, amely eddig még egyetlen lemezre sem fért rá igazán . . . mert a szín­padon még többet mutat. (Trifo­nov Éva felvétele) Attila a fellegekben Még egyszer a tükör elé állt. Jól megnézte magát, megigazí­totta repülős zubbonyát, majd elindult a legelőre, hogy törté­nelmet csináljon falujában, Cé- génydányádon. Különleges világ­nap volt ez életében. Nyiri Attila, a gyügyei Almái­kért Mg. Tsz gépcsoportvezetője gyermekkora óta vágyott a fel- legekbe, pilóta szeretett volna lenni. A Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Főiskola repülő tanszéké­re helyhiány miatt nem sikerült bejutnia, ez azonban nem szegte kedvét. Gondolt egy merészet, s elhatározta: saját gépet vásárol! Tavaly ezért Egerbe utazott, an­Attila tulajdonát képező lajst­romjel: 45—103. „Hát ez is megvolt!” — bökte ki magában. — Mit érzett odafenn? — Bevallom, elérzékenvültem, rövid idő alatt végiggondoltam az egészet, amit tettem. Azt az érzést nem lehet visszaadni. Fa­lumban eddig legmagasabban a templomtoronyban jártak az em­berek. A levegőből láttam, hogy a főutcán sokan, futásban vagy kerékpáron igyekeznek a legelő felé, közelről akarták látni re­pülésemet. Mire leszálltam, vol­tak vagy százan körülöttem. — Mivel fogadták a falubeliek? nak rendje és módja szerint megrendelte légi járművét — a motoros sárkányt. A községben is biztatták: „Vágj bele., meg­lásd érdemes lesz ...” Fél év múlva értesítették: „Jöjjön, viheti a gépét!” Felpa­kolta Trabantjának tetejére, meg sem állt. egyenesen Cégénydá- nyádra vitte. Gépe már volt, gyakorlat és pilótavizsga kellett. —- Ezt hogyan csinálta? — kérdeztük távoli szatmári ottho­nában, a vállalkozó kedvű fiatal­embert. — Beiratkoztam az MHSZ Nyíregyházi Repülőklubjába, el­sajátítottam a vezetést, sikeres elméleti és gyakorlati vizsgát tettem. Csabai János volt a ta­nítómesterem. 1987. március 15-e történeti dá­tumként vonul be Cégénydányád életébe. Ekkor került sor a be­mutató, első hazai repülésre. Kilenc órakor már ott állt mo­toros sárkánya mellett. — Miután felemelkedtem, vé­geztem egy balfordulót, magas­ságot gyűjtöttem. Hamarosan 150 métert jelzett a magasságmérő. Lenéztem, alattam a község, a tsz, a főutca. Tiszteletkört csi­náltam a falu felett. Fülében érezte a leszállás nyo­mását. Hopp!!. . . Lábujjhegyen földet ért a sárkány, rajta Nyiri — Bennük talán nagyobb volt a drukk, nálunk az ilyesmit még nagy dolognak tartják. Fia elbeszélését Attila özvegy édesanyja is hallgatta. — Nem mertem kimenni a pró­barepülésre, féltem hogy valami baj történik. Cégénydányád, tsz-telep. Egye­lőre a major raktárában „pi­hen” a gép. — Mi a további terve? — Szeretném munkába fogni a sárkányt, permetezni, határjárást végezni, olyan feladatokat ellát­ni, amelynek bevétele biztosíta­ná az üzemelési költségeket. Közben Fehérgyarmaton szakosz­tályt alakítani, mert reményke­dem, hogy több követőm is lesz a környéken. — A szövetkezet is számít a gép és a pilóta munkájára — szól közbe Goes János, a tsz el­nöke. — Kísérletképpen a nö­vényvédelemben, permetezésnél kívánjuk hasznosítani. — Érdemes ilyesmire költeni a pénzt? — kérdezem a sárkány- repülő gazdáját. Meglepi a kérdés. — Nem drágább ez. mint egy használt autó — válaszolja. — Mit szólnak mindehhez a környékbeliek? Mert a hagyo­mány errefelé is nagy úr — — Már híre terjedt a vasárnapi repülésnek, jöttek, érdeklődtek. alig győztem válaszolni. Nyíri Attila cégénydányádi fia­talember érdekes vállalkozásba kezdett. Eddig keveset tudtak róla ezen a vidéken, de ma már legenda övezi személyét. Képle­tesen és a valóságban, saját ere­jéből szakadt el a földtől. Kovács György 1848—49 EMLÉKEI A MAGYAR NEMZETI MÜZEUMBAN. Az első felelős magyar minisztérium ülőbútorai. 1987. március 23., hétfő KOSSUTH RADIO 8,20: Hogy tetszik lenni? — 9,00: Bartók: Tizenöt magyar parasztdal. — 9,30: Bella Ist­ván versei. — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10.35: Népdalok Pakisztánból. — 10,43: Juhász Frigyes dalaiból. — 11,01: A magyar ipar múlt­jából. — 11,21: Pesti nőrabló. Regény. — 12,45: Beszélgetés az enzimológussal. — 13,05: Ma­gyar előadóművészek. — 14,10: Bátyai gyermekmondókák. — 14,36: Kalózok. Novella. 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: Világablak. — 15,30: Kóruspódi­um. — 16,05: Ringató. — 16,30: Nyelvemlékező. — 17,00: Eco- mix. — 17,30: Találkozás Feren- csik Jánossal. — 18,01: Filmze­ne. — 19,15: Légikatasztrófa. — 19,55: Nóták. — 20,30: Ope­rakettősök. — 21,00: Legyen a vendégünk! — 22,30: Alkohol. — 23,20: Barokk muzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Népdalcsokor. — 8,50: Délelőtti torna. — 12,10: Szólis­taparádé. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12,30: Népzene. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig. — 17,08: Újdon­ságainkból. — 17,30: ötödik se­besség. — 18,30: Tip-top pará­dé. — 19,05: Népdalok. — 19,30: Sportvilág. — 20,05: Rockúj­ság. — 21,05: Tavaszi feszti­vál. — 23,20: A mai dzsessz. — 24,00: Fúvószene. 3. MŰSOR 8,10: Pablo Casals vezényel. — 9,14: Lassus-mise. — 9,35: Operafinálék. — 10,40: Zongora- hangverseny. — 12,02: Zenetör­téneti értéktár. — 13,05: Fiata­lok stúdiója. — 13,35: Zengjen a muzsika! — 14,05: Kamara­muzsika. — 14,30: Boito: Me­íistofele. — 17,00: Iskolarádió. — 17,30: Dzsesszfesztivál. 18,10: Kórusmuzsika. — 18,30: Mozart: g-moll zongoranégyes. — 19,05: Zenei fogalom. — 19,35: Hang­verseny. — 20,30: Görög költők versei. — 21,35: Kamarazene. — 22,36: Nem, nem Nanette! Zenés játék. — 23,00: Bartók: Tizenöt magyar parasztdal. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 6,20—6,30 és 7.20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggeli adás szerkesztője: Ágoston István.) — 17.30: Hí­rek. — Programajánlat. — Sportösszefoglaló. — Utazás ’87 (Horváth Péter). — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. — Lapszemle. — Müsorelőzetes. (Az esti adás szerkesztője: Bá­lint István.) Nyíregyházi Városi Televízió Adás: 1987. március 23. 19,30. Mese. — Zöldsarok. — Te­lekvízió. — Kulturális prog­ramajánlat. — IX. Országos Pe­dagógus Találkozó. — TIT me­gyei küldöttértekezlet. (Beszél­getés: Margócsy Józseffel.) — Nézzük meg együtt! — Tisztelt városlakó! — Tájékoztató az útlevéligénylésről. — Bál az egykori megyeházán. — Rét­közi utazás. — Sport. SZOVJET TV 14,30: Hírek. — 14,40: Szólja­tok harsonák! — 15,10: Hírek. — 15,15: A Komszomol 20. kongresszusa elé. — 15,45: Do­kumentumfilm. — 16,05: Barát­ságban a csimpánzzal. Film 1—2. rész. — 16,35: Világhíradó. — 16,45: A Kubáni Agráripari Kombinát. — 17,15: A* Ismeret­len. Tévéjáték. — 19,00: Híradó. — 19,40: A tavasz 17 pillanata. 2. rész. — 20,50: Világhíradó. — 21,05: Dokumentumfilm. — 22,10: Párizsi dráma. Film. — 23,26: Hírek. — 23,31: Balett­film. SZLOVÁK tv 15,35: Művelődési műsor. — 16,25: Katonák műsora. — 17,15: Sportmagazin. — 17,45: Portré­film. (Jozef Capek). — 18,20: Esti mese. — 18,30—19,10: A Hír­adó sajtókonferenciája. — 19,30: Híradó. — 20,00: Karácsony, 1914. (Tévéfilm 2. rész.) — 21,05: Publicisztika. — 21,30: Várako­zás. Feliratos jugoszláv film. — 22,30: Komoly zene. 2. műsor: 16,05: Műsorajánlat. — 16,25: Nyitott stúdió. — 17,05: Angol természetfilm-sorozat. — 17,35: Károly, a detektív. — 17,50: Poly és barátai. Spanyol tévésorozat. — 18,30: A hét ese­ményei magyar nyelven. — 19,00: Tévétorna. — 19,10: * Esti mese. 19,30: Híradó. — 20,00: Az otthon dalai. — 20.30: Sport­visszhangok. — 21,30: Híradó. — 22,00: Világhíradó. — 22,15: Kulturális magazin. MOZIMŰSOR Nyíregyháza Krúdy: GYA­NÚS Árnyak, nö a volán­nál. A NAGY ZABAlAS. Nyíregyháza Béke de.: ZOR- RO. Du.: zártkörű archív film­klubi előadás 16, 18 és 20 órá­tól ! Nyíregyháza Móricz: A SMA­RAGD ROMÁNCA. ÁRVÁCS­KA. 23. hétfő 19,00: PILLANGÓ­KISASSZONY. A debreceni Csokonay Színház vendégjá­téka. 14—16: Videofil­mek vetítése. 16 —18: Számító­gépes játékok. 18— Ert(e) a Tanyán — Diny- nyés József ön­álló műsora. _4 ______

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents