Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-21 / 68. szám

1987. március 21. Iskolások divatjának tervezték a pantal- lós együtteseket. 1. A jobb oldali manöken kerek indigó­kék pamutpantallót mutat be, mely elöl két-két hajtással bővül és úgynevezett olasz zsebes. A sálgalléros szvettert puha gyapjuflanellból és kötött anyagból kombi­nálták — szürke, fekete, sötétkék, élénk piros, gesztenye és fenyőzöld színekben. A nagykockás kabát acrylque és gyapjukeve- rék — fenyőzöld, piros, viola színekben. A bal oldali fiatal lány jól mosható pamut és polyester kordpantallót mutat be a már az előbb felsorolt hat divatszínben. A hozzá viselt mintás pulóver ekrü, zöld, élénkkea színösszeállítású. V ________________________ 2. Szatén párnázott kabát 100 százalékos polyesterből fekete alapon fehér virágmin­tával. A nagyapák divatjára emlékeztető népies pamutimprimé ing kézgombosan csukódik, fekete alapon fehér apró mintá­val. A pamut és műszál keverékű pantalló az öv alatt dupla zsebes, s kék, fenyőzöld, fekete, piros, szürke, gesztenye színekben tervezték. ■v (Terminál modellek) Kovács Margit Frizura és smink Milyen az új sminkdivat, milyen frizurát hor­dunk tavaszra? Ezekre a kérdésekre kaphattunk választ a napokban a Vígadóban megrendezett Divatfórumon. Nagy jelentőséget kap a korrekciós alapozás, amelyet 2—3 színű alapozóval végzünk. A legsö­tétebb színt a mélyítendő területre, a legvilágo­sabbat a kiemelni kívánt részre helyezzük. Majd az egész arcot egységesen egy közép árnyalatú alapozóval befedjük. Ezt követi a púderezés, mely szintén két színnel történik, az arc középvonala világos, a többi rész kissé sötétebb. A szemhéj árnyalásánál az eddig használt fé­nyes selyemporokat el kell felednünk, minden színt, amit a szem festéséhez alkalmazunk matt vagy igen enyhén csillogó, fénylő. A szem vo­nalát sötét, satírozott kontúr emeli ki, mely le­het fekete, grafitszürke, püspöklila, mélyzöld, bajkálkék. Az árnyaló színek szintén sötétebb ár­nyalatiak, kizárólag a szemhéj és a szemöldök alatti kék világos és enyhén fénylő. A csillogó fény a szemről átkerült a szájra. A frizuradivat talán soha nem volt olyan me­rész, mint manapság. Harsány színek, mindeddig összeférhetetlennek tartott árnyalatok jól megfér­nek egymással. Minden frizura divatos: a rövid, a hosszú, a színes, a szolid, a dauerolt és a szög- egyfenes. A haj színét a bőr színével kell összhangba hozni. Az összes szín divatos a legvadabb össze­állítástól a szolídig. A készen kap­ható, faltól falig beépített konyha­bútorok mellett más megoldás is kínálkozik a konyha felszere­léséhez,' arról nem is szólva, bogy például pol-. cos megoldással, ami elé roló sze­relhető, mennyi­vel olcsóbban jö­vünk ki. A zárt szekré­nyek helyett a polcokon tartha­tók a fűszerek, az edények stb., így munka közben is jól hozzáférhe­tünk, míg mun­kánk végeztével lehúzzuk a rolót, a konyhai polcok pedig zárt egysé­get alkotva, szek­rényként hatnak. A redőny elhe­lyezésének több módja van: fut­tathatjuk a meny- nyezettöl a pad­lóig, illetve a munkaasztal ma­gasságáig. Ha megbarátko­zunk a rolósítás gondolatával, még számos más al­kalmazási lehető­séget kínál: pél­dául pótolhatjuk vele a hiányzó ajtót. A vasalást is tanulni kell Nyugodtan sorolhatjuk a vasalást is a legnehezebb há­zimunkák közé. Nemcsak azért, mert hosszú ideig egy helyben állni kimerítő (ülve meg nem lehet ügyesen dol­gozni), hanem mert sok há­ziasszony — noha évek óta gyakorolja — nem ismeri jól a vele járó teendőket. Mert a vasalásnak is vannak kis fortélyai. A vasalót használat előtt töröljük meg, hogy ne legyen rajta por, ami a tiszta ruhát bemaszatolná. Ha egy mód van, lehetőleg nappal vasal­junk, s a vasalóasztalt vilá­gos helyre állítsuk. Ameny- nyiben csak az esti órákban tudunk Időt szakítani, úgy helyezkedjünk el, hogy a fényt szembe kapjuk, így az árnyéka nem zavarja mun­kánkat. A vasalni való ruhát meg­felelően elő kell készíteni. KtUön csoportba tesszük a vasalás megkezdése előtt a vászon és karton neműeket. Külön azokat, amelyek nem igényelnek erősebb vasalást, s végül egy harmadikba azo­kat, amelyeket csak langyos, kihűlőben levő vasalóval va­salunk ki. Könnyen és jól csak a be­nedvesített fehérneműt (ágy­nemű, konyharuhák, vászon­törülközők) lehet kivasalni. A jól kihuzogatott ruhát víz­zel bepermetezzük, összecsa­varjuk, és 2—3 órára szoro­san egymás mellé rakjuk a ruháskosárba, amit letaka­runk. A színes fehérneműt a benedvesítés után külön tesszük. Ne sajnáljuk a többletkia­dást egy hőszabályzós vil­lanyvasaló beszerzésére; ez­zel a vasalás egész idejére beállíthatjuk a kívánt hőfo­kot. A vasalóasztal, illetve állvány se túl magas, se túl alacsony ne legyen. Sokkal kevesebb fáradtsággal végez­zük munkánkat, ha párná­zott vasalódeszkát és ujjafát használunk. A vasalt holmit ne rakjuk azonnal a szekrénybe, hanem 1—2 óráig hagyjuk szikkad­ni, amíg teljesen ki nem hűl, így nem lesz penészes, de nem is gyúródik. A sima holmik vasalása nem okoz különösebb gon­dot, de azért ezeket is húzo­gassuk meg vasalás előtt mindkét szálirányban, hogy eredeti szögletes alakjukat megőrizzék. Nagyobb dara­bokat -— dunyhahuzat, lepe­dő — miután kihúztuk, hajt­suk négyrétbe, és minden egyes részt vasaljunk simára. • Habselyem és trikó holmit csak szárazon vasalunk, így nem nyúlik ki. A férfiingeknél először a vállrészt, majd a gallért, utána az ujjakat vasaljuk. Az elején előbb a gomblyu­kakat és a gomboláspántot, majd az ing jobb elejét, az ing hátát, s végül az ing bal elejét vasaljuk. A selyemholmit félnedve­sen a fonákoldalán, a gyap­jú- és szövetruhát mindig a visszáján és nedves ruhán keresztül vasaljuk. Ezeknél a vasalót nem toljuk, hanem egyik helyről a másikra emeljük, mert különben megnyújtja az anyagot. A hímzett holmikat 1—2 cm vastag puha ruhán, bal felén vasaljuk, hogy uitána a hímzés jól kidomborodjék. A nadrág élének elöl-hátul a lábszár közepére kell esnie. Ha ez a ránc rosszul van be­vasalva, a leggondosabb összehajtás sem segíthet. Ap­ró trükkökkel elérhető, hogy a nadrág éle mindig lábkö­zépre essék: — Ha a nadrág képviselő­jének kissé kifelé álló lába van, azaz a járásnál oldalt lép, a nadrágot vasalás előtt úgy kell összehajtani, hogy az oldalvarrás a belső varrás fölött kb 2 om-rel beljebb essék. — Aki egyenesen lép, an­nál ezt a két varrást ponto­san egymásra kell helyezni. — Viszont aki kissé befelé hajló lábfejjel jár, annál az oldalvarrásnak a belső var­rástól mintegy '2 cm-rel kij­jebb kell esnie az összehaj­tásnál vasalás előtt. Frissen vasalt ruhát azon­nal sose vegyünk fel, mert használat közben sokkal job­ban gyúródik. A nem ivás szégyene Kedves ismerősöm férjé­nél az orvos magas vérnyo­mást és kezdődő cukorbeteg­séget állapított meg. Gyógy­szereket írt fel számára, és szigorúan közölte, hogy amíg a gyógyszert szedi, nem ihat egy kortyot sem. Az illetq férfi szívesen megiszik társaságban egy-egy fröccsöt, a nyári melegben egy üveg hideg sört, de en­nél többet soha. Nemhogy nem alkoholista, de még csak nem is rendszeresen ivó em­ber. Az orvos figyelmezteté­sét komolyan vette, és az al­koholfogyasztás! tilalom sem­milyen nehézséget nem je­lentett számára. Igen ám, de... Átadom a szót a feleségé­nek: „Amióta István gyógyszert szed, és egy kortyot sem ihat, •teljesen furcsán alakul az életünk. Névnapra voltunk hivatalosak a múlt héten egy jó barátunkhoz. Kitértünk előle. István azt mondta, ő nem kíván egyenként min­denkinek magyarázkodni, hogy miért nem iszik. Gon­dolhatod, hogy megsértődtek, mert ráadásul annyira zavar­ban voltam, hogy egy egé­szen átlátszó buta kifogást mondtam. De ugyanez történt fordítva is. Disznót vágtak otthon a rokonok. Azt még valahogy kimagyaráztam, hogy nem tudunk odautazni. Ám a sógoromék meghozták a kóstolót azzal, hogy ők is velünk fogják majd vasár­nap elfogyasztani, mert a vá­gáskor úgy kifutottak az időből, hogy már nem is ül­tek le a vacsorához. Persze, azt mondtam, rend­ben van, akkor vasárnap sze­retettel várjuk őket. Amikor a férjemnek megmondtam, hogy jönnek a húgáék ebéd­re, szemrehányóan nézett rám: — De hát tudod, hogy nem ihatok! — Há,t te majd legfeljebb nem iszol — feleltem. A kö­vetkezményekre én sem szá­mítottam. István töltött a só­gornak, mire az rászólt: — Nocsak, beteg vagy, hogy magadnak nem töltesz? — Beteg vagyok — felel­te István. — No, éppen úgy nézel ki — volt a válasz, és a sógor Csirke-1 variációk CSIRKE GALAN TIN. Hoz­závalók: 1 db nagyobb (1 kg) csirke, 20 dkg sertéscomb, 1 db egész és 2 db tojássárgá­ja, 3 dkg vaj, 2 dl tejszín, 3 dkg szalonna, 2 evőkanál borsó, só, bors. A szárazon megtisztított csirke bőrét a hátán végig-' hasítjuk, a. végtagoknál kö- rülvágjuik, és vigyázva, a bőrét lehetőleg egészben szedjük le. A csontokról le­szedjük a húsokat, az aprólé­kot levesnek félretesszük. A húsokat a sertés- vagy borjú- combbal együtt 2—3-szor le­daráljuk. Hozzáadjuk az 1 egész tojást és a 2 tojássárgá-, ját, az oldott hideg vajat, a tejszín keményre vert hab­ját. Végül az apróra vágott szalonnát, a 2—3 evőkanál zöldborsót, sózzuk, borsozzuk. Zsírpapíron kiterítjük a csir­ke bőrét, a jól kikevert hús- vagdaiékot rátesszük, és fel­sodorjuk jó szorosra. Nedves kicsavart ruhába göngyöljük, végeit bekötözzük, és az egé­szet beletesszük egy lábasba. Annyi vizet adunk hozzá, hogy ellepje. A lébe belerak­juk a csirke aprólékét; kari­kára vágott zöldséget, cson­tokat, és lassan főzzük kb. egy óra hosszat. Majd a lé­ből kiemeljük a húst, és két deszka között lepréseljük. Hűtjük, majd szeleteljük. Tá­lon aszpikkal díszítjük. A csirke visszamaradt le­véből bármilyen finom levest készíthetünk. TÖLTÖTT CSIRKE (RIZS- ZSEL). Hozzávalók: 1 db csirke, 3—4 evőkanál rizs, 1 csomó zöldpetrezselyem, 2 db tojássárgája, 1 pohár tej­föl, só, bőrs, curry, 1 evőka­nál zsír, majoránna. A rizst a zsíron kissé lepi­rít juk, hozzáadjuk az apró­ra vágott belsőségeket (máj, zúza), sózzuk, borsozzuk, be­lekeverjük a vágott petre­zselymet. Felengedjük annyi vízzel, hogy ellepje. Fedő alatt pároljuk. A csirke bel­sejét majoránnával, curry­val bekenjük, és megtöltjük a párolt rizzsel, összevarr­juk, vagy hústűvel betűzzük. A tejfölt összekeverjük a to­jássárgákkal, és bekenjük vele a tepsiben lévő csirkét. Ropogósra sütjük. Fejes salá­tával tálaljuk. gyorsan töltött Istvánnak is. Hogy megmentsem a helyze­tet, elkaptam előle a poha­rat, és azt mondtam: — Ist­vánnal volt egy fogadásunk, ha egy hónapon belül akár­csak egy kortyot is iszik, ak­kor én nyerek. Ezután gyor­san koccintottam, és én it­tam meg István borát. A sógor, sokat sejtetöen né­zett ránk: — Mi van pajtás, felöntött- tél a garatra, és most veze­kelsz?! No, hát te tudod... — mondta gúnyosan. Lenyeltük a dolgot, a han­gulat jól elromlott, de hogy egy hónap múlva mit fogok mondani a sógornak, azt iga­zán nem tudom. Inkább egy­éves fogadást kellett volna kitalálnom ott hirtelenjé­ben .. Eddig az asszony elbeszé­lése. Én pedig azon gondolkod­tam el, mennyire igaza van, nálunk, sajnos, elképzelhetet­len egy társasági együttlét szeszes ital nélkül! Tévedés ne essék: nem va­gyok megrögzött antialkoho­lista. Csupán azon gondolko­dom, hányán vannak, akik csak a társaság kedvéért emelik fel az első és a má­sodik poharat. És hogy mi következik azután ?!... (S.) Hl HÉTVÉGI MELLÉKLET f-----------------------------------------------------------------­fl serdülőkorú tanulélányoknak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents