Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-20 / 67. szám

4

Kelet-Magyarország

1987. március 20.

Élénk yita a földről szóló törvénytervezet fölött

(Folyt*táj a* 1. oldalról)

Öröklés, elbirtoklás, házasságkötés és örökbefogadás esetén a jövőben a többlettulajdont csak akkor kell elidegeníteni, ha a lakások (a lakótelkek), illetve az üdülők (az üdülőtelkek) száma meghaladja a család tagjainak számát, a termőföldtulajdon pedig a tizenöt hektárt. Egy kétgyermekes családnál például csak az ötödik lakótelek, illetőleg lakás elidegenítése kötelező.

E rendelkezés családvédelmi célokat is szolgál: megszünteti azt a jelenlegi helyzetet, amely házasságkötés helyett élettársi viszony létesítésére késztet olyanokat, akik külön-külön ingatlannal rendelkeznek, sőt nemegyszer — különösen ingatlan öröklése esetén — a házasság felbontását eredményezi.

A törvényjavaslat most úgy rendelkezik, hogy a jogellenesen külföldön tartózkodó személy ingatlantulajdona belföldi hozzátartozójára száll át, ha ezt a hozzátartozó kéri.

Az új szabályozást a törvény hatályba lépése — a javaslat szerint: 1987. szeptember 1. napja — előtt jogellenesen külföldön tartózkodóvá vált személyek ingatlanára is alkalmazni kell, ha az ingatlan állami tulajdonba vételét jogerősen még nem rendelték el.

Az ingatlanok forgalmát jelentősen megkönnyíti és egyszerűbbé teszi az állami elővásárlási jog intézményének megszüntetése. Egyébként is, ha valamely ingatlanra ilyen célból szükség van, azt az állam kisajátítási eljárás útján — minden indokolt esetben — meg tudja szerezni. A jövőben csak a tanya és a hozzá tartozó föld magánszemélyek közötti adásvétele esetén lesz továbbra is elővásárlási joga annak a mezőgazdasági nagyüzemnek, amelynek területén a tanya fekszik.

A tartós földhasználat jog- intézményéről, illetve annak megszüntetéséről Markója Imre elmondta:

A törvényjavaslatot — előzetesen — az országgyűlés négy bizottsága tárgyalta és vitatta meg. Kivétel nélkül valamennyi bizottságban az a többségi álláspont alakult ki, hogy ezt a jogintézményt meg kell szüntetni és a földet nem tartós használatba, hanem tulajdonba kell adni. Az elhangzott érvek közül az első: a lakosság idegenkedik ettől

az intézménytől, nem fogadta el. A második: tartalmát illetően a tartós földhasználat alig különbözik a tulajdontól.

Dr. Markója Imre végezetül kérte az országgyűlést, hogy a földről szóló törvény- javaslatot fogadja el és iktassa törvényei közé.

Váncsa Jenő felszólalása

A vitában felszólalt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter.

A mezőgazdasági művelésre alkalmas terület összes földjeinek több mint 70 százalékát, vagyis igen tekintélyes hányadát adja. Nagyarányú termőterületünkkel olyan kincs birtokában vagyunk, amelynek minél jobb hasznosítása országos érdek, a mezőgazdaság elengedhetetlen kötelessége — hangsúlyozta elöljáróban. Majd arról szólt, hogy a föld tulajdonviszonyainak, használatának fejlesztése fontos eleme, része volt a mezőgazdaság szocialista átszervezésének.

A miniszter a termelés adataival érzékeltette, hogy miként sáfárkodtunk a mező- gazdasági termelés alapvető termelőeszközével. Az elmúlt csaknem három évtized során, miközben a mezőgazdaságban dolgozók száma a korábbinak a felét sem éri el, gabonából 6,5 millió tonnáról 15 millió tonnára, vágóállatból 1,1 millió tonnáról 2,3 millió tonnára nőtt a termelés.

A mezőgazdasági termelés növekvő eredményei mellett még az 1970-es években is csaknem 250 ezerre, évente átlagosan 24 800 hektárral csökkent a mezőgazdaságilag hasznosított terület. Igazán érdemi változást az 1981-es évtől, a törvényi szigor és vele párhuzamosan a lendületesebb, bár még mindig elég szerény ütemű rekultivációs munkák hoztak. Azóta jelentősen, a korábbinak'mintegy a felére mérséklődött a mezőgazdaságilag hasznosítható terület csökkenési üteme.

— A helyzettel még igy sem lehetünk elégedettek, ezért a jövőben is mindent meg kell tenni — s erre a mostani törvénytervezet szigora lehetőséget is teremt —, hogy a mezőgazdaságilag

hasznosítható terület csökkenését tovább mérsékeljük,

hogy a semmivel sem pótolható termőföldet megóvjuk a jövő számára.

Tudásból, hozzáértésből, korszerű eszközből, anyagból igen tetemes mennyiség

szükséges a föld, a talaj termőképességének fenntartásához és növeléséhez. Nálunk igazában ebben van mező- gazdaságunk jelene és jövője — hangsúlyozta a továbbiakban. A termőterület ugyanis nem növelhető, de talajaink termőképességének gyarapítása még nagy lehetőségeket tartogat számunkra.

Az előttünk lévő földtörvény, miközben a földvédelemmel kapcsolatos intézkedéseket — nagyon helyesen

— szigorítja, oldja a föld- használati jogszabályok merevségeit, tágítja a földet művelők mozgásterét a két nagy szocialista szektor, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek között is, a háztáji kistermelők számára is.

A föld jobb hasznosítását szolgálja az a. törvényi rendelkezés is, amely szerint a nagyüzemben gazdaságosan nem hasznosítható területek

— a szocialista tulajdonviszony fenntartása mellett — különböző vállalkozások, családok és egyének számára haszonbérbe adhatók.

— Az új törvény igazodik a termelés, a gazdálkodás mai követelményeihez. Bizonyos, hogy segíti azt a törekvésünket, hogy a múlt esztendőhöz képest, 1990-ig mezőgazdaságunkban a termelés bruttó értéke mintegy 12 százalékkal, nettó értéke pedig 17 százalékkal nőjön. Az új földtörvény szelleme, intézkedései összhangban állnak agrárpolitikánk elveivel, gyakorlatával, összhangban vannak a gazdasági reformmal — mondotta Váncsa Jenő, javasolva a törvényjavaslat elfogadását.

Az első napon a vitában tizenkilenc képviselő szólalt fel. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszakának első napi tanácskozása — melyen Sarlós István, Cservenka Ferenc- né és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött. Pénteken a földről szóló törvény- javaslat tárgyalásával folytatódik az ülésszak.

Fefezetek a KISZ három évtizedes történetéből (4.)

m

Érdekvédelem, új módszerek

A VII. KONGRESSZUS

„A szocializmus teljes felépítése az ifjúság érdeke és hazafias kötelessége” jelszó jegyében az ifjúságnak az újért, a korszerűért való küzdelméről, szocialista tudatának fejlesztéséről, az érdekvédelmi tevékenységről és a KISZ kommunista vonásainak erőfeszítéséről fogadott el határozatokat. A kongresszus utón a KISZ megyei szervezetei erőik, tudásuk és tehetségük legjavát adva vettek részt a kongresszus cél jainak megvalósításában.

A KISZ nevelőmunkájának fejlődése leginkább a tömegpolitikai tevékenységben, a politikai eseményekhez és évfordulóikhoz kapcsolódó akciókban mutatkozott meg. A nagy októberi szocialista forradalom 50. évfordulójának megünneplése, a világifjúsági és diáktalálkozóra való felkészülés; a forradalmi ifjúsági napok és a „Vádoljuk az imperializmust!” — akciók folytatása; a Kommunisták Magyarországi Pártja és a magyar kommunista ifjúsági mozgalom megalakulásának 50. évfordulóját mintegy 40 ezer fiatal a munkában és a tanulásban elért sikerekkel, politikai, kulturális és sportrendezvényekkel ünnepelte.

KISZ-szervezeteink nevelőmunkájának szerves része volt a 'fiatalok honvédelmi nevelése. Az ifjúság testnevelése jó irányban fejlődött. Ezt bizonyítja a rendszeres sportoló fiatalok közel 30 ezres tábora, a tömegsportakciókban részt vevők egyre nagyobb száma.

A KISZ kulturális munkájában tovább szélesedett a politikai akciókhoz kapcsolódó kulturális és művészeti munka. A legátfogóbb, az ifjúság minden rétegét érintő tanácsköztársasági művészeti szemlén 11 200 fiatal vett részt. Üj színfoltként jelentkezett az olvasópályázat, amelyre megyénkből 3 ezer fiatal nevezett be.

1969-ben kiemelkedő rendezvénye volt a KISZ-nek o mezőgazdasági gépesítésKOSSUTH KÁDIÖ

8,20: Alkalmi tudóstársaságok. — 8,50: Nóták. — 9,10: Hét- színvirág. — 9,40: Óvodások

műsora. — 10,05: Kassák Lajos versei. — 10,10: A Bécsi Oktett. — 11,00: Iránytű. — 12,45:

Könyvszemle. — 12,59: Zenés

séták a természetben. — 14,10: Grieg: Peer Gynt. — 14,30: Erről beszéltünk ... — 15,01: Zenei vetélkedő. — 16,05: Észkerék. — 17,00: Mi van a kosárban? — 17,30: Idősebbek hullámhosszán. — 19,15: Embermesék. — 20,15: örökzöld dallamok. — 21,00: Kassák Lajos versei. — 21,05: Népdalok. — 21,30: Pro és kontra. — 22,30: A szó értéke. — 23,00: Operaest.

PETŐFI RÁDIÓ

8,05: Szirmai Albert műveiből. — 12,10: Két capriccio fúvósokra. — 12,23: Édes anyanyelvűnk. — 12,28: Népi muzsika. — 13,05: Popzene. —

14,00: Péntektől péntekig. — 17,08: Popzene. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Fiataloknak. — 19,50: Egészségünkért! —

20,00: Muzsikánál nincs jobb barát. — 21,05: Hét ezrelék. — Rádiójáték. — 21,43: Tessék választani! — 22,45: Dzsesszmuzsika. — 23,20: Esti szerenád.

3. MŰSOR:

6,05: Muzs

___lő reggel. —

— 8,12: Az Olasz Vonóstrió. —

9,25: Történelmi operákból. — 10,07: Csak fiataloknak! —

11,02: Bruckner: VIII. szimfónia. — 12,20: Énekeljenek a népek! — 13,05: A tanúk. — Színmű. — 14,52: Oj lemezeinkből.

— 16,05: Szokolay: A tűz márciusa. — 17,10: Bach: E-dúr

szonáta. — 17,30: Goldmarkművek sorsa. — 18,37: Holnap

közvetítjük. — 19,05: Könyvszemle. — 19,15: Csajkovszkij: Diótörő. — W,40: Zongora mesterbérlet. — 21,30: Operaáriák.

— 22,00: Otto Klemperer vezényel. — 23,09: Zenei panoráma.

1987. március 20., péntek

nyíregyházi RÁDIÓ

6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Eszak-Tiszántúlról. (Szerkesztő: Kolláth Adrienné).

— 17,30: Hírek. — Jó hétvégét! (Matyasovszki Edit). — Debreceni hívogató (Bálint István).

— Sporthírek. — 18,00—18,30:

Észak-tiszántúli krónika. — Lapszemle. — Műsorelőzetes. (Szerkesztő: Ágoston István.)

Szombat

8,00: Hírek. — Lapszemle. — Évfordulónaptár. — 8,20: A héten történt. — összeállította: Matyasovszki Edit. — 8,40: Hétvégi teríték, zenével. (A tartalomból. Hobbimikrofon. — Válaszolunk hallgatóinknak. — Kerekasztal az újításról (Kolláth Adrienne). — Nyelvőrködés (Antall István). — Ml lesz veled ócskapiac? (Horvát Péter). — 9,58—10,00: Műsorelőzetes. (Szerkesztő: Horvát Péter.)

MAGYAR TV

9,00: Tévétoma nyugdíjasoknak. — 9,05: Egy szélhámos karrierje. Lengyel filmsorozat (Ism.) VII/6. — 10,00: Mozart

mindenkinek. Friedrich Gulda zongorázik. — 11,00: Tévétorna mozgáskorlátozottaknak. — 15,30: Hármas csatorna. —

16,40: Három nap tévéműsora.

— 16,45: Nyugdíjasok műsora.

— 17,15: Közhasznú információk. — 17,30: Az Országházból jelentjük ... — 18,00: Ablak. — 19,00: Álljunk meg egy szóra!

— 20,05: Máriássy Félix-soro- zat. Egy pikoló világos (1955).

Magyar filmdráma. — 21,45:

Kun Béla. Magyar—szovjet dokumentumfilm. — 22,50: A hét műtárgya. A bócsai fejedelmi sírlelet. — 22,55: Híradó 3.

2. MŰSOR:

.17,40: A Tenkes kapitánya

(Ism.) XIII/11. Ifjúsági tévéfilmsorozat. — 18,05: Le a cipővel! Gyermekfilm. (Ism.) — 18,55: Tévétorna. — 19,00: Az

MHSZ Filmstúdió műhelyéből. — 19,30: Tavaszi Fesztivál. Nyitó hangverseny. — 21,30: Híradó 2. — 21,45: Milliós tét 11(2. NSZK bűnügyi tévéfilm.

SZOVJET TV

15,00: Hírek. — 15,10: Dokumentumfilm. — 16,30: Koncertfilm. — 16,50: Világhíradó. —

17,00: A januári plénum és a világ kommunista sajtója. — 18,00: Koncertfilm. — 19,00:

Híradó. — 19,40: A kívánság fája (film). — 21,25: Világhíradó. — 21,40: Találkozás Scsed- rin zeneszerzővel. — 22,45: Ve- télytársnők (film). — 0,14: A

kandúr és a bohóc.

szlovák tv

9,25: A Napocska. — 9.45:

Bolgár animációs film. — 9,55: Tévéjáték (ism.). — 11,20: Kék fény (ism.). — 12,00—12,50: Vetélkedő (ism.). — 15,50: Rövidfilmek. — 16,35: Dokumentum- film. — 16,50: Az előrehaladás útjai. — 17,25: Pozsonyi magazin. — 17,50: A zöld laboratórium (dokumentumműsor). —

18,20: Esti mese. — 18,30—19,10: Mezőgazdasági magazin. —

19,30: Híradó. — 20,00: Angol

természetfilm-sorozat. — 20,25: Verdi (olasz tévésorozat). —

21,35: Dalok a képernyőről. — 21,55: Vetélkedő. — 22,40: Héja kontra gerle (cseh film) FF.

2. műsor

15,35: Kaleidoszkóp. — 16,15: Orvosi tanácsok (ism.). — 16,25: Zenés vetélkedő. — 17,05: Hogyan nem kaptam Nobel-dijat? (tévékomédia). — 18,05: Klirpbo (kanadai sorozat gyerekeknek). — 18,20: Nemzetközi női síle- sikló verseny, felvételről. — 19,00: Tévétorna. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,00: Fiatalok tévéklubja. — 21,00:

Riportfilm. — 21,30: Híradó. — 22,00: Világhíradó. — 22,15: Asz- szonyok háza (tévéjáték).

MOZIMŰSOR

Krúdy mozi: GYANÚS ÁRNYAK. NO A VOLÁNNÁL. A NAGY ZABÁLÁS.

Béke mozi de.: SZERELEM

ELSŐ VÉRIG. Du.: SZIKÉT

KÉREK.

Móricz mozi: LUTRA. NYOLCADIK UTAS: A HÁLÁL.

20. péntek 19,00: LÉLEKHARANG — Benczúr—Moliére- bérlet.

20-án pénteken 19 órakor a hangversenyteremben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak hangversenye. Belépődíj: 30 Ft.

ben dolgozó fiatalok megyénk területén megrendezett országos versenye. A háromnapos rendezvényen, ifjúsági nagygyűlésen, szakmai bemutatókon és sport- versenyeiken mintegy 15 000 fiatal vett részt.

Az 1970-től 1975-ig tartó időszakra vonatkozóan az ifjúsági mozgalom számára döntő jelentőségű volt a párt Központi Bizottságának 1970. február 18—19-i ifjúságpolitikai határozata. A határozat hangsúlyozza, hogy az ifjúság megítélésében végzett munkája a döntő és a fiatalok neveléséhez a társadalmi munkamegosztás a különböző nevelési tényezők közötti összhang megteremtése szükséges. Kiemelt szerepet kapott az ifjúság eszmed-politikai-er- kölc&i nevelésének, társadalmi, közéleti tevékenységének fejlesztése a különböző rétegsajátosságok figyelembevételével.

A KISZ TÖREKVÉSEIT,

munkájának fő tendenciáit az 1971. december 8—11.

között ülésező VIII. kongresszus összegezte és egyben értékelte az 1967 óta eltelt időszak tevékenységét. A párt ifjúságpolitikai határozata alapján megfogalmazta, hogy a KISZ továbbfejlődésének legfontosabb kritériuma: politikai, kommunista jellegének erősítése, körültekintőbb, reálisabb követelményrendszert kell kialakítani annak érdekében, hogy a KISZ tagjait az ifjúsági szövetségben neveljék kommunistává ...

Az ifjúságpolitikai határozat, a megyei pártbizottság, a KISZ együttes ülésén hozott határozat nyomán Szabolcs-Szatmár megyében jelentős fejlődésnek indult a helyi ifjúságpolitikai munka.

A KISZ-szervezatek sajátos mozgalmi eszközeikkel segítették a megye előtt álló, s a IV. ötéves tervben megfogalmazott feladatok teljesítését. A fiatalok példásan helytálltak a Barátság II. kőolajvezeték, illetve a Tisza II. vízlépcső építésében. A helyi védnökségvállalások, a brigádmozgalom, á termelési aktivitás fokozása hatékony formáknak bizonyultak.

Jelentős volt azon fiatalok száma, akik a Szakma Ifjú Mestere, valamint a Kiváló Ifjú Technikus, Kiváló Ifjú Mérnök és a Kiváló Ifjú Közgazdász mozgalomban vettek részt. Mint egyéni versenyformák ked- veltté váltak, hiszen jó lehetőséget biztosítottak a résztvevőknek tehetségük és képességük kibontakoztatására, szakmaé-politikai műveltségük fejlesztésére.

A párttagfelvétel 18. évre történő leszállítása a pánt részéről a fiatalok iránti bizalom erősödését jelentette, amely bizalmat az 1970-es árvíz idején megerősítettek a megye fiataljai. A korhatár leszállításával a KISZ-munka egyik legfontosabb területét képezte a párttaggá nevelő tevékenység.

ERŐSÖDÖTT A MUNKA

TÄRSADALMASITÄSA.

Megyei szinten a következő rétegtanácsok jöttek létre: Ifjúmunkás Tanács, Mező- gazdasági Ifjúsági Tanács, Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanács, de járási, városi szinten is dolgozó és tanuló fiatalok tanácsai jöttek létre. A rétegtanácsok igen kiterjedt jogkörökkel és nagy önállósággal rendelkeztek.

A pártszervezetek irányító, ellenőrző munkája fejlődött, s különösen az üzemekben bontakozott 1 i színvonalas ifjúságpolitik ii

tevékenység, amelynek eredményeként az üzemi KISZ-szervezetek megerősödtek. A tanácsi szervek ifjúsági bizottságokat hoztak létre. A fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek segítésére nagyobb figyelmet fordítottak. Megyei szinttől a községekig ifjúsági pénzalapot hoztak létre. Az ifjúsági parlamenteken a fiatalok felelősen tudnak élni jogaikkal. A KISZ taglétszáma évente 600—700 fővel növekedett, 1975 végén 1226 alapszervezetben 34 717 tagja volt a szervezetnek Szabolcs-Szatmár ban.

A helyi védnökségek eredményeként — jelentős állami ráfordítással — számottevően nőtt az iskolák, kollégiumi férőhelyek, a kulturális és sportlétesítmények száma, megépült a nyíregyházi városi úttörőtábor. Kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a nyíregyházi fiatalok a Taurus Mezőgazdaság Abroncsgyár építésében.

A Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsai több esetben tettek javaslatokat a korszerű üzem- és munkaszervezési eljárások, vezetési módszerek bevezetésére. A Fiatal Agrárszakemberek Tanácsai a gazdasági feladatok jobb megértéséhez, a végrehajtás megszervezéséhez adtak segítséget. Nőtt az Alkotó Ifjúság pályázaton részt vevők száma és a munkák minősége.

A KISZ megyei bizottsága megrendezte a zöldség- és gyümölcstermesztésben, dohánytermesztésben, öntözésben dolgozó fiatalok Ki minek mestere szakmai-politikai vetélkedőjét. Népszerűbbek lettek az ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok komplex rendezvényei, amelyekre a tárgyalt időszakban — ágazatonként — két alkalommal került sor.

Az ifjúság szocialista nevelésében jelentős szerepe volt a politikai képzésnek. Az ifjúsági vitakörök — évente 15 ezer hallgatója volt — betöltötték tömegpolitikai képzési funkciójukat. Az 1975-ben létrejött KISZ-iskolában elsősorban a KISZ középszintű vezetőit és propagandistáit iskolázták be. Az iskola 28 tanfolyamán 1400 fő tanulta meg a vezetési ismereteket.

Az ifjúsági szervezet tájékoztatási rendszere jelentősen továbbfejlődött és a KISZ vezetőinek tájékoztatásában komoly előrelépés történt. Ezzel összefüggésben nagy lendületet kaptak a különböző — a KISZ által is támogatott — megyei kiadványok, a „Szabolcsi Ifjúság”, mely hiánypótló szerepet tölt be azóta is.

A mozgalmi munka középpontjába kerültek az érdekvédelemmel, érdekképviselettel kapcsolatos kérdések.

A SZABOLCS-SZATMÄR MEGYÉBEN VÉGZETT MOZGALMI MUNKA ösz- szefoglaló értékelésénél a rendelkezésekre álló adatelemzések, megállapítások alapján kitűnik, hogy az ifjúsági szervezet elé tűzött feladatok teljesítésében az országosan élenjáró gyakorlattal is állja az összehasonlítást, mégha a megyében is jelentkeztek közben a formalitás jegyei. A megyei, városi KlSZ-bizott- ságok fontos szerepet vállaltak — a tényleges mozgalmi munkára alapozva — az új mozgalmi munkaformák kialakításában, ä helyi feladatok megoldásában.

Orosz Szilárd (Vége)