Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-03 / 52. szám

1987. március 3. Kelet-Mag., zország 7 Konzervgyári tapasztalatok A jövő évszázad feladata Termel az információ ójában kijelölésre kerültek a vállalati információs rend­szer korszerűsítésének meg­határozó területei, a tyuko- di és vajai gyáraknak a vál­lalati rendszerhez történő kapcsolási alternatívái, a korszerűsítés várható hatásai a gazdálkodás egyes területe­ire. Fentieken túl a koncep­ció tartalmazza a várhatóan szükséges gépi eszközöket is. Egy olyan modulárisan fel­épített mintarendszer kiala­kítása és elterjesztése a cél, mely biztosítja a vállalati irányítás különböző szintjein a döntéshez szükséges infor­mációk naprakész rendelke­zésre állását, optimalizálja a fő folyamatokat, javítja a gazdálkodást, ezen keresztül a költségek csökkentését eredményezi. Segíti továbbá a vállalat piaci pozíciójának megtartását illetve javítását. Ez a munka a fejlesztés so­rán a következő területek, al­rendszerek kidolgozását érin­ti: vállalati tervezés, terme­lésirányítás, műszaki erőfor­rások, termeltetés, értékesí­tés, készletgazdálkodás, mun­kaügy-bérelszámolás, köny­velés-pénzügy, költségelszá­molás. A külső fejlesztőkkel fo­lyamatos a munkakapcsolat. Jelenleg húsz dolgozó tanul a SZÁMALK Vállalathoz ki­helyezett félintenzív progra­mozói tanfolyamon. A rend­szerfejlesztési team létreho­zása is a fejlesztés sikere ér-' dekében történik. A fejlesztés költségelő­irányzata 58,1 millió forint, mely összegből 26,1 millió fo­rintot az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság hitelez. A költség hiányzó részét a Nyírség Konzervipari Válla­latnak kell kigazdálkodni. T. Munkácsy Júlia Mikrovilág — nyíregyházi nyertessel A számítástechnika iránt érdeklődők kézbe vehetik a Mikrovilág című lap februá­ri számát, amely egy szabol­csi érdekességet is közöl. A decemberben megtartott Kvízözön vetélkedő legjobb­jait mutatja be. A három te­li találatos pályázó közül a fődíjat, egy Plus 4-es számí­tógépet Huszár István, Nyír­egyháza, Báthori u. 7. szám alatti lakos nyerte. A láp mindjárt a címolda­lon igazi csemegét ígér a számítástechnika és a popze­ne rajongóinak. A Z’Zí La­borral készült beszélgetésből többek között az is kiderül: ők sem nélkülözhetik a szá­mítógépet. T- ábblapozva n-gtudhatjuk, litöl olyan szépek és leheletfinomak a győri Gardénia gyár csipkéi, hogyan segíti a számítógép a tervezők és készítők mun­káját. Több cikk is foglalkozik az egészségügy és a számítógé­pek kapcsolatával. A Digita­lizált kórkép című írás azt firtatja, hol tart a magyar egészségügy a számítógépek alkalmazásában és mit vár­nak tőle az orvosok. A feb­ruári kerékasztalnál pedagó­gusok foglaltak helyet és ar­ról vitatkoztak, milyen peda­gógiai jelentőséget tulajdo­níthatunk a számítógépek­nek, milyen célokat szolgál­hatnak a legeredményeseb­ben. Óriásfenyfi megyénkben Balkánytól nem messze, Csiffi- tanya határában él megyénk egyetlen mammutfenyője. Kora meghaladja a 100 évet, s bár ez a eredeti élőhelyén — Kalifor­nia hegyei között — található 3 ezer éves példányokhoz képest nem tűnik soknak, hazai vi­szonylatban ritka kincs, jelentős idegenforgalmi látványosságunk. A megyei művelődési központ Pro Natura csoportja Plavecz Já­nos megyei fővadász vezetésével ellátogatott a iához, megvizsgál­ta állapotát, különböző mérése­ket végzett. Az egykor több mint 30 méter magas fenyőt néhány évtizeddel ezelőtt villámcsapás erte, s de­rékba tört. Szerencsére túlélte, a keletkezett hosszanti hasadást pedig lassan benöveszti, regene­rálja. Hatalmas méreteivel ma is felhívja magára a figyelmet. Ma­gassága eléri a 16 métert, törzs­kerülete a tövén 8 méter, két méter magasan pedig 4 méter. Életerős, napjainkban is folya­matosan növekedő fa. Köszönet illeti a terület tulajdonosait, akik épségben meghagyták. A Pro Natura csoport védnök­séget vállalt a mammutfenyőért, rendszeresen ellenőrzik állapo­tát, s tervbe vették egy ismer­tető tábla kihelyezését is. A fa védettségét hirdető természetvé­delmi tábla már felállításra ke­rült. Petrilla Attila Egyedi beavatkozás — kétes eredménnyel A TOT-kongresszusra ké­szített elnöki beszámoló -a szövetkezetek differenciáló­dását elemző fejezetében summázottan megállapítja, hogy a nehézségeket felszá­molni hívatott, növekvő szá­mú egyedi beavatkozás csak részleges eredményeket ho­zott. A viszonylag gyakori szanálások ellenére a szövet­kezetek közel egyharmada súlyos pénzügyi helyzetbe ke­rült, egyes helyeken megkez­dődött a korábban felhalmo­zott vagyon felélése. A prob­lémák különösen a gazdasá­gilag elmaradt térségben koncentrálódnak, ezek felol­dása külső beavatkozást, po­zitív intézkedést igényel. A jelentésnek ez a passzu­sa több érdekes kérdést is felvet. Milyen egyedi beavat­kozások száma növekedett, ezek mire vonatkoznak és miért hoznak csak részsike­reket? Van-e szerepe a pénz­ügyi nehézségek tartóssá vá­lásában magának a szanálási eljárásnak és ezek hatékony­ságára az új jogi szabályo­zás milyen befolyást gyako­rol? Rendezés pénzügyi kivételezéssel Kezdjük az egyedi beavat­kozásokkal. A legnehezebb pénzügyi-gazdasági helyzet­ben levő szövetkezetek. élet- képességének helyreállításá­ra a PM és a MÉM együtte­sen vállalkozott 1979-től. Az ország különböző pontjain gazdálkodó szövetkezetek gazdasági problémái feltárá­sára és az érvényes szanálási jogszabálytól független, ered­ményességet garantáló intéz­kedések kidolgozására bi­zottságokat neveztek ki. Ezek a bizottságok megbízatásuk­nak megfelelően teljes körű helyzetelemzést készítettek és különböző pénzügyi-gazda­sági intézkedésekre tettek ja­vaslatot. Az illetékes minisz­tériumok vezetői az előter­jesztések alapján konkrét in­tézkedéseket hoztak, amelyek pénzügyi részében adósság- elengedést, hitelátütemezést, fejlesztési támogatást, hitel­keretet, átmenetileg mentesír tést adtak érvényes jogsza­bályok pénzügyi szankciói alól, támogatásra jogosultsá­got és szükség szerinti gaz­dasági kedvezményeket en­gedélyeztek. Mindezek fel­tételeként különböző gazda­sági kötelezettségek megvaló­sítását írták elő (szerkezeti átalakítás, egyes ágazatok felszámolása, beruházások megvalósítása vagy komplet- tírozása, bérgazdálkodási szi­gorítások. belső érdekeltségi változtatások, vezetésváltás stb.). Az általános gazdasági sza­bályok részbeni érvénytele­nítése, a különjuttatások, a környezetből való kiemelés és az eddigi gyakorlat módosí­tására vonatkozó belső vál­toztatási előírások hatására, legalábbis kezdetben, az érin­tett szövetkezetekben valós javulás következett be. Gaz­dasági helyzetük megszilár­dult, sőt néhány esetben ug­rásszerű jövedelmezőségnö­vekedést értek el, de a felül­vizsgáltak zöme elérte a kö­zepes szint alsó határát. A kezdeti pozitív tapaszta­latok hatására az eljárás iránti érdeklődés nagymér­tékben megnőtt. A nehéz helyzetben levő szövetkeze­tek vezetői mindent elkövet­tek, hogy a felülvizsgáltak közé kerüljenek, de a megyei vezetők is érdekeltek voltak a területükön működő gyen­ge szövetkezetek minél na­gyobb számú egyedi megse­gítésében. A nagy nyomás hatására az egyedi felülvizs­gálat gyakorlattá vált, de napjainkra az induláshoz vi­szonyítva teljesen átalakult, szinte belesimult a normál szanálási eljárás gyakorlatá­ba, alig jelent valamennyi többletet. Á szanálási eljárás kritikája Az egyedi felülvizsgálat, bármennyire is az eladóso­dott szövetkezeti kör fokoza­tos talpra állításának céljá­ból indult, az alacsony haté­konysággal gazdálkodók gaz­dálkodási színvonalának emelésével a szövetkezeti gazdálkodás egészének álta­lános erősítését kívánta el­érni, így összességében a szanálási gyakorlat kritiká­jává vált. A kedvező ta­pasztalatok a pénzügyi kivi­telezésen alapultak, ezért széles körben nem lehetett bevezetni. Nem lehetett rá elegendő forrás. Az eljárás gyakorlata pedig nem hozott felszínre új eljárásokat, eredményességet garantáló megoldásokat vagy bármilyen elméleti nóvumot, ami al­kalmassá tette volna a cső­döt mondott szanálási eljárás felváltására. Mára maradt a szanálási eljárás a maga megmerevedett, kétes ered­ményű gyakorlatával és az egyedi eljárás a megrekedt és ellaposodott kísérlet szint­jén. A veszteségrendezési eljá­rás a lényegét illetően válto­zatlan az utóbbi 10—15 év­ben. Formailag (bizottság van-e vagy a pénzügyi ellen­őrzés készít jelentést, egy- egy szerv részvétele az eljá­rásban milyen mértékű stb.) többször is történt változás, sőt a jogszabály a pénzügyi rendezés módjában és felté­teleiben is változtatott ki- sebb-nagyobb mértékben, de ez a gyakorlatot alig érintet­te. Vegyük sorra az eljárás egyes elemeit és próbáljuk feltárni a szanálás gyengesé­gének okait. A valós veszteségokok tel­jes körű feltárását és meg­szüntetésükre hatékony in­tézkedések kidolgozását ma­ga a rendelet akadályozza vagy legalábbis lényegesen nehezíti. Az a kikötés, ami a rendezés forrásaira vonat­kozik (csak a mérlegben ki­mutatott, realizált veszteség­re — selejtezési, leértékelési veszteség nélkül — és annak is az elemi károkból az -alap- tevékenységben keletkezett' részére biztosít dotációt) ele­ve arra inspirálja a szanálá­si bizottságot, hogy a pénz­ügyi hiányt a dotációalapra vezesse vissza. A szervezési­vezetési okokból, rossz szer­kezetből, túlhajtott beruházá­sokból, rossz döntésekből, ál­talában az alacsony színvo­nalú gazdálkodásból eredő pénzügyi hiányok nagyrészt rejtve maradtak vagy objek­tív okok következményeinek beállítva kerültek felszínre. Az ismert, de nem esedékes kötél ezettségeknél bármeny­nyire világosan felismerhető a kibontakozást akadályozó hatásuk a következő időszak­ra. ugyancsak kívül kerültek a rendezendő témák_ körén. Hosszadal­mas előkészítés Akadályozó tényezőnek te­kinthetjük magát az eljárási folyamatot is a jelenlegiszer1 vezési rendszerével és végre­hajtási folyamatával. Hossza­dalmas az előkészítés, maga az elemzési, feltáró tevékeny­ség. Az elkészült jelentések összegzése, a pénzügyi megol­dás tervezett egyeztetése a minisztériumokkal, a végle­ges döntéshozatal és annak elfogadása a szövetkezetek részéről általában 3 hónapot is igénybe vesz. Az eljárás időszakában pénzügyi bizony­talanság, likviditási zavarok, hitelezési korlátozás nehezí­tik a normális gazdasági te­vékenységet és eleve maguk­ban hordozzák a. veszteség megismétlődésének veszélyét. Végül vegyük az eljárást lebonyolító bizottsági tagok szerepét és hatását a szaná­lás eredményére. Kinevezé­sük többnyire hivatali beosz­tásukból következik, egyér­telműen többletfeladatot je­lent, többletjuttatás nélkül. A szubjektíve is kellemetlen, nem egyszer kényelmetlen gazdálkodási hibakeresés mellett el kell végezni a hi­vatali munkát, gyakorlatilag könnyítés nélkül. A bizottsá­gi tagságra vagy vezetésre megbízás alapján kerül sor, azt visszautasítani, lemonda­ni nem lehet (én legalábbis ilyen példáról nem tudok), többletjuttatással nem jár, csak jelentős többletmunká­val. Ezek a bizottságok a sza­nálási gyakorlatban szinte állandó összetételűek. (me­gyei tanács, MNB, TESZÖV az utóbbi években egy-egy jobb tsz tisztségviselője). Zömmel hivatali apparátusi dolgozók valóságos érdekelt­ség és megfogható tartalmú felelősség nélkül. Jelentése­ik évek óta egy kialakult sablon szerint készülnek a számviteli és statisztikai adatbázisra alapozva és azzal alátámasztva. Hiányzik a valóságos elem­zés, a gazdálkodás tényeinek ismerete, mindenható az ok­mányolt számszerűség és minden azt hivatott alátá­masztani, hogy a pénzügyi hiány kikerülhetetlenül kö­vetkezett be, a szövetkezet önerőből nem képes kigaz­dálkodni, ezért feltétlenül központi forrásokkal kell rendezni. Nem kerülnek fel­színre sem a valóságos prob­lémák teljes súlyukban, sem eredeti gondolatok az időtál­ló rendezéshez és mindez ele­ve elrendelt az alkalmazott módszer és személyi összeté­tel átal. Egyedi alkudozások A vázolt helyzetet összes buktatójával felismerte a pénzügyi és szakmai irányí­tásért felelős minisztérium és próbálta felváltani a jogsza­bályilag nem meghatározott feltételrendszerű, tárca ha­táskörű egyedi beavatkozás­sal. Több volt-e ez és miben? A Csendes-óceán egyre ter­jeszkedik. Talapzatának moz­gásiránya az ázsiai és az amerikai kontinens. Erre a következtetésre jutottak az „Ezop" („Aesopus”) program sok éves kutatásainak befe­jeztével a szovjet Tudomá­nyos Akadémia földmágnes- séget, az ionoszférát és a rá­dióhullámok terjedését kuta­tó intézetének tudósai. Az „Aesopus” tudományos program eredményei igazol­ták azt a hipotézist, amelyet bolygónk óceáni és kontinen­tális tábláinak mozgására vo­natkozóan állítottak fel. Meg­határozták a csendes-óceáni óceáni-tábla és az ázsiai kontinentális tábla érintkezé­Kezdeti sikerei bizonyítják, hogy több. Kevesebb volt az eleve felállított, megkerülhe­tetlen jogszabályi korlát. Mód volt a mérlegben kimu­tatott, az egyensúlymegbom­lás tüneteit mutató, pénzügyi hiány puszta megszüntetésén túl a jövőbe is‘nézni és a támogatás feltételeként az in­dokolt gazdasági beavatko­zást előírni, de a kibontako­zás kezdeti lendületét meg­adó fejlesztési forrás nyújtá­sára is. Az eljárás módja azonban nem volt új. Túlter­helt apparátusi dolgozók irá­nyították és voltak a kidol­gozói. Nem vártak tőlük a fejlesztések alátámasztására és a szerkezetváltás indokolá­sára használható, tényeken alapuló közgazdasági elem­zést, valószínűleg azért, mert tudták: úgyis figyelmen kí­vül hagyják a rendelkezésre álló források szűkössége mi­att. így az egyedi döntések az országos és megyei appa­rátusok alkujává váltak és egyre inkább nélkülözték e közgazdasági megalapozott­ságot. Maga az eljárás fenn­maradt, mert hallgatólago­san mindenki érdekelt ben­ne. Az egyedi rendezés módot ad a jogszabályi k eteken túl többlet központi forrá­sok juttatására, illetv a me­gyék részéről megs rzésére és annak az illúziónak a fenntartására, hogy az eladó­sodott, fejlődésképtelen, sok­szor alkalmatlan vezetésű nagyüzemek ily módon előbb- utóbb rendbetehetők. A kí­sérletnek indult eljárást vál­tozatlanul fenntartják, de mindeddig meg sem próbál­ták a szükségszerű tapaszta­latokat levonni és használha­tó elemeit továbbfejleszteni. Bizonyítja mindezt a szaná­lási eljárás változatlanul ha­gyása, sőt alapelemeinek az új törvényben való továbbél- tetése is. Megítélésem szerint tény­leges gazdasági megszilárdu­lást és a nagy számú gyen­gén gazdálkodó mezőgazda- sági nagyüzem talpra állítá­sát, a veszteség-újratermelő­dés megakadályozását csak úgy lehet megoldani, ha a veszteségrendezést független szervezetre, például a most megalakított szanáló szerve­zetre vagy a több közgazdász által is javasolt ilyen profilú újonnan létrehozandó gazda­sági szervezetre bízzuk. Nyil­vánvalóan ennek sok, addig tisztázandó vetülete is van, amit meg kell oldani, de az egyértelműen bebizonyoso­dott, hogy mélyen gazdasági feladatok eredményes meg­oldását kívülálló és érdekte­len apparátusoktól nem lehet várni. Szabó István a megyei pártbizottság munkatársa si vonalát is. Mint kiderült ez a vonal a csendes-óceáni mélytengeri árok mentén, a Kurilli-szigetektől mintegy 100—150 kilométernyire hú­zódik. A kutatók által kapott eredmények nagy segítséget nyújtanak az ázsiai száraz­föld és a Csendes-óceán kö­zötti átmeneti zóna geofizi­kai modelljének elkészítésé­ben. Ez utóbbi különösen a geológusok számára bír nagy jelentőséggel, hiszen a tekto­nikus táblák találkozási pont­jai általában ásványkincsek — köztük kőolaj- és földgáz­— lelőhelyek meglétére utal­nak. Merre mozog a Csendes-óceán? A számítástechnika alkal­mazása a korszerű vállalat- irányítás elengedhetetlen fel­tétele. A gazdasági döntések előkészítéséhez és meghoza­talához rendkívül fontosak a megfelelő időben rendelke­zésre álló és megbízható in­formációk. A Nyírség Kon­zervipari Vállalat gazdasági hatékonyságának növelése érdekében teljes körű, integ­rált számítástechnikai infor­mációs rendszer kifejleszté­sén munkálkodik. Puskás László szervezőmérnök az 1990-ig tartó fejlesztési prog­ram idejére létesítményfele­lős megbízást kapott. A vál­lalati információs rendszer korszerűsítésének jelentősé­géről a következőket mond­ta: — 1975-ben készült el a vállalat 15 éves számítás- technikai és informatikai fej­lesztési programja, melynek megvalósítását az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatta. E program befe­jezését és integrációját szol­gálja a VII. ötéves terv idő­szakára vonatkozó és szintén OMFB- valamint MÉM-tá- mogatást élvező vállalkozás. Az AGIC Interconsult AG svájci szervezőintézet, mely 1983 óta dolgozik a vállalat­nál, javaslatokat tett a ter­melési folyamatok változta­tására, a gazdálkodás és el­számolás korszerűsítésére, valamint a vállalat informá­ciós rendszerének bővítésére, összehangolására. Az AGIC elkészített egy teljes ■ körű, integrált információs és irá­nyítási rendszerre vonatkozó számítógépes tanulmányt. Az ebben megfogalmazott célok végrehajtására hirdetett ver­senytárgyalást a COMPOR- GAN Rendszerház Közös Vállalat nyerte el. A COM- ■«PORGAN rendszerkoncepci-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents