Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-18 / 65. szám
1987. március 18. Kelet-Magyarország 7 Vonalvégen Örökzöld téma, és honi állapotainkat ismerve még jó ideig az is marad: a telefonhelyzet. Szerkesztőségünket is gyakran megkeresik az olvasók, akik természetesen arra kíváncsiak, hogy az ő utcájukban, háztömbjükben, s mindenekelőtt lakásukban mikor kötik be végre az évek óta hőn áhított távbeszélő-készüléket. Mivel ezen a téren, mint egyébként sok más esetben is, általában csak a közvetítő szerepére szorítkozunk, ezért a postát kérjük meg illetékes válaszadásra. Mint ismeretes, ritkán közölnek örömhírt — a posta is csak addig nyújtózkodhat, ameddig a takarója ér. Aminek viszont egyenes következménye, hogy magánbeszélgetéseinket a munkahelyi telefonon bonyolítjuk le. No, a legtöbb helyen arra azért nincs mód, hogy a vállalat, az üzem, a hivatal telefonszámlájára köszöntsük születésnapján a Montre- álban élő nagynénit. Nem egy munkáltató annak is igyekszik elejét venni, hogy az ő telefonvonalain keresztül, tehát közös költségen öntsük ki a lelkünket szegedi vagy szekszárdi barátnőnknek, egykori iskolatársunknak. A kilométerekben mérve viszonylag rövidtávú, de sokszor szinte parttalan, helyi beszélgetéseknek azonban eddig nemigen volt akadálya. Olvasóink jelzései szerint néhány helyen most megpróbálják megváltoztatni a gyakorlat által szentesített szokásokat. Mondanom sem kell, aligha lehet népsze- rűséghajhászássai vádolni a magánbeszélgetések korlátozását elrendelő munkahelyi vezetőket — hozzánk sem az intézkedés méltatásának szándékával fordulnak olvasóink ... A bosszankodás részben érthető is, hiszen amíg a telefonhelyzet olyan, amilyen, addig valóban elkerülhetetlen, hogy sürgős, fontos mondanivaló esetén ne a munkahelyén hívjunk fel valakit. Tehát telefonálni olykor valóban muszáj, munkaidő ide vagy oda. A baj az, hogy sokszor akkor is telefonálgatunk, amikor egyáltalán nem muszáj. Legalábbis nem olyan hosszasan. Mi azonban — mi tagadás — locsogunk, fecsegünk, tré- cselünk, hosszú percekig, negyedórákig „lógunk a vonalon”, holott érdemi mondandónk elférne harminc másodpercben. De ugye kéznél a készülék, ráadásul használata sem a mi zsebünkre megy. És persze a munkaidőből is futja, főleg akkor, ha nem nekünk kell kivárnunk, amig az ügyintéző, eladó stb. (a gép, a szalag mellől nemigen lehet elugrálni telefonálgatni) befejezi a csevegést. A realitásokat figyelembe véve botorság lenne azt javasolni, hogy munkahelyen ne lehessen magánbeszélgetést folytatni. De létezik az a bizonyos értelmes középút a teljes „telefontilalom” és a fölösleges, terjengős csevegés között. Gönczi Mária HIÁNYOS VÁLASZTÉK Sokiat hallani rádióban, tévében, olvasni újságban az egészséges táplálkozásról, a barna kenyériről és hasonlókról. Sajnálom, hogy nemcsak barna kenyér nem nagyon warn, de fehérből is hiányos a választék több helyen. Például Nyíregyházán a Zó ja utcai boltban — amelynek pedig az udvarán sütik a kenyeret! — reggelleniként általában nincs 7,60-as fehér kenyér, barna pedig egyáltalán nem kapható. Sinka József Qros, Kezdő u. (Olvasónk észrevételét eljuttattuk a Nyíregyházi Sütőipari Vállalathoz, amelynek igazgatója, Tajta László véleménye szerint valóban előfordulhatott, hogy a kérdéses üzletben már reggel kifogyott a 7,60-as kenyér. Intézkedtek, hogy az olcsóbb, egykilós kenyérből is legyen elegendő. Törekszenek a választék bővítésére, a közelmúltban három új kenyérfajtával is megjelentek a piacon. A kérdéses boltban is többféle kenyeret árusítanak, így két- kilós fehéret, egykilós alföldit, továbbá házi jellegű, francia, alföldi barna és 75 dekagrammos kukoricapely- hes kenyeret.) VETÉLKEDŐ A NYUGDÍ JASKLUBBAN Fele sem igaz címmel szórakoztató vetélkedőt rendeztek a nagy káliói nyugdíjasklub tagjainak a nyíregyházi tanárképző főiskola népművelés szakos hallgatói. A kellemesen, jó hangulatban lezajlott vetélkedő nyertesei könyvjutalmat kaptak. Kö- szönetünket fejezzük ki a játék szervezőinek munkájukért, a vidám programért, amit mindannyian nagyon élveztünk. Vajda Albert klubvezető, Nagykálló MIÉRT VAN ZÄRVA? Több mint egy éve zárva v.an az a büfé, ahol üdítőt, szendvicset, gofrit lehetett kapni. A pavilont nem sokkal azelőtt készítették (sajnos, a zöldterület rovására), és mivel itt van a stadion közelében, nemcsak a környék lakói, hanem a sport- mérkőzések látogatói is hasznát vették. Ezért sem értjük, hogy ha egyszer már felépítették, miért nincs nyitva? K. S.-né Nyíregyháza, Stadion u. AZ IGAZSÁG MÁSIK FELE A megadott rendszám alapján engem érint az a panasz, amely a március 11-i Fórumban Fontossági sorrend címmel jelent meg. Ebben azt írta egyik olvasójuk, hogy állítólag arra hivatkozva nem vittem el őket a Nád utcába, mert aznap mostam le a kocsit, és a földúton besározó- dott volna. Ez az állítás nem fedi a valóságot; készséggel elvittem volna az utasokat (habár a taxisok földútra valóban nem kötelesek behajtani), különösen ha tudtam volna, milyen helyzetben vannak — de erről nekem nem szóltak, csupán azt említették, hogy egy óra múlva értük kellene menni. Ez utóbbi feltételt azonban nem vállalhattam (nincs CB-m, s ha valami közbejön, az utas ■hiába vár), ezért ők egy másik kocsiba ültek. Sajnálom, hogy csak utólag, ilyen formában kellett értesülnöm a panaszról, aminek a helyszínen semmi jelét nem adták az utasok, s ami csak félreértés lehet. Nagy István magánfuvarozó Nyíregyháza, Vasvári P. u. 48. (Mivel nem voltunk jelen, természetesen nem tudjuk eldönteni, végül is hogyan zajlott le a kérdéses beszélgetés a taxis és potenciális utasai között. Abban azonban igazat kell adnunk a magánfuvarozónak, hogy az esetleges kifogásokat célszerű ott, a helyszínen szóvá tenni, ez sok félreértésnek elejét vehe- ti.) NYUGDÍJASOK PATRONÁLÁSA A nyíregyházi örökösföldi nyugdíjasklub vezetősége és tagsága nevében köszönetét mondunk a Kelet-Szövker Vállalat szakszervezeti titkárának és vezetőségének, hogy munkahelyi elfoglaltságuk mellett vállalták az idős emberek patronálását, legutóbb hangulatos nőnapi ünnepséget rendeztek számunkra. Nyugdíjasklub Nyíregyháza, Örökösföld MIT VEGYÜNK KOMOLYAN? Ezúton kérem az illetékeseket, döntsék el végre, hogy Nyíregyházán a Bethlen Gábor utcának a templommal szemben lévő oldalán, a 8-as busz egykori megállójának közelében szükség van-e azokra a jelzésekre, amelyek a gépkocsiforgalomtól elzárt területre hívják fel a figyelmet. Ha szükséges ez a jelzés, akkor miért engedik meg, hogy a felfestett területen rendszeresen autók parkoljanak (nem egy és nem kettő!)? Ha pedig valójában fölösleges így csökkenteni a parkolásra szolgáló területet, akkor minek a jelzés? Ügy gondolom, ennek tisztázására szükség van, mielőtt más jelzéseket is kezdenénk félvállról venni. H. J. Nyíregyháza AUTÓBUSZ ÜGYBEN Sok autóbuszjárat útvonala változott meg a Petőfi téri új autóbusz-állomás megépítése miatt. Nekünk, a bokortanyák lakóinak, sajnos körülményesebb, nehezebb lett a munkahelyre, orvoshoz, iskolába való utazás, mert egyetlen Tiszavasvári felé közlekedő autóbusz sem érinti most már a városközpontot. Nem tudunk bevásárolni, a gyerekeknek hosszú ideig kell gyalogolni, vagy más buszra szállni, míg elérik az iskolát, az öregek nem tudnak kimenni a piacra. Kérjük, keressenek az illetékesek valami megoldást arra, hogy a buszjáratok legalább közelítsék a Piaccsarnokot, a városközpontot. Hurai Jánosné Nyíregyháza, Vargabokor 18/a. Szerkesztői üzenetek Szűcs Sándor, Tunyogma- tolcs: A községi tanácstól kapott tájékoztatás szerint késő ősszel valóban szállítottak földet a Kölcsey utcába a gödrök fel töltése végett. Erre azonban a hirtelen beállott tél és a fagyok miatt már nem kerülhetett sor. Amint azonban az időjárás megengedi, gondoskodnak a föld szétterítéséről, elegyengetéséről. Ebben az utca lakóinak segítségére is számítanak. Kocsis Istvánná, Mátészalka: Panaszának végleges elintézéséhez még néhány adatra van szükség. Amint ezek az adatok megérkeznek a megyei illeték- hivatalhoz, olvasónk kérelmének helyet fognak adni, amiről határozatban értesítik majd. Nagy Béláné, Gyulaháza: Értesüléseink szerint a mosógépet megjavították. A javítás valóban hosszas elhúzódását alkatrészhiány okozta. Koszta Dezsőné, Tisza- szalka: A temetési segély összege 2 ezer forint, amit a társadalombiztosítási igaz*- gatóság folyósít. A részletekről célszerű személyesen érdeklődni az igazgatóságon. Szabó Ferenc, Anarcs: A kollektív szerződés előírhatja, hogy csak az a dolgozó kaphat év végi részesedést, aki a teljes évet végigdolgozta és az év utolsó napján még munkaviszonyban állt.. Tehát csak volt munkahelyén tudják pontosan felvilágosítani, hogy megilleti-e olvasónkat a részesedés. Jeszenszki Péterné, Napkor: Mivel a családban az egy személyre jutó jövedelem a háztájiból származó haszon beszámítása nélkül is meghaladja a 2500 forintot, ezért a tanács joggal állapította meg a településfejlesztési hozzájárulás fizetésének kötelezettségét. Magyar Mihály, Napkor: A Hírex Vállalat értesítése szerint magnetofonját megjavították (felhasználva egy bontott készülék anyagát), habár a megrendelt anyagot még most sem kapta meg a vállalat. Ily módon azonban a magnetofon újra üzemképes. Az illetékes válaszol NEM AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT MULASZTOTT / Lapunk március 4-i számának Fórum rovatában Kis- tenyésztők gondja címmel jelent meg egy észrevétel, amelyben az olvasó sokak nevében kifogásolta, hogy kétszer is elmaradt a nyulak elszállítása, mert a helyettesítő nyírlugosi állatorvos nem jelent meg a Nyírbátori Áfész nyírmlhálydi felvásárlótelepén. A Szabolcs-Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás kivizsgálta az ügyet, majd az eredményről tájékoztatta szerkesztőségünket. Nyírmihálydiban 1986. szeptember 22-től a nyírlugosi állatorvos hivatalosan helyettesít. A helyettesítő állatorvos annak idején személyesen kereste meg az áfész nyírmihálydi felvásárlóját, és kérte, hogy a szállítást időben jelentse be. Ennek ellenére sem az 1986. november 3-i, sem pedig az 1987. február 25-i nyúlszállí- tásról nem értesítették a helyettesítő állatorvost. Az állategészségügyről szóló 1981. évi 3. sz. törvényerejű rendelet és annak végrehajtási rendelete, továbbá az Állategészségügyi Szabályzat előírja, hogy a szállítást szervező és lebonyolító fuvaroztató a szállítást kellő időben, de az állatberakást legalább 24 órával megelőzően köteles a szállításnál eljáró állatorvosnak bejelenteni. A bejelentésben közölni kell a rakodás helyét, a berakás idejét, a szállításra kerülő állatok faját és számát. A fuvaroztató arról is köteles gondoskodni, hogy a bejelentett időpontban a nyulak a felvásárlóhelyen legyenek A fentiekből kitűnik, hogy a kistenyésztök panasza nem az állategészségügyi szolgálat mulasztásából eredt. A történtekért a felvásárlás lebonyolítását végző dolgozó felelős. A nyúlfelvásárlást előkészítő és szervező illetékes áfészt az állategészségügyi állomás a szerkesztőségünknek megküldött tájékoztatással egy időben értesítette, és felhívta a szállítással kapcsolatos kötelezettség teljesítésére, vaLamint arra, hogy vonják felelősségre a mulasztást elkövető dolgozót. Félbemaradt építkezés Hz anyai örikség Váradi László dombrádi olvasónk lakásának felépítését iparos nagybátyja vállalta el. Olvasónk az elvégzendő munka fejében egy nagyobb összeget át is adott neki, csakhogy a rokon már az építkezés kezdetén elhunyt. A lakás építése félbemaradt, az iparos még annyi munkát sem tudott elvégezni rajta, mint amiért felvette az előleget. A hagyatéki tárgyaláson az özvegy elismerte a tartozás jogosságát, ígéretet is tett arra, hogy ha megkapja a biztosítási díjat, akkor kifizeti a tartozást. Olvasónk azonban még a mai napig sem kapta meg az őt megillető összeget. Az elhunyt törvényes örököse kiskorú gyermeke. Ha a biztosítási kötvényben az volt meghatározva, hogy a biztosítási díjat a gyermek örökli, akkor ahhoz az özvegy nem tud hozzájutni, ugyanis ezt zárolt OTP-számlán kezelik. Tény ugyanakkor, hogy az örökhagyó tartozásaiért — annak az összegnek az erejéig, amit örökölt — felel az örökös, vagyis nemcsak a vagyontárgyat, hanem a tartozást is örökli a kedvezményezett. Mivel jogerős bírói ítélet alapján zárolt számláról is be lehet nyújtani a követelést, azt tanácsoljuk olvasónknak, hogy minél előbb indítsanak pert, és kérjék a tartozás végrehajtását. Kosa Gáborné paposi levélírónk és testvérei édesanyjuk halála után szabályszerűen megörökölték az anyai vagyont. Édesapjuk, aki az özvegyi haszonélvezeti jogot örökölte, újra megházasodott. Ez természetesen azzal jár, hogy az édesapa elvesztette haszonélvezeti jogát, így olvasónk és testvérei joggal tartanak igényt az anyai vagyon kiadására, csakhogy immár négy hónapja húzódik a per ... Olvasónk leveléből kiderül, hogy a gyermekek már pert indítottak édesapjuk ellen az anyai vagyon kiadásáért. A per során meg kell állapítani az ingó vagyon és az ingatlan vagyon értékét, s mivel esetleg több szakértő véleményét is meg kell hallgatnia a bíróságnak, az ilyen perek hosszadalmasak szoktak lenni, a végrehajtási eljárás meg különösen. Olvasónkat mégis meg kell nyugtatnunk, a bíróság célja az (ebben az ügyben éppúgy, mint másban), hogy minél hamarabb döntsön. Kiss Imréné nyíregyházi lakos szülei már évekkel ezelőtt meghaltak, öten vannak testvérek. Olvasónk örökölte az ingatlant, de nagy meglepetésére nemrég megtudta, hogy az örökség még mindig nincs a nevére bejegyezve. Amikor az édesapa hagyatéki tárgyalása volt, levélírónk édesanyja is megjelent, hogy a saját részét is át kívánja adni, de mint kiderült, az anyai rész sincs a nevére bejegyezve. Az, hogy az édesapai részt kizárólag olvasónk örökölte, csak úgy történhetett, hogy a testvérei mind lemondtak a javára a hagyatékról. Csakhogy ebben az eljárásban az édesanyja nem adhatta át az ő részét olvasónknak, hisz ahhoz külön (ajándékozási vagy tartási) szerződés kellett volna. Miután az ingatlan-nyilvántartásban édesanyja tulajdonosként szerepel, természetes, hogy le kell folytatni a hagyatéki eljárást. Amennyiben a testvérek most is lemondanak olvasónk javára az örökségről, akkor egyedüli birtokosa lesz a hagyatéknak. Jakó Mártonné mátészalkai levélírónk elvált a férjétől, aki a válás után eladta a szüleitől örökölt házat. S bár olvasónk a férjével együtt közösen fizetett a ház után a férj testvéreinek, sem gyermekei, sem ő nem kapott egy fillért sem a vételárból. Levélírónk nem támaszthat a férjével szemben olyan igényt, hogy az örökségből adjon át valamenyit. Amíg él, szabadon rendelkezik különvagyonával, gyermekei nem kérhetik, hogy azt ossza meg velük. Ha azonban valaki olyan vagyontárgyat örököl, amelyből rendszeres jövedelme van, akkor a tartásdíj megállapításánál ezt figyelembe kell venni. Dr. Juhász Barnabás
