Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-13 / 37. szám
1987. február 13. Kelet-Magyarország 3 Előadások, koncertek, kiállítások mellé Á baráti szó melege Magasabb minőségi követelmények Fordult a (tégla) kocka athalnizkadnak a versenyhelyzetkez a téglagyárak Nem is olyan régen az építkezőnek minden összeköttetésére szüksége volt, hogy időben, megfelelő minőségű téglához jusson. Az utóbbi időkben viszont fordult a kocka. Seregnyi új fajta falazóanyag jelent meg a piacon, téglagyárainknak — melyre korábban nemigen volt példa — komoly konkurenciával kell megküzdeni, s nemegyszer alulmaradnak. Egy éve hozták létre a megyei művelődési központban az MSZBT-tagcsoportot. Ügyvezető elnöküket, Simon Györgyné művészeti igazgatóhelyettest arról kérdeztük: mi szüksége van egy megyei intézménynek önálló tagcsoport létesítésére, mikor az egyik legfontosabb feladatuk a Szovjetunióból érkezett delegációk fogadása, rendezvényeikhez méltó környezet megteremtése. — A hivatalos programokat baráti találkozóval tesszük emlékezetessé. Amikor a messze földről érkezett vendég a fogadtatás mellett a baráti szó melegét viszi haza magával, bizonyára szívesebben emlékszik majd ránk. Tömören talán ennyi miatt akartuk a tagcsoportot létrehozni. Még címszavakban is nehéz összefoglalni, milyen szerteágazó területekre terjed ki a művelődési központ barátsági munkája. Simonná élénken tiltakozik a munka szó ellen, hisz valamennyien élményekben gazdagodnak ezeken a rendezvényeken. Hogy is lehetne például munkának felfogni azokat a jó hangulatú beszélgetéseket, amelyekre a Honvéd utcai művelődési ház szervezésében kerül sor. „Legyen házigazda!” — ez a műsor címe, és nemrégiben szovjet tiszteket és családtagjaikat hívtak meg a közönség elé. ínycsiklandó illatok szálltak, a vendégek ugyanis eredeti orosz ételspecialitásokat sütöttek, főztek. Szovjet testvérterületünkről számos kulturális küldöttség érkezett a megyébe az elmúlt egy év alatt. A művelődési központ MSZBT-tag- csoportja látta vendégül az irsavai néptánc- és ének- együttest, a rahói hucul népzenei együttest, a szolyvai bútorgyár néptáncosait, a munkácsi tanító- és tanárképző vegyes karát, az ungvári filharmónia folklóregyüttesét, az Ifjúság ritmusai nevű táncegyüttest. Kár- pátontúli népi hangszereket állítottak ki Nyíregyházán, az ungvári baromifeldolgozó üzem kórusa és a pavlovói citerazenekar látogatott el a megyébe. Szabolcs-Szatmár jó hírét a balkányi Nyírség táncHoppá K ifestettek egy presz- szót. Nincs ebben rendkívüli, időről időre mindet festik. Szépen. Éhben már van valami rendkívüli. A hoppét akkor mondtam magamnak, amikor számolgatni kezdtem. Legutóbb ugyanitt legalább tíz napig festettek, takarítottak, készülődtek arra, hogy majd kinyitnak. Most fele ideig se tartott a szemre szép és így első látásra mindenképpen jobb munka. Igaz, a függönnyel elválasztott rész mögött még dolgoztak az iparosok, de a terem másik végén már vendégek ültek az asztaloknál. A titok nyitja különben roppant egyszerű. Szerződéses lett az üzlet. És igazi vendégöröm, hogy ilyenkor drágábbnak látszik az idő. Eddig se volt olcsóbb, de mintha nem lett volna ennyire fontos. (tha) VlZMÜTÁRSULAT SZÉKELYBEN. Alakuló ülésre várják az állampolgárokat február 16-án 17,30 órára Székelybe a tanácsi kirendeltség épületébe. Ekkor alakítják meg a Székely-Bor - zsova vízműtársulatdt, ha a tagság megszavazza a javaslatot. Ismertetik a vízmű-beruházást, megállapítják az egy családra jutó érdekettsé- gi hozzájárulás mértékét, megalkotják az alapszabályt és megválasztják a vízműtársulat tisztségviselőit. együttes, a tiszavasvári népzenei együttes és a tiszalök- kisfástanyai női népdalkor vitte el a Kárpátokon túlra. — Mint megyei intézmény, módszertani segítséget is szeretnénk adni a nyíregyházi tagcsoportoknak — folytatta Simon Györgyné. — összeállítottunk egy április 4-i ünnepi műsort, és zárt körben bemutatnánk a nyíregyházi tagcsoportok ügyvezető elnökeinek. E műsor tartalmi és technikai lebonyolításában aktívan közreműködnénk az egyes ünnepségeken. A megyei művelődési központ már évek óta helyet ad a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedő megyei döntőjének, a Barátságkert almaszüretje és a kulturális műsor alatt a technikai háttérről gondoskodnak. — A megyénkbe látogató szovjet vendégeknek kívánság szerint programokat szervezünk, nemcsak Nyíregyházán, hanem a városokban, falvakban is sor kerül baráti találkozóra. Azt szeretnénk elérni, ha érzelmileg is közelebb kerülnének a Szovjetunió életét, hétköznapjait, törekvéseit bemutató előadások, kiállítások, koncertek vendégei tagcsoportunkhoz. 4 z osztályértekezlet után Bruno kipirult, dühös arccal lépett hozzám: — Csak azt tudnám, mi van ma veled? — kérdezte. — Miért, mi lenne. Egyáltalán semmi — válaszoltam. — De hát az előbb az értekezleten olyan szenvedélyesen bíráltál engem, mintha nem is lennénk barátok — tette hozzá. — Ezen nincs mit csodálkoznod — mondtam. — Jól tudod, nekem elveim vannak. Tehát: tegnap elkéstél a munkából vagy nem? Elkéstél! Ha 10 percet is, de elkéstél. A fegyelem azonban fegyelem, mindenkinek be kell tartania a rendet. — Jó, jó, dehát ezért támadtál úgy rám? — folytatta Bruno, még idegesebben. — Talán nem a földön élsz, valahol más bolygón képzeled magad. Miért bírálnak valakit az osztályértekezle- ten? — kérdeztem Brúnótól. — Talán nem azért, hogy megváltozzon, s máskor ne kövessen el hasonló hibát? — Most már semmit sem értek — fűzte tovább Brúnó —, talán nem köszöntöttelek elég illedelmesen ma reggel, A Miskolc mellett, Mályi- ban található Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat gyárainak is meg kell mérkőzni a hasonszőrű cégek termékeivel, az ottani vezetők is kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy ma már nem lehet akármilyen téglát eladni. Az elmúlt időszakban sikerült is több fronton előbbre lépniük, ám — hasonlóan az ország többi téglaipari vállalatához — ma is előfordul, hogy raktárra termeinek. A vállalatnak megyénkben két gyára is működik, Fehér- gyarmaton és Tiszabercelen. Természetesen bennünket elsősorban e két üzem jelene és jövője érdekel. A vállalat jelenlegi igazgatója, Garbóczi János tökéletesen s ezzel akartad tudomásomra hozni rosszallásodat? — Hagyd már abba! — mondtam kissé indulatosan. — Vagy lehet, hogy sértve érzed magad, amiért tegnap már a hatodik dominópartit nyertem meg ellened — suttogta bizalmasan Brúnó. — Vagy talán abba betegedtél bele, hogy tegnap olyan sokáig beszélgettem a feleségeddel telefonon? — hunyorgott Brúnó. — Hallgass ide! — mondtam. — Most már elég! Nyilván fogalmad sincs, hogy mit jelent az, ha az embernek elvei vannak. De én egy olyan ember vagyok, aki ragaszkodik az elveihez — ha felfogod, ha nem. A baráti kapcsolataimtól függetlenül bírálok meg bárkit az osztályértekezleten. — Aha, most már dereng valami — kiáltotta Brúnó. — Egyszerűen nem tudod megbocsátani, hogy tegnap legyőztelek sakkban. tisztában van mindkét gyár tevékenységével, hiszen fé- lig-meddig még mindig megyénkben. Néhány hónapja került a vállalat élére, korábban hosszú évekig a gyarmati téglagyárat vezette. Veszteségről indultak Túlzás lenne azt állítani, hogy kényelmes széket örökölt elődjétől. Év közben több mint harmincmillió forintra rúgott a veszteség, csak nagy nehezen sikerült az évet nullával zárniuk. Ám az is igaz, hogy korábban már hozzákezdtek a termékszerkezet korszerűsítéséhez, a magasabb minőségi követel— Jó — válaszoltam —, most már azonban csak azt szeretném tudni, hogy mi köze van a sakkpartinak a bírálatomhoz? — De mi köze van a bírálatodnak hozzám? — viszonozta rögtön Brúnó a kérdést. jó, most már megtel mondom neked — for- w dúltam hozzá. — Az elvi bírálatom válasz a viselkedésedre. — Na de milyen viselkedésemre? — nyögte Brúnó. — Jó, nagyon röviden vázolom — mondtam. — A városi színháznál dolgozik ugye a feleséged? — Igen — válaszolta Brúnó. — S gyakran adnak ki tiszteletjegyeket is? — kérdeztem. — Igen — válaszolta rémülten Brúnó. — Na, s felajánlottál egyszer is nekem ilyen jegyeket? Szabó Béla fordítása ményeknek is megfelelő tégla gyártásához, s az ehhez szükséges rekonstrukciós munkálatokhoz. A fehérgyarmati üzemük jövője semmiféle okot nem ad az aggodalomra. Nemrég ugyan még értékesítési nehézségeik is voltak, hiszen a legfontosabb termékükről, a B—30 jelű téglájukról elterjedt, hogy nem felel meg az új hőtechnikai előírásoknak. A napokban érkezett meg a minőségellenőrző intézet értesítése, hogy szó sincs erről, másfél soros változatban továbbra is alkalmazható. Ami viszont igaz: létezik ennél korszerűbb falazóanyag is Észák-Magyarországon. Például a Poroton, a Ther- mopor, vagy a HB—38 jelű hőtakarékos blokktermékük. Az utóbbi gyártása a múlt év második felében megkezdődött Gyarmaton is. Az idén mintegy tizenöt millió kisméretű egységnek megfelelő mennyiséget készítenek belőle — a B—30-asból ennek a dupláját, a kereslet ennél jóval nagyobb. Hogy a keresletet ki tudják elégíteni, a szatmári üzemben is esedékes egy komoly rekonstrukció végrehajtása. Csak hát a pénz ... Kétszázmillió kellene — Ügy számítják, hogy kétszázmillió forint kellene hozzá. Ezt mindenképpen előteremtik, hiszen keresett termékről van szó, ám a beruházásról csak akkor lehet szó, ha Fehérgyarmat megkapja a vezetékes gázt 5 azzal fűthetik majd a kemencéket. Mindenesetre a szakemberek reménykednek, hogy erre még ebben az ötéves tervidőszakban sor kerül majd. Komolyabb a helyzet a ti- szaberceli gyárnál, a jelenlegi elképzelések szerint annak működését megszüntetik. Már tavaly is veszteségesen dolgozott, a hagyományos termékeket gyártja, felújítására pedig nincs pénz. Azt sajnos kénytelen-kelletlen, de tudomásul kell vennie az embernek, ha minden kötél szakad, ha semmi remény a megújulásra, ilyen drasztikus lépésre kényszerülhet az ipar. Volt már, s lesz is hasonló esetre példa, ne gondoljunk másra, csak a Rába legutóbbi lépésére, mikor bezárták egyik háromszáz embert foglalkoztató pesti . gyárukat, s szélnek eresztették az embereket. A berceliek esetében ilyesmiről szó .sincs, a vállalat azt tervezi, hogy az ott dolgozókat autóbusszal mindennap átviszi majd a szerencsésebb helyzetben lévő sárospataki gyárába, s haza is hordja őket. Ez persze nem éppen kifizetődő vállalkozás, de nem is a végleges terv. Akár ingyen is... Egy biztos, a vállalat huzamosabb ideig már nem akarja működtetni a korábbi irányítás alatt erősen leromlott berceli üzemet, még arra is hajlandó lenne, hogy ingyen minden eszközt átad egy másik gazdasági egységnek. A berceliek szempontjából természetesen ez lenne a legkézenfekvőbb megoldás. A hírek szerint remény van rá, hogy nem kell búcsúzniuk a helybélieknek öreg gyáruktól, hiszen egy most alakulgató kisszövetkezet vállalkozna a gyár további üzemeltetésére, ha meg tud egyezni a tulajdonossal. Balogh Géza Ráígérés R endhagyó eset az, ha valahol jó pénzért eladják a munkát. Most megtörtént. A vajai termelőszövetkezetben február elején olyan versenytárgyalást tartottak, amelynek tárgya 15 hektár szilva, 20 hektár téli alma, 40 hektár meggy és cseresznye művelése, betakarítása és a gyümölcs értékesítése volt. Az említett gyümölcsösök munkálataiért három gazdálkodó egység, a fűrészüzem, a tsz kereskedelmi főágazata, valamint a hűtőház és konzervüzem dolgozói versenyeztek. Győztes a fűrészüzem lett, megvették a munkát. Vétel és eladás, főként, ha munkáról van szó, ez magyarázatra szorul. Mindenekelőtt meg kell említeni a vajai gazdálkodásnál, az érdekeltségi rendszer sajátos, helyi alkalmazását, ami a vállalkozás. A tsz, a jelenlegi esetnél maradva, felkínálta az említett gyümölcsösöket, a termésre vetített fix árért. Aki elnyerte a művelés jogát, az a gyümölcsért kilogrammonként a közös kasszába az előre meghatározott ösz- szeget fizeti be. A fűrészüzemiek a szilva kilogrammjáért három forint befizetésére kötelezték el magukat és 9 forintos értékesítési átlagárat garantáltak. (Ez utóbbi az értékesítés után járó árkiegészítés miatt lényeges, hiszen minél több az eladott termés, annál nagyobb összegű az árkiegészítés.) Magas, illetve a termelőszövetkezet számára elfogadható volt a fűrészüzemiek egyéb ajánlata is. Az alma kilogrammjáért 1,50 forintot, a meggyért 4 forintot fizetnek a kasszába, az alma értékesítésénél 7,50-es, a meggynél 17 forintos értékesítési átlagárat ígértek. (Hogy mit ígért a versenytárgyalás többi résztvevője, az most csak annyiban érdekes, hogy kevesebbet, mint a licitálásból győztesen kikerülők.) Kérdés lehet: vajon mi a haszna a fent vázolt versenytárgyalásnak. és általában a vállalkozásnak azon kívül, hogy a tsz a befizetésekkel és az értékesítés után járó ár- kiegészítésekkel előre elkönyvelhető tiszta eredményhez jut. Mit kap a vállalkozó? Mindenekelőtt megkapja a lehetőséget egy olyan gazdálkodásra, amely érdekeltté teszi abban, hogy költségtakarékossággal többet, minőségileg jobbat termeljen, az árut a lehető legjobb áron eladja. Egyszóval a vállalkozó nyereség- termelésre törekszik, olyan nyereséget akar elérni, amelyből kiadásait megtérítheti, egyéni munkáját felértékelheti, a korábbinál többét keres. Mondani sem kell, hogy a tsz ebből az egyéni érdekből is profitál, hiszen a minőségi munka, a költségtakarékosság, az eszközhatékonyság a gazdálkodás egészére hat. . E gy-két mondáit erejéig arról is szólni kell, hogy a ráígérő fűrészüzemiek elegen vannak ahhoz, hogy a felvállalt területen a munkát elvégezzék. És majd hogyan osztják fel egymás között a területet, hogyan szervezik meg a munkát? Az már az ő dolguk. Vállalkozók és mint ilyenek, felelősek és önállóak. Ez önmagában is vonzó. Seres Ernő T. K. NYOMTATOTT ÁRAMKÖRÖK készülnek a BEAG nyíregyházi gyárában az egyik szerelőszalagon. A kapcsoló üzemű tápegységek számítógépek áramellátását szolgálja. (Elek Emil felvétele) DIETMAR SCHULZE: Dickem elveim vannak
