Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-05 / 30. szám
1987. február 5. Kelet-Magyarország 3 Csalóka arányok V an-e olyan csoportja a gazdálkodó egységeknek a megyében, amely ebben az évben másfélszer annyi pénzt fordít beruházásra, mint tavaly? Ha valaki ezt a kérdést hirtelen az ember mellének szegezné, biztosan azt válaszolná: nincs olyan csoport. Pedig van. Mégpedig az ipari szövetkezetek. Honnan lesz erre forintjuk? Egyebek mellett a szövetkezetek közös fejlesztési alapjából. Bátran nyúlhat ebbe a megyei, szövetségi nagykalapba a nyíregyházi Elekterfém, a Nyíregyházi Vas- és Fémipari, a Nagykállói Vasipari, és a Kisvárdai Vas- és Gépipari Szövetkezet. Ezek a cégek a gyorsabb termékszerkezet-váltásuk finanszírozására kapnak pénzt a közösbői. Csakhogy csalóka dolog az arányok figyelése. Kiderült most is. Tavaly ugyanis jelentéktelen ösz- szegű beruházások voltak az ipari szövetkezeti szektorban. A kicsi nőtt tehát másfélszer nagyobbra, ami örvendetes ugyan, de a kicsi másfélszerese sem nagy még. Böngészve az Ipari Szövetkezetek Szabolcs-Szat- már megyei Szövetsége elnökségének a tagszövetkezetek számára készített ajánlását, „tervét” (amit az érintettekkel egyeztettek) egyéb szembeötlő arányokkal is találkozhatunk. Például: a cégek összességében 7—9 százalékkal kívánják termelésüket növelni az idén. Nagy- és kiskereskedelmi forgalmuk értéke több mint tizedével emelkedik. Várható nyereségük is meghaladja az előző évit körülbelül tíz százalékkal. És mindeközben a foglalkoztatottak létszáma szinten marad. P ersze mindjárt másképp nézünk a dinamizmust kifejező mutatókra, ha hozzá-, vesszük, hogy az értékeket folyó áron mutatták ki, tehát a velük számított növekedési arányok is megtévesztők: lehetnek. A közgazdászok nyelvén szólva: belép ugyanis az inflációs hatás. Azaz: ha a cégeket „pro és kontra eléri” — mondjuk egy 7—9 százalékos áremelkedés, akkor tulajdonképpen nem csináltak semmit. Magyarul: nem a termelésük lesz nagyobb, hanem az ugyanannyi árujukért kapott pénz. Természetesen a kimutatásokban mindez úgy tűnik fel, mintha a megtermelt érték nőtt volna. Vigyázni kell a statisztikai arányokkal. (sztancs) Gázvezeték — papírmunkával Mondom: látszólag. Mert megismerkedtem most né-' hány olyan dologgal, ami nem teljesen támasztja alá a vélekedést, miszerint ama bizonyos „holtidőszakban” semmi sem történt. A közúti építő vállalat főmérnöke, Körmendi László ugyanis telefonon keresett, s arra kért (lévén ők a kivitelezők), hadd meséljenek el egy-két dolgot. Nem mosakodni akarnak — mondta —, csupán hasznos lenne, ha az olvasók egy kicsit bepillanthatnának egy ilyen gázvezeték-építés kulisszái mögé... Amikor néhány munkatársa segítségével (akik a gázvezeték-építésben a leggya- korlottabbak) elém tárta, hogy miképp is fest egy ilyen munka „papírrésze”, őszintén elképedtem. Nyomáspróbáig Kezdődik az egész azzal, hogy a vezetéképítéshez a bányamúszaki felügyelőségtől gázfelhasználási engedélyt kell kérni. Utána tervezőt keresni, egyeztetni a közművek tulajdonosaival (villanyvezeték, szennyvíz- csatorna és egyebek) — pecsét, aláírás kell például a postától akkor is, ha közel- távol nincs kábel. Beruházó, majd kivitelező kell — de ez még mindig a munka megkezdése előtti időszak. S ez csak annyiban érinti a lakosságot, hogy jó idő eltelik a tényleges építésig. Mert amikor megkezdi — mondjuk a KÉV —, akkor újra engedély kell, hogy munkához láthassanak Ha lefektették a csöveket, írásban jelentik, a TIGÁZ ellenőriz — csak úgy szemre. (Ezt is írásban kell kérni persze.) Nyomáspróba következhet — de előtte két helyre be kell ezt jelenteni írásban. Utána a geodéták mérnek: ott van-e a vezeték, ahová tervezték (ezt is meg kell rendelni). Az építők a közműtulajdonosoktól írásban kérdik: hozzájárulnak-e a visszatemetéshez. A hozzájárulást csatolják az iratokhoz. Utána a kivitelező írásban nyilatkozik: készen van. A TIGÁZ újra ellenőrzi a munkát (ugyanazt látja, mint előzőleg.) Ekkor vissza lehet temetni — de gáz persze, még nincs benne. Ilyenkor jönnek az újabb papírosok: megvalósulási terv, műbizonylat minden csórói, újabb ellenőrzés, üzembe helyezési kérelem ... Lehet, H a emlékeznek rá olvasóink: az elmúlt év vége felé több írás is szóvá tette lapunkban, hogy milyen sok gondot jelentett Nyíregyháza néhány helyén a lakossági gázvezeték-építés. A Csillag utca és környéke, valamint a Csályi Ferenc utca és a környező utcák gázbekötése borzolta a kedélyeket, mivel alaposan elhúzódtak a munkák, heteken-hónapokon át nyitott árkok fogadták az arra járókat, látszólag állt a munka. hogy nem pontos a felsorolásom, de megvallom: egy kissé már zsongott a fejem a végén. Ekkor kezdték el mondani a másik, úgynevezett közép- nyomású vezeték építésének stációit (eddig a kis nyomásúról volt szó). Itt az a nagy különbség, hogy mindenhez a Miskolcon székelő bányaműszaki felügyelőség engedélye kell — bejárást tartanak, bejelentéseket fogadnak, ellenőriznek, amikor szólnak nekik — ez a dolguk. Mivel ez még bonyolultabb, mint az előző, eltekintek a részletektől. Egy a lényeg, amit kiszűrtem a beszélgetésből: egy vezeték megépítése lényegesen rövidebb ideig tart, mint a vele járó papírmunka! Ha tehát a nyitott árok partján kizöldül a gyom, s látszólag senki se dolgozik, — akkor a háttérben jön- nek-mennek a levelek, várnak erre meg arra az építők. Ha rajtuk múlna, két nap alatt végezhetnének. Joggal vetheti ellen bárki: a gáz veszélyes dolog, nem lehet csak úgy ukmukfukk megépíteni — többszörös ellenőrzés kell, mert jobb félni, mint megijedni. Ez igaz. De: képesítéssel rendelkező szakember tervezi; a beruházó ellenőre ugyancsak hozzáértő; az építő szakmunkás és vezető különleges képesítéssel rendelkezik (másképp nem is dolgozhatna!); az anyag gyártója a Magyar Szabvány szerint készíti a csövet, felelősséget kell vállalnia. És így tovább. Mindenki szakember, mindenki felelősséget vállal. Ráadásul — ezt a saját szakállamra teszem hozzá! — a legkisebb felelősség a folytonosan ellenőrzőké, hiszen ha ne adj isten valami baj történik, akkor nem őket, hanem mondjuk a hegesztést végzőt vonják felelősségre! Mégse halad Summa summárum: valami nem megy rendes úton, ha lényegében mindenki teszi a dolgát, amit előírtak neki — és mégse halad a munka a kellő tempóban. S most még nem is beszéltünk azokról a gondokról, melyeket (mint a Csályi Ferenc utcai építésnél is) a tervek módosításai, az anyagiak döc- cenöi okoznak. Nem tudok mást a végére írni, mint azt: jól van ez így? Aztán, hogy ki ad választ, arra én is kíváncsi vagyok, hiszen hangsúlyozom: ha a TIGÁZ vagy a bányaműszaki felügyelőség ellenőriz, engedélyez, papírt küld és kap — azt azért teszi, mert ez az előírás. De vajon tényleg jók-e ezek az előírások? (tarnavölgyi) Sikeres „leányok“ Műanyag ablak a panelba A TAURUS GUMIIPARI VÁLLALAT nyíregyházi mező- gazdasági abroncsgyárában műszakonként 200 nagy és 120—130 kis méretű abroncsé! gyártanak. Az abroncsfelépítő üzemben Hatvani Mihá'" a mezőgazdasági abroncs termékcsoport-felépítő üzemben 650—20-as mérethez Po- ckettet húz fel a felépítő gépre, (cs) Kevés vállalkozás bizonyult olyan sikeresnek az ÉPSZER Vállalatnál az elmúlt jó másfél évben, mint a két leányvállalat megalakítása. A ’85 szeptemberében létrejött Nyírgépfu — vagyis a Gépkölcsönző és Fuvarozó Leányvállalat — az elmúlt évet 9 millió forintos nyereséggel zárta. Ettől is jobb eredményt könyveltek el a szakszerelőipariak, hiszen a Nyírszakszer 12 millió forintos nyereséget produkált | fennállása egy éve alatt. — Ez a másfél év bizonyította, hogy a kisebb szerve- | zetek működőképesek, mivel rugalmasabban reagálnak az adódó feladatokra. | Ezért is alakítottuk meg a Műanyagablak-, Fa- és Fémszerkezetgyártó Leányválla- i latot, mely január 1-től mű- ' ködik — tudltuk meg Tóth Páltól, a vállalat igazgatójátói. I Három üzem kollektívájából jött létre az új szervezet. Legfontosabb feladata a kor- | szerű műanyag ablakok megismertetése, elterjesztése a megyében. E mellett foglal- *| koznak lakossági szolgáltatásokkal, de dolgoznak az ÉPSZER megrendelésére is. — Biztató kezdetnek számít, hogy eredményes tárgyalásokba kezdtünk a műanyag ablakok hasznosítására. A debreceni házgyárral való megállapodás szerint — terv szerint április 1-jétől — a leányvállalatnál gyártott műanyag ablakokat szerelik be a megyébe érkező panelekbe. A leányvállalat megalakulása miatt szükségessé vált az ÉPSZER idei terveinek módosítása. Erről február 12- én tárgyal a vállalati tanács. Az ülésen a módosított terv jóváhagyása mellett' értékelik az éves mérleget is. (házi) Halkan beszélgetve két tanárnő tart hazafelé az iskolából. — A 8. b. csupa „fizikusból” áll — mondja ábrándos mosollyal Anna Vlagyi- mirovna. — A 8. b. csupa „fizikusból” áll... — mondja mélyet sóhajtva Nyina Gavri- lovna. — A legutóbbi fizika szó- _ monkérésnél huszonnyolc' ötös volt! — újságolja örömmel Anna Vlagyimi- rovna. — A legutóbbi irodalom számonkérésnél viszont... KONYAKMEGGY AZ AROMATELEPRÖL. Megkezdődött a pórbaüzem Tiszavasváriban a Budapesti Csemege Édesipari Gyár Aromatelepén. Az új üzemben — amely a térség foglalkoztatási gondjain is enyhít — konyakmeggyet készítenek és csomagolnak. (Farkas Zoltán felvételein Kovács Jánosné csokiba mártja és díszíti a konyakmeggyet, Balogh Sándorné a kész desszertet helyezi el a hűtőkamrában, az alsó kép pedig a csomagolást örökíti meg.) — Nyina Gavrilovna ismét nagyot sóhajtott. Anna Vlagyimirovna hirtelen megáll: — Csak magunk között! Én sejtem, mi a titka a színvonal emelkedésének.. Gép felelteti a tanulókat... — De hát a mi szaktan- termünkben nincs gép ... — Nincs is feltétlenül szükség arra. Megteszi a tesztláp is __ Másnap Nyina Gavrilovna belépett az osztályba és bejelentette: — Gyerekek! A mai számonkérés rendhagyó lesz. Kérdéseket teszek fel és három választ adok mindegyikre. Ti kiválasztotok egyet és odaírjátok a számát. Világos? — Hurrá! — kiáltották egyszerre mindannyian. És Nyina Gavrilovna diktálni kezdte: „Hogy hívták Solohovot? — Lev Nyikolajevics; Mihail Alekszandrovics; Alek- szandr Szergejevics. Mikor született? — 1745- ben; 1905-ben: 1922-ben? Nevezzétek meg a legfontosabb művét: — Csendes Don; Winnetou; Háború és béke. Mi a témája ennek a műnek? — A mosodák hanyag munkája; a környezetvédelem problémái; a doni ko- zákság élete az 1. világháborút megelőző időktől az új rend megszilárdításáig .. Tanítás után Nyina Gavrilovna ismét Anna Vlagyi- mirovnával ment hazafelé. — Harminckilenc ötös és egy négyes! Hihetetlen!... — suttogta meghatottan. — Nem fizikusok ezek! Sokkal inkább lírikusok!Antal Miklós fordítása Ha zöldül az árokpart... Jönnek- mennek a levelek
