Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-02 / 27. szám
4 Kelet-Magyarország 1987. február 2. Kutyával fenyegették Mestertenyésztői ezüst Égből jött kéményseprő Nyírségfia Pityke sikere Szokatlan foglalkozások Vianniaík a viliágon olyan foglalkozások, melyek egyetlen tájékoztató kézikönyvben sem szerepelnek. A New York-i metró alkalmazottai között van például „bajaisZlemosó”, akiinek az a dolga, bogy naponta lemossa azokat a bajszokat, melyeket a huligánok festenék a különböző plakátokra és reklámtáblákra. Viam munkája bőven ... A mel- bounnie-i sörgyárban is van egy különös foglalkozású dolgozó: neki az a feladata, hogy megszagoljon minden kimosott üveget, mielőtt megtöltik sörrel. Meg kell állapítania, hogy nem órző- dik-e az üvegeiken petróleum- szag. Napjában faggatj'ák: remeg-e a térde? Dehogy is remeg, imitálja, hogyan nyílt ki az ejtőernyő, miként érezte vállain a gyenge rántást. A kollégák kevesen tudják — s talán el sem hiszik —, hogy Juhász szaktárs neves ejtőernyős. Muníkája a szolgáltatás, így sok emberrel találkozik naponta, ráismernek, emlékeznek rá. Élete a kíváncsiság, a magasság iránti szenvedély. Ez vezette a levegőből a szerencsés emberek közé. » Kovács György A Nyírségfia Pityke, a többszörös nemzetközi győztes. A Nyírsógfia Pityke mudi fajta kankutya diplomáján, a következő jellemzések olvashatók: Kitűnő I. CAC = országos győztes, CACIB = nemzetközi győztes, HDGY = Hungária derbigyőztes. S a gazdi, akié a diplomás, dirága kutyuis, Zsíros Csaba, a MÁV Épület- és Hídfenntartó Főnökség műszaki ügyintézője. A mudi fajta szerelmese, s talán elsősorban azért, mert ez egy ősrégi magyar fajta, melyet kipusztulás fenyeget. Megmentésére indított küzdelmes-fáradságos tenyésztői munkát ez a fia- taflemiber. — Bizonyára minden kisgye-1 rekben ösztönösein is benne van az állatok szeretete, hiszen a mesék is ezt sugallják. Hát ha még a környezetében is észleli- tapasztalja, mint én Érpatakon a nagyaipámtóa. Lovai, bikái díjakat nyertek, kiállításokra vitte őket. Talán innen az indíttatása — vallja. Zsíros Csaba harminc esztendős. Tizenöt éve|fogllalkozik — később már tudiományosan is a magyar fajta pásztorkutyák tenyésztésével. — Két pulival kezdtem és folytattam a mudival, amelyet egyes szakér-tők az ősmagyarok idejéig vezetnek vissza. Kivittem a pulikat a juhászokhoz kipróbálni, kíváncsi voltam, vajon tudnak-e terelni? Ott láttam egy mudi jellegű kutyát. Nagyon megtetszett. Dicsérték a juhászok is. Később már kiállításon is kezdtem figyelni ezeket. Azt tapasztaltam, hogy a kiállításokon sokkal gyengébb mudi fajták győztek, mint amilyenek a juhászoké. Csaba bejárta a megyét, később az országot is. Beszélt juhászokkal a mudiról. Tízet vásárolt belőlük, kiállításra vitte őket. Ezek B törzskönyvezést kaptak. Tenyésztésbe fogta az állatokat. Tizenöt esztendeje minden nemzetközi kutyakiállításon részt vesz. Táskáinyi oklevél, fajta győzelemről szódó érem tanúsítja kitartó tenyésztői munkájának nemzetközi eredményét. A tar valy megrendezett tavaszi és őszi nemzetközi kiáMításon Zsíros Csaba az általa tenyésztett Nyírségfia örzse és a Nyírségfra Pityke mudi farjta kutyatárra! nyert I. díjat sokasok hazai, NSZK-beli, holland és más külföldi tenyésztő előtt. Már-máir nem is hobbim, hanem szívügyem a tenyésztői munka. Ritka, védett magyar fajta kutya, s szeretnék megmentéséhez hozzájárulni. Az országban csupán ketten-hárman vagyunk, akiknek köszönhető, hogy ez a fájta kutya még létezik. A juhászok végtelenül szeretik, mert igénytelen, edzett, jól bírja a hideget-meleget, kiváló munkakutya. Zsíros Csaba Sóstó, Mackó utca 35. szám alatti liakásám nem ritka vendégek a juhászok, akik nemcsak a Nyírségből, Sziatmár- ból, de Szegedről, Hódmezővásárhelyről, az Alföldről, még a Dunántúlról is felkeresik egy- egy kölyökkutyáért, ö meg járja az országot, gyűjti a mudi jellegű, még nem törzskönyvezett teredo kutyákat. Terve dr. Magyar Gáborral, barátjával, hogy ezt a fajtát megőrizzék. népszerűsítsék és egy egységes mudi típust tenyésszenek ki. — Nagy vágyunk alkalmasint megszervezni a pásztorkutyák országos teralővensenyét. Ekkora akarattal bizonyára ez is sikerül a nyíregyházi fiatalembernek, akinek eddigi munkáját a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete az ezüst fokozatú mest értény észtői kitüntetéssel ismerte el. Farkas Kálmán — Ki vállalkozik arra. hogy magas tetőre felmásszon? — A kéményseprő! — Ki az. aki kiugrik a magasan szálló repülőből? — Az is a kéményseprő! A 39 esztendős Juhász Sándor esetében helyén való a mondás: bátor kéményseprő! Alig múlt 16 éves, amikor hosszú napok izgalmas várakozása után, 1964. május 8-án, egy jó „öreg” AN 2- es gép fedélzetéről először ugrott ejtőernyővel. Rövid időn belül további 250 ugrást végzett, kóstolta a feli egek ízét. Később két búgát — Klárit és Zsuzsát is — elhívta az „esernyő- sök” közé, volt eset amikor három Juhász ugrott egy csapatban. Előfordult, hogy késve érkezett a repülőtérre, kéményseprőruhában szállt a magasba, mintegy házhoz szállítva a bátor emberek szerencséjét. Sok érdekes ugrása volt légi útjai során, szívesen emlékszik a dunai vízi és légiparádéra, ahol színes ernyőjével, félmillió néző előtt pottyant a Duna vizébe. Több országos repülőnap résztvevője volt Juhász Sándor, a fekete ruhás ember. Legmagasabb ugrása két és fél ezer méter magasból történt, 35 másodpercet zuhant, mielőtt kinyitotta ernyőjét. Kéményseprő — ejtőernyős. Sztorit kértünk tőle, ő pironko- dás nélkül mesélte a vele történt esetet. Kezdő korában. ugrás közben, a repülőtér melletti egyik ház padlásán kötött ki. A szoba mennyezete is beszakadt, két lába a csillár mellett lógott. Betört a tető, ő pedig sietett a TÜZÉP-re tetőcserepet venni, mert a dühös gazda kutyájával fenyegette a légi jövevényt. Érdekes történet, zuhogott az élményeső. Apropó! Házőrző ebek! Szakmájából eredően, a városszéli kutyák legfőbb ellensége, olykor hasznát veszi ugró képességének, menekül a négylábúak elől. Tetőre fel, kéményről lé, ilyen a „kotrómester” életé. Most is fölnéz az égre, ha elsuhan egy repülőgép, nosztalgiával gondol a köztük töltött évekre. Tériszonya nincs! — már hogyan is lenne, fel mer menni ő a legmagasab kéményekre. Tűzkeresztség az első ugrás, tűzkeresztség az első kémény kiseprése. Több mint öt éve dolgozik a szakmában, járja a kültelki településeket, megszokta a korom ízét. 1987. február 2., hétfő KOSSUTH RADIO 8,20: Mit üzen a rádió? — 9,00: Beethoven: Coriolan-nyi- tány. — 9,30: Puskin versei. — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyit- nikék. — 10,35: Bernstein: West Side-i történet. — 11,00: Az első világháborúban történt. — 11,20: Réti József énekel. — 11,34: A kelletlen leány — regény. — 12,45: Házunk tája. — 13,00: Magyar előadóművészek. — 14,10: Katonadalok. — 14,32: Kultúrharc Tiszaszálláson — novella. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: Veszélyben — ifjúságvédelem. — 15,30: Kóruspódium. — 16,05: Játék-teremtő. — 16,40: Illik? — Nem illik? — 17,00: Eco-mix. —17,30: Találkozás Ferencsik Jánossal. — 17,58: Nóták. — 19,15: BUÉK ’87! — 20,40: Erich Leinsdorf művészete. — 21,30: Amiről a világ vitatkozik. — 22,20; Tíz perc külpolitika. — 22,30: Szegedi Anikó zongorázik. — 23,30: Operaáriák. PETŐFI RADIO 8,05: Népdalcsokor. — 12,10: Operettdalok. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12,30: Népzene. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig. — 17,08: Újdonságainkból. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Zeneközeiben. — 19,30: Sportvilág. — 20,05: Show, ami show. — 23,20: Csevegés Fábián Mártával, Szörényi Leventével. 3. MŰSOR 6,05: Muzsikáló reggel. —8,10: Zenekari muzsika. — 9,00: Madrigálok. — 9,30: Operaáriák. — 10,00: Zenekari muzsika. — 11,04: Barokk muzsika. — 11,51: Honegger: Dávid király. — 13,05: A napimádó — regény.— 13,50: Mertens Rézfúvós Kvintett. — 14,12-r Operaáriák. — 14,40: Orosz szerzők műveiből. — 15,23: Otto Klemperer vezényel. — 17,00: Iskolarádió. — 17,30: Liszt-kórusok. — 17,52: Opera-művészlemezek. — 18,30: Beethoven: Coriolan-nyitány.— 19,05: XX. századi magyar politikusok. — 19,35: Hangverseny-közvetítés. — 20,43: Sikerlemezek CD-n. — 21,23: Zenekari muzsika. — 22,30: Gondolat-jel. nyíregyházi rádió 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántóiról. 17,30: Hírek. Hétmyitó. — Farsangi táncrend. — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika — Lapszemle. Műsorelőzetes. SZOVJET TV 14,00: Hírek. — 14,15: Dokumentumfilmek. — 14,45: Koncertfilm. — 15,25: Hírek. — 15,30: Tanulni Lenintől. — 16,00: Munkásgyűlés. — 16,45: A voro- silovgrádi kórus műsora. — 17,15: Átszervezés. — 17,45: Hírek. — 17,55: Áttérés a nyári időszámításra. Tévéjáték. — 19,00: Híradó. — 19,40: Kis tragédiák. 2. rész. — 20,55: Világ- híradó. — 21,10: Gyorskorcsolyázó VB. — 22,00: Őszinte híve. .. Film. — 23,20: Hírek. — 23,25: Filmelőzetes. — 0,10: Georg Otsz. SZLOVÁK TV 16,55: Katonák műsora. — 17,45: Bizalmas levelek. — 18,20: Esti mese. — 18,30: Vitaműsor. — 19,30: Híradó. — 20,00: Molie- re. Tévéjáték. — 21,20: Aktuális kérdések. — 21,45: Feliratos szovjet film. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: AKLI MIKLÓS. HÁROM FÉRFI, EGY MÓZESKOSÁR. Béke mozi: de.: BOMB A JÓ BOKSZOLÓ. TŰZVÉSZ. Du.: BOMBAJÓ BOKSZOLÓ. TŰZVÉSZ. Móricz mozi: ÖRÜLT RÓMAI VAKÁCIÓ. LEGENDA A SZERELEMRŐL I—II.-------------------------------------------------------------------Tizenkét éves egyetemisták Csodagyerekek? Az első szavakat mégyhóma- pos korában ejtette ki. Tízhónapos korában máir mondatokat mondott. Egyéves volt, amikor folyékonyan beszélt, ismerte az ábécét és tízig számolt. Kétéves korában folyékonyan olvasott. Idén felvették a moszkvai egyetem fizika szakára. Ezzel a 12 éves Szerjózsa Griisin elhódította „a legfiatalabb egyetemi hallgató” címet a herszoni pedagógiai főiskola fizika—matematika szakos diákjától, a 13 éves ALekszamdír Ve- cseroktöl. Amíg korábban az egyetemre kerülő csodagyerekek életkora legalább 13—14 év volt, ma már ez a kortiatár 12 évre csökkent. Vajon mi ennek az oka? Hogyan látják mindezt a csodagyerekek és szüleik? A szülőik általában három dóiigot hangsúlyoznak. Először is a könyv V _______________ óriási szerepét, másodszor a képességek univerzális fejlesztését (nem véletlen példád;!, hogy Szerjózsia Grisin zenét szerez, verset és fantasztikus elbeszéléseket ír, Szása Vecse- rok pedig szenvedélyesen szereti a zenét, hangszeren játszik és énekel), végezetül pedig az óriási szülői munkát. Lehet azonban, hogy az utóbbit az első helyre kellene tennünk. A jereváni Arutjunjian családban ehhez még hozzáteszik a negyediket: egyetlen nap se múljon el tanulás vagy olvasás nélkül, beleértve az ünnepnapokat és a nyári szünidőt is. Az Arutjunjan család mindegyik gyermeke nagy örömet szerzett szüleinek eredményeivel. A 12 éves Ajk és a 13 éves Vaan a kibernetika szakon tanul, 20 éves bátyjuik, Daivid pedig (aki az egyetemet 13 évesen kezdte) aspirantúrán van.----------------------------------/ rr Őszintén a prostitúcióról Beszélgetés dr. Kovács Lajos századossal, as ORFK bűnügyi osztályának főelőadójával Voltak évek, amikor tagadtuk azt, hogy létezik. Bekötöttük a szemünket, mert hinni véltük, hogy a prostitúció a múlt társadalmi rend velejárója. Voltak évek, amikor már nyitott szemmel kezdtünk járni, de nem beszéltünk a témáról. Ma úgy érezzük, hogy beszélni kell a prostitúcióról. Ezért kérdeztük meg dr. Kovács Lajos századost, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának főelőadóját. — Kit nevezünk ma büntetőjogilag prostituáltnak, hányán lehetnek hazánkban, s honnan kerülnek az utcasarkokra és a szállodák halijaiba? — Azt tekintjük prostituáltnak, aki pénzért szexuális kapcsolatot létesít. Több ezerre becsüljük számukat hazánkban, mintegy 90 százalékuk a fővárosban űzi az „ősi ipart”. A bíróságokon azonban évente alig száz eljárás indul ellenük. Magyarázza ezt a társadalmi megítélés, amely ma is „bocsánatos bűnnek” tartja a prostitúciót, s természetesen az is, hogy nagyon kevés a bejelentő, hiszen mind az örömlánynak, mind a kuncsaftnak érdeke az, hogy személye homályban maradjon. Megkülönböztetünk utcai prostituáltakat — nekik általában van valamiféle munkaviszonyuk, hogy elkerüljék a közveszélyes munkakerülésért járó büntetést — és szállodában „dolgozó”, az idegenforgalmat kihasználó örömlányokat, akik bájaikat valutáért árusítják. A női prostitúción kívül őszintén beszélnünk kell a homoszexuális — férfi — prostitúcióról is, amelynek nagyságrendje megközelíti a hagyományos prostitúcióét, homoszexuális prostitúció címén évek óta nem indult eljárás. — Mennyiben bűncselekmény a prostitúció? — Mint tudjuk, a nyugati országok nagy részében legális. Nálunk nem, annak ellenére sem. hogy napjainkban sokan érvelnek amellett: meg kellene engedni. Ezzek az érvek hol egészségügyiek — mondván, hogy így mód nyílna a prostituáltak orvosi ellenőrzésére, s ezen keresztül a nemi betegségek visszaszorítására — hol gazdasági szempontokkal operálnak — úgymond az illegális vaíhita az államkasszába kerülne, s nem kis pénzekről van szó. Egyes „jól futó” konzumnők havi százezer forintot Is megkeresnek — részben valutában. Mégsem vállaljuk a legalizálást! Ennek egyetlen oka társadalmi berendezkedésünk, s ennek erkölcsi alapja. A prostitúció ugyanis rombol. Nem csőik házasságokat, hanem magukat a prostituáltakat is. Ez az életmód kapcsolódik az éjszakai élethez, a lokálokhoz, a kitartottak védelmet nyújtanak, ugyanakkor kizsákmányolják a prostituáltakat, s kimutatható a kapcsolat a szervezetszerű bűnözéssel is. Ezzel az életvitellel a „kiöregedés” után nagyon kevesen tudnak szakítani. Aki ezt az életstílust választja, kiég; nem igaz az a szólás, hogy a legjobb prostituáltból lesz a legjobb feleség. Tudományos tapasztalat az, hogy nem tudnak a társadalomba beilleszkedni, szocializálódni a prostitúciót abbahagyok, s ez rengeteg tragédiának lesz a forrása. — Mégis, hogyan válik utcanővé valaki? — Rendőri tapasztalatunk, s ezt megerősítik a kitartott és letartóztatott férfiak — a stricik — is, hogy a legtöbb prostituálódó vidékről kerül a nagyvárosokba, elsősorban Budapestre. A fővárosba került kislányok számára drága az albérlet, sivár a munkásszállás. Egy részük ezért a csillogó életet keresi, s hamar rá is lel egy-egy diszkóban, annak törzsközönségében. Hamar akadnak „barátnők”, meg „barátok”, akik elmagyarázzák, hogy hogyan lehet villogni a városban, úgy öltözködni, hogy a barátnők irigykedjenek, egyszóval, hogyan lehet látszólag könnyen pénzt keresni. Tény az, hogy a prostitualizálódott lányok, és természetesen a fiúk is luxusigényeiket akarják kielégíteni. Ezt tartom a prostitúció fő indítékának, őszintén beszélnünk kell arról is, hogy a prostituáltak között igen sok a cigány származású, ennek az az oka, hogy a hagyományos cigány életmód gyakran a gyors és illegális pénzszerzésre épült és épül. Egy-egy családfő valóságos maffiafőnökként rendelkezik a lányokkal és az asszonyokkal. Ahogy ma már sajnos néhány esetben szervezetszerü bűnözésről kell beszélnünk, a prostitúció területén is fellelhetők a szervezettség jegyei. Gépkocsivezetőt, ügyvédet tartanak, komoly pénzeket fizetnek orvosoknak. Nem felejtkezhetünk meg a külföldi prostituáltakról sem, akik alkalomszerűen, főleg turistaidényben bukkannak fel hazánkban. Általában szállodákban találhatók, olcsóbbak, mint magyar társnőik. Egy részük illegálisan, évekig — a lebukásig — is itt tartózkodik. — Meglepő volt, amit a homoszexuális prostituáltakról mondott. Tudhatnánk erről valami közelebbit? — Ök is pénzért teremtenek homoszexuális kapcsolatot. Számuk, mint említettem, becslésünk szerint megegyezik a női prostituáltakéval, s sok közöttük a fiatalkorú és a cigány származású. Tarifájuk is azonos. Számos nyugati pornó- és homoszexuálisok számára kiadott folyóirat közöl magyarországi címeket, feltüntetve a „szolgáltatás” minőségét is. Ez általában mindössze egy szó: magas szintű. Több olyam „turistáiról” tudunk, aki Nyugatról csakis ezért a magas szintű szolgáltatásért utazik hazánkba. Nagy összegű valuta kerül így feketeforgalomba, aminek útját alig tudjuk nyomon követni. — A nyomon követésen kívül tehet-e valamit a rendőrség, és általában a bűnüldözés a prostitúció elharapózása ellen? — Tulajdonképpen ördögi körben'mozgunk. A prostitúció társadalmi megítélése nem egyértelmű, vannak ellenzői, nagyobb réteg szükséges rossznak tartja, s vannak, akik helyeslik. Ez a hamis szemlélet nagyon sok esetben megköti a kezünket, főleg akkor, amikor az állampolgárok együttműködését kérjük. E bűncselekmény-kategória törvényi megítélése is enyhének mór id halt ó. A rendőrség ezért ma még javarészt csak a járulékos bűncselekmények ellen tud fellépni: a szobáztatás, a közveszélyes munkakerülés, a kerítés, vagy a kitartottság ellen, őszintén meg kell mondanom, hogy a rendőrség ebben a küzdelemben ma még nem egyenrangú fél. Hiszen a prostitúció olyan bűn- cselekmény, ahol nincsen sértett, /vagy nagyon ritkán. Mégis, a bűnüldöző szervek felvették a kesztyűt. Elsősorban azzal, hogy nyíltan tájékoztatunk. Nem akarjuk az ágy alá söpörni ezt a témát. Másodsorban — s ez legalább olyan fontos —, tudjuk azt, hogy a prostitúció nagyon sok szállal kötődik a szervezet- szerű bűnözéshez. Így a bűnözés elleni harcunk a prostitúció elleni küzdelem is. Mindenekelőtt azonban össztársadalmi szemléletváltozásra van szükség. Minél előbb megtörténik ez, annál eredményesebb lesz a mi munkánk is. R. L.
