Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-28 / 50. szám
1 1 ,1 KM HÉTVÉGI MELLÉKLET Egy rövid élet hosszú útja Huszonhárom évet élt. 1897. március 2-án született Nyíregyházán. Még igen fiatal, amikor szülővárosát elhagyva az első világháborús orosz frontra kerül. Hadifogságba esik. A taskenti táborban ismerkedik meg a bolsevik eszmékkel, válik kommunistává. 1918 elején agitátorképző tanfolyamra Moszkvába küldik. A szó, az írás erejével támogatja az oroszországi proletárforradalom ügyét, tevékenyen hozzájárul a magyar internacionalista alakulatok szervezéséhez. S A Szociális Forradalom szerkesztőségében Szamuely I Lászlót bátyja, Tibor oldalán I találjuk. Belép az Oroszor- I szági Kommunista (bolsevik) I Párt Magyar Csoportjába. A [ válságos heteit, hónapjait I élő, külső és belső ellenség- I tői szorongatott fiatal szovÍ jet hatalom védelmében 1918. nyarán fegyvert fog. Abban | a szellemben cselekszik, me- ■ lyet Riadó című írásában I Szamuely Tibor így fogalma- I zott meg: „Ne nevezze magát I senki forradalmárnak, ne él- I jen vissza senki ezzel a szép, becsülésre méltó, megtisztelő névvel, aki nem fog fegyvert, amikor veszedelemben a szociális forradalom, a proletárI diktatúra ügye.” Július 6-án Moszkvában kirobbant a baloldali eszerek lázadása. Az Októberi forradalom ügyéhez hű magyar internacionalis- I ták között harcolt Szamuely i László, majd Garasin Rudolf osztagában a jaroszlavi ősz1 szeeSküvés felszámolásában vett részt. Lángot vetett a forrada- ! lom otthon, Magyarországon is, a bolsevik párt magyar j csoportja 1918. őszén tagjai- I nak többségét hazaküldte a S Kommunisták Magyarországi j Pártja megalakítására. Sza- f muely László Nyíregyházán látott hozzá a párt szervezé- i séhez. A szociáldemokrata i párt téli előadássorozatán I Pollák Rudolf, pesti szocialis- { ta agitátor „rakoncátlan rossz I gyerekeknek” nevezte a kom- I munistákat. Mondanivalója befogadókra talált a hallgatóságban, akik — a Vörös Üjság egyik cikke szerint — „a rablót és a gyilkost bol- sevikinek, kommunistának nevezik.” A rágalmakra Szamuely László a Nyírvidék hasábjain válaszol. Megállapítja, hogy az Oroszországból hazatértek nincsenek megelégedve a szociáldemokrata párt eddig elért sikereivel, nadikálásabb változásokat szorgalmaznak. A következetes baloldali erők szervezése, összefogása érdekében utazik Szamuely Tibor 1919. január 5-én Nyíregyházára, hogy a* városi színházban Imperialista diktatúra vagy proletárdiktatúra címmel előadást tartson. A polgári kormányzat egyre veszélyesebbnek ítélte a kommunisták, így a Szamuely fivérek tevékenységét is. Január 5-én este a belügyminiszter felhívta Bencs Kálmán polgármestert, és azt az utasítást adta, hogy „Szamu- elyt okvetlenül tegyék ártalmatlanná.” Szamuely Tibor az előadás után Pestre utazott, testvérei azonban Nyíregyházán maradtak. Január 6-án este Lászlóra, Györgyre és Zoltánra rálőttek. György a hátába, Zoltán pedig a lábába kapott golyót. Szamuely Lászlót katonai elfogató parancs alapján letartóztatták. A merénylet része volt annak a támadásnak, amely ekkor indult meg országosan a Kommunisták Magyarországi Pártja ellen. Bizonyítékok hiányában hamarosan szabadon bocsátották, de a rendőrségi zaklatás miatt kénytelen volt elhagyni Nyíregyházát. Csak a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után térhetett vissza szülővárosába. 1919. április 6-án szónoka volt annak a nagygyűlésnek, melyen a nyíregyháziak köszöntötték a Tanácsköztársaság győzelmét. Mint a nyíregyházi ötödik hadosztály polgári biztosa többek között arról beszélt, hogy az imperialista csapatok a Magyar Tanácsköztársaság népének I létét veszélyeztetik. A ma- I gyár proletariátusnak Moszk- I vára kell tekintenie, azt kell I néznie, mit csinál az orosz I ploretariátus, s ha azt elta- 3 nuljuk, akkor boldoggá tesz- I szűk ennek az országnak I minden lakóját. Április derekán támadásba I lendültek a román királyi 1 csapatok. Szamuely László | Pogány Józseffel együtt szer- i vezte Nyíregyháza védelmét. I A Vörös Hadsereg első ko- i moly és győzelmes csatáját a f város határában vívta meg. I Az előnyeit nem sikerült ki- | aknázni, április 27-én bevo- I nultak a román csapatok. 1 Szamuely László a követke- I ző hónapokban Budapesten | bátyja közelében maradt. | 1919. májusában a Kormány- | zótanács teljhatalmú megbí- í zottjaként leverte a devecseri ■■ ellenforradalmi lázadást. Jú- 1 husiban a Vörös Hadsereg | Rögtönítélő Törvényszékének f helyettes elnöke. A Tanács- | köztársaság bukása után Bu- I dapesten maradt, hogy újjá- I szervezze a pártot. 1919. i őszén több társával együtt I elfogták, és az ellenforradal- 5 mi bíróság halálra ítélte. A közvetlen természetű, a \ célokért áldozatot vállaló, | hirtelen indulatát fékezni tu- I dó, vígkedélyű fiatalembert I 1920. januárjában végezték ( ki. Egy rövid forradalmárélet I gazdag, hosszú útja jutott ne- I ki osztályrészül. R. G. * Jánossy Lajos 1912. március 2-án Budapesten született. Fizikus, egyetemi tanár, Kossuth- díjas, az MTA tagja, az MSZMP Központi. Bizottságának tagja. Lukács György nevelt fia. Felsőfokú tanulmányait Bécs- ben és Berlinben végezte. 1939-ben a manchesteri .egyetem munkatársa volt, később a dublini egyetemre hívták meg, melynek 1947-től tanára és a kozmikus sugárzással foglalkozó kutatócsoportjának ve- zetőjé volt. 1950-ben, a magyar kormány meghívására tért haza. Az ELTE tanárává nevezték ki, ugyanakkor a Központi Fizikai Kutató Intézet osztályvezetője, 1956-tól pedig az intézet igazgatója lett. Ezzel egyidejűleg, 1957-től az ELTE atomfizikai tanszékét is vezette 1970-ig. Ezután a KFKI tudományos tanácsadójává, majd igazgató tanácsának tagjává választották. Alélnöké' volt az Eötvös Loránd Fizikai Társulatnak is és főszerkesztője a Magyar Fizikai Folyóiratnak és más szakmai folyóiratnak. Tagjává választotta a dubnai atomkutató intézet tudományos tanácsa, a mongol, az NDK, a bolgár és az ír tudományos akadémia. 1966 óta a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének is elnöke volt. Fő kutatási területei a kozmikus sugárzás vizsgálata, a statisztika, a valószínűségszámítás, a kvantumelmélet, relativitáselmélet, az elektrodinamika és optika voltak, emellett a fizika filozófiai kérdéseivel és a középiskolai fizikaoktatás problémáival is foglalkozott. A kozmikus sugárzás problémakörét elsőiként foglalta össze monográfiában, művét öt nyelvre fordították le. A 20. századi magyar fizika egyik legsokoldalúbb és egyik legtermékenyebb tudósa volt, amit nagyszámú könyve és publikációja is jelez. Több középiskolai és egyetemi tankönyve. segédkönyve is meg-1 jelent. Pályája, szelleme hatalmas gondolati ívet ölel át: az általános és középiskolai matematikától az Einstein relativitás- elméletével való vitákig. A tudomány szeretete, odaadó szolgálata vezette a természet legA kozm Emlékezé bonyolultabb problémáina vizsgálatában épp úgy, mint középiskolai oktatás és a mé szélesebb ismeretterjesztés ú ján. Devecseri Gábor: Megszülettünk hirtelen Megszülettünk hirtelen, egyikünk se kérte. Kérve kérünk, szép jelen: meg ne büntess érte. Kérünk, kurta pillanat, ne vess tűzre, lángra, szép olajfa-lomb alatt várhassunk halálra. Bodnár István: Látlelet Petkes József akvarellje Araszolunk mint a lárva pillangóra sose válva Sose válva sose szállva harmatvízre nem találva Szemünk sincsen ami látna nem is vágyunk szárnyalásra Hétlölöl: a magyar nyelv hete megyénkben Nyelvművelésünk haladó hagyományai Éppen 20 év telt el azóta, hogy első ízben rendezték meg a magyar nyelv hetét — Budapesten. Nem kellett sokat várni, a megyék is bekapcsolódtak a mozgalomba. S azóta egy-egy megye vállalja a központi rendezvényt. 1976-ban Szabolcs-Szatmár volt a gazda, ebben az évben pedig Szolnok megye lesz. A 19 megye és a főváros nem azonos időben tartja a magyar nyelv hetét, így hazánkban március elejétől április végéig hallhatunk nyelvi előadásokat országszerte. Évente 1500—2000 között van a számuk. Minden egyes hétnek megvan a központi témája is, amelyet a TIT magyar nyelvi szakosztálya jelöl ki. Eddig többek között ilyenek voltak: A szokszínű magyar nyelv, Nyelv és magatartás, Nyelv és nyelvváltozatok, Nyelvünk mai állapota, Közélet — beszédmód — nyelvi kultúra, Tulajdonneveink stb. 1987-ben: N y elvművelésünk haladó hagyományai. Az anyanyelv közösségi alkotás, és nem egy megkövült valami, hanem nagyon is élő. Állandóan változik, s ezeket a változásokat akarva-akarat- lanul mindenkinek figyelemmel kell kísérnie — legfeljebb a változások megítélésében térnek el a vélemények. A hanyatló hagyomány azt jelenti, hogy károsan avatkozunk bele a nyelv életébe, gondoljunk a nyelvújítás szószörnyetegeire, az erőszakolt magyarításokra, a nyelvhelyességi babonákra. A nyelvművelésnek is vannak kampányfeladatai, hiszen egy-egy káros jelenség ellen harcolni kell (suksük-ra- gozás, trágárság). A magyar nyelv hetét nem nevezhetjük kampánynak, hiszen a központi témán kívül is sok más témájú előadás hangzik el, és még nem is szóltunk az anyanyelvi fórumokról, a vetélkedőkről, nyelvi játékokról. Napjainkban számos kézikönyv áll az érdeklődők rendelkezésére, ám ezek korántsem zárták le a nyelv- művelést, az anyanyelvűnkkel való törődést. Feladatunk mindig van bőven. Folytatnunk kell a küzdelmet a durva beszédmód, a lapos közhelyek, a képzavaros fogalmazás, a hivatali nyelv személytelensége, a nyelvi arisztokratizmus, a felesleges idegen szavak ellen. Nem mindegy, hogy mondanivalónkat milyen formában adjuk elő. Pongyola fogalmazásban a legszebb gondolat is elsilányul. Nem csupán arról van szó, hogy hibákat keressünk, találjunk és irtsunk, hanem arról, hogy nyelvünket gondozzuk, ápoljuk. A nyelv is kultúránk része, így művelése az ember művelése is egyúttal. Mizser Lajos Hadd teljék az életünk — mint lehet — szelíden, gyolcsban zengjük életünk, ne csalános ingben. Hetven éve, február 27-én szü; tett és 1971-ben halt meg Devecsi Gábor — Kossuth-díjas, Jözs Attila-dijas költő, műfordító rjvának hívták, illett rá r a név. Szép volt, mint ahogyan szép minden Éva, aki még nem hagyta el az iskolapadot. De ha történetesen Kata vagy Zilia nevet jegyeznek be Éva helyett a mátrikulába, miután keresztvíz alá tartották, akkor sem lehetett volna panasza. Mert Éva nemcsak szép volt, és fiatal, de olyan makrancos is, mint ama Kata nevű asz- szonyszemély, kit Éva egyik kollégája, bizonyos Shakespeare Vilmos tett halhatatlanná. És itt mindjárt álljunk meg egy lépésre! Mielőtt bárki azt gondolná, Éva, Vilmoshoz hasonlóan, drámaírással foglalkozik, ideírom: Éva egyelőre csak fontolgatta a fejében, hogy írói pályára lép. Újságírói pályára, ezért aztán szeg- ről-végről rokonnak, kollégának érezhette a fentebb már említett Vilmos néven ismertté vált írót. Úgy is viselkedett, legalábbis, ami önbizalmát illeti. A helyben megjelenő újság szerkesztőségét (Éva nem nyíregyházi!) egyszerűen csak pos- ványnak titulálta, ugyanakkor azt sem rejtette véka alá, hogy bizony szívesen ücsörögne már abban a posványbán. Szamuely Lászlóról, 90. születésnapján 75 éve született
