Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-23 / 45. szám

8 Kelet-Magyarország 1987. február 23. fordulók lebonyolítása. Már na­pirenden van az április 10—12 között Nyíregyházán sorra ke­rülő Taurus Kupa, az országos mini bajnokság területi döntő­jének forgatókönyve. — A munkaidőalap védelme miatt fáj kissé a fejünk — tu­dom meg Ganzler Istvántól. A megyei bajnokság résztvevőinek 70 százaléka iskolai csapat, amelyek a bajnokság mellett a különböző iskolai kupákon, baj­nokságokon is részt vesznek. Ezért elkerülhetetlenek a hét­közi, vagy pénteki találkozók, és mivel a játékvezetők csak munka után fújhatnak, a kez­dések csak késő délután valósít­hatók meg. Egyébként nemigen panasz­kodnak a kosarasok. Játékveze­tők és szakemberek dolgában nem állnak rosszul. Üjabb nap, újabb szövetség. A természetbarátok csütörtökön­ként adnak randevút egymás­nak. A legfrissebb téma: a szo­kásos évnyitó tanácskozás és to­vábbképzés, amelyet a hónap végén rendeznek Kékeden. Ezen napirendi pontként szerepel az elmúlt időszak értékelése, összes­ségében többen vettek részt a szövetség rendezvényein 1986- ban mint az előző esztendőben és három új szakosztály alakult tavaly: Kisvárdán, a Szabolcsim­nál és a Jósavárosban.így az új évet 53 szakosztályban 3250 iga­zolt tag kezdte. Bár a júliusban induló nemzetközi Tisza, túráig van még néhány hónap, 15 ne­vezés már megérkezett, kettő az NSZK-tól. A leggyorsabb jelent­kező a karácsonyi üdvözlőlap­pal küldte nevezését az egyre népszerűbb túrára. (mán) Öt nagy helyzet kimaradt! NYVSSC —EGER 1:3 Nagy érdeklődés kísérte a két labdarúgócsapat találkozóját. Sajnos, ezúttal is bebizonyoso­dott, hogy a stadioni edzőpálya nézőtere nem alkalmas ilyen nagy számú közönség befogadá­sára. Felférne az 5—6 soros lelá­tó a pálya két oldalán. NYVSSC—Eger SE 1:3 (0:2). 2 ezer néző, v.: Hekman. NYVSSC: Rabcsák — Szobonya, Boda, Szikszai, Ács — Gere, Kuszák, Tóth E. — Magyar B., Váczi (Drobni), Csehi. Eger SE: Bodo- lai (Varga L.) — Varga I. (Csen­des), Méhesi, Jávorszki. Simon A. — Vojtekovszki, Csepregi, Si­mon II., Fodor (Smuczer) — László, Kiss Gy. Lendületes já­tékkal kezdett a két csapat, leg­inkább a Szpari támadott, az Eger jól védekezett. Az első fél­időben a Nyíregyháza legalább 5 (!) égbekiáltó helyzetet terem­tett és elpuskázott, ugyanakkor a vendégek két kontratámadásu­Szinte mindenki az egri kapu előtt, de ez a helyzet is kima­radt . . . (Császár Cs. felv.) kát százszázalékig kihasználták. Fordulás után az előrehúzódott Boda szép fejessel vette be az egri kaput, de a 70. percben a kis termetű Simon újabb gólt szerzett és ez maradt a végered­mény. A mérkőzésen a jobb helyzetkihasználás döntött az NB I-es csapat javára. (Pszicholó­gusnak kellene megfejteni: a mieink miért állnak hadilábon a befejezésekkel. . .) A hát folyamán három előké­születi mérkőzést játszik az NYVSSC. Szerdán idegenben a DMVSC lesz az ellenfél. Szom­baton egy I. osztályú román csa­pat mutatkozik be Nyíregyhá­zán, vasárnap pedig a Kisvárdai SE lesz az NB Il-es csapat edző­partnere. Nyíregyháza, Mártírok tere 9., hétfő késő délután. A sokeme­letes irodaépületben egymás után alszanak el a fények, véget ért a munkaidő. A nyolcadik emeleten viszont egyre-másra kapcso­lódnak fel a villanyok. Bizonyára túlóráznak — gondolják az ar­ra sétálók. Tulajdonképpen nem tévednek, hiszen akik a megyei sportszövetségek irodáiban ilyenkor munkához látnak, szabad ide­jüket kurtítják kedvenc sportágukért. zások anyagairól, valamint a megye labdarúgásáról cserélnek véleményt. Ki lesz a bajnok, ki szerelt le, ki vonult be? — erről megy a diskurzus. — Néhány szövetség vezetői nem tudnak heti rendszeresség­gel találkozni — így például a cselgáncs-karate szövetség tag­jai. — Ennek oka egyfelől az, hogy a szakosztályok vezetői, edzői valamennyien a fiatalabb gene­rációhoz tartoznak, s dolgoznak. Másrészt nemcsak Nyíregyhá­zán tevékenykednek, így a sze­mélyes találkozások heti rend­szerességére nemigen van mód — tájékoztat Földes! Sándor fő­titkár. Viszont telefonon és le­velezéssel folyamatos a kapcso­lattartás. Ez adja az alapot az elmúlt esztendő mérlegének megvonására. Másfelől az idén lesz húszesztendős a megyei csel­gáncs, és a jubileumot szeret­nénk emlékezetessé tenni. Emel­lett az éves versenynaptárban szereplő megyei rendezvények, illetve egy tervezett grundbir- kózó-viadal megrendezése je­lenti a munkát. Valamennyi sportág számára lehetetlen lenne egy napon le­hetőséget biztosítani a szövetsé­gek házában. Keddenként a szo­kásos stáb jön össze a kosárlab­dázóknál, Ganzler István elnök vezetésével. Itt is téma a megyei bajnokság indulása, a tavaszi A legnépesebb szövetség a labdarúgóké. Az utóbbi hetekben a játékvezetőké volt a főszerep. Amíg a szövetség irodájában a közelgő bajnoki rajt. az MLSZ irányvonalának „aprópénzre váltása” a fő téma, a játékveze­tők felfrissítik ismereteiket, vizs­gára készülnek. — A néhány hetes kényszer- szünet miatt bizony szükség van az ismeretek felfrissítésére — tudom meg Tamaskovics György­től, a játékvezetők egyikétől. Átismételjük a szabályokat, a legkritikusabb szituációkat —, mint például a leshelyzet — példákon keresztül vitatjuk meg, aztán ott vannak a tesztlapok. Még egy foglalkozás lesz 23-án, majd március 2-án a vizsga. A többiek közben a foglalko­„Szeretek játszani...!” Á legkisebb Boda — A szurkolók azt beszé­lik, ön testvére a válogatott Boádnak, a ciprusi gólszer­zőnek. Igaz ez? — Valóban. Imrével test­vérek vagyunk. Ő az MTK- VM labdarúgója és tizedik a gyerekek rangsorában. — Miféle rangsorról be­szél? — Hát arról, hogy össze­sen tizenegyen vagyunk testvérek, Imre, a bátyám a tizedik, én pedig a tizen­egyedik, azaz a legkisebb vagyok a családban. —- Ej-ha! Ez éppen annyi, amennyi egy focicsapathoz kell. — Csapatot nehéz lenne összeállítani, hiszen négy lány is van köztük. Vala­mikor ők is sportoltak, NB I-ben kézilabdáztak, csak­úgy, mint édesapám, aki a debreceni Bocskai csapa­tában rúgta a labdát. Kicsit nehézkesen ül le az asztalhoz. — Fáradt? — Igen, most még ránk jár a rúd. Sok kemény ed­zés és mérkőzések. De ne higgye, hogy kihagyok egyetlen foglalkozást is. Szeretek játszani. Egy magasra nőtt 25 éves fiatalember mondta ezt, Bo­da Mihály, az NYVSSC lab­darúgója. Fél év alatt nyír­egyházivá lett, otthonosan mozog a piros-kék mezben. Ma már sokat beszélnek ró­la Spari-berkekben. Tizenegy éves korában Törökszentmiklóson Bana János kezei alatt ismerke­dett meg a labdarúgással, később a Videoton, a Hód- gép, a Szabó L. SE és Szarvas voltak állomásai. Jelenlegi mestere, Tóth Já­nos elégedett vele, mert munkaszerető, lelkiismere­tes játékos. — Mindig védő volt? — Kedvelem a hátsó alakzatot, előre lehet ka­landozni, veszélyeztetni az ellenfél kapuját. Az ősz mérkőzésein így is sikerült 4 gólt fejelnem, de azóta jobban vigyáznak rám. — Gondolta valamikor, hogy nyírségi játékos lesz? — Sohasem fordult meg bennem, hogy Nyíregyhá­zára költözöm, de tavaly — amikor Papp Laci bácsi hí­vott — szívesen mondtam igent. Ügy érzem jól dön­töttem ... Hogy mennyire tisztában van a rá háruló feladat­résszel, azt mi sem bizo­nyítja jobban, hogy nincs megelégedve önmagával. Faggatom, mit tart erényé­nek? Kis szünetet tart, amíg összeszedi gondolatait: — Azt tartják, határo­zott, kemény játékos va­gyok, fejjáték az erősségem. Egy biztos, nem félek bele­menni a közelharcokba. Mi azt mondjuk: erős fel­építésű, levegőben korlát­lan úr, veszélyes az ellen­fél kapujára. Boda Mihály olyan játékos, aki minden porcikájával érzi a labdát, tempója egy kosárlabdázóé­val vetekszik. — Hibái? — Ilyen sok van. A leg­nagyobb talán, hogy nehe­zen fordulok. — Szeret edzeni? — Kevés labdarúgó mondhatja azt, hogy sze­reti az edzéseket, én in­kább úgy fogalmazok: ed­zés nélkül nincs valamire­való labdarúgó. Kell az ed­zés, szükség van rá. Nem hangulatember, leg­jobban talán a biztonság kifejezés jellemző rá. Az őszi idény kezdetén — ami­kor némi zűrzavar támadt a csapat soraiban — is bí­zott a jó folytatásban. Ér­zése beigazolódott, elcsitul­tak a kedélyek, győzelmek következtek. — Család, magánélet? — Nős vagyok, van egy aranyos kislányunk, Betti­na, aki 15 hónapos. Felesé­gem jelenleg is gyesen van. — Ha három kívánsága teljesülne, mit kérne? — Először is szeretnék ebben a városban NB I-es játékos lenni. Aztán leg­alább tíz esztendeig ki­egyensúlyozottan játszani az élvonalban, végül pedig valamikor a bátyámmal egy csapatban rúgni a lab­dát. Olyan kívánságok, ame­lyeket egy futballista meg­valósíthat. Kovács György Qrundbtrkóxás, Tisma-túra Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács napilapja Főszerkesztő: Kopka János Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. Telefonszámok: központ (42) 11-277. Főszerkesztő: 11-218. Sportrovat: 10-329. Esti ügyelet: 15-124. Telexszám: (73) 344. Posta­cím: Nyíregyháza, Pf. 47. 4401. Mátészalkai fiókszerkesztőség: Kölcsey u. 2. Telefon: 612. Telex: 73495. Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat, Nyíregyháza. Zrínyi Ilona u. 3—5. Telefon hirdetésügyben: (42) 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003. Postacím: Nyíregyháza, Pf. 25. 4401. Felelős kiadó: dr. Kárpáti Imre. Terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest, V., József nádor tér l. — 1900—, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43,— Ft, ne­gyedévre 129,- Ft, félévre 258,— Ft, egy évre 516,- Ft. Kérés nélkül küldött kézira­tokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Készül a Nyírségi Nyomdában, Nyír­egyháza, Árok u. 15. Felelős vez.: Jáger Zoltán. INDEXSZÁM: 25 059 HU ISSN 0133—2058. Régi szép idők... Ötven év a focipályán — A mostani vasutaspá­lya környékén, ,a Friedmann- telepen nőttem fel. Mint a többi srác, mi is naphosszat rúgtuk a labdát. Ha szeren­csénk volt, Berki Pista bácsi, a NYKISE szertárosa megbí­zott bennünket valami mun­kával, aminek a fizetsége­ként adott egy labdát és a pályán játszhattunk. Ez egy­ben a tehetségkiválasztás egyik formáját is jelentette — emlékszik vissza több mint fél évszázadot Ilcsik András. Jól tartja magát, nem lát­szik rajta, hogy a 68-at be­töltötte. Nosztalgiabeszélge­tésünk nehezen indult, ám az egyre-másra felbukkanó szép emlékek fokozatosan ol­dották a hangulatot. Maradjunk labdarúgó-pá­lyafutása kezdeténél. A szak­embereknek feltűnt a robba­nékony, kapura veszélyes srác, aki hamarosan már a NYKISE törpék (a serdülő korosztálynak megfelelő) kö­zött rúgta a gólokat. Az ifi­korosztályt szinte kihagyta, hiszen 17 évesen már a nagy­csapatban mutatkozott be. A „kis Ilcsiknek” jól sikerült a premier, a DMTE ellen 8:0- ra nyert a csapat, a gólok fe­lét ő szerezte. Hetente kétszer volt tré­ning, az iskola és a munka után. Vasárnap pedig a mér­kőzések. Akkortájt nagy volt a rivalizálás a város két nagy csapata, a NYKISE és a NYTVE között. Az előbbi a kereskedők, a kisiparban dol­gozók, a NYTVE a tehető­sebbek csapata volt. össze­csapásaik előtt egy héttel már másról sem volt szó a focikedvelők találkozóhelyén, az úgynevezetet Lichtenberg- sarkon (a mai Kossuth tér és a Bethlen út sarka). — Egy NYKISE—NYTVE mérkőzés góljára emlékszem igen szívesen — mondja, mi­kor emlékezetes percekről Egy vasutasnapi emlék, az NYVSC öregfiúk csapata, áll­nak (balról) Kun László, Bodnár Ferenc, Koskovics József, Szilágyi István, Szat- ke Sándor, Demeter László és Humicskó Győző. Guggol­nak: Pethő Károly, Ilcsik András, Dékány István, Dé- kány László, Havács János. faggatom. Az örök rivális vezetett 1:0-ra, egyre-másra vezettük támadásainkat. Az egyik akciónk végén, úgy 25 méterről lövésre szántam el magam, ballal rászúrtam. A labda mintha zsinóron húz­ták volna, úgy vágódott a felső sarokba. Márki Sanyi — aki később a román váloga­tott kapusa volt — a kezét sem tudta megemelni. A NYKISE 1942-ben meg­szűnt, illetve Szabolcs héven futott tovább. Ilcsik András a felszabadulást követően a Nyíregyházi Vasutas csapatá­ban játszott 1950-ig. Ekkor búcsúzott játékosként a zöld gyeptől. Edző sohasem akart lenni, viszont a játékvezetés­re rábeszélték és már 1948- ban le is vizsgázott. Közel harminc évig fújta a sípot, 1978-ban vezette utolsó mér­kőzését. De még ez sem lett végleges búcsú a labdarúgás­tól: a megyei labdarúgó­szövetség vezetőségének tag­jaként továbbra is szolgálja a sportágat. Különböző funk­ciókat töltött be, jelenleg a játékvezető-küldő bizottság tagja. A városi tanács pénzügyi osztályának revizoraként ment nyugdíjba 1979-ben, 34 esztendőt dolgozott ugyan­azon a munkahelyen. Húsz év labdarúgóként, majd har­minc játékvezetőként, közel ötven év a labdarúgópályán. És a kapcsolat azóta sem szakadt meg, ha az egészség és az idő engedi, ma is kijár a meccsekre. M. L. Altobelli 31 évesen is a legjobb Alessandro Altobelli, az Internazionale és az olasz labdarúgó-válogatott csatára már 31 esztendős, de még mindig a legeredményesebb góllövő Itáliában. A 181 cm magas, és csupán 64 kiló testsúlyú játékos — akit al­kati sajátossága miatt „hosz- szú tűnek” becéznek — szin­te számolatlanul rúgja a gó­lokat. A tavalyi mexikói világ- bajnokság nyitánya óta 23 alkalommal bizonyult ered­ményesnek. Bajnoki találko­zókon 10, olasz kupamérkő­zéseken 4, az UEFA Kupá­ban 3, míg a nemzeti tizen­egyben 6 alkalommal rezeg- tette meg az ellenfelek háló­ját. A válogatottban 48 talál­kozón huszonhárom gólt szer­zett. (Tudni kell: a Málta elleni EB-selejtezőn két ti­zenegyest is elhibázott.) Altobelli — az 1982. évi világbajnoki csapat tagja — a tavalyi mexikói VB-kudarc után le akart mondani a vá­logatottságról, de Azeglio Vi- cini szövetségi kapitány ké­résére mégis maradt, a leg­jobbak rendelkezésére áll. Hogy nem is rosszul, azt a legutóbbi EB-selejtezőn bizo­nyította: az ő góljával győ­zött Olaszország idegenben 1:0 arányban a portugálok ellen. — Sikereimet annak kö­szönhetem, hogy két erős csapatban, az Interben és válogatottban edződtem — nyilatkozta nemrégiben. — Nem érzem magamat idős­nek, ezért nagyon bosszant, ha azt mondják: „az öreg Sandro másodvirágzását éli”. Tudom, hogy még sokáig le­hetek eredményes csatár. Re­mélem, ezt 1988-ban az Eu- rópa-bajnoki döntőben is bi­zonyítani tudom. (MTI) 8. HÉT 1. Nürnberg—Bremen 5:1 1 2. Schalke—L.-kusen elmaradt 3. Dortmund—Bayern M. 2:2 x 4. Hamburg—M.-gladbach 3:1 1 5. Darmstadt—F. Köln 2:1 1 6. Karlsruhe—S. Kick, elmaradt 7. Avellino—Ascoli 0:0 x 8. Brescia—Como 2:0 1 9. Empoli—Atalanta 0:0 x 10. Roma—Internazionale 1:0 1 11. Sampdorta—Verona 0:0 x 12. Torino—Napoli 0:1 2 13. Udlnese—Fiorentlna 1:1 x Pótmérkőzések: 14. Milan—Juventus 1:1 x 15. S.-brücken—Osnabrück 4:1 1 16. Aachen—Freiburg elmaradt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents