Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

1987. február 21. Kelet-Magyarország s /------------------------------------------------------------------------------------------V Tények megyénkről Válogatás a KSH megyei igazgatóságának jelentéséből (2.) ... a munkaerő-szolgálati és szervező irodát 1986. év­ben közel 9600 ügyfél ke­reste fel munkavállalás céljából. Négyötödük fizi­kai. egyötödük szellemi foglalkozású volt. A gaz­dálkodó szervek mint­egy 9300 esetben nyújtottak be munkaerőigényt, főleg szak- és betanított munká­sokat kerestek. Többnyire lakatos, villanyszerelő, autószerelő, ács-állványozó, kőműves, esztergályos és központi fűtésszerelő szak­munkások hiányoztak. ... a lakosság készpénzbevétele megközelítette a 32,3 milliárd forintot, ami 13 százalékkal több az 1985. évinél, ugyanak­kor országosan a fogyasztói árak színvonala 5,3 százalék­kal nőtt. A többletbevételek (2,5 milliárd forint) 35 százalé­ka munkaviszonyból, 29 száza­léka a háztáji és kisegítő gaz­daságok áruértékesítéséből származott, 12 százaléka társa­dalombiztosítási, 24 százaléka egyéb bevétel volt. Legdinami­kusabban (26 százalékkal) az egyéb lakossági kifizetések nőttek, és az összes bevétel 13 százalékát adták. ... a lakosság betétállomá­nya 12 százalékkal emelke­dett, és december 31-én meghaladta a 10 milliárd forintot. Jelentősen nőtt az ifjúsági betétek száma, és sikeresen indult az év közepén bevezetett nyugdíj - előtakarékossági betét is. ... a lakosság hitelállománya év végén megközelítette a 13,4 milliárd forintot, növekedési üteme (8,5 százalékos) kisebb volt a betétekénél. A hitelek igénybevételénél továbbra is az építési kölcsönök a megha­tározóak. Élénk volt az érdek­lődés a rövid- és középlejáratú hitelek, főleg a személyi, a mezőgazdasági termelési és az áruvásárlási kölcsönök iránt. ... a kiskereskedelmi for­galom volumene a megyé­ben 4 százalékkal nőtt és meghaladta a 23,4 milliárd forintot. Ugyanakkkor az országos árindex 4,5 száza­lék volt. ... a bolti élelmiszerek és él­vezeti cikkek eladása összeha­sonlítható áron 5,1 százalék­kal volt magasabb az előző évinél. Alapvető cikkekből az ellátás kiegyensúlyozott volt. A megfigyelt termékek közül tej, zsír, étolaj, péksütemény, szá­raz tészta és cukor az előző évinél nagyobb mennyiségben fogyott, a tojás, vaj, rizs, ke­nyér és kávéforgalom azonban nem érte el még az előző évi szintet sem. Továbbra is elő­fordultak hiánycikkek. Áru- és választékhiány mutatkozott szalámifélékből, száraz tölte­lékárukból, baromfiaprólékból, üdítő italokból, sajtokból. Aka­dozott az ellátás kávéból, ma­zsolából, citrompótlóból, desz- szertekből. ... idényáras cikkeket a boltokban drágábban, a pi­acokon olcsóbban lehetett vásárolni, összességében azonban az árak a múlt évi szinten alakultak. V_____________________________ ... a vendéglátóhelyek és a ru­házati cikkek forgalma volu­menében 3,2, illetve 4,5 száza­lékkal maradt el az előző évi­től. A ruházati cikkek forgal­mát kedvezőtlenül befolyásol­ták a növekvő árak és az ol­csóbb termékek hiányos kíná­lata. ... vegyes iparcikkeknél ta­pasztalható a legnagyobb forgalombővülés folyóáron és összehasonlítható áron egyaránt. A forgalmat élén­kítették a mélyhűtőszek­rény, villanytűzhely, vil­lanykályha, gázkályha, sze­mélygépkocsi, motorkerék­pár előző évet meghaladó értékesítései. Jelentős ke­reslet mutatkozik video- magnetofon iránt, értékesí­tése közel négyszeresére nőtt. A vegyes iparcikkek körében azonban változat­lanul sok a hiánycikk. A tüzelőellátás a tartós hideg ellenére megoldott volt. ... a hitelleveles eladások 12 százalékkal nőttek az előző év­hez képest, ezek döntő részét a tartós fogyasztási cikkek tet­ték ki. ... a boltok száma növeke­dett, a vendéglátóhelyeké — elsősorban az állami szektor munkahelyi ven­déglátásáé — csökkent. Így a megye kereskedelmi ellá­tását 2166 bolt és 855 ven­déglátóhely biztosította, az előző évinél nagyobb alap­területen. ... tovább növekedett a szer­ződéses és jövedelemérdekelt­ségű üzemeltetési formák nép­szerűsége, melyek takaréko­sabb költséggazdálkodással, elő­nyösebb ármegállapítási és ki­árusítási lehetőségeikkel ru­galmasabban alkalmazkodnak a lakossági igényekhez. ... az egészségügyi alapel­látásban javulást eredmé­nyezett az új orvosi körze­tek szervezése, azonban a 241 általános orvosi kör­zetből, 16, a 43 gyermekorvo­siból 8 betöltetlen volt 1986. év végén. A községi fogor­vosi körzetek száma 38-ra emelkedett. ... a bölcsődék kihasználtsága évről évre kevesebb, és már az óvodáké sem éri el a 100-at, bár egyes településeken még jellemző a zsúfoltság. ... a tanulólétszám a me­gye általános iskoláiban mérséklődött. Az elsősök évek óta kevesebben van­nak, a nyolcadikosok vi­szont közel ennyien utoljá­ra az 1982—83-as tanévben voltak. ... a középiskolai tanulók szá­ma az utóbbi három tanévben szinte változatlan, növekedett a szakközépiskolába járók ará­nya. A középiskolát előző tan­évben végzettek több mint négytizede jelentkezett felsőok­tatási intézménybe, 52 százalé­kukat fel is vették. Legtöbben a tanárképző főiskolákon és tu­dományegyetemeken folytatják tanulmányaikat. J VIRÁGTARTÓ KALLÖSEMJÉNBÖL. Műszakonként 300 virágtartó készül belföldre a kállósemjcni Üj Élet Terme­lőszövetkezet műanyag üzemében. TENGIZBE SZÁLLÍTJÁK. Épületszerkezeti paneleket készítenek a tengizi építkezéshez a nyíregyházi Közúti Építő Vál­lalatnál. Képünkön: Nagy József lakatos brigádja állítja össze a fémelemeket. (Farkas Zoltán felvétele) A nyereséges gazdálkodás titka Nábrádon A Nyírben már nyoma sincs a télnek. Legfeljebb né­hány szürke hókupac emlékeztet a zord napokra, ám lent, a Szamos mentén foga van még a februárnak. Legalább szép, fehér zárszámadásunk lesz Nábrádon, ropogó havon beszélgethetünk majd az ünneplőbe öltözött emberekkel — reménykedünk. Bizakodásunknak azonban hamar vége, hi­szen nemhogy ünneplőbe, de nyűnivalóba bújtakat se lá­tunk a kultúrház körül. Nem bizony, hiszen a ter­vezettnél már öt nappal ko­rábban megtartotta a szám­adást a nábrádi Szikra Tsz. Nem is akármilyet, tizenöt millió forintos nyereséggel zárták az évet. Sajnálják is sokan, hogy lemaradtunk e nagy eseményről, hogy nem láthattuk a jó munkát ünnep­lő emberek arcát: a négy faJ lu határában gazdálkodó szö­vetkezet fennállása óta sosem ért el ilyen eredményt. Kegyeibe fogadta Siket Zsigmond elnökhe­lyettes tekintete azonban még most sem felhőtlen. — Tavaly ilyenkor éppen csak hogy be tudtunk számol­ni valamicske nyereségről, most meg rekordot döntöt­tünk. Megtanultunk volna gazdálkodni néhány hónap alatt? Dehogy! Kegyeibe fo­gadott bennünket az időjárás. Nem dolgoztunk mi rosszab­bul tavalyelőtt sem, csak ak­kor a víz elvitte majd a fél határt. Az elnökhelyettes töprengő szavai elgondolkoztatják az idegent is. Hát nem furcsa: itt a fekete földön annak örülnek az emberek, ami máshol az országban búsítja a mezőgazdászokat. Régen lá­tott aszály tizedelte a ter­mést országszerte, itt meg karnyi csövek nőttek a ku­koricán. Tavaly, június elején kollé­gámmal bejártuk szinte az egész országot, Debrecentől kezdve egészen Zalaeger­szegig siralmas látvány volt mindenütt a határ. — No, vajon mire jövünk haza? — néztünk akkor egy­másra. Honnan is tudhattuk vol­na, hogy Szatmár meg Bereg, de az egész megye ilyen jó termést arathat majd le a februári zárszámadásokon. Szép eredmény Siket Zsigmond szerényen, főleg a kedvező időjárással magyarázza a kiváló évzá­rást, de ahogy beszélgetünk, egyre inkább kiderül, renge­teg minden múlt azért a helybéli szakembereken is. Az igaz, hogy az itteni föl­dek vízháztartását meghatá­rozó Tisza és Szamos szeren­csés időpontban, a kora ta­vaszon áradt meg — szem­ben a nyolcvanötös áprilisi, májusi áradással —, ám ah­hoz már igen nagy szerve­zettség, technológiai fegye­lem szükségeltetett, hogy op­timális időben, május dereká­ra elvessenek mindent. A jól megmunkált talaj, a megfelelő órában földbe ke­rült mag meg is hálálta a gondoskodást. Legfontosabb növényükből, a kukoricából például csaknem nyolcvan mázsa termett hektáronként, s a hétszázötven hektár át­lagában szemlélve ezt, nem akármilyen teljesítmény. Ha máshol nagy volt a tél, ■itt a Tisza—Szamos zugban aatáin valóban nagy volt, még február derekán is csizma­szárig ért a hó. A növényter­mesztési főágazat vezetője, Koncz Dénes azonban még­sem aggódik túlságosan. — Ahogy néztük, a búzánk jól telelt — mondja. — Igaz, napok óta nem volt kint a határban, betegen fekszik ott­hon Panyolán, de nézte ő a télen éppen eleget a búzave­téseket. — — Mi lesz, ha jön a bel­víz? — Az őszön időben leszán­tottuk a talajt, megműtrá- gyáztuk, és olyan szépen, egyenletesen olvad már ná­lunk is, hogy legalábbis most, nincs ok az aggodalomra. Panyola főutcáján egy idő­södő férfi havat lapátol. Az udvarán kupacokba gyűjtött havat egy furikba rakja, s kitolja a ház előtti árokba. Tisztul a porta, s legalább mozog egy kicsit az ember. S elbeszélget a járókelőkkel. — Szóba kerül a zárszám­adás is? Varga Béla megáll a mun­kában, s feleli: — Minden. A tsz is persze. Én ugyan nem mentem át Nábrádra, de azt tudom, hogy tizenötmilliós nyereség­gel zártunk. Szép eredmény. — Morgolódnak még apa- nyolaiak, hogy egyesülniük kellett annak idején a nábrá- diakkal? — Ki hogy. Megszavazták. Nem volt utolsó a mi kis téeszünk sem, azért ilyen nye­reségre még én sem emlék­szem. Varga Béla udvarán, de a szomszédos portákon is min­denütt szépen gondozott sző­lőlugasok, almafák. Nagyon szereti e Szamos menti lan­kákat az alma. De azt is a kérsemjéni, olcsvaapáti, pa- nyolai ember. Fizetett is a gyümölcs tavaly. Háromszáz­húsz vagon almát adtak el, csak ebből hat és fél millió forint nyereséget könyvelhet­tek el. Nyereségest nehéz szerezni — Az alaptevékenységünk adja a szövetkezet árbevéte­lének kétharmadát, a tava­lyi nyereségtermelésünknél is hasonló az arány, s ez nagy szó — mondja Siket Zsig­mond. — Próbálkozunk mi természetesen az ipari tevé­kenységgel is, van egy var­rodánk, egy fűrészüzemünk, egy építőbrigádunk, s bővíte- nénk is a kört, ám ma már roppant nehéz megfelelő nye­reséget produkáló mellék­üzemet letelepíteni a szövet­kezetekbe. Marad tehát a föld, mely, ha jól bánnak bele, s az égiek sem komiszkodnak, mégis­csak megfizeti az embert. Mint most Nábrádon, Kér- semjénben, Olcsvaapátiban, Panyolán. Balogh G6za £ ljött a 2105. év. A Gyümölcsele gybele- gyítö Kombinát műhelyvezetője, Pantyelej- kin úgy kezdte a napot, mint máskor: körbejárta az üzemi helyiségeket. Gazda módjára alaposan megszemlélte az uborkaké­szítő félautomaták hosszú sorát. Megnyugvással látta, hogy a dolgozók, rálépnek egy pedálra, és a legfris­sebb uborkák repültek ki egymás után a gépből. Egy fiatal munkás, Jeremin a munkapadon éppen sárga­répát esztergált. Balra fe­küdtek a félkész termékek, jobbra egy ládában a kész­termékek. Pantyelejkin ke­zébe vett egy sárgarépát, megmérte egy sublerrel, aztán megízlelte a répát, és elégedetten így szólt: — Nagy vagy, Jeremin, nagy vagy. Neked feltétle­nül szolgálati előlépési kell adni. Ezentúl répakáposz­Vilctor Berizsnyikov: Az aranykor tát fogszf esztergálni vagy az egész brigáddal cukor­répát. Az ablaknál néhány munkás figyelemesen ta­nulmányozta a tervrajzo­kat, majd összeszedték a káposztafejeket. — Figyelmesebben dol­gozzatok — jegyezte meg Pantyelejkin —, már me­gint nem a kijelölt helyen vannak a káposztatorzsák. Pantyelejkin a banánké­szítő gépsor futószalagjai­hoz ment. A szalagon pá­rologva jöttek a sokméte­res banánok, s ezeket egy speciális szerkentyű vágta normál méretű banánokká. Füstölgés a füstről T etszik az ötlet. A Tv- híradóból megtudtuk, létezik olyan rágógu­mi, amely leszoktat a dohányzásról. Beszerzésének módján most gondolkodnak az illetékesek. Az Egészség- ügyi Minisztérium megszó­laltatott képviselője szerint elképzelhető, hogy a külföl­di cigaretták rovására vásá­rolják meg a dohányzás el­leni tablettát, s kevesebb lesz nálunk a cigarettázó ember. Épp ideje lenne. Alig van már ugyanis olyan hely, ahol a nem dohányzók is jól érezhetnék magukat. Munka­hely, étterem, hangulatos eszpresszó szinte mindenütt füstfelhőben úszik. Nem kellene így lennie. A szomszédos Csehszlovákiában — és még igen sok ország­ban — például mindenki szá­mára természetes, hogy az éttermekben nem szabad do­hányozni. Sikeres kezdeményezések­ről itthon is mind gyakrab­ban hallani. Szerencsére egy­re több helyen tiltják meg a dohányzást. Tilalomfáktól persze nem várható teljes siker. De talán remélhető. (k. é.) MÄRIAP0CS: Egy hektárról 236 ezer Szép nyerességgel zárja az 1986-os gazdálkodási évét a máriapócsi Rákóczi Tsz. Több mint 52 millió forint eredményüket a különböző ágazatok egységesen magas színvonalú munkájuknak kö­szönhetik. Termelési érté­küknek 60 százalékát az alaptevékenységek adják, a többi értéket az ipari üze­mek termelik meg. Sikernö­vény volt tavaly a dohány, egy hektárra vetítve átlago­san 236 ezer forint árbevé­telt hozott. Igen jól fizetett a téli alma is, amelyet az úgynevezett „léalma tech­nológiával” termesztettek. Munkásnők csomagolták aztán citrom- és narancs­héjba őket. A sarokban né­hány óriási doboz állt, amelyeket hagymaszárral tekercseltek körül. A futó­szalagon egyre-másra jöt­tek a körték, a sárgadiny- nyék, az ananászok ... P antyelejkin még egy­szer körülnézett, és a dolgozószobájába vonult. Öntözőkannát fo­gott. és locsolni kezdte az igazi paradicsomot. Saját maga számára termesztette az ablakban levő ládákban. Aztán egy uborkát kotort elő, amely az ő telkén levő üvegházban ért meg. s mindkét végét lereszelte. És olyan jóízűen ropogtat­ta, hogy még a szemét is becsukta. 'Mizser Lajos fordítása

Next

/
Thumbnails
Contents