Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-16 / 39. szám

1987. február 16.

Kelet-Magyarország

7

Ökölvívás

Autó, hajó, repülő

Látogatás az MHSZnodellezfiknél

A három szakosztályt — repülős, hajós, autós — működtető nyíregyházi MHSZ modellező klub irányítását 1986. áprilisában Varga János vette át. Az eltelt majdnem egy esztendő munkájáról és az idei feladatokról beszélgettünk

— Az új klubtitkár első feladatai közé tartozik, hogy minél jobban népszerűsítse szakosztá- jai munkáját a fiatalok körében. Ez menyire sikerült eddig?

— Az elmúlt öt évet figyelembe véve csökken a taglétszám, jelenleg 58-an tagjai klubunknak. Ennek oka, hogy a szakkörökből hozzánk került fiatalok nagy része lemorzsolódik iskolai tanulmányok, katonai szolgálat miatt. Pedig az érdeklődés óriási a modellezés iránt. A művelődési központ kérésére lakótelepeken és iskolákban szerveztünk modellépítést, amelyen kb. 500 gyerek ismerkedett az alapokkal. Bemutatóinkon, kiállításainkon is rengeteg érdeklődőnek mutatjuk be modellejinket. Szakköreinket is az elmúlt évivel azonos létszámban indítottuk be a Jósa- városd Művelődési Házban, az 1- es, a 4-es, a 6-os és a 12-es általános iskolában. Az előbb említettek miatt mire ezek a gyerekek ifikorból felnőttbe lépnek, egyre kevesebben maradnak. A klubtanács segítségével szeretnénk ezen változtatni.

— Ezek szerint a versenysportban változatlanul a ,.törzsgárda” maradt. ök hogy szerepeltek 1986-ban?

— Az F2C kategóriában országos bajnoki címet szerzett a Balogh Jószef—Dóránt Vilmos párosunk. ök a pécsi világbajnokságon is indultak, de a zsűri

Séri Zsolt szakkörvezető tanítványainak mutatja a repülömodelleket

Vereség

Varsóban

Szombaton Varsóban lépett szorítóba a magyar ökölvívó-válogatott. Az eddigi 23. lengyel—magyar összecsapás mérlege a vendéglátók számára volt kedvezőbb, hiszen ők 11-szer, a mieink csak ötször nyertek.

A mieink kezdtek jobban. lsaszegi és Váradi révén két találkozót nyertek. Aztán hazai győzelmek következtek, amelyet csak a 63,5 kg-os Nagy sikere szakított meg. Két kellemetlen meglepetést hozott a találkozó, Schubert a 71 kg-ban, Alvics a 91 kg- ban szenvedett vereséget. A másik két győzelmünket Hra- nek (75 kg) és Erős (81 kg) szállította. Így alakult ki a 14:10-es végeredmény.

II közönség érdekében

A labdarúgás ma már a szórakoztató ipar része — halljuk egy- re-másra. Minden bizonnyal labdarúgásunk színvonala is ludas abban, hogy a pályán látható teljesítmények már nem vonzanak annyi nézőt a lelátóra mint korábban. Ezért aztán minden klub igyekszik különféle szolgáltatásokkal, látványos ajánlatokkal nézőtérre csalogatni szurkolóit. Az MTK-VM itt is élen jár: hanglemez, tv-reklám, a Hungária körúti mérkőzéseken kisorsolásra kerülő Opel és Lada személygépkocsik . . . Hogyan próbál ezen a téren lépni az NYVSSC? Erről tájékoztatott Tompa Andor, a klub szervezési osztályvezetője.

— Természetesen a mi kezdeményezéseink nem lehetnek olyan látványosak, mint az élvonalbeli kluboké. Terveink megvalósítása döntően anyagi kérdés, nagyban függ az eladott bérletek és belépők számától. Ami a legfontosabb, szeretnénk kialakítani egy nagy létszámú pártoló tagságot. Célunk nemcsak annyi, hogy a tagok pénzükért csupán a bérletet kapják, szeretnénk — az anyagiak mellett — másféle szálakon is kötődnének a klubhoz, a csapathoz. Például a bérlettulajdonosok az NYVSSC műsorfüzeteit névre szólóan, postán kapják meg. A bérletesek részt vehetnek a tavaszi és az őszi szezon végén egy jutalomsorsoláson, amelyen kismotor a fődíj. Emellett a tavaszi szezonban két-három hazai közvetítést. A vonal vége az Ifitanyán lesz kierősítve, szurkolóink itt hallgathatják majd a közvetítést. A tavaszi rajt előtt, február 23-án a csapat néhány játékosával találkozhatnak a szurkolók. A hazai mérkőzéseket követő hétfői napon pedig videóról visszajátszuk az előző napi meccset, a csapat néhány tagjának közreműködésével. Ezzel is szeretnénk erősíteni a szurkoló— csapat közötti kapcsolatot.

— Elképzeléseink között szerepel egy NYVSSC-bolt kialakítása a városban. Jó néhány élvonalbeli klubnak van ilyen üzlete. Bérletet, NYVSSC-kiadvá- nyokat, emléktárgyakat, lehet majd itt vásárolni. Egyelőre eny- nyit kívánunk tenni a szurkolók jobb kiszolgálása érdekében.

(mán)

„húzás” miatt — sajnos — kizárta őket a versenyből. Ebben a kategóriában másodosztályú minősítést a Papp—Urr és a Fe- rencz—Végvári duó ért el. Ifjúsági aranyjelvényes szintet teljesített a Balogh P.—Mosolygó kettős. Az F2B kategóriában nem tudtuk beszerezni a megfelelő motorokat, így az eredmények is elmaradtak. A szabadon repülő modellek versenyzői közül 14-en teljesítették az ifjúsági ezüst-, illetve bronzjelvényes szintet. A hajós szakosztály tagjai közül Müller Mihály a bajnoki rangsor hatodik helyét foglalta el, s

megszerezte az I. osztályú minősítést. Pócsik Tibor, Köves Lajos és Timári László másod-, Papp György harmadosztályú minősítéssel zárta az évet, míg Liskány Tibor és ifj. Pócsik Tibor ifjúsági aranyjelvényes szintet ért el. Az autós szakosztályban az RC12E kategóriában Balogh P. és ifj. Pócsik szerezte meg az ifjúsági aranyjelvényt.

— Idén milyen rangos versenyeken láthatjuk a szakosztály tagjait?

— A Papirusz Kupán, amelyen a repülőmodellezők indultak az elmúlt évben 115-en vettek részt.

Ez a verseny kezdi visszanyerni eredeti népszerűségét. Idén még több versenyzőt várunk erre a viadalra. Az RC hajómodellek kelet-magyarországi bajnokságát ebben az évben is a sóstói tavon rendezzük. A Nyírség Kupán eddig is az ország élmezőnye rajtolt, idén is szeretnénk a legjobbakat vendégül látni. 1987- ben egy jelentős verseny rendezését kapta meg klubunk, a serdülő korosztálynak a szabadon repülő modellek országos bajnokságnak színhelye lesz Nyíregyháza.

M. Cs.

— Hát ilyenek szép számmal akadnak, de mi a folytatásra figyeltünk. Újjáépítettük a kocsit, és újra Bulgária felé vettük az irányt, következett a Vida Rallye. Nyertünk, száz ponttal vártuk a folytatást, s reménykedtünk.

— Pedig ugyancsak nehéz erőpróba várt rátok, a háromujjú görög félszigeten, a négyes szor- zójú Halkidiki Rallye.

— Bizony. Nagyon nehéz verseny volt, az útvonal egy része a világbajnoki Akropolis Rallye- éval megegyezett. Másodikok lettünk a későbbi Európa-bajnok, a Tabaton—Tadeschini egység mögött. Az ő Lancia Delta S4- esük más kategória, szinte nem is autó már! Így aztán ezt az ezüstöt pályafutásom egyik csúcsaként értékelem. Sőt. talán életem legnagyobb sikereként.

— Megint Bulgária felé kormányoztátok az Audit, várt rátok a Hebros Rallye.

— A szó szoros értelmében várt, mert csak a gépátvétel végére tudtunk befutni. A versenyen azonban nem volt gondunk, és simán nyertünk.

— Száz EB-pontot kaszírozta- tok öt nap alatt, ez világcsúcs!

— Igen, s annyira örültünk, hogy bedobáltuk egymást és Peter Studert a szálloda úszómedencéjébe. Aztán gyorsan meg- szárítkoztunk, és siettünk haza, hogy felkészítsük az autót az év végi hajrára.

— Franciaország és Svájc következett. A Rallye d’Antibeset ismertétek még Renault-s korotoktól, a Rallye du Valais-t nem.

— Tartottunk is a francia érő- próbától. Ez is világbajnoki pályákon zajlott, a Monte Carlo Rallye-n. Olyan kanyarokkal, amelyekben még Röhrl is csak tolatva tudta befordítani Audijét, csak a roppant rövid Re- nault-nak fekszenek ezek a hegyi utak. Végül egy másik tömzsi kocsival nyertek. egy Austin Metro 6R4-gyel. Persze hazaiak, az Auriol—Occeli duó. Mi hetedikek lettünk, már 218 ponttal álltunk és még mindig reménykedtünk.

— S a svájci hegyeken? Hogyan vizsgázott a nagy testű, súlyos Audi Quattro?

— Jól muzsikált a masina, és nagyon vigyáztunk rá, nehogy a finisre, az ausztriai Semperit Rallye-re ne tudjunk elmenni. Negyedikek lettünk. Időközben riválisaink is elhullattak néhány EB-pontot. és reális közelségbe került a dobogó. Célunk az volt, hogy Ausztriában az első négy között végezzünk, ennyi kellett ugyanis az EB-bronzhoz. Nem gyilkoltuk sem a kocsit, sem magunkat. és szépen beautóztunk a Semperit második helyére. Az elsőt, az osztrák Wiedner—Ze- henter párost előbb kizárta, majd mégis indulni hagyta a zsűri, és a fellebbezés után meghagyták elsőnek a hazaiakat. Am efe nem befolyásolhatta EB-eredmé- nyünket, harmadikok lettünk másodszor is. Nagy volt az örömünk !

(r. p.)

Mozgás, sport az 5-ös iskolában

Még emlékszem a régi nyíriegyházi 5-ös iskolára. A Felszabadulás utcán óriási kapu, szűk udvar, kis tornaterem, lebontásra ítélt épület. A szanálásra a belváros rendjének átalakítása miatt is megérett létesítmény még lecsupaszítva, elhagyatottan állt, amikor lakói 1973-ban a Sarkantyú utcai új szabványiskolába költöztek. Ott már semmi nem idézte az elődöt. Korszerűen felszerelt tantermek, tágas tornaterem. hatalmas udvar fogadta az érkezőket. Az iskola vonzáskörzete is megváltozott: a Kun Béla, Kossuth és Epreskert utcák ontják a gyerekeket. A felsőben most tetőzik a demográfiai hullám, az alsós nevelők viszont már fellélegezhettek. Az eddigi hét helyett három elsős osztály indult ebben a tanévben.

— Számunkra mindig a gondos alapképzés volt a cél mind az oktatásban, mind a sportban

— mondta Takács Ferenc, az iskola igazgatója. — Utóbbinál a kiemelkedő egyéni teljesítmények mellett inkább arra törekedtünk, minél nagyobb számban vegyenek részt gyerekeink a tömegsportdélutánokon. A sokat hangoztatott leterheltség ellenére a szülők is igényelték, hogy növeljük a ciklusonkénti 40 testnevelés-, illetve tömegsportórát. Ezért is alakítottuk meg a legelsők között az iskolai diák- sportkört, s így 50 órára növeltük a sportfoglalkozásokat. Ennek a keretnek a kétharmada a különböző osztálybajnokságoké

— kézilabda, kispályás labdarúgás, asztalitenisz, sakk —, illetve a turisztikáé, a fennmaradó rész a versenysporté. Jöjjön, nézze meg a tornatermünket — invitált a bevezető után.

— Télen ilyen gondjaink vannak — mutatott az aulában testnevelés órán részt vevő negyedikesekre. — Ugyanis a 14 éven alatt kinőttük magunkat,

960 gyerek tanul nálunk, s ilyenkor, amikor a pályák használhatatlanok, az alsósok hetente kétszer a kőre ragasztott linóleumon tornáznak. A teremben így is egyszerre két felsős osztálynak szorítunk helyet.

Az óra végi játék utolsó percére kukkantottunk be a tornaterembe, majd a kicsengetés után a három testnevelővel — Takács Évával, Jeles Istvánné- val és dr. Szabó Antalnéval — a szertárban folytattuk a beszélgetést. Ahogy néztem az öltözőbe rohanó gyerekeket, feltűnt, hogy nincs közöttük egy felmentett sem.

— Mi év elején a szülőkkel megbeszéljük — mondta Takács Éva —, hogy csak indokolt esetben adunk felmentést, s megértetjük velük, hogy minden gyereknek szüksége van a rendszeres mozgásra. Ezért az állandó felmentettjeink szarna igen alacsony, jelenleg 5 ilyen gyerekünk van.

— Hétfő és szerda iskolánkban a sportdélután — folytatta Jeles Istvánná. — Ilyenkor akkora a gyereksereg, hogy alig győzzük lebonyolítani a versenyeket. Hetente egyszer visszük őket gyalog-, illetve jó időben kerékpártúrára. Legutóbb gyalog mentünk Kabalásra szánkózni. Ezeket a programokat a terem melletti hirdetőtáblára írjuk, de ha nincs rajta semmi, akkor csapatostul jönnek, hogy mikor játsszunk már a másik

osztály ellen, vagy mikor megyünk túrázni.

— A tömegsport mellett a sportági profilunk a röplabda, az atlétika és a gyermektorna — vázolta az iskolai felállást Szabó Antalné. — A röplabdás lányoknak sikerült az országos úttörő-olimpián aranyérmet szerezni, míg a fiúk az elődöntőig jutottak. Atlétáink a városi bajnokságokon a testnevelés tagozatos iskolák mögött rangsorolnak. A kis tornászpalánták még a sportág alapjait tanulják.

Egykori tanulóink, akikre a legbüszkébbek vagyunk: Palotásné Priznicz Hona, Horváth Mariann, Havas Attila, Barnucz Tibor, Antal Sándor, Lénárt György, Tomasovszki Attila, Jakab József, Buczilla Tibor.

— Egyre nehezebb ezekben a sportágakban a kiválasztás — sóhajtott fel Takács Éva. — A külső egyesületek és a tagozatos iskolák „elszipkázzák” a tehetséges gyerekeket, az ittmaradot- taknál pedig a legnépszerűbb a karate. Ök külső egyesületekhez járnak. A „maradék”, bár lehet velük dolgozni, de nem adnak mindent bele, mint a régiek.

Az 5-ös átlagos iskola sikerekkel, gondokkal. Mégis amiben sikerült előbbre lépni, a tömegsport. Ott valamennyi gyerek megtalálja az igényének megfelelő mozgásformát, s ezzel a testnevelők segítségével élni is tud.

Máthé Csaba

Az óra végi kiütésjáték egyik'pillanata. A pad mögött a társak szurkolnak, hogy a labda eltalálja a másik csapat játékosát.

A legnagyobb magyar autóssiker nyomában

Ferjánczék mérlege

— Igaz-e a cím? Mármint, hogy tavalyi Európa-bajnoki bronzérmetek a legnagyobb magyar autóssport siker? — kérdeztük a sokszoros bajnokpár. a Ferjáncz Attila—dr. Tandari János duó volánművészétől.

— Nem az én dolgom ezt elbírálni. nem is vállalkozom erre. Am. ha korábbi, 1981-es EB-bron- zunkhoz kell hasonlítani a mostanit. azt kell mondanom, hogy sokkal erősebb mezőnyben kitűnő versenyzőpárosokat megelőzve végeztünk a képzeletbeli dobogó harmadik fokán — felelte Ferjáncz Attila. — A saját nehézségeinket nem említem, mert nem ilyesmitől függ egy sporteredmény sportértéke.

— Menjünk végig az elmúlt versenyszezon állomásain! Hogyan is kezdődött?

— Ügy, hogy befejeződött egy közel két évtizedes kapcsolat a Renault-val. Az, hogy nem volt könnyű egy újabb márkát találni, természetes, de végül is kikötöttünk az Audi Quattrónál. A tél és a tavasz nagy része ráment az új autó elkészítésére, s kicsit elkéstünk a befejezéssel. Szerettünk volna ugyanis bemutatkozni új sporteszközünkkel a hazai rallye-rajongóknak az idénynyitón, a Mogürt Salgó Rallye-n. Sajnos nem sikerült, s ez egyben- azt is jelentette, hogy komolyabb próba nélkül kellett rajthoz állnunk a legnehezebb versenyek egyikén, a négyes

szorzójú Aranyhomok Rallye-n.

— A bulgáriai második helyet bravúros bemutatkozásnak minősítette Peter Studer, sponzorotok, a Rothmans kelet-európai igazgatója.

— Közel álltunk az igazi nagy bravúrhoz is, hiszen sokáig az élen autóztunk, s csak a sorozatos gumidefektek miatt szorultunk a második helyre. Azért elégedettek voltunk, a bemutatkozás után nyolcadik helyen álltunk a kontinensviadalon.

— A következő állomás Jugoszlávia volt, a kettes szorzójú Saturnus Rallye.

— Igen, s máig fájó, fatális hiba fosztott meg bennünket a biztos győzelemtől. A generátor egyik kábelsaruja eltört, és egyszerűen megállt a motor. Így aztán nem értük el az Adria-par- ti meseszép Portorozst, a célt. Negyven EB-pontot vesztettünk! Aztán Lengyelország következett, a hírneves Rajd Polski, és újra betliztünk. Egy híd kőkorlátján összetörtem az Audit. Egyetlen jó volt a dologban, hogy nem sérültünk meg. A kocsi tönkrement, és nem tudtunk indulni az egy héttel későbbi csehszlovákiai viadalon, a Bohémia Rallye-n. Sok-sok pontot hagytunk annál a hídnál. . .

— Alighanem az a hétvége volt az idei mélypontotok. Már dörzsölték kezüket az ellendrukkerek.

Ferjánczék a Semperit Rallye egyik kanyarjában, útban az EB- bronz felé.

..................-.............................. ' - 1 ,w "T ........... ..........................

MEGLESTÜK A TORNAÓRÁT