Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-14 / 38. szám

1987. február 14. Kelet-Magyarország 13 Sertéstenyésztők, figyelem! Jó genetikai alapokkal — magasabb hozam, — alacsonyabb költséggel — gazdaságosabb termelés érhető el. A DEBRECENI ÁLLATTENYÉSZTŐ VÁLLALAT kiváló tenyészértékű — magyar nagyfehér és — magyar lapály kanokkal áll a tenyésztők rendelkezésére. A kistermelők részére kedvezményes, 6000 Ft-os egységáron történik az értékesítés. Tenyészkanok megrendelhetők: a vállalat Nyíregyházi Állomásán 4402 Nyíregyháza, Debreceni út 4/a Telefon: 12-211. Telex szám: 73 245., valamint az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kirendeltségein. (190) A NAGYKÁLLÖ ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ FELVÉTELBE KERES: — közgazdasági osztályvezetőt, közgazdasági egyete­mi vagy számviteli főiskolai végzettséggel, — titkársági és jogi osztályvezetőt, jogi egyetemi végzettséggel. Bérezés az 5,1983. (XI. 12.) ME. sz. rendelet alapján, megegyezés szerint, jutalmazás, premizálás a Kollektív Szerződés szerint. A jelentkezéseket részletes önéletrajzzal kérjük az ÁFÉSZ Személyzeti Osztálya címére megküldeni. Cím: Nagykálló, Szabadság tér 15. sz. 4320. (258) IPARI SZERELVÉNY ÉS GÉPGYÁR Szerelvény és Kovácsoltáru Gyára munkatártakat karét az alábbi munkakörök betöltőiére: technológus egyetemi technikusi végzettséggel számítógép-ismerettel rendelkező: — programozó — operátor felsőfokú végzettséggel, középfokú végzettséggel, szak- és betanított munkásokat: esztergályos hagyományos és szám­jegyvezérlésű gépekre (NC, CNC) — védőgázas hegesztőket. Jó kereseti lehetőség. Bérezés megegyezés szerint. Elhelyezés: korszerű munkásszállón, illetve IBUSZ-bérleményben. Jelentkezni lehet: IPARI SZERELVÉNY ÉS GÉPGYÁR, Szerelvény és Kovácsoltáru Gyára üzemgazdasági osztályán Kékesi L.-né osztályvezetőnél személyesen, vagy telefonon. Tel.: 851-355/101 mellék. Címűnk: 2042 Budaörs 2. (Gyár u. 2.) A vállalat megközelíthető: Budapest, Móricz Zsigmond körtérről 40-es autóbusszal budaörsi átszállással a 140-es autóbuszra, amely a válla­lat előtt áll meg. _________________________________________050). A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat Gép- és Járműgazdálkodási Főüzeme bérbe adja — vállalatoknak és magánszemélyeknek egy­aránt — az általa üzemeltetett szabad kapacitá­sú építőipari gépeit, kisgépeit. Érdeklődni lehet: Szabolcs m. Állami Építőipari Vállalat Nyíregyháza, Tünde út. ügyintéző: Légrádi Richárd. Telefon: 42/12-133'73. m. ___________________________________(257) Pier Francesco Cavalli olasz zeneszerző, a barokk ope­ra egyik úttörője 385 évvel ez­előtt 1602. február 14-én született- Három évtizeden át összesen 42 operát írt; ezek közül 28 nem maradt fenn. Ope­rákon kívül több. .. folyt, a sorrendben beküldendő visz. 1. (zárt betűk: SZ, A, T, A, T), függ. 13. (zárt betűk: T, O, A, E, Y) és vízsz. 26. (zárt betűk: E, E, R) sorokban. VÍZSZINTES 13. A Nyitra baloldali mellék­vize. 14. Nagy, üveges, fedett hintó. 15. Ismeretterjesztő társa­ság névbetüi. 16. Zápor vége! 18. Fákon szaladgáló kedves erdei rágcsáló. 19. Osztrák és vatikáni gépkocsik jelzése. 20. Látok pá­ratlan betűi. 22. Oroszlán. 24. A Juh hímje. 25. Női név. 29. Ál­latlakás. 30. A hét vezér egyike. 32. Gépkocsivezető röviden. 34. Idegen bolygóról érkező közle­kedési eszköz. 36. Kivágott, le­gallyazott 6 m-es fatörzs. 37. . . . Cupa, a teniszsport éven­kénti nemzetközi versenyhez kö­tött vándordíja. 38. Elemi ré­szecske. 40. össze-vissza köt! 41. Tisztelgő udvariassági látogatás. 43. Vonatkozó névmás. 46. Erre a helyre. 47. -ért, latinul vagy a contra ellentéte. 49. Magam. 50. Szén és ón vegyjele. 52. Ket­tős kontinens az Atlanti- és Csendes óceán közt. 55. Nagyon udvarias kérés. 58. Csónak tar­tozéka. 60. Belül vonzó! 61. Hangtalanul sílózó. 62. Terület- fejlesztési hozzájárulás. 63. Gya­kori családnevünk. 65. Sült tész­ta fajta. 66. Vissza: távolabbi helyre mutató szó. 67. ... Negra, Jókai-regény főhőse. 69. Oda­csap. FÜGGŐLEGES 2. A szocialista országok rá­dió- és tv-adásainak nemzetkö­zi tanácsadó szervezete francia nevének rövidítése. 3. Hangtala­nul látó! 4. Becézett gyermek- intézmény. 5. Kicsinyítő. 6. Nem­zeti Bajnokság. 7. Kettőzve: Ke­let-ázsiai ütőhangszer. 8. Durva szidalom, mely a másiknak sú­lyos csapást, bünhődést kíván. 9. Község megyénkben. 10. Sáto­ros eladó. 11. Keresztül. 12. Alarm. 17. Több a dombnál. 21. Szoknyás spion. 22. Titkon fi­gyel. 23. Lopott holmi felvásárló­ja. 27. Számtalan. 28. NDK te­hergépkocsi-típus. 31. Taszítja. 33. A világ ifjúságának sereg­szemléje. 35. Időhatározó rag. 37. ötszázkettő római számmal. 39. Rendben angolul. 42. Triszek- cio egyik fele! 45. Csörte a ví­vásban. 47. Herceg németül. 48. A 27. függ. betűi. 50. Orosz író, or­vos (1860—1904). 51. öné betűi. 53. Dunántúli sportegyesület. 54. A legnagyobb kontinensről való. 56. Táplálkozott. 57. Érzelmeit elfojtva nyugodtan elvisel. 59. Meggyőződése. 63. Méhlakás. 64. Az alacsonyabb rangú főneme­sek címe Angliában. 65. Portu­gália, NSZK-beli és thaiföldi gép­kocsik jelzése. 67. Fluor és szén vegyjele. 68. Szovjet repülőgép- típus. 69. Goré egynemű betűi. (N. I.) CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL* Január 31-t rejtvénypályáza­tunk Megfejtése: ____éles kritikával ábrázolta a kiegyezéskori Ma­gyarország közéleti és társadal­mi visszásságait.” Nyertesek: Korányi Dezső, Né­gyesi Miklósné, Somogyi János- né. Szabó Sára nyíregyházi, Si­mon András jánkmajtisi, Pásztor Mihály né mérki, Tóth Pálné nagykáilói, Szenderákné Tallai Mária rakamazi, Szabó Antalné Szamosszegi és Högyes Ágnes újfehértói kedves rejtvény fej­tőin k. A nyeremény könyveket postán elküldtük. T. Ágoston László: Maris aéni dióbele Ismerik azt a gyermekdalt, hogy „Töröm, töröm a mákot, / Sütök vele kalácsot... ”? Az óvodában mindenki éne­kelte. No, persze felnőttként másképp játsszák ezt. Először is nem mákot törünk, hanem diót. Meg borsot egymás or­ra alá. De nem külön-külön, hanem egyszerre. íme a játékszabályok. Vágy — lehetőleg facsemete-lera- katban méregdrágán — egy diófa suhángot. Ültesd el a kiskertedben, és ápolgasd. ne- velgesd, míg meg nem öreg­szel. Ha már megfelelően megvénültél, a fa is felnő, és teremni fog. Ezek után nincs más dolgod, mint felmászni a tetejére egy hosszú bottal, és leverni a termést. Aztán a ba­báddal kettesben felszedegeti­tek a rózsás köténykétekbe, leültök az asztalkátok mellé, és megtörögetitek, hogy le­gyen mit tenni a karácsonyi vagy húsvéti bejglibe. Ami kimarad, eladjátok a zöldsé­gesnek, ezzel egészítve ki a többször felemelt kisnyugdí- jatokat. Ez eddig világos, nem? így gondolta a szomszédasszo­nyom, Mariska néni is. Na­gyon megörült, amikor meg­látta a piacon, hogy 280 fo­rintért mérik a dióbelet. Rög­tön le is mondott a bejglisü­tésről, s hóna alá vette mind a három kiló dióbelét, és ki­ballagott vele a piacra. — Mennyiért adja, nya­nya? — állt meg előtte a ke­reskedő. — Hát, fiam, nem vagyok én olyan haszonleső, odaadom 260-ért. — Aztán őstermelői igazol­ványa van? — A saját fámon termett, minek ahhoz külön igazol­vány? — Mert anélkül elzavarja a piacfelügyelő. Egye fene, adok érte százat, és nem is­merjük egymást! Nem jól van ez így — morfondírozott magában Ma­ris néni, és beállított a sarki közértbe, ahol 240 forintért árulták az övénél jóval gyen­gébb minőségű állami dió­belet. — Mennyit adsz kilójáért, Jóska fiam? — Hát __ száznegyvenet. Másnak annyit se adnék. Tudja, nekünk is többe van az adminisztráció, meg a pultra is fel kell tenni... Mariska néni hümmentett egyet, és elment a város má­sik végében levő zöldségfel­vásárlóhoz. — Hát te, Miska, mennyit ígérsz érte? — Szép a diója. Maris né- ném, nagyon szép. Megszá­mítom magának százhúszba. Még így is ráfizetünk. Tud­ja, mire a központba beszál­lítják az öttonnás kocsival... Leadminisztráljuk, elszállít­ják az ország másik felébe... — Miért nem itt adjátok el, fiam? Keresi a nép. — Nem lehet, Maris néném. Itt a hegyvidékit áruljuk. Ez a módi. Különben nem tölte­né ki az árrést a költség. — Most már értem — csil­lant fel a szomszédasszonyom szeme. — Tudod mit? Mégis csak hazaviszem, és megsü­töm bejglinek. Rászámítom az útiköltséget, meg az ad­minisztrációt, és holnaptól kezdve olyan büszkén járok az utcán, hogy piszkavassal se érik fel az orromat. No hallod, kisnyugdíjas létemre én eszem a legdrágább bejg­lit! Csak az adóhivatal meg ne tudja, mert még kivetik a három kiló dióbelemre a jö­vedelemadót! JUHTARTÓ NAGYÜZEMEK, KISTERMELŐK! Fehérgyarmat vásártéren minden szombaton reggel tejesbárány-átvételt tartunk. Egész évben magas átvételi áron! Érdeklődni: Fehérgyarmat 318. telefonon. F. O. T. K. (48241) HORGÁSZOKNAK 147 tonnás zsákmány Mégy kilóval nőtt a fogási átlag A MOHOSZ megyei intéző bi­zottsága összesítette egy egyesü­letek 1986. évi fogási eredményeit. Eszerint — a távalyi sopánkodá- sok dacára — minden eddiginél jobb évet zártak a horgászok. Az 1985. évi 116 tonnával szem­ben tavaly 31 tonnával többet, összesen 147 tonna halat zsák­mányoltunk. A horgászat iránt tovább nőtt az érdeklődés. Emellett szól, hogy tavaly 868 új taggal közel ki­lencezerre nőtt a megyei fcor- gásztábor. Többen horgásztak vizeinken, de a kifogott hal­mennyiség is többfelé osztódott el. Ennek dacára 21,5 kiló volt 1986-ban a fogási naplót leadott egy főre eső halzsákmány, amely négy kilóval több az előző évi­nél! A 33 megyei horgászegyesület egyharmada, 11 egyesület van jó fogásaival a megyei átlag fö­lött. Az egy főre jutó halzsák­mányt számítva a fehérgyarmati téglagyár egyesülete érte el a legmagasabb, 46,3 kilós átlagot, bár ezt a mennyiséget mindösz- sze 35 fős tagságuk fogta meg. Éppen ezért jelentősebb a má­tészalkai Szatmárvidéki HE eredménye, ahol közel hatszázan fogtak 202 mázsányi halat és így 34 kilós átlag jutott egy hor­gászra. (Egyébként volt náluk négy mázsán felüli egyéni telje­sítmény is!) A mátészalkai egye­sület tagjai — akik kitűnően gazdálkodnak a vajai tározón — abszolút elsők azzal, hogy csak­nem minden halfajtából a leg­többet fogták a megyében. Az egyesületek sorrendjében az egy főre eső fogást tekintve harma­dik a Leveleki Dózsa TSZ HE (30 kg), negyedik a Kocsordi Kraszna HE (29 kg), az ötödik helyen pedig a tiszadobiak van­nak (27,2 kg). Jelentős halfogási eredménynö­vekedés volt az egyesületi keze­lésű horgász vizeken (11 tonna) az előző évihez képest, de javult a fogás a halászok kezelésében lévő vizeken is (18 tonna). Min­den javulás forrása az a minden eddigit felülmúló rekordtelepí­tés, amely 1985-ben történt: a horgászok kétmillió, a halászok pedig (a horgász területi enge­délyek árából) másfél millió fo­rint értékű halat helyeztek ki a vizekbe! A további javulás szem­pontjából örvendetes, hogy ez a halasítás 1986-ban is folytatódott csaknem ugyanilyen arányban, bár több helyen az idei tavaszra halasztották az 1986-os halasítási üzemterv teljesítését. A népszerű és sok horgász ál­tal látogatott vizek közül 1986- ban a legjobb a vajai tározó volt, a mátészalkaiak \ize. Máso­dik a leveleki tározó. Harmadik helyen a kisvárdai bányatavak vannak. Negyedik a fehérgyar­matiak szamosújlaki holtága, ötödik a gávavencsellőiek vize. A Nyíregyházi Sport HE császár­szállási vize a hatodik, a nyír­bátoriak tavai a hetedik, a ko- csordiak Kirva-laposi holtága a nyolcadik, a nyíregyházi vas­utasok nagyvadasi vize a kilen­cedik, a nagykállóiak új hor­gásztava pedig a tizedik volt ta­valyi fogási eredményeivel az egyesületi kezelésű vizek között. A legtöbb pontyot és amurt a vajai tóban fogták. Pontyfogás­ban második lett a császárszál­lási tározó, ezt a szamosújlaki holtág és a Nagy-Vadas tó kö­veti. Külön érdekesség, hogy az „egyéb” kategóriában a legtöbb halat, 53,5 mázsát a leveleki tá­rozóban fogták tavaly. Termé­szetesen ez az egyéb hal az ezüstkárász, amiből Leveleken mindig rekordmennyiséget fóg- nak ki a horgászok. De hozzá kell tenni azt is, hogy amúrfo- gás szempontjából is a második legjobb víz volt tavaly a levele ki. Csukából a legtöbbet a kisv ír dai bányatavakban fogták. De /j volt a csukazsákmány Gt a vencsellőn, Vaján, Leveleken e a vásárosnaményiak „Keske ty’ holtágán is. Harcsa- és süllőío gásban a vajai tó volt a leg jobb (10, illetve 6 mázsa) az egyesületi vizek között. De kilós kárászaiból is 52 mázsányi került a horgászok szákjába. Újdonság a halfogáshoz Tavaly már láttuk a televízió „Csali” műsorában a Látszeré- szeti Eszközök Gyára (Granvi- sus) leányvállalatának újdonsá­gát, az állítható mágneses ka- pásjelzot és azóta vártuk megje­lenését a horgászcikkpiacon. Most végre megjelent Nyíregy­házán is, a Kun Béla utcai hor­gászboltban máris sok példány talált gazdára. A VIHAR elnevezésű mágneses, állítható kapásjelző lehetővé te­szi, hogy az úszós horgászat érzékenysége kiterjedjen a fe- nekezö horgászat területére anél­kül, hogy le kellene mondanunk a fenekező módszerrel elérhető távolságok horgászatáról. Az ed­digi sokféle jelzőkitalálmány (ruhacsipesz, karika, babák, lab­dák, gyurmák) feleslegessé vá­lik, nem okoznak többet bosszú­ságot a nehézkes jelzéssel, vagy azzal, hogy bevágásnál a botra tekeredve még a hal kifogását is megakadályozzák, A VIHAR az egyetlen kapás- jelző, amely a botra szerelve nem sérti meg a zsinórt, sem a botot és mágneses reteszelése folytán lehetővé teszi * az ennél a módszernél szükséges erőtel­jes bedobást. Bevágás után elő­segíti a hal fárasztását és a zsi­nór akadálymentes felcsévélését anélkül, hogy elvonná a figyel­met a hal fárasztásától. Álló és folyóvízben, szélcsendben, vagy akár viharban is, partról vagy ladikból egyaránt használható. A botra pillanatok alatt feltehető kapásjelző a legkisebb jelzése­ket Is érzékenyen, szinte felna­gyítva mutatja. A jelzökar oldalt, vízszintes síkban leng, így az egyébként is igen kicsi önsúly nem képez ellenállást, A hal húzásakor a bot irányába, ejtés­kor ellenkező irányba mozdul. Bevágáskor pedig a mágnes a bothoz tapasztja a jelzőkart, kez­dődhet a fárasztás. A gyakorlati próbák során be­bizonyosodott az új kapásjelző érzékenysége. Azonos körülmé­nyek között 1—2 kapást jeleztek a hagyományos jelzők, míg az új t—1# kapást mutatott. Természe­tesen ennek megfelelően alakul­tak a fogások Is. Ez hát a legna­gyobb előnye: fokozza a horgá­szat eredményességét. Egyetlen „hibája”, hogy ha étvágytalanok a halak és nincs kapás, ez az újdonság sem tud jelezni. Pristyák József

Next

/
Thumbnails
Contents