Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-14 / 38. szám

XLIV. évfolyam, 38. szám ÄRA; 2,20 FORINT 1987. február 14., szombat AZ ER0- ÉS MUNKAGÉPEK TÉLI NAGYJAVÍTÁSÁT december elején kezdték meg a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetben. Elsők között a tavaszi munkák munkagé­peit javítják, ezzel párhuzamosan a szükséges erőgépeket. A javításhoz az alkatrészek többnyire rendelkezésre állnak. Képeinken: IH vetőgépet javít Pál völgyi Gyula. — Chrenkó András műszaki vizsgára készíti fel az MTZ—80-ast. (Jávor László felvétele) Adósságcsökkentő pályázat — feltételekkel A nagymértékben eladóso­dott mezőgazdasági nagyüze­mek felzárkóztatásával kap­csolatban a közelmúltban ho­zott döntést a kormány. Eszerint az érintett gazdasá­gokat — számuk hazánkban 248-ra, megyénkben 38-ra te­hető — átmenetileg fel kell szabadítani súlyos terheik alól. Sőt a kamatok átválla­lásán túl körülbelül ötmil- láárd forinttal csökkenteni is a jelenleg együttesen 13 mil­liárd forintot meghaladó adósságállományukat. A me­zőgazdaság felkarolására eh­hez hasonló intézkedés 1969 óta nem történt hazánkban. A mostani segítség azonban több új vonásban eltér a ko­rábbiaktól, hiszen az adósság felfüggesztésének idejét és mértékét feltételekhez köti. A feltételekről, s az ehhez kapcsolódóan meghirdetett PM—MÉM pályázat céljáról, az elbírálás fő szempontjai­ról tartott tájékoztatót pén­teken Nyíregyházán a Tudo­mány és Technika Házában Misi Sándor, a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté­rium főosztályvezetője. A tanácskozáson két megye — Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár megye — eladósodott gazdaságainak vezetőin kívül részt vettek a politikai, tanácsi és érdek- képviseleti szervek képvise­lői is, köztük Lakatos And­Rügypróba Ő si módja a várható termésbecslésnek, hogy a kertészek a gyümölcsfákról vesszőket vágnak, vízbe rakják és szobahőmérsékleten rügyez- tetik, virágoztatják. Mire elmegy a hó, az ágacskák rügyei kipattannak, és a gazda leolvassa a vesszők­ről, mekkora károkat oko­zott a fagy, mi a teendő a fák védelmében, a termés­mentésben. Az idei tél kemény volt, sok hó esett és a fagy nem­csak a termő rügyeket káro­sította, hanem a fák met­szését is akadályozta. Nem egy zárszámadáson hang­zott el kritikusan és önkri­tikusan, hogy hiba volt a decemberi, január eleji metszésre alkalmas időket elszalajtani. Ma a legtöbb gazdaságban a kertápolás­nak csak a legelején járnak a fák metszése 10—15 szá­zaléknál tart. És fut az idő. Ha januárban a hó és fagy volt az akadály, most az olvadás miatt lassabb a munka. Vízben, sárban ne­héz is követelni, hogy fá­tól fáig járva csattogjon a metszőolló. A kialakult rossz helyzet ellenére mégis csak követelni kell a kerti munkát. Az idei gyümölcs- termés, a termés minősége az, amit a késedelemmel kockáztatunk. Külön ma­rás, a megyei tanács elnök- helyettese és Bacsu József, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának ve­zetője. A pályázat elbírálásánál — hangzott el az eszmecserén — előnyt élveznek a gazda­ságilag elmaradott térsége­ken gazdálkodó mezőgazda- sági nagyüzemek. Elvileg te­hát a Borsod és Szabolcs megyei szövetkezetek jó eséllyel indulnak, nagy va­lószínűséggel már az idén le­hetőséget kapnak adósságaik (Folytatás a 4. oldalon) Bfclívairtefctzlet Nyíregyházán A gazdaság igényli a jog segítségét is A gazdaság igényli céljai megvalósításához a jog se­gítségét is. Éhnek a gondo­latnak a jegyében tartottak pénteken aktívaértekezletet a megyei bíróság nagytermé­ben. Az igazságszolgáltatás, a társadalmi szervek, valamint az államigazgatás képviselői előtt dr. Szabó István, az MSZMP KB alosztályvezető­je a jogalkalmazás jogpoliti­kai irányelveinek következe­tesebb érvényesítésével ösz- szefüggő feladatokról tartott előadást. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a közelmúltban ho­zott határozatot a jogpoliti­kai irányelvek módosulásá­gyarázatra nemigen szorul, hogy mit jelent a megye gazdaságainak az 520—540 ezer tonna alma, az export és a légyártás. Hogy meny­nyi alma lesz és mennyi ex­port, az a következő napok­ban dől el. A helyzet kritikus. Most egy-másfél hónap alatt annyi munkát kell elvégez­ni, amelyre az enyhébb te­leken két-három hónapunk volt. Így, ilyen alapon nem is az a kérdés, hogy van-e elegendő erő. Kategoriku­san ki kell jelenteni, kell, hogy legyen elég munka­erő. Aki tud és teheti, vé­gezze a fák metszését, mert a kitavaszodás nem késik. csak az ember késhet. Jó munkaszervezéssel, minden erő mozgósításával a gazda­ságokban még mindig elér­hető, hogy a lemosóperme­tezésig, a rügypattanásig a fák megmetszve, tisztán álljanak. ról. Ez — amint az előadó hangsúlyozta — nem alapve­tő változásokat takar, ha­nem a változó körülmények­nek megfelelő, a társadalom, a gazdaság fejlődéséhez job­ban igazodó elvek megszöve­gezését jelenti. A büntetőjog alkalmazásának területén például még nagyobb hang­súlyt kell kapjon a megelőzés és a felderítés hatékonysá­gának javítása, az eljárások meggyorsítása. (Ezekkel ösz- szefüggésben napirenden van a büntető jogszabályok­nak az erre az esztendőre tervezett módosítása is.) A polgári jogalkalmazás terü­letén a konkrétabb, számon- kérhetőbb határozathozatal a cél, párhuzamosan az eljárá­sok lerövidítésével. Az állam- igazgatásra vonatkozóan a jogpolitikai irányelvek — többek között — a munka­időn kívüli ügyintézés foko­zottabb térhódítását irányoz­zák elő. G yors, de nem hamari munkára van szük­ség. A gyorsaság nem mehet a minőség rovására. A gazdák jól tudják, a mi­nőségi télialma-termesztés nem a permetezéssel, ha­nem a szakszerű metszés­sel, faápolással kezdődik. Legyünk tehát gyorsak és alaposak és ne holnap vagy holnapután, de már ma. A tél nem okozhat több gon­dot annál, amit eddig oko­zott. Meg kell érteni: ez csak rajtunk múlik. Seres Ernő Két napon reggeltél estig Ügyfélfogadás a magyei tanácson A megyei tanács végrehaj­tó bizottságának döntése alapján új rendet alakítanak ki az ügyfélfogadásban a me­gyei földhivatalnál, az adó­megállapító hivatalnál, az il­letékhivatalnál, valamint a tanács vb szakigazgatási szerveinél. Ezentúl minden hétfőn és szerdán fogadják az ügyfeleket az említett szerveknél — reggel nyolctól este“ fél hétig! Az egyes osz­tályok vezetői is fölkereshe- tők, mégpedig hétfőnként délután egy órától négyig. A megyei . tanács végre­hajtó bizottsága egyúttal uta­sította a helyi tanácsok ille­tékeseit, hogy vizsgálják fe­lül ügyfélfogadási rendjüket, s annak időbeosztását a he­lyi szokások, sajátosságok, igények figyelembevételével szabályozzák. A cél: a la­kosság a tanácsi ügyeit le­hetőleg munkaidő után intéz­hesse. A nem székhely köz­ségekben tartott ügyfélfoga­dás rendjét (igazgatási nap, kirendeltség) a helyi elöljá­rósággal egyetértésben kell meghatározni. Igen lényeges, hogy a változásokról a taná­csok mindenhol kellő időben és széleskörűen tájékoztassák a lakosságot. 400 hektáros új tározó Felsö-Szabolcsban Üdülőközpont az ezredfordulóra? I Hosszú távú terv ké­szült a Felső-Tisza-vidék fejlesztésére az ország­határtól Tiszafüredig. Ennek a fejlesztési prog­ramnak szerves része a Kékese, Dögé és Sza­bolcs veresmart három­szögében készülő új víz­tározó, Smely sorrend­ben a tizedik, de egyben a legnagyobb is a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén. Az 530 milliós beruházás­sal készülő tározó megvaló­sításának első üteme már a hatodik ötéves terv során el­kezdődött, az utolsó átnyú­lik a nyolcadikba. De a tá­rozó üzemelési feltételei már 1988. végére meglesznek. Észak—déli irányban 4,5 ki­lométer hosszú és keleti- nyugati irányban 1,5 kilomé­ter széles tó alakul ki a mun­ka nyomán, amely a maxi­mális vízszintnél 413 hektár felületű lesz sok öböllel, szi­getekkel. Több mint 12 mil­lió köbméter vizet fogad be, a legnagyobb mélysége 4,5 méter. A Tisza-balparti tározó alapvető feladata a belvíztá- rozás. A dombrád-szöveteni csatorna fölötti vízgyűjtőről érkező belvizeket a Belfő- csatornából a rétközberencsi szivattyútelep egy öt kilomé­teres tápcsatornán át „küldi” a tározóba. így megvalósul a Rétközberencs alatti terület MÁR NYÄRRA. Belföldi megrendelésre varrnak ezerötszáz nyári női ruhát a Budapesti Finom-kötöttárugyár mátészalkai gyárában. Képünkön: Riczu Mária a ruhákat minősíti. (Császár Csaba felvétele) belvízmentesítése és a kör­nyék mezőgazdasági területe­in folyó melioráció belvizei­nek befogadása is. Mindezek mellett a tározó hasznosítá­sának másodlagos lehetőségei is vannak. A tározott vízből öntözhetnek a környék gaz­daságai. Ugyanakkor a halá­szati-horgászati hasznosítás is lehetővé válik, de csakis extenzív halgazdálkodással, ami etetés nélküli haltartást jelent — a víztisztaság meg­óvása érdekében. Az elkészülő felsőszabolcsi víztározó önmagát kínálja több célú hasznosításra is. A tározóhoz kisajátítandó 500 hektárnyi terület kb. 800 hektárra bővítésével gyönyö­rű környezet alakítható ki a tópartokon. Politikai, gazdasági, állami és társadalmi szervek, szer­vezetek jeles képviselőiből éppen azért alakult meg a közelmúltban a Szabolcsve- resmarti Intéző Bizottság (SZIB), hogy máris hozzálás­son Szabolcsveresmart és környéke regionális jelentő­ségű üdülési és idegenforgal­mi központjának szervezésé­hez. A leendő üdülőközpontot tízezer üdülőre és ötezer ki­rándulóra tervezik. A tó kö­rül 500 egyéni. 210 társas- és 120 vállalati üdülő épülhet 79 hektárnyi területen. A keleti parton úttörőtábor épül, de létre kívánnak hozni egy 1500 helyes kempinget is. Ezek az éttermekkel, biszt­rókkal, különféle kereskedel­mi egységekkel együtt 52 hektárt foglalnak majd el. És ami nem kevésbé fontos: 150 hektáros erdőterület lesz a tározó körül sétautakkal. Az egész tavat körülvevő — a már meglévőket felújítan­dó és újonnan épült utak a közeli 4-es főútvonalhoz csat­lakoztatják az üdülőközpont közlekedését, kiegészítve az autóparkolókkal, szervizállo­mással és feltehetően, üzem­anyagtöltő állomással is. A keleti és a nyugati partokon egy-egy Jfrand, a négyszáz hektárnyi vízfelületen pedig vitorlázás, szörfözés, de a horgászat lehetőségei is vonz­zák majd ide a vizek és a szép természeti környezet szerelmeseit. A szép. tervek megvalósítá­sához központi pénzforrások nincsenek. Ezért az intéző bi­zottság ülésén égy gazdasági társaság megalakulásának le­hetőségei hangsúlyozódtak ki, amelynek tagjai lehetnek vál­lalatok, intézmények, keres­kedelmi vállalkozások, üdü­lőtársulások, mindazok, akik netán a várható haszon re­ményében is bátran — koc­kázatot is vállalva — dönte­nek a mindenképpen megté­rülő befektetésről. Szó van a magánerők megmozgatásá­ról és igénybe vételéről is. Pristyák József Jelentős segítség termelőszövetkezeteknek

Next

/
Thumbnails
Contents