Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-14 / 11. szám

XLIV. évfolyam, 11. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. január 14., szerda Óvodai helyzetkép — Figyelem a gyermekélelmezésre Csaknem ezer számftégép az iskolákban Megteremteni a feltételeket az oktatómunkához Ülést tartott a megyei tanács vb Adottak az alapvető feltételek az oktatási intézmények zavartalan működtetésére Szabolcs-Szatmárban — hangzott el a megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén, ahol többek között a nevelési-oktatási intézmények gazdál­kodásáról, az ezt végző szervezetek munkájáról vitattak meg előterjesztést. Ezt megelőzően László András általános tanácselnök-helyettes, a megyei operatív bizottság vezetője tájékoztatta a testületet a rendkívüli időjárás okozta nehéz­ségekről, a vasárnap este óta meghozott intézkedésekről, az ellátás jó megszervezéséről. A hét eleji havazás után Minden út járható Sokat késtek a vonatok • Befagyott váltók • Kenyér lovas szánon • Helikopteres szemle a megye felett Nyíregyházán kedden délre megtisztították a főbb útvona­lakat, újra indult a forgalom. Elhangzott: a költségvetés­ből a legnagyobb részt a mű­velődési ágazat használja fel, amivel megyénk igyekszik pótolni a korábbi elmara­dottságot, ám a rendelkezésre álló pénzeszközökkel a jövő­ben is jobban kell gazdálkod­ni. Kitűnt, hogy az elmúlt időszakban sikerült mérsé­kelni az intézmények közötti' ellátottságbeli szintkülönbsé­get, és jórészt létrejöttek azok a gazdálkodási-szerve­zeti formák, amelyek segítsé­gével a szakmai feladatokat* hatékonyabban, tartósan le­het megvalósítania A gazdál­kodás szervezeti formái vi­szonylag centralizáltan ala­kultak ki: 74 önálló költség- vetési szerv működik, első­sorban a megyei intézmények körében, továbbá 147. rész­ben önálló gazdálkodási egy­ség szerveződött a városok intézményei kiszolgálására. Üj szervezeti formaként 59 gazdasági-műszaki ellátó szervezet alakult, melyeknek létrehozásában az ésszerűbb, tervszerűbb és következete­sebb gazdálkodás játszott szerepet. Ez utóbbiak egyik fő feladata és előnye a kar­bantartások, a kisebb felújí­tások, olcsóbb, célszerűbb megoldása saját rezsiben — ám ezzel ma még többhelyütt sok a gond, többek között kevés a jó szakmunkás. Az óvodai ellátás.terén: az utóbbi öt évben az óvodák száma tizenöttel gyarapodott, az óvodai helyeké viszont közel kétezernégyszázzal, a gyermekcsoportok száma ki­lencvenkilenccel nőtt. Ez azt jelenti, hogy napjainkra je­lentősen átalakult az óvodai hálózat, ma már csupán a ki­sebb tanyákon és 28 aprófal­vas településen nem műkö­dik óvoda. Csökkent a zsú­foltság, kedvezőbben alakul a kihasználtság. Tény viszont, hogy a meglévő óvodákban több mint ezer szükségférő­hely található, ami az épüle­tek avultságával függ össze. Zsúfoltság tapasztalható az általános iskolákban, jóllehet e téren számottevő beruházá­sok, korszerűsítések történ­tek. A tervidőszak végére várható tanulólétszám-csök­kenés és a további fejlesztés minőségi változást eredmé­nyezhet, mivel jelentősen csökken a tanulócsoportra jutó átlagos létszám. A gyer­mekétkeztetés körének bőví­tésével az általános iskolások 56,5 százaléka napközis, több mint 17 százaléka menzai, diákotthoni étkeztetésben ré­szesülhet. Az általános isko­lák első három évfolyamá­nak kilenctizedében sikerült kialakítani az egész napos oktatás feltételeit. Sokat javult a helyzet Sza- bolcs-Szatmár megye veszé­lyeztetett területein — álla­píthatták meg kedd déli ülé­sükön a rendkívüli operatív bizottság tagjai Nyíregyhá­zán, amikor számba vették, mi történt a megyében hétfő este óta. A hóesés megszűn­tével teljes erőbedobással folytatták munkájukat a közúti igazgatóság gépei és emberei, egyre több, addig elzárt települést szabadítot­tak ki a hó fogságából. Kedden reggelre már csak tíz helység lakóit nem lehe­tett elérni közúton — kora délutánra ez a szám hatra csökkent. Ekkor már csak Ferenctanya, Varga-bokor, Gyulatanya, Kistiszahát, Ti- szarád és Üjdombrád nem volt elérhető. Estére viszont ezekkel az utakkal is végez­tek a közúti igazgatóság dol­gozói: legalább egy nyomon ekkor minden út járható volt a megye területén. Ez azt is jelenti, hogy a lakosság ellátása ha nem is könnyűvé, de lehetségessé vált az olyan falvakban is, ahol hétfőn ez nem volt az. A kenyér hétfőn mindenho­vá eljutott különféle úton- módon — a sütőipari válla­lat gépkocsijai a honvédség segítségét is igénybe vették a szállításban. Volt helység, ahol úgy tudták megoldani a kenyérellátást, hogy a legkö­zelebbi, megközelíthető üzlet­nél rakodott a kenyérgyári autó, s onnan a behavazott utakon lovas szán vitte az el­zárt településre a kenyeret. Némi aggodalmat keltett a sütőiparnál, hogy a budapes­ti élesztőszállítmány sorsáról kedd délben még nem tud­tak — ám mindenképpen megnyugtató, hogy több napi készlet van a sütőüzemekben. Egyébként mindenhová az átlagosnál több kenyeret szál­lítanak ki! A tej is eljutott kedden mindenhová, ám a begyűj­tőkből még nem tudják rend­szeressé tenni a beszállítást, ezzel várni kell. Addig is minden lehetséges módon tá­rolják a falvakban a felvá­sárolt tejet — a begyűjtést nem függesztették fel. A Füszért Vállalat nyír­egyházi telepe kedden reg­gel — honvédségi kocsikkal megerősítve — elindította tú­rajáratait. A nagyobb igé­nyekre való tekintettel — mi­vel sok helyen előre vásá­rolnak az emberek, tartva egy újabb rossz időtől — fel­hívták a nagykereskedelmi vállalat figyelmét: szállítson a kért mennyiségen felül is lisztet, cukrot, sót, hogy se­hol ne legyen hiány. A húsipari vállalat igaz­gatója elmondta: az élőállat­beszállítás nagyobb fenn­akadások nélkül tart, a ter­vezettnek körülbelül nyolc­van százalékát hozták el a felvásárlóktól. A hús- és hústermékek kiszállítása is folyik — kedden hajnalban elsőként a legrosszabb hely­zetben lévő településekre mentek ki. Az ellátás lassan-lassan ren­des mederbe terelődik — azaz terelődne. Ha mindenhol ko­molyan vennék, hogy „ma­gad uram, ha szolgád nincs”... A megye több településéről jöttek vissza ugyanis az árut szállitő járművek azzal a panasszal: a boltok, tejbe- gyüjtők, benzinkutak környé­kén nincs eltakarítva a hó — nem tudják kellőképp meg­közelíteni a rakodáshoz. Ez pedig azt jelzi: a helyiek nem veszik ki kellőképpen a részüket a nagy munkából — mintha a sült galambra vár­nának! Mindén erőt mozgó­sítani kell ilyen helyzetben, ezt nem kellene külön ma­gyarázni! Hol vannak a tsz-gépek, a lapátot fogó fa­lubeliek, a fiatalok? A közlekedésre visszatér­ve: a Volán-buszjáratok kö­zül néhány nem indult el Nyíregyházáról, és a helyi járatok közül jó néhány ké­sett kedden reggel. Ez utób­bi a síkosságnak köszönhető elsősorban. Mintegy 8—900 ember nem tudott busszal a munkahelyére jutni kedden. A buszközlekedésben egyéb­ként — még ha nem is esik nagyobb hó — késések vár­hatók, mivel jegesek, jégbor­dásak az utak. A vasútnál kedden is igen sok gond volt a befagyott váltókkal — a rekordhideg­nek számító mínusz huszon­három fok miatt egyre-más- ra befagytak. A dombrádi kisvonat sínjét csak kedd délután szabadították fel. A vonatok egyébként sokat késtek kedden is — volt, amelyik 160 percet. Nyíregyházán hétfőn éj­szakára hatvanöt ember je­lentkezett rendkívüli hó­munkára — egész éjjel folyt a munka, s kedden ez foly­tatódott. A hómunkások bé­rét egyébként kedd éjszaká­tól felemelték 300 forintra (200 forint nappal). A me­gyeszékhelyen járhatók az utak, megkezdték a hatalmas hóhalmok elszállítását, mivel azok is akadályai a rendes közlekedésnek, parkolásnak. A szemétszállításban zava­rokra lehet számítani, mivel a nagy hidegben több gép meghibásodott. Ennyi röviden a keddi helyzetről — hogy ma mire számíthatunk, azt e sorok írásakor még nem tudni. Mindenesetre nem sok jóval kecsegtetett az előrejelzés. A megyei operatív bizott­ság több tagja a kedd déli megbeszélést követően heli­kopterről megtekintette a leginkább veszélyeztetett te­rületeket. A nyíregyházi repülőtéren leszálló MI—8-as katonai he­likopter rotorja alaposan megkavarta délután fél ket­tőkor a porhavat, majd a magasba emelkedett a gép. Pár száz méter magasból csodálatos a látvány: végte­lenbe nyúló hófehér paplan a tájon, a házak, a fák-bok- rok kicsire húzzák magukat a hidegben. Itt-ott már fe­ketére tisztított-járt főút ka­nyarog, odébb ki-kibarnállik a tarló a hó alól — a min­dent elseprő szél mintha az összes havat egy helyre hord­ta volna. Ez különösen Üjdombrád fölött tűnt igaznak. Megdöb­bentő látványt nyújtott a magasból a kis település: a házak közt a kerítéseken jó­val felül érő hóhalmok, né­melyik a házak ereszével színei. A mellettem ülő Zol- tai Károly, p tévé operatőre megnyitotta a helikopter aj­taját, hogy filmezhessen, be­vágott a kinti mínusz húsz fokos hideg, ám nem csak ettől kapkodtam a levegőt, hanem az elképesztő lát­ványtól is. ■<Gyerekhad inte­getett vidáman a hárommé­teres hótorlasz tetejéről, fel­tehetőleg annak örvendtek, hogy két napja nem voltak Földhivatali nap K ezembe akadt egy tá­jékoztató és egy nagyközségi határo­zat. A tájékoztatót a máté­szalkai földhivatal küldte meg a körzetéhez tartozó községi tanácsoknak azzal a szándékkal, hogy együtt­működjenek a földügyi ügy­félszolgálat megszervezésé­ben. A földhivatal január 2-ától a községekbe ha­vonta — egyelőre megha­tározott napon — elküldi ügyintézőit, szakértőit, hogy azok felvilágosításokat ad­janak ingatlan-nyilván­tartási, földhasználati és földmérési kérdésekben, sőt helyben intézzék az ezekkel kapcsolatos kérvényeket. Olvasom, hogy a szolgálat kísérleti jellegű, továbbá azt is látom, hogy a Vajai Nagyközségi Tanácsnál már meg is határozták az év el­ső hat hónapjának fogadó­napjait. Ez utóbbi szerint Vaján minden hónap első hetében, a csütörtök földhi­vatali nap lesz. Nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy bárki előre lássa, si­kere lesz az újszerű vállal­kozásnak. Közismert ugyan­is, hogy falun az emberek ügyének többsége földdel és ingatlanai kapcsolatos. Csak néhány példa: A gyorsan keletkező és mindinkább szaporodó ren­deletek, határozatok és mó­dosítások korában ugyan ki tudja pontosan, hogy me­lyek ma az ingatlanszerzés, a földhaszonbérlet lehető­ségei és feltételei, avagy hogyan történhet ma a te­lekmegosztás, a kitűzés, milyen az ezekkel kapcso­latos eljárások rendje. Okoz gondot az embereknek nemegyszer az öröklés, az adományozás, á föld eseté­ben a művelésiág-váltás, földminőség és más. Földhivatali szakembe­rek tudják, sok a vita, a jó- és rosszhiszemű tévedés, és nagyon sok a rendezetlen tulajdonjog. A kuszaságnak szálai számtalanszor azért gyarapodnak és gubanco- lódnak tovább, mert az ügy­intézés energiát, időt és nemegyszer pénzt követelő megpróbáltatás. Apró-csep­rő, de még jelentősebb tu­lajdonjogi kérdések tisztá­zására is az emberek nehe­zen szánják rá magukat. A városba kell utazni, ott vá­rakozni kell, ott tárgyalni szükséges, ott okmányokat kell bemutatni és kérdőíve­ket kitölteni. Egyszóval kétszer is meggondolja ma­gát valaki — hacsak nem nagyon sürgős a dolog — hogy útra keljen. A helyi, a községi ügyintézés az más. Az ilyesmi bátorító, nem annyira időrabló, pénzbe sem kerül. Jó ötlet volt tehát ez a földhivatali ügyfélszolgálat. A tájékoztatóban még ez állt: „a szolgálta­tás . kísérleti jellegű”. Gondolom, most, hogy nem ezen van a hangsúly, an­nál is inkább, mert az ötlet nem csak életrevaló, de szükséges olyannyira, hogy már régen ki kellett volna találni. A földhivatali ki­helyezett ügyfélszolgálat­ban én nagyon bízom, már most tudom, hogy lesz any- nyira sikeres és lesz annyi haszna, hogy véglegesítik, minden területen haszno­sítják. S. E. (Folytatás a 4. oldalon) KERESETT A VILÁGPIACON a Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri üzeme által gyártott glutin. A tervek szerint ebben az évben növelik a termelést, s mint­egy 1800 tonnát értékesítenek vaintáért. (Elek Emil felvétele) (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents