Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-14 / 11. szám
XLIV. évfolyam, 11. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. január 14., szerda Óvodai helyzetkép — Figyelem a gyermekélelmezésre Csaknem ezer számftégép az iskolákban Megteremteni a feltételeket az oktatómunkához Ülést tartott a megyei tanács vb Adottak az alapvető feltételek az oktatási intézmények zavartalan működtetésére Szabolcs-Szatmárban — hangzott el a megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén, ahol többek között a nevelési-oktatási intézmények gazdálkodásáról, az ezt végző szervezetek munkájáról vitattak meg előterjesztést. Ezt megelőzően László András általános tanácselnök-helyettes, a megyei operatív bizottság vezetője tájékoztatta a testületet a rendkívüli időjárás okozta nehézségekről, a vasárnap este óta meghozott intézkedésekről, az ellátás jó megszervezéséről. A hét eleji havazás után Minden út járható Sokat késtek a vonatok • Befagyott váltók • Kenyér lovas szánon • Helikopteres szemle a megye felett Nyíregyházán kedden délre megtisztították a főbb útvonalakat, újra indult a forgalom. Elhangzott: a költségvetésből a legnagyobb részt a művelődési ágazat használja fel, amivel megyénk igyekszik pótolni a korábbi elmaradottságot, ám a rendelkezésre álló pénzeszközökkel a jövőben is jobban kell gazdálkodni. Kitűnt, hogy az elmúlt időszakban sikerült mérsékelni az intézmények közötti' ellátottságbeli szintkülönbséget, és jórészt létrejöttek azok a gazdálkodási-szervezeti formák, amelyek segítségével a szakmai feladatokat* hatékonyabban, tartósan lehet megvalósítania A gazdálkodás szervezeti formái viszonylag centralizáltan alakultak ki: 74 önálló költség- vetési szerv működik, elsősorban a megyei intézmények körében, továbbá 147. részben önálló gazdálkodási egység szerveződött a városok intézményei kiszolgálására. Üj szervezeti formaként 59 gazdasági-műszaki ellátó szervezet alakult, melyeknek létrehozásában az ésszerűbb, tervszerűbb és következetesebb gazdálkodás játszott szerepet. Ez utóbbiak egyik fő feladata és előnye a karbantartások, a kisebb felújítások, olcsóbb, célszerűbb megoldása saját rezsiben — ám ezzel ma még többhelyütt sok a gond, többek között kevés a jó szakmunkás. Az óvodai ellátás.terén: az utóbbi öt évben az óvodák száma tizenöttel gyarapodott, az óvodai helyeké viszont közel kétezernégyszázzal, a gyermekcsoportok száma kilencvenkilenccel nőtt. Ez azt jelenti, hogy napjainkra jelentősen átalakult az óvodai hálózat, ma már csupán a kisebb tanyákon és 28 aprófalvas településen nem működik óvoda. Csökkent a zsúfoltság, kedvezőbben alakul a kihasználtság. Tény viszont, hogy a meglévő óvodákban több mint ezer szükségférőhely található, ami az épületek avultságával függ össze. Zsúfoltság tapasztalható az általános iskolákban, jóllehet e téren számottevő beruházások, korszerűsítések történtek. A tervidőszak végére várható tanulólétszám-csökkenés és a további fejlesztés minőségi változást eredményezhet, mivel jelentősen csökken a tanulócsoportra jutó átlagos létszám. A gyermekétkeztetés körének bővítésével az általános iskolások 56,5 százaléka napközis, több mint 17 százaléka menzai, diákotthoni étkeztetésben részesülhet. Az általános iskolák első három évfolyamának kilenctizedében sikerült kialakítani az egész napos oktatás feltételeit. Sokat javult a helyzet Sza- bolcs-Szatmár megye veszélyeztetett területein — állapíthatták meg kedd déli ülésükön a rendkívüli operatív bizottság tagjai Nyíregyházán, amikor számba vették, mi történt a megyében hétfő este óta. A hóesés megszűntével teljes erőbedobással folytatták munkájukat a közúti igazgatóság gépei és emberei, egyre több, addig elzárt települést szabadítottak ki a hó fogságából. Kedden reggelre már csak tíz helység lakóit nem lehetett elérni közúton — kora délutánra ez a szám hatra csökkent. Ekkor már csak Ferenctanya, Varga-bokor, Gyulatanya, Kistiszahát, Ti- szarád és Üjdombrád nem volt elérhető. Estére viszont ezekkel az utakkal is végeztek a közúti igazgatóság dolgozói: legalább egy nyomon ekkor minden út járható volt a megye területén. Ez azt is jelenti, hogy a lakosság ellátása ha nem is könnyűvé, de lehetségessé vált az olyan falvakban is, ahol hétfőn ez nem volt az. A kenyér hétfőn mindenhová eljutott különféle úton- módon — a sütőipari vállalat gépkocsijai a honvédség segítségét is igénybe vették a szállításban. Volt helység, ahol úgy tudták megoldani a kenyérellátást, hogy a legközelebbi, megközelíthető üzletnél rakodott a kenyérgyári autó, s onnan a behavazott utakon lovas szán vitte az elzárt településre a kenyeret. Némi aggodalmat keltett a sütőiparnál, hogy a budapesti élesztőszállítmány sorsáról kedd délben még nem tudtak — ám mindenképpen megnyugtató, hogy több napi készlet van a sütőüzemekben. Egyébként mindenhová az átlagosnál több kenyeret szállítanak ki! A tej is eljutott kedden mindenhová, ám a begyűjtőkből még nem tudják rendszeressé tenni a beszállítást, ezzel várni kell. Addig is minden lehetséges módon tárolják a falvakban a felvásárolt tejet — a begyűjtést nem függesztették fel. A Füszért Vállalat nyíregyházi telepe kedden reggel — honvédségi kocsikkal megerősítve — elindította túrajáratait. A nagyobb igényekre való tekintettel — mivel sok helyen előre vásárolnak az emberek, tartva egy újabb rossz időtől — felhívták a nagykereskedelmi vállalat figyelmét: szállítson a kért mennyiségen felül is lisztet, cukrot, sót, hogy sehol ne legyen hiány. A húsipari vállalat igazgatója elmondta: az élőállatbeszállítás nagyobb fennakadások nélkül tart, a tervezettnek körülbelül nyolcvan százalékát hozták el a felvásárlóktól. A hús- és hústermékek kiszállítása is folyik — kedden hajnalban elsőként a legrosszabb helyzetben lévő településekre mentek ki. Az ellátás lassan-lassan rendes mederbe terelődik — azaz terelődne. Ha mindenhol komolyan vennék, hogy „magad uram, ha szolgád nincs”... A megye több településéről jöttek vissza ugyanis az árut szállitő járművek azzal a panasszal: a boltok, tejbe- gyüjtők, benzinkutak környékén nincs eltakarítva a hó — nem tudják kellőképp megközelíteni a rakodáshoz. Ez pedig azt jelzi: a helyiek nem veszik ki kellőképpen a részüket a nagy munkából — mintha a sült galambra várnának! Mindén erőt mozgósítani kell ilyen helyzetben, ezt nem kellene külön magyarázni! Hol vannak a tsz-gépek, a lapátot fogó falubeliek, a fiatalok? A közlekedésre visszatérve: a Volán-buszjáratok közül néhány nem indult el Nyíregyházáról, és a helyi járatok közül jó néhány késett kedden reggel. Ez utóbbi a síkosságnak köszönhető elsősorban. Mintegy 8—900 ember nem tudott busszal a munkahelyére jutni kedden. A buszközlekedésben egyébként — még ha nem is esik nagyobb hó — késések várhatók, mivel jegesek, jégbordásak az utak. A vasútnál kedden is igen sok gond volt a befagyott váltókkal — a rekordhidegnek számító mínusz huszonhárom fok miatt egyre-más- ra befagytak. A dombrádi kisvonat sínjét csak kedd délután szabadították fel. A vonatok egyébként sokat késtek kedden is — volt, amelyik 160 percet. Nyíregyházán hétfőn éjszakára hatvanöt ember jelentkezett rendkívüli hómunkára — egész éjjel folyt a munka, s kedden ez folytatódott. A hómunkások bérét egyébként kedd éjszakától felemelték 300 forintra (200 forint nappal). A megyeszékhelyen járhatók az utak, megkezdték a hatalmas hóhalmok elszállítását, mivel azok is akadályai a rendes közlekedésnek, parkolásnak. A szemétszállításban zavarokra lehet számítani, mivel a nagy hidegben több gép meghibásodott. Ennyi röviden a keddi helyzetről — hogy ma mire számíthatunk, azt e sorok írásakor még nem tudni. Mindenesetre nem sok jóval kecsegtetett az előrejelzés. A megyei operatív bizottság több tagja a kedd déli megbeszélést követően helikopterről megtekintette a leginkább veszélyeztetett területeket. A nyíregyházi repülőtéren leszálló MI—8-as katonai helikopter rotorja alaposan megkavarta délután fél kettőkor a porhavat, majd a magasba emelkedett a gép. Pár száz méter magasból csodálatos a látvány: végtelenbe nyúló hófehér paplan a tájon, a házak, a fák-bok- rok kicsire húzzák magukat a hidegben. Itt-ott már feketére tisztított-járt főút kanyarog, odébb ki-kibarnállik a tarló a hó alól — a mindent elseprő szél mintha az összes havat egy helyre hordta volna. Ez különösen Üjdombrád fölött tűnt igaznak. Megdöbbentő látványt nyújtott a magasból a kis település: a házak közt a kerítéseken jóval felül érő hóhalmok, némelyik a házak ereszével színei. A mellettem ülő Zol- tai Károly, p tévé operatőre megnyitotta a helikopter ajtaját, hogy filmezhessen, bevágott a kinti mínusz húsz fokos hideg, ám nem csak ettől kapkodtam a levegőt, hanem az elképesztő látványtól is. ■<Gyerekhad integetett vidáman a háromméteres hótorlasz tetejéről, feltehetőleg annak örvendtek, hogy két napja nem voltak Földhivatali nap K ezembe akadt egy tájékoztató és egy nagyközségi határozat. A tájékoztatót a mátészalkai földhivatal küldte meg a körzetéhez tartozó községi tanácsoknak azzal a szándékkal, hogy együttműködjenek a földügyi ügyfélszolgálat megszervezésében. A földhivatal január 2-ától a községekbe havonta — egyelőre meghatározott napon — elküldi ügyintézőit, szakértőit, hogy azok felvilágosításokat adjanak ingatlan-nyilvántartási, földhasználati és földmérési kérdésekben, sőt helyben intézzék az ezekkel kapcsolatos kérvényeket. Olvasom, hogy a szolgálat kísérleti jellegű, továbbá azt is látom, hogy a Vajai Nagyközségi Tanácsnál már meg is határozták az év első hat hónapjának fogadónapjait. Ez utóbbi szerint Vaján minden hónap első hetében, a csütörtök földhivatali nap lesz. Nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy bárki előre lássa, sikere lesz az újszerű vállalkozásnak. Közismert ugyanis, hogy falun az emberek ügyének többsége földdel és ingatlanai kapcsolatos. Csak néhány példa: A gyorsan keletkező és mindinkább szaporodó rendeletek, határozatok és módosítások korában ugyan ki tudja pontosan, hogy melyek ma az ingatlanszerzés, a földhaszonbérlet lehetőségei és feltételei, avagy hogyan történhet ma a telekmegosztás, a kitűzés, milyen az ezekkel kapcsolatos eljárások rendje. Okoz gondot az embereknek nemegyszer az öröklés, az adományozás, á föld esetében a művelésiág-váltás, földminőség és más. Földhivatali szakemberek tudják, sok a vita, a jó- és rosszhiszemű tévedés, és nagyon sok a rendezetlen tulajdonjog. A kuszaságnak szálai számtalanszor azért gyarapodnak és gubanco- lódnak tovább, mert az ügyintézés energiát, időt és nemegyszer pénzt követelő megpróbáltatás. Apró-cseprő, de még jelentősebb tulajdonjogi kérdések tisztázására is az emberek nehezen szánják rá magukat. A városba kell utazni, ott várakozni kell, ott tárgyalni szükséges, ott okmányokat kell bemutatni és kérdőíveket kitölteni. Egyszóval kétszer is meggondolja magát valaki — hacsak nem nagyon sürgős a dolog — hogy útra keljen. A helyi, a községi ügyintézés az más. Az ilyesmi bátorító, nem annyira időrabló, pénzbe sem kerül. Jó ötlet volt tehát ez a földhivatali ügyfélszolgálat. A tájékoztatóban még ez állt: „a szolgáltatás . kísérleti jellegű”. Gondolom, most, hogy nem ezen van a hangsúly, annál is inkább, mert az ötlet nem csak életrevaló, de szükséges olyannyira, hogy már régen ki kellett volna találni. A földhivatali kihelyezett ügyfélszolgálatban én nagyon bízom, már most tudom, hogy lesz any- nyira sikeres és lesz annyi haszna, hogy véglegesítik, minden területen hasznosítják. S. E. (Folytatás a 4. oldalon) KERESETT A VILÁGPIACON a Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri üzeme által gyártott glutin. A tervek szerint ebben az évben növelik a termelést, s mintegy 1800 tonnát értékesítenek vaintáért. (Elek Emil felvétele) (Folytatás a 4. oldalon)
