Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-08 / 6. szám
1987. január 8. Kelet-Magyarország 3 Bogdti példa N em mindennapi tábla fogadja Nyírbo- gáton az iskolába lépőt. Már messziről jól látható a határozott szöveg: Az iskola egész területén dohányozni tilos! Nagyon tetszik ez a kiírás, hiszen az intézménybe belépő felnőtt kénytelen megválni a mérgező do- hányrudacstól, a bentlévő pedig — nem a nebulóra gondolok — fegyelmezetten kíméli magát és környezetét. Sokszor szólunk arról, miként lehet a legjobban hatni a sajnos túl korán dohányozni kezdő gyermekre. Nos, ez egy jó példa, hiszen a példamutatás erkölcsi ereje nagyobb fegyelmező, mint a cigarettával a kezében erkölcsi prédikációt tartó nevelő. Nyírbogáton radikálisan döntöttek és cselekedtek. El tudnám képzelni, hogy ez a kezdeményezés más iskolákban is követőkre lel, majd kibővül az egészségügyi intézményekre, aztán lassan a hivatalokban is határozott szó előzné meg a dohányzás ártalmait. Lehet, akad, aki füstölögni fog a hír hallatán. Jómagam (sajnos mint dohányos) azonban egyetértek. Talán éppen az ilyen határozottság serkent majd arra, hogy rájöjjek: az önkéntes ostobaságtól búcsút lehet venni. (bürget) Lámpavandálok H a egy éretlen tizenéves kiparittyázik egy lámpát a közvilágításra szolgálók közül, az még nem bűncselekmény, de csínynél azért jóval több. Es ha nem egy lámpa, hanem egy hosz- szú sor jut erre a sorsra? Nyíregyházán a Vécsey közben reggelente három-négy is a földön van, búrástól, égőstől. Nem tudom mennyibe kerülhet egy-egy ilyen garnitúra, de amennyit az elmúlt néhány hét alatt szétvertek több tízezer forint is lehet. Ez bizony randalírozás, vandálság. Tetteseik nevét szívesen odaírnánk a rendőrségi rovatba, (é.) A MÜLT ÉV GAZDASÁGI ADATAINAK feldolgozását a Félix lyukkártyás könyvelőgépek segítségével végzik a Kelet-Magyarországi Állami Építőipari Vállalat közgazdasági osztályán. (Elek Emil felvétele) JÓZAN NYUGTALANSÁGGAL Különösen a vagyon elleni és a gazdasági bűncselekmények száma nőtt az utóbbi időben — hangzott el azon az operatív értekezleten, amit a közelmúltban tartottak a nyíregyházi ügyészsé- geh. Aggasztó tendenciákról esett szó: 1984—85-ben magas szinten stagnált a bűnözés, 86-ban pedig még ehhez képesít is emelkedett. Különösen veszélyeztetett ebből a szempontból Tisza- vasvári térsége, nem véletlen hát, hogy a nyíregyházi városi ügyészség tanácskozására legifjabb városunk vezetői is meghívást kaptak. Az értekezlet fő célja a kilábalás útjának keresése, a megelőzés lehetősége volt. Nem szociálpolitika Az írásunk elején említett példa is jelzi, a gazdálkodó szervek nem kezelik súlyának megfelelően a vagyonvédelmet. Az őrök alkalmazásánál inkább szociálpolitikai szempontok döntenek, ráadásul gyakran nem is oktatják ki megfelelően őket. A szerződéses üzemeltetésű egységek, a téeszek bérbe adott földjén történő gazdálkodás is azért okozhat komöly visz- szaéléseket, mert laza a belső ellenőrzés. A bűn körei A tanácskozás tulajdonképpeni témája a család és ifjúság elleni bűncselekmények alakulása volt, hiszen a kedvezőtlen tendenciák megfordítása éppen a most nevelődő nemzedéken múlik. A veszélyeztetett gyermekek száma nő, s ez felveti: érdemes megismerkedni a „veszélyeztető szülők” körével. Az alkoholista, munkakerülő, a tartást elmulasztó szülő ugyanis a legfőbb oka lehet, hogy a gyermek elindul a bűnözővé válás útján. (Megdöbbentő adat: az összes bűn- cselekmény mintegy harmadét a 14—24 éves korosztály tagjai követik el!) Az okok számbavételekor a rendőrtiszt az állampolgári fegyelem lazulására hívta fel a figyelmet. Kollégája felvetette: hogyan lehet akkora eltérés az állami gondozásba vételek és a kiskorú veszélyeztetése miatt induló eljárások száma között? Hiszen ha a gyermeket ki kell emelni a családjából, akkor nagy valószínűséggel a szülők elkövették az említett bűncselekményt. A megelőzést is szolgálná, ha a gyámhatóságok és a bűnüldöző szervek kapcsolata állandóbb lenne. Végső lehetőség AZ ESZTERGAPADOK FELÚJÍTÁSA során a gép teljes kapcsolószekrényét is kicserélik a Mezőgép nyíregyházi törzsgyárában. Juhász Sándor MVE kapcsolószekrényt szerel. (jl) Szó érte házunk elejét, a résztvevők úgy látják, a sajtó is többet tehetne a megelőzés érdekében. A rendőrtiszt viszont éppen lapunk egy korábbi írására hivatkozva említette annak a veszélyét, hogy a munka helyett ügyeskedéssel nagy vagyonra szert tevő embertípus hovatovább a fiatalok jelentős részének ideáljává válik. A városi bíróság elnöke elmondta, hogy nem az ítéletek ennél is nagyobb szigorúsága hozhatja a megoldást, csakis a társadalmi összefogás. A büntetőjog alkalmazása ugyanis jórészt már tűzoltómunka, csak a végső lehetőség. A bűn megelőzéséhez, üldözéséhez szükséges eszközök és szervezetek hiányát említette Tiszavasvári tanács- | elnöke. Városukban nemcsak | telefonja, de még adóvevő készüléke sincsen az amúgy is kis létszámú rendőrőrsnek. Speciális gond a településen a cigánybűnözés magas aránya. Fel kellene végre ismerni mindenkinek, hogy aki értük tesz (például óvodával, speciális iskolai osztályokkal), az tulajdonképpen saját érdekében cselekszik. A pártszervezetek, a párttagok felelősségét vetette fel a nyíregyházi pártbizottság titkára. Hiszen — mint mondta — egyetlen vezető sem követhet úgy el gazdasági bűncselekményt, hogy a környezete ne szerezzen róla tudomást. Jobban oda kellene figyelni az iskolák, a pedagógusok családlátogatáson, a gyerekek között szerzett tapasztalataira, s a megelőzésben nagyobb szerephez juthatnának a tömegszervezetek is. A Hazafias Népfront nyíregyházi titkára a jogi felvilágosításra, a pozitív családi minták népszerűsítésére hívta fel a figyelmet. A HNF elsősorban a lakóterületek és a szülői munkaközösségek révén tud segíteni. És abban is, hogy változatos programok szervezésével értelmes, hasznos elfoglaltságot kínál felnőttnek és fiatalnak egyaránt. Szélesebb alapokon A vezető ügyész is akként foglalta össze a teendőket, hogy a megelőző tevékenységnek szélesebb társadalmi alapokon kell nyugodnia. Felelősségteljes együttgondolkodás és közös cselekvés szükséges, hogy eredményt érhessünk el. A tényeket nem szabad elhallgatni, de nem is tekinthetünk belenyugvással a mostani helyzetre. Józan, tettekre sarkalló nyugtalanság hozhat valódi változást. Papp Dénes Zild út az újításnak A MŰSZAKI HALADÁS GYORSÍTÁSÁBAN az MSZMP KB 1986. decemberi határozatában többek között számít az újítók, feltalálók, alkotók közreműködésére is. Nincsenek kevesen. Itt Szabolcs-Szat- márban is sok az olyan ember, akik képzettségitől és beosztástól függetlenül ész- szerűsítők, újítók vagy feltalálók. Üzeme válogatja, hogy hol, hány azoknak a száma, akik nyitott szemmel járnak, akik gondolkodnak, akik időt és energiájukat nem kímélve készek a változtatásokra, a jobbításra. Az újító, az újítani akaró nem egy különleges embertípus, csupán olyan ember, aki jó szándékkal nyughatatlan és tudja, nincs olyan gép, technológia, amely ha már megalkották, szupertökéletes. Minden, ami új, abban a pillanatban, hogy része lesz a termelésnek, megújulásra, módosításra szorul. Ez a szakadatlan fejlődés, fejlesztés lánca. Az újító, az ésszerűsítő nem egyszer tudatlanul, naponta alkalmaz új elemeket a munkájában, változtat a technológián, részben, hogy könnyebben dolgozzon, másrészt, hogy gyorsítsa a munkafolyamatot, biztonságosabban, jobb minőségben dolgozzon. Ezek a módosítások nem téveszthetek össze a technológiai fegyelem megsértésével. Ellenkezőleg, itt nem kihagyásokról, fontos előírások semmibevételéről van szó, hanem a technológia pontosításáról és jobbításáról. A SPONTÁN ÉSSZERŰSÍTÉSEK, újítások több hasznot hajtó, fejlettebb és társadalmi rangra emelt része a mozgalom. Az újítómozgalom (mint verseny- forma) több-kevesebb sikerrel évtizedek óta létezik. Jelentősége nagy, de erejét és lendületét nem egyszer fékezte a meg nem értés, vagy az alkalmatlan szabályozás. Nagy ellentmondás volt abban, hogy miközben az üzem és általában a gazdaság igényelte a termelésfejlesztő, a korszerűsítő, az anyag- és költségmegtakarító megoldásokat, aközben az újítás alkalmazását (bevezetését) akadályozta, hogy az újítási díj mértékében, kifizetésében a vállalat és újító nem I tudott megegyezni. Volt olyan is, hogy mert az újítási díj a béralapot, a vállalati nyereséget terhelte, a vállalat inkább eltekintett újítások megvételétől, mintsem vállalja a díjfizetésből keletkező feszültségeket, avagy a béralap-túllépésből származó többletkiadásokat. AZ ŰJÍTÖMOZGALOM a problémák ellenére élt és hasznára volt a gazdaságnak. Két friss példa erről, ahogyan decemberben a tsz-újítók munkáját értékelték, avagy' a tejiparnál az év első munkanapján ahogyan az újításokról szóltak. Itt is, ott is növekedett 1986-ban az újítások száma, több lett az újító és a két területen a bevezetett újítások után a hasznos eredmény együttesen 10 millió forint felett volt. Most olyan időket élünk (és mikor nem éltünk olyan időket), hogy minden megtakarításra, többleteredményre szükség van. Főként akkor becses a többletnyereség, ha az szellemi energiából és nem megterhelő beruházásokból származik. Az újítómozgalom január 1- jével zöld utat kapott. Mivel az újítási, találmányi díjat a következőkben termelési költségként lehet elszámolni, az üzemek, vállalatok egy nyomasztó gondtól szabadultak. EZEK UTÁN, HA SZÜLETIK egy-egy jó Újítás, már nem azt kell méricskélni, hogy mit bír el a béralap, avagy mennyivel csökkenti az újdonság bevezetése a vállalati eredményt, de azt kell fontolóra venni, valóban hoz-e hasznot a műszaki vagy technológiai módosítás, változtatás. Természetesen ez a zöld út nem szülhet felelőtlenséget, nem viselkedhet senki meggondolatlanul. A kétes, vagy megalapozatlan újításokra a termelési költségekből sem szabad pazarolni. Hisszük, hogy nem is lesz ilyenre példa és eközben azt is reméljük, hogy új lendületet vesz az újítómozgalom és egyre több ember veszi a fáradságot, hogy jó elgondolásait megszövegezze, elképzelését műszakilag kidolgozza és megalapozza. Minden jó ötlet alkotó módon segítheti a műszaki színvonal növelését. S. E. Csutka izék N em jár ilyenkor emberfia túl a falu szélén. Az utolsó ház után nem sokkal elfogynak a nyomok, és a szűz hó beteríti még a dűlőutakat is. esak az őz, a fácán, és az isten többi mezei teremtménye jön-megy nagyon céltudatosan élelme után. A szikrázó napsütésben a szél által még meg nem borzolt fehér lepel ezernyi színben pompázik. ' Nem csodálom, hogy az eszkimóknak nincs ilyen szavuk, hogy hó. Van ellenben kéttucatnyi másik, amely az őket egész évben körülvevő közeg különböző állapotaira vonatkozik. Szükség diktálta gyakorlatiasság. Ebből áll, sőt ezen múlik az életük. A csutkaízik kint telel, a kutyának sem kell. Még szerencse, hogy a tengerit letörte róla a gazdája. Régen bezzeg becsülete volt. Olyannyira, hogy még egyfajta időjárást is elneveztek róla. Nagyapám az ilyen csikorgó időt így hívta: ez az igazi csutkavágó idő. A csutkát pedig éjszaka vágták, amikor vakítottak a csillagok, és a teliholdnál akár olvasni lehetett volna. Feltételes múlt... Ma már azon nyel- vészkedünk, hogy ízik, vagy izék. Pedig egyik sem. A mi tájszólásunknak van egy „közti” hangja, amelyikre nincs közhasználatú írásjel. Kár, mert az írásaink szegényebbek hiányában. Idétlen „izé”-ket mondunk a természet tárgyaival és „személyeivel” találkozván, mert olyan sűrven nem hoz össze bennünket a sors, hogy a nevüket megtanulnánk. Ök némák, bemutatkozni nem tudnak, akik pedig bemutatnák őket, egyre fogynak. Vannak örököseik, de őket csendes őrültnek tartják, akik belebolondultak a „nagy” természetszeretetbe. Ha lemegy a nap, ma éjjel igazi csutkavágó idő lesz. Nekem már nem kell hozzá időjósnak lenni, elhihetem a műhold prognózisának. Csutkát azonban senki sem fog vágni. Tavaszra elenyészik, vissza az anyaföldbe. Nem rak belőle senki csutkakúpot, amelyben az egerek áttelelhetnek. Jön majd egy nagy traktor, és fél délután felszántja a határnak ezt a részét. A gép vezetője ki sem száll a vezetőfülkéből, mintha csak csónakon közlekedne feneketlen vizek hátán. A földbe ismét tengeri kerül, és pontos technológia gondoskodik maximális . terméshozamáról. A betakarításig felé se néz senki emberfia, télen is csak vadászok esetleg. A galagonya, a kökény, meg az az ... izé és az az ... izé ott virágzik és hullatja gyümölcsét, és didereg a fagyban. Az ember pedig, a teljes jogú úr, a dölyfös gazda mind szorosabbra húzza maga körül a gyűrűt és magamagát űzi ki az ööö ... izéből, a Taradi- csomból. Esik Sándor / Berreg az áruház riasz- f tóberendezése. Az éjjeliőr l tudja a dolgát, odamegy \és kikapcsolja... .
