Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-06 / 4. szám
1987. január 6. Kelet-Magyarország 3--------------------------------1-------------------------------'i Müsorpolitika a nüvelodési házakban Kevesebbet, de jobbat ELGONDOLKOZTATÓ — BÁR NEM TÜLSÁGOSAN MEGLEPŐ — következtetéseket vontak le egy Nyíregyházán végzett érdeklődésvizsgálatból a szakemberek: érezhetően csökken a színházba, moziba járás gyakorisága, a művelődési központok, otthonok műsorainak látogatottsága. Ennek okai sokfélék, sok embernek kevés a szabad ideje, s azt nem elsősorban „intézményes" művelődéssel tölti, hanem az otthoni kényelmesebb ismeretszerzéssel, újság, folyóirat, könyv- olvasás, rádiózás, tévézés. Közismert, hogy a családok, az egyének életnívójának megtartása többlet- munkával érhető el leginkább, s ez ugyancsak ellene dolgozik a kulturálódás- nak. A dráguló művelődési költségek is közrejátszanak abban, hogy mindenki jobban meggondolja, mikor, hányszor, milyen rendezvényre — színházi előadásra, hangversenyre, műsoros estre stb. megy el. Ezek tudomásulvétele nélkül ma már aligha tervezhetők és szervezhetők a különböző kulturális rendezvények. De ez a felismerés arra is figyelmezteti a közművelődésben dolgozókat — főként az intézmények műsorpolitikájának gerincét kidolgozó vezető munkatársakat, közösségeket — hogy az eddigieknél nagyobb energiát, tudást, fektessenek az éves műsorrend kialakításába. Az 1986-os év elején a párt megyei végrehajtó bizottsága is foglalkozott a művészetpolitikai állásfoglalásból adódó megyei tennivalókkal. Hangoztatták: a művelődési otthonok tevékenységében a szórakozásszórakoztatás, a műsorszolgáltatás, a művészeti értékek közvetítése, a közönség műértö-befogadó képességének fejlesztése az egyik legfontosabb feladat. Indokolt nagyobb figyelmet fordítani a műsorok mennyiségi, minőségi, műfaji, tartalmi összetételére, a területi elosztásra, a valós igények, társadalmi szükségletek számbavételére, a műsorok közvetítéséhez szükséges feltételek továbbfejlesztésére. MIT MUTAT A MEGYEI HELYZETKÉP a művelődési központok, otthonok házatáján ? Emlékeztetőül érdemes felidézni, hogy a 80-as évek első felében a megyei irányító szervek tudatos kultúrát fejlesztő törekvéseinek eredményeként minőségileg új szakasz kezdődött a megyeszékhely kulturális ellátottságában. Az önálló színtársulat, az új megyei és városi művelődési központ létrejöttével, a szabadtéri színpad felújításával. a lakónegyedekben lévő párt- és művelődési intézmények fejlesztésével, I \ ______________________ a kiállító helyiségek számának növekedésével, a hangversenyekre alkalmas terem birtokbavételével akár a teljes körű programkínálat alapjai jöttek létre. Szerényebben ugyan, de javultak a városi, községi feltételek is, míg alig javult a kisközségek helyzete. Jelenleg a megyei települések fele — 115 község — képes fogadni műsoros rendezvényeket. Ezekből 15—20 alkalmas színházi, illetve zenei, 40—50 különböző kiállítási rendezvényekre. Az egy lakosra jutó állami támogatás összegének átlagára is érdemes egy pillantást vetni, hiszen ez is ösz- szefügg a műsorkínálattal, a tartalommal, a választék alakulásával. Ezek szerint a városokban egy lakosra 150, a 6—10 ezer lakosú településeken 36, a 4—6 ezer la- kosúakhan 53, a 2—4 ezresekben ugyanennyi, a 2 ezer lakoson aluli helyeken 59 forint állami támogatást kapott- a művelődési otthon. Ez erősen árnyalt és az átlagok elfedik a még ennél is kisebb összegeket ... TERMÉSZETESEN A PÉNZ NEM MINDEN — mondják a művelődésben is. Ám, a műsorok költségei — a szállítás, fellépti díj stb. — is emelkedtek, így a minden évben a valamicskével nagyobb ösz- szegből sem biztos, hogy több pénz jut a tartalmas műsorok szervezésére. Nem beszélve a kockázatról, amely mindig is velejár az ilyen rendezvényekkel. Számtalanszor bebizonyosodott, hogy még a hivatalos kiközvetített műsoroknál sincs mindig garancia a színvonalas előadásra. Ez óvatosságra inti a népművelőt éppúgy, mint a műsorok iránt érdeklődő közönséget. Ez is közrejátszik az érdeklődés megcsappanásában. Fontos tapasztalat a felmérés szerint az is, hogy a megyeszékhely mellett elsősorban a városok és a jobb tárgyi-pénzügyi feltételekkel bíró nagyközségek, községek valósítanak meg tervszerűnek nevezhető műsorpolitikát. ÉRVÉNYESNEK LATSZIK tehát — anyagi és tartalmi okokból is — a kevesebbet, de jobbat elvének és gyakorlatának alkalmazása, o közönség elé kerülő értékek alaposabb rostálása. Ebben várhatóan segíteni tud a megye művelődési házainak a tervezett megyei műsorellátó és -szervező iroda, amelynek kialakítandó profilja, szerepköre még nem véglegesen tisztázott, de úgy tűnik, létrehozása valós igényeket elégítene ki, érdemben közreműködne a megyében lévő művelődési házak műsorpolitikájának gazdagításában. P. G. __________________________y KÖZMŰVELŐDÉS. Vaján egyesítették az iskolai és a községi könyvtárt, így a több mint nyolcszáz olvasó húszezer kötet között válogathat. A könyvtárban tartják az iskolások rendhagyó irodalom-, történelem-, biológia-, földrajz óráit, szakköri és őrsi foglalkozásokat. A kistermelőknek megfelelő mennyiségű szakkönyv és folyóirat nyújt segítséget a kiskertek műveléséhez. Képünkön: rendhagyó irodalomóra. (Jávor László felvétele) I Gondolatok az idői I tennivalókról Elkészült az éves népgazdasági terv, kiviláglik belőle, bőven van tennivaló. Következetesebb munkát igényel, melyet kinek-kinek most kell lefordítania a maga körülményeire. Közös meditá- lásra hívom az olvasót, hogy lássuk, milyen feladataink vannak szűkebb hazánkon belül. Mondja a terv, hogy erőteljesebb differenciálást kell érvényre juttatni a vállalati és a lakossági jövedelmek között. Példák jutnak eszembe, hogy egymás melletti, hasonló adottságú termelőszövetkezetek között milyen eltérések adódhatnak. Ahol „fut a kocsi“ Hallik, hogy Bujon „fut a kocsi”, Tiszabercelen „gödörbe” kerültek. Érthetetlen volt, hogy Nyíregyháza környékének legjobb földjén a Béke Termelőszövetkezet miért nem produkál, mikor a többiek jól prosperálnak. Mi ez, ha nem differencia? (S tegyük hozzá, hogy néhány, vezetési, gazdálkodási fogyatékosság láttán a laikusnak is érthető a kialakult különbség.) Egyetértünk, hogy az átlagot meghaladó mértékben kell fejleszteni a hatékony, gazdaságos kivitelt. Jó érzés tudni, hogy ennek alapján nyert exportnövelő pályázatot a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár, a Szatmár Bútorgyár, a Vulkán Öntödei Vállalat. Ám a mondat második felében ott áll, hogy a gazdaságtalan termelés visz- szaszorítására az eddiginél határozottabb lépéseket kell tenni. S máris látom, hogy Tiszabercelen halálra ítéltetett a téglagyár. Fehérgyarmaton is váltani kell a gazdaságos termelés érdekében. Majd meggondolom, hogy mindez embereket érint, ezért máris figyelmeztetni kell a körültekintésre. Korszerűbben Könnyű kimondani, hogy a vállalati és személyi jövedelmekben mutatkozzon meg a hatékonyságban, az egyéni teljesítményekben meglévő különbség. Érdemes erre agitálni a nyíregyházi gumigyárban, ahol olyan belső érdekeltségi rendszert dolgoztak ki, ami lehetővé teszi az akár kétszámjegyű béremelést is (százalékban) a legjobb egységek legjobb munkásainál. De máris hallom a sirámot, Ácélkeret Ausztriába Tőkés cégekkel működik együtt a Közúti Gépellátó Vállalat megyei egysége. Az ausztriai Voest Alpine vállalatnak 161 acélkeretet szállítottak, Kínába pedig bányába való térelzáró ajtókat. Januárban juttatják el az NSZK-beli Lousen- hausen cég számára készített útépítőgép alkatrészeket. Sok ezer forint ponyvajavításból Lyukas ponyvák és zsákok újulnak meg Nyírtéten, a Vetőmag Vállalat telepén az ottani javítási tevékenység révén. Évente több mint húsz ponyvát újítanak fel — ki hinné, egy darab új ára akár hatvanezer forint is lehet. Megfoltozzák a kilyukadt zsákokat is, és ezáltal évi félmillió forint értéket termelnek. Járuljon hozzá mindenki Szatmár Bútorgyár: jelentős fejlesztések, új termékek. (Farkas Zoltán felvétele) hogy mindenki a piacról él, mit tegyen az, aki nem képes többre? Igaz, a terv erre is ad ösztönzést, mert kimondja, hogy fel kell gyorsítani a munkaerő mozgását. Tehát egy rosszul dolgozó, gyengén termelő vállalattól igenis menjen el a jobban fizetőhöz a jó munkás. Közben gondolok néhány szatmári körzetre, ahol az akármilyen munkahelyet is megbecsülik, mert csak az van. Túl sok íróasztal Helyes, ha az alacsony hatékonyságú gazdálkodó egységek korszerűsítik termelési szerkezetüket, szigorúbb lesz a szanálási és felszámolási eljárás. Ez viszont üzemi méretben megannyi megoldásra váró gondot is jelent. Említhető a lassan talpra átló ökö- ritófülpösi termelőszövetkezet, amely olyan korábbi terheket, akkora veszteséget görget maga előtt (s ebben nincs egyedül), amely megbéklyózza a legjobb gondolatot is. Ám hozható a másik példa, a bátorligeti bukás, ahol a szomszédos nyírbátori gazdasággal való egyesülés vált ki- úttá a teljes csődből. Felháborodunk sokszor, amikor egy-egy hivatalban túl soknak tartjuk az íróasztalokat. Ezért könnyű egyetértésre jutni, hogy a nem termelő területeken akár a M ár a boltban megkezdődtek a galibák. i Az asszony ugyanis J nem tud fütyülni. Amikor I megvette a kiszemelt „fü- I tyülős” kulcstartót, meg- \ kérte a pult mögött álló kis- I lány, legyen szíves kipró- I hálni a szerkentyűi. 0 pirulva bevallotta, hogy még nem tanult meg jól fütyülni, ezért a csúcsforgalom ellenére odahívta egy férfi kollégáját, aki messze földön híres a fütyüléséről. Működött. A férfiú is, a kulcstartó is. Otthon folytatódtak a bajok. Nejem csomagokkal megrakodva tipegett ki a I szobából, midőn ajándékvá- l rástól feldúlt fiaim kiron- \ tottak a másik szobából. A I gyerekek felrikkantottak, I anyjuk felsikkantott, elej- \ tett valamit, aztán magára I csapta az ajtót. Mint utóbb ( kiderült, a zajongás általá- \ nosságának volt köszön- 1 hető, hogy nem hallottuk [ meg: a kulcstartó a cso- l magban sípolni kezdett a I földön, mivelhogy ez esett I le. I Később a nőnemű Jé- ) zuska belopakodott a kará- I csonyfa alá, mert gyökeret l vert benne a meggyőződés, 1 hogy a micsoda a leesés I következtében biztosan el- { romlott. Felvette a kicsiny szervezet korszerűsítésével, létszámcsökkentéssel mérsékeljék a kiadásokat. Ezek után látom magam előtt az ügyintézőt, aki felháborodik, mert papírmunkája helyett a termelést ajánlják neki. Nehéz döntés, de hogy szükséges, abban egyetértünk. Ezért drukkolok a gumigyárnak, hogy neki sikerüljön az új esztendőben ebbeli elhatározása. A módszert még ajánlani tudnám néhány, iro- daház-szaporító vállalatnak, hiszen alig hallani, hogy a fogyasztási szövetkezeteknél a szerződéses üzemeltetés után kevesebb irodista lenne. Sommás mondat, hogy az építőiparban a termelés szerkezete és területi elhelyezkedése alkalmazkodjon a kereslet tartós változásaihoz. A megyében lévő lehetőségeink ismeretében máris állíthatom, hogy nagyvállalataink nem állhatnak meg a megyehatáron — sőt, az országhatáron — belül ahhoz, hogy termeljenek gépeik, munkát adjanak dolgozóiknak, s ennek nyomán megfelelő eredményhez jussanak. Nem nehéz arról sem meggyőződni, hogy ez a maitól átgondoltabb munkát, sokkal jobb előkészítést kíván. Az ipari ágazatok között kiemelt helyet kap a gépipar, ahol az átlagot meghaladó fejlődést, gyorsabb exportot vár a terv. Ennek alapján akár természetesnek Á g mm mm t gg fütyülős csomagocskát, fütyülni próbált nekiveselkedve, de az egy hangot se adott. Mint később fény derült rá: nemcsak a fütyülőtudományával volt baj. Egy másik csomagocskát tartott a szája elé, melyben a nyakkendőm volt... Az pedig (még!) nem fütyül vissza. A csudaszerkezet aztán egész karácsonyeste sipíto- zott, mert a gyerekek folyvást fütyörésztek. Kissé idegesítő lett a végén, de már-már kezdtük megszokni. Egészen addig, míg másnap délelőtt ki nem derült, hogy meglehetősen távolról is veszi a hangokat. Az előszobában akasztottam fel egy szegre, s midőn a konyhában megszólalt Rudi, a kanári, trillája tgy-egy hangjára szépen reagált a kulcstartó. A madárnak megtetszett, hogy valaki társalog vele, ezért aztán csaknem folyamatossá vált fütyülésük. Ekkor kezdtem töprengeni, hogy melyiket hajítsam ki az ablakon. De aztán rájöttem, hogy jó ez így. is vehetem a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kisvár- dai fejlesztését, Nyírbátorban az újabb termékek megjelenését a fúr gépgyár ban, de azt is tudom, milyen erőfeszítések rejlenek emögött a vezetők és a kollektíva részéről. Értékek teremtése A mezőgazdaságban a hozamok növelésével, a ráfordítások mérséklésével lehet javítani a termelés hatékonyságát — szól a szentencia. Máris „beugrik” a tímárt példa, ahol minőségi vetőmagból termelnek átlagon felüli mennyiséget. Láttam a domb- rádi istállót, ahol a tejelőképesség szerint porciózták a takarmányt, de még mindig nincsenek megelégedve. A sort még folytathatnánk, hiszen bosszantó a feleslegesen égve hagyott villany, de még jobban a felelőtlenség, amikor az értékek teremtése lenne a cél, közben veszendőbe megy a már megtermelt javak egy része is. Pedig megszívlelendő a Miniszter- tanács felhívása a fegyelmezett munkára, hogy az ország minden polgára munkájával járuljon hozzá a tervek megvalósításához. Saját érdekünk. Lányi Botond Ha ugyanis a feleségem, aki nem tud fütyülni, keresné a kulcsait, melyeken ez az ízé függ, akkor slég, ha kinyitja a konyhában a vízcsapot, a kanári szokása szerint rögvest fütyülni kezd, a kulcstartó pedig válaszol. Egyszerű és zseniális ötlet, nem? Le kellett tennem a tervemről, mert szaggatta a dobhártyámat az állandó madár—kulcstartó párbeszéd. Kilopakodtam hát, s a lakás legtávolabbi sarkába vittem a sípoló istencsudáját. Nem használt — érzékenyebb annál, hogy sem el lehessen dugni ilyen primitív módon. Í gy ment ez egy ideig, míg aztán rájöttünk a megfelelő megoldásra. Ügy döntöttünk: a kulcsainkat mindig egy helyen, a kulcsakasztón fogjuk tárolni. Így nem kell keresni. Ilyen éles elmére valló ötlet rég született kicsiny otthonunkban. Egy csapásra megoldottuk a két legyet. A kulcsaink megvannak, az izé nem sipog folyton, ha kell. ha nem. Most már fütyülünk a kulcstartóra. Illetve: nem fütyülünk... (tarnavölgyi)
