Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-05 / 3. szám
1987. január 5. Kelet-Magyarország 3 A Ki-határozat után a műszaki lejtefisről Megbecsülni «I kiemelkedőt A műszaki fejlődés gyorsítására és a tudományos kutatás eredményességének fokozására vonatkozó állás- foglalást fogadott el legutóbbi ülésén az MSZMP Központi Bizottsága. Mit vár e határozat megvalósulásától megyénkben a műszaki értelmiség? — erről beszélgettünk közvetlenül a dokumentum nyilvánosságra kerülése után Scholtz Bélával, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) megyei titkárával, a Nyírterv műszaki igazgatóhelyettesével. — A közéletben is tevékenykedő műszaki értelmiségiek tulajdonképpen már jóval korábban szívesen vették volna, ha ilyen magas szintű állásfoglalással lendületet adnak a műszaki fejlesztésnek — mondta a bevezetőben az MTESZ titkára. — A gyakorlati szakemberek és a kutatásban résztvevők ugyanis immár hosz- szabb ideje egyaránt arra hívták fel a figyelmet, hogy hazánkban a műszaki fejlesztés lemarad, így egyre kevésbé lesz realitás, hogy iparunk versenyképes, anyagtakarékos, azaz korszerű termékekkel erősítse vagy legalább megtartsa pozícióit a nemzetközi piacon. <" O Természetesen nem egyik napról a másikra születhet meg a kibontakozás irányát felvázoló magas szintű állásfoglalás... — Valóban. E helyen két jelentős eseményre hívnám fel a figyelmet. Tavaly a „székesfehérvári tanácskozás” három napja alatt politikusok, tudósok, kutatók, mérnökök mondták el véleményüket, s itt már nemcsak felhívták a figyelmet, hanem diagnózist is adtak a magyar műszaki fejlesztés — tágabb értelemben a magyar gazdaság — gondjairól. Az MTESZ XIII. országos közgyűlésén pedig a műszaki élet alapos és teljes kereszt- metszetét ismerhettük meg. Most a terápián a sor: a KB-határozat megszabja a fő feladatokat, a korábbinál nagyobb mozgásteret adva mindazoknak, akik a műszaki fejlesztésért, a tudomány eredményeinek gyorsabb gyakorlati alkalmazásáért többet tehetnek. Ó Végül is ön szerint hol dől el a műszaki fejlesztés sorsa? — Ez pontosan megfogalmazódott a KB közleményéiben. A műszaki fejlesztésben, a technológiai korszerűsítésben, új termelési kultúrák meghonosításában, a magyar népgazdaság nemzetközi versenyképességének javításában növekvő szerepe van a központi irányításnak és tervezésnek. A műszaki fejlesztés színvonalát meghatározza a tudományos kutatás, a tudomány eredményeinek alkalmazása : megvalósításának fő színtere a vállalat és szövetkezet. Ott kell tehát megfelelő érdekeltség megteremtésével mielőbb jelentősebb eredményekre törekedni. És nagyon fontos, hogy a szabályozók rugalmasabbak legyenek, ne kössék gúzsba a műszaki, gazdasági szakemberek kezét — ezt szintén kilátásba helyezi a közlemény. O A műszaki értelmiség társadalmi szervezete, az MTESZ is hallatta szavát a KB-határozat előkészítése során. A megvalósításból miként veszik ki részüket? — Megyénkben 25 tudományos egyesület ötezer tagjának szakmai társadalmi életét szervezi az MTESZ. Gyakorlati termelő vagy fejlesztő munkát szervezetünk nem vagy csak ritkán végez, ám ahhoz sok tekintetben hozzájárulhat sajátos eszközeivel. Ezek között a leglényegesebb, hogy széles körű kitekintéshez adunk lehetőséget — ebbe beleértem bővülő nemzetközi kapcsolatainkat, a külföldi utak lehetőségét is — segítünk a korszerű ismeretek áramoltatásában, felhívjuk a figyelmet a megye érdekében is fontos tennivalókra, szorgalmazzuk a tudomány eredményeinek gyakorlatban történő alkalmazását. O Milyen konkrét tennivalókat jelent ez? — Az általános megfogalmazás ellenére nem akarjuk elaprózni magunkat, tehát a jövőben is megjelölünk kiemelt témákat. Most a mikroelektronika, számítástechnika szélesebb körű elterjesztése az egyik legfontosabb célunk. A másik az anyag- és energiatakarékos technológiák kidolgozása, azok bevezetési feltételeinek megteremtése, a szakemberek erre történő felkészítése. — Néhány sajátos feladat is van. A mi megyénkben még vannak olyan területek, ahol az extenzív fejlesztésre is figyelmet kell ..fordítani, a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztéséről sem tehetünk le. Külön figyelmet kell fordítani (műszaki szempontból is) a központok és gyáregységek kapcsolatára — nehogy a műszaki fejlesztés előtérbe kerülése „levetett” technológiák, gépek garmadáját jelentse a gyáregységek számára. O Az előbbiekben már említette az ösztönzés, érdekeltség fontosságát. Milyen elképzeléseik vannak ebben? — A KB-határozat is kitért arra, hogy a műszaki haladás gyorsításában, a szellemi és anyagi tartalékok mozgósításában alapvető szerepe van az érdekeltségnek, az emberi tényezőnek. Lassan bemegy a köztudatba az is, hogy a műszaki értelmiség teljesítményekhez igazodó anyagi és erkölcsi megbecsüléséért a vállalatok tehetnek a legtöbbet. Tudjuk viszont azt is: a gyakorlatban ez nem mindig érvényesül, esetleg azért, mert az egyes gazdálkodó egységeknél aránylag vékony a műszakiak rétege, s nem mindenütt akarják tudomásul venni, hogy szellemi munkájuk milyen nagy hatással lehet vagy lehetne az egész gazdálkodó szervezetre. Mi sajátos lehetőségeinkkel a kölcsönös érdekeltség feltárásában kívánunk segíteni. Ennek érdekében nemcsak a gazdasági vezetőkkel, hanem a szakszervezetekkel is szorosabb kapcsolatot szeretnénk kialakítani. O A megye műszaki értelmiségének nagy megmozdulása évente az őszi műszaki hónap. Ezt az idén szintén be tudják kapcsolni a műszaki fejlesztés fő áramköreibe? — Minden bizonnyal. A pontos témát még nem jelölte ki elnökségünk (erre februárban kerül sor), de az már biztos, hogy a megye iparának és mezőgazdaságának intenzív fejlődéséről, annak feltételeiről, feladatairól lesz szó. — Éves munkánk során szeretnénk mi is a korábbinál kicsit pezsgőbb szakmai társadalmi életet élni, hogy a várt és most már meglévő magas szintű állásfogalásban megjelölt feladatok végrehajtásában minél többen és aktívabban működhessenek közre — mondta befejezésül az MTESZ megyei titkára. (m.) NAGYOBB SZABADSÁGFOKON j Megmérettetés a „Csepelben’ — Köztünk és a budapesti törzsgyár között nem olyan viszony van, hogy őlc utasítanak. mi pedig gépszerűen végrehajtunk — közli az igazgató. — Ugyanannak az egésznek vagyunk a részei mi is, ők is. Következésképp helyzetünkre inkább a mellé- rendeltség jellemző, mintsem az alá-, fölérendeltség. Együtt készítjük a vállalati terveket, közösen döntünk minden, a cég egészét érintő stratégiai kérdésben. Erősen egymásra vagyunk utalva, de — ismétlem — nem úgy, mint úr a szolgájára és viszont. Itt dől el mennyi a mozgóbér Nyírbátorban önállóan alakították ki a belső érdekeltségi rendszert. A termelés megszervezése, irányítása teljes egészében az itteniek hatáskörébe tartozik. És aminek a megmérettetés, az ösz- szehasonlíthatóság szempontjából rendkívüli jelentősége van: önálló elszámolási rendszer szerint dolgoznak. — Ugyanúgy mérleget készítünk, mint egy független gyár. A formanyomtatványaink is ugyanazok — tájékoztat Petróczki Lászlóné számviteli és pénzügyi osztályvezető. — Kimutatjuk a saját nyereségünket, tudjuk, milyen költségekkel dolgozik az üzem. Ugyanakkor például a keresetszabályozás formájának meghatározása vállalati, azaz vállalati tanács feladata. De ebben az esetben is az ösztönzési rendszer kimunkálása már a mi ügyünk. Nálunk dől el, mennyi legyen a mozgóbér, jutalom, prémium. Szállítóink gyáregységi számlát kérhetnek tőlünk. — Hagyományos termékeink — a fúró- és esztergagépek — értékesítését saját árbevételként könyvelhetjük el. Az ezekért kapott pénzeket automatikusan, a folyó költségeink finanszírozására használjuk. Természetesen a termelési értékünk zömét kitevő egyéb gyártmányokat, illetve az értük járó összegeket már nem ilyen módon kezeljük. A törzsgyárral párhuzamos könyvelést végzünk. Szimbiózis — A lényeg: minden úgy működik, mintha önállóak lennénk — mondja Szórni 3ván, a Csepeli Szerszámgépgyár Nyírbátori Fúrógépgyárának igazgatója. Minthogy Szabolcs-Szatmárban meglehetősen ritka dolog, hogy egy gyáregység olyan nagyfokú szabadságra tegyen szert, mint ez az üzem, érdemes megvizsgálni: mi ennek a tartalma. Szerelik a fúrógépeket, (farkas) A fejlesztések anyagi megalapozásától kezdve a káderutánpótlás megoldásáig a központ és a nyírbátoriak konok egymásrautaltságban, „szimbiózisban” élnek. Ezt RUMEN BELCSEV: Kéményseprők Fölvettem a tornacipőmet, és az öreg Szpiró után másztam a tetőre. — A kéményseprés — filozofált az öreg Szpiró, aki ízületi gyulladása miatt csak nehezen tudott mozogni — nem kismiska. A kéményseprés, öcsém, filozófia! — Aha — válaszolom, és vigyázok, hogy ne nézzek lefelé. — A kéményt szeretni kell, olyan gyöngéden kell vele bánni, mint a nőkkel! — Aha — makogom, és beleakadok a tető peremébe. — Add csak ide!... Nos, tehát az ember fogja a kotrót. Idáig világos, ugye?- Ezután leengedjük a golyót. Világos? Szépen, laskihangsúlyozta Szórni Iván. A helyi, alkotó energiák felszabadításához viszont elengedhetetlenül szükséges az a fajta önállóság, saját mozgástér, aminek előnyeit — illetve esetenként hátrányait — ők immár három éve tapasztalják. Mindenekelőtt a meglehetős szabadságnak köszönhető, hogy a nyírségi fúrógépgyárban kialakult az utóbbi időben egy ütőképes, műszaki fejlesztőgárda. Első eredményük egy CNC vezérlésű, úgynevezett kis megmunkáló központ megalkotása, amely jól állja a nemzetközi összehasonlítás próbáját. Az 1986- ban elkészült termékből az idén már bizfos eladnak negyvenet (ennyire van rendelés) és ennek háromnegyedéért dollárral fognak fizetni. san. Eresztjük, eresztjük, míg hirtelen azt érezzük, hogy tovább már nem lehet. — Értem, bólogatok. — Majd másfél métert felfelé húzzuk, világos? — Felhúzom. — És elkezdjük forgatni, de erősen ám, hogy elborítson bennünket a korom. Szépen összekormozzuk magunkat, ha majd találkozunk az utcán egy menyecskével, meg tudjon érinteni bennünket, hogy szerencséje legyen. Világos? — Értem — bólogatok. — Amikor szépen kiszedtünk mindent a kéményből, lemászunk, zsebre vágjuk a borravalót, és minden jót kívánunk a házigazdának a tiszta kéményhez. Világos? — Értem. — És csak ezután tesz- szük vissza a kéménylyuk fedelét. Példa értékű önállóság Az ilyen fokú önállóság hátrány is lehet. Természetesen csak azoknak, akik a megnövekedett felelősséget, a központ felé mutogatás lehetőségének megszűntét úgy értékelik, mint hátrányt, kellemetlenséget. Nyilván nem könnyű megszokni, hogy a törzsgyár a szabályozó változtatásokat csorbítatlanul közvetíti, nem alakítja át utasításokká. A gyáregységnek magának kell megtalálni az új feltételekhez való alkalmazkodás módját. A 600 milliós árbevételt felmutató nyírbátori gyár önállóságával példa értékűen él. Sztancs János — Szpiró bácsi, én itt nem értek valamit — mondom. — Ha nincs a helyén a fedél, akkor csupa korom. lesz a szoba! — Fején találtad a sző get, öcsém! Fiatal vagy még, nem vagy tisztában ezekkel a dolgokkal. Ha csak egyszerűen kitisztítod a kéményt, és távozol — a házigazdák látják, hogy megint jól szelei a kályha, és két-három nap múlva már azt sem tudják, hogy a világon vagy. Ha viszont annak rendje-módja szerint végzed el a munkát, akkor nem fognak elfelejteniI Egész életükben emlékezni fognak rád, és még az unokákat is veled fogják ijesztgetni! Hiszen azért él az em- j bér, hogy nyomot hagyjon i maga után, vagy legalábbis egy kis emléket. N em tudora, egyei- ért-e velem a kedves Olvasó abban, sokszor apróságok mutatnak tükröt komolyabb dolgainkról. íme két példa a lassan véget érő hosszú ünnepi időszakból.. 1. A karácsonyfavásárt évek óta hangos zaj köríti. Néhány évig az volt a legnagyobb probléma, hogy milyen hosszú is valójában egy fenyő — pontosabban melyik részéért kell fizetni. Magam is láttam a hivatalos közlönyben: több mint kél oldal volt a nyomtatott szöveg, de az egyszerűsített „népszerű” változat is kitett egy oldalt. Az utóbbi két-három esztendőben az alkalmi fenyőfaárusok jövedelme volt a téma, s igen szigorú büntetésekről is tudósíthattunk. Közben már az is látszott, hogy az állami vállalatok, szövetkezetek szép lassan kivonulnak a „karácsonyfapiacról”, az idén négyötöd részben már a maszekokra számítottak az illetékesek. Az eredményt nagyon sokan tudják: a számítás nem vált be. A karácsony előtti napokban már csak uzsoraáron lehetett fenyőt venni és számos kiskert díszfája is áldozatul esett az ünnep oltárán. 2. Négy-öt tini srác kutatott izgatottan az ABC italospultján szilveszter napján. Gondoltam, hamar kezdik ... Nem volt igazam. Megtudtam ugyanis, mert elég nagy hanggal jártak, hogy mit keresnek. Alkoholmentes pezsgőt akartak venni „bulijukra”. Nem találtak, s tapasztalatukat ■— hogy ez a negyedik nagy ABC, ahol nincs — jó nagy zajjal hozták az eladó tudomására. A pillanatkép megmaradt bennem, a felemás intézkedésekkel együtt. Mert az egyik oldalon hónapokkal előre bejelentjük, népszerűsítjük az alkoholfogyasztás csökkentését célzó rendelkezéseket (teljesen helyesen persze), a másik oldalon pedig szilveszterkor nemhogy nem ajánlunk, de nem tudunk adni egy szeszmentes pezsgőt — ami egyébként „ki van találva”. . N em nagy ügyek, nem dől össze tőlük a világ. Mert fenyő nélkül is lehet karácso- nyozni és ha nincs szeszmentes pezsgő, majd pukkan a fiatalok kezében az alkoholtartalmú. És kapunk — öngólokat. De törvényszerű ez? M. S. HAT HÉT A PARKETTEN Házaspárok tánciskolája Házaspárok tánciskolája indul januárban a helyőrségi művelődési otthonban. Az új év első két hetében lehet jelentkezni a tanfolyamra. A résztvevők modern és klasz- szikus táncokat sajátíthatnak el hat héten át minden szombaton, majd — a tanfolyam végeztével — zenés táncesten adhatnak számot ismereteikről a házaspárok.
