Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

Divattudósítás férfiaknak Párizsból Szvetter és pulóver A negyvenes éveidben az amerikaiak csináltak divatot a szvéttérből, még pon­tosabban a kötött pulóverből. A siker titka egyszerű: télen, Maikor hideg van, a kötött ruhadarab meleg, ké­nyelmes és minden korosztály számára javasolt. Párizsban az idei őszi-itéli újdonságok szépek, mutatósak. Mindenki megtalál­hatja ízlése és bátorsága szerint a legmo­dernebbeket is. ________________________________________________ Első , képünkön: Divatos összeállítást tervezett Ted Lapidus. Sálgalléros sport­swetter márványszürke alapon viola szí­nű jacquard, omtűvaé, atracsueróem step­pelt béléssel. Alatta az ingpulóver szintén viola színű. Az acélszürfce alpakkagyap- jú-szövet pantalló nagyon kényelmes sza­bású. Második képünkön: Eredeti ötlet a könnyű, puha bőr és hasított bőr rátéttel díszített magas nyakú pulóver (Fabrice Soliveres). Az együttes csinos kiegészítője a törö- kös mintás acélszürke nyakkendő. (Kovács Mari) ____________________________________________________y Romantikus gallér Igaz, a princesz vonalú ruha kiment a divatból, de a romantika nem. Éppen ezért magas nyakú dzsörzé vagy kötött princesz vonalú ruhánkat fel­újíthatjuk egy romantikus gallérral. A nyakkivá­gást kimélyítjük; moher fonallal, 2-es horgoló­tűvel köirbepikózzuk, majd erre a pikósorra 4-es horgolótűvel két újabb pikósort horgolunk. A munka visszája felől finom, receborgolású régi szekrénycsíkot horgolunk a gallérkezdeményhez, majd a gallért, tehát a szekrénycslk díszesebb, cakkos részét 6-os horgolótűvel 3 sorban körbe- pikózzuk. Amikor kész, apró gyöngyszemeket varrunk a recehorgolás mintájába, ízlés szerinti sűrűségben. Még a gyakorlatlanok Is egy-másfél óra alatt elkészülnek vele. A mintamodell ekrü- színű, amelyhez ekrü szekrénycsíkot talált»ink, a moher fonal színe viszont hófehér. A gyöngysze­mek fényes Teklagyöngyök. gedhetetlen kellékei a farsangi összejövete­leiknek, még az otthonokban is. Házilag is készíthetők, s ahol gyerek van: jó szórako­zás, közös játék — hogyan lesz a színes pa­pírokból némi ragasztó és fonalmaradék segítségével színes lampion. Csak a rajzon ábrázolt munkamenetét kell követni. Az álarc még egyszerűbb. Színes kemény­papírból vágjuk ki. Türelem kérdése, hogy 'kifestjük, flittert varrunk rá, rojtot, színes bortn.it ragasztunk a szélére, vagy mindezt együtt alkalmazzuk. Keskeny gumi szolgál­hat a rögzítésére, de egy kötőtűvel is ar­cunk elé tarthatjuk — miután szúrós végé­re dugót húztunk. EBDBSZNE LEVES. Hozzáva­lók: nyúl, őz vagy szarvas ap­róhúsa, zsír, só, bors, babérlevél, fokhagyma, egy-egy darab zöld­paprika, paradicsom, gomba (le­hetőleg erdei), 1/2 dl fehér bor, egy evőkanál liszt, petrezselyem­zöld, pirospaprika. A vadhúsok aprórészeit kocká­ra vágjuk, és kevés zsíron át­forgatjuk, ízesítjük sóval, bors­sal, babérlevéllel, karikára vá­gott zöldpaprikával és szeletelt paradicsommal. Egy gerezd fok­hagymát is tehetünk bele. Mi­előtt megpuhulna, hozzáadunk néhány fej szeletelt gombát, ke­vés fehérbort, és puhára párol­juk. Felöntjük vízzel, felforral­juk, és petrezselymes, pirospap­rikás rántással besűrítjük. BÁNTOTT OBJ ALEVES. Hoz­závalók: karajcsont, evőkanálnyi zsír, egy evőkanálnyi liszt, na­gyobb vöröshagyma, kömény­mag, sé, citromlé, bors. A csontot sós, hajmás vízben Levesek lassú tűzön kb. 2 órán át főz­zük. míg a hús leválik róla. Ki­szedjük a csontokat, és lefejtjük róla az apró húsdarabokat. Köz­ben a zsírból és lisztből barna- mártást készítünk, és felöntjük a forró csontlével. Ügyeljünk arra, hogy a forró lét mindig hi­deg rántásra öntsük, mert kü­lönben megcsomósodik. Kömény­maggal, pici törött borssal ízesít­jük. Jól kiforraljuk, majd le­vesszük a tűzről, és belerakjuk az apróhúsokat betétnek. Cit­rommal savanyítjuk. Az orja- csont leve annyira zsíros, hogy felhasználás előtt ajánlatos le­hűtve zsírtalanítani, vagy csak a forrásból kiszedett levét fel­használni. PALÓCLEVES. Hozzávalók: 1/2 kg birkahús, 5—6 dkg zsír, egy fej vöröshagyma, egy gerezd fok­hagyma, ső, babérlevél, egy ká­véskanálnyi pirospaprika, kö­ménymag, 30—40 dkg burgonya, 50 dkg konzerv vagy mirelit zöld­bab, 2 evőkanálnyi liszt, 2 po­hár tejföl, törött bors, zöldpet­rezselyem, csontié vagy leves­kocka. Az apróra vágott birkahúst zsíron dinsztelt hagymás, papri­kás lébe rakjuk, fűszerezzük só­val, borssal, köménymaggal, ba­bérlevéllel, kevés vizet öntünk alá, és fedő alatt majdnem pu­hára pároljuk. Közben, ha lehet­séges, csontlében megfőzzük a kockára vágott burgonyát, és külön a vajbabot. Hozzáöntjük a húshoz, és felforraljuk. Világos petrezselymes rántást készítünk, ezzel Is felfőzzük. Tálaláskor tej­fölözzük. Az érzékszervek időskorban Az érzékelés a legalapve­tőbb élettani funkció, amire az összes magasabb rendű pszichikus jelehség, az érze­lem, emlékezet, fantázia, gondolkodás és beszéd rá­épül. Majd a működő pszi­chikus rendszer teszi lehető­vé, hogy cselekedjünk, a tár­sadalom elvárásaihoz alkal­mazkodva dolgozzunk és él­jünk. Tehát érzékelés nélkül nincs alkalmazkodó viselke­dés, illetve az érzékszervi működésnek minden csökke­nése valamilyen alkalmaz­kodási formát befolyásol. Elsősorban a látás fontos­ságát, szerepét emelnénk ki. A látás és a mozgás-tapin­tás összehangolt működése teszi lehetővé számunkra az idő-tér fogalmának kialakí­tását. Már a csecsemőkorban elkezdődik ez a rendkívül bonyolult folyamat, amely kezdetben csak azt jelenti, hogy tudjuk a testünk hely­zetét, meg tudjuk különböz­tetni saját testünket a másik ember testétől, és a tárgya­kat is el' tudjuk helyezni a térben. Majd a személyek és a tárgyak váltakozó mozgá­sának látása teszi lehetővé, hogy az időben is tájékozód­junk. Kb. hatéves korra ki­alakul a tér-idő orientáció (tájékozódás térben és idő­ben), ami a további pszichi­kus érésben elősegíti az em­lékezés, gondolkodás, írás, olvasás kialakulását. Tehát a látás az élménytovábbításon túl a tökéletes tér-idő orien­tációt is biztosítja. A látás leépülésével szük­ségszerűen nehézkessé válik a térbeli tájékozódás, zavar támad időérzékelésünkben, és ebből következik, hogy emlékezeti teljesítményünk is romlik. Ha nem látjuk jól közelebbi és távolabbi te­rünket, nem látjuk azok vál­tozását sem, és az idő fona­lát elvesztjük, hiszen az időt csak változásokhoz lehet kötni. És ha a jelen idő fo­nala elvesz, elvész a múlté is. De természetesen az em­lékezet károsodásának nem ez az egyetlen oka. A látás, mint említettük, befolyásolja, sőt létrehozza élményeinket is. Ha tompul a látásunk, elsősorban a fi­nom benyomásokat nem ér­zékeljük, a bőr simaságát, az enyhe mosolyt, a finom arc­szem mimikát, amelynek a gyengéd, sokszor szavakban ki sem fejezhető érzelmek közlésében van jelentősége. Ugyanez vonatkozik a hal­lásra: ha nem halljuk a csöndes beszédet, a halk ne­szeket, szinte azt gondoljuk az emberekről, hogy csak ki­abálni tudnak. Nem figye­lünk föl a madárdalra, nem tudunk különbséget túrni a csecsemő kérő vagy panasz­kodó hangjai között, és nem élvezzük talán éppen Mozart zenéjét. Mind a látás, mind a hal­lás korrigálható; nem hi­szem, hogy „szükségszerű elveszteni” a finom érzéke­lésünket, vagyis az intimebb élményeinket, csupán azért, mert öregek vagyunk. Az érzékszerveknek csodálatos összműködése van, egyik pó­tolhatja a másikat. Nagy­anyám öregségére gyakorla­tilag vak volt, de a kezével mindent érzett, és a fülével pontosan tudta, ki, mikor, mit akar kifejezni, sőt csu­pán a tapintása által gyö­nyörű csipkéket horgolt Ügy gondolom, hogy saját ma­gunknak is erőfeszítéseket kell tennünk, hogy egy-egy érzékszervünk csökkent mű­ködését annak korrigálásá­val, vagy más érzékszerv fokozottabb bevonásával el­lensúlyozzuk. A szaglásnak is igen sajá­tos szerepe van. Egyrészt épp szaglás nélkül nem érzé­keljük megfelelően a szago­kat, de az ízeket sem. Ne csodálkozzunk azokon a fő­leg dohányos férfiakon, akik nem annyira az étel ízét (ki­vétel természetesen az erős íz: kolbász, hurka stb.), ha­nem a mennyiséget helyezik előtérbe. Ezeken kívül a szaglásnak szintén van egy „finom” szerepe a környezetünk (be­leértve az embert' is termé­szetesen) érzékelésében. Ugyanis az illatok sok min­dent elárulnak: kellemes­kellemetlen; ápolt-ápolatlan sitb. Végül a tapintásról csak annyit: a legkevésbé sérülé­keny, és képes bármilyen fi­nom érzelem közvetítésére. Ha nem látom a társam ar­cát, megfogom a kezét, és érzem azt, amit a szavak mellett ki akart mondani, és ha nem hallom pontosan a hangot, a hanggesztust, a kezek ezt is kifejezik. Ápolni kell érzékszervein­ket, azt mondanám inkább, hogy művelni — és bízni bennük. (Dr. V. E.) (-----------------!------------------------------^ Jogi fanácsok Költség­mentesség a bírósági eljárásban A 6/1986 (VI. 26) IM számú rendelet szabályozza a bíró­sági eljárás során érvényesü­lő személyes és tárgyi kölit- ségmentességet: milyen ese­tekben engedélyezik a sze­mélyes költségmentességet, mikor lehet azt utólag kérni, mi a megvonásának rendje. A tárgyi költségmentesség magához az ügyhöz kapcso­lódik. Jogszabály sorolja fel, melyek azok az esetek, ame­lyekben a feleknek jövedel­mi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül jár a költség­mentesség. Ezek a perek a következők: az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb perek; a szülői felügyelet megszüntetése, vagy visszaáUítása iránti per; a gondnokság alá helyezés és a gondnokság alá helyezés megszüntetésére irányuló per; a gyermek elhelyezésé­vel és átadásával kapcsolatos per; a törvényen alapuló minden tartással kapcsola­tos per; a szövetkezeti tag­sági viszonyból származó, a munkavégzési kötelezettség­gel összefüggésben keletke­zett per; a fegyveres erők, fegyveres testületek, vala­mint a rendészeti szervek és tagjaik között a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kárté­rítési és megtérítési perek. A tárgyi költségmentesség a vértulajdonság-vizsgálat és a származás megállapításá­hoz szükséges más orvos- szakértői (élettani) vizsgálat költségének előlegezése és megfizetése alól, valamint a törvényen alapuló tartással kapcsolatos perekben a tar­tásra kötelezett jövedelmé­nek megállapításához szük­séges szakértői vizsgálat költségének megfizetése alól nem mentesít. Annak a félnek, aki a sze­mélyes költségmentességet kéri, jövedelmi és vagyoni viszonyait igazolnia kell. A költségmentesség engedélye­zését a fél akár az eljárás megindítása előtt, vagy azzal egyidejűleg, illetve az eljá­rást befejező határozat meg­hozataláig bármikor kérheti. Személyes költségmentes­ségben azt a felet keU része­síteni. akinek jövedelme (munkabére, nyugdija, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munka- viszony alapján megállapí­tott öregségi nyugdíj legki­sebb összegét, vagyona pe­dig — a szokásos életszük­ségleti és berendezési tárgya­kon felül — nincs. Minden más esetben a bíróság a fél körülményeinek vizsgálata alapján állapítja meg. hogy méltányosságból, kivételesen van-e helye a költségmentes­ség engedélyezésének. Költségmentesség hiányá­ban a meg nem fizetett ille­ték és az állam által előlege­zett költség megfizetésére a feleket abban az arányban kötelezi a bíróság, amelyben a perköltség viselésére köte­lesek lennének. Dr. K.É. *1 ___J Az abortusz következményei A közelmúltban közölte a saj­tó, hogy Csehszlovákiába® AB- blaottság ■ nélkül a terhesség ko­rai szakában lévő nő maga dönt­heti el, hagy művileg meg akar­ja szaklttatni terhességét, vagy sem. Egyébként az abortusz le­hetősége szociális indokból fenn­áll, a legtöbb államban, legfel­jebb — miiként nálunk is — AB- blzottság engedélyéhez kötött. Régóta ismeretes, hogy még az optimális körülmények között, intézetben végzett művi terhes- ségmegszakításnalk is vannak ká­ros testi és lelki következményei. Ezek köziül a fertőzés viszony­lag riitka, de később a vetélés vaigy komaszülés egyáltalán, nem tartozik a ritkaságok közé. Ká­ros lelki következményei ugyan­csak ismertek, de nincsenek er­re vonatkozó számszerű megbíz­ható adatok. Ezért tarthat ér­deklődésre az NSZK Kiéli Egye­temének ilyen irányú reprezen­tatív vizsgálata. 1982-ben 117 olyan, terhes nőt kérdezték meg a Mimikán, akik szociális indokból sza,kutatták meg terhességüket, majd egy évvel később megismételték a személyes beszélgetéssel is egy­bekötött kérdőíves ellenőrzést. Az első vizsgálat alkalmával, amikor a nők terhességük meg­szakítására jelentkeztek, kivétel nélkül mind aggodalmaskodók, depressziósak voltak. A terhes- ségmegszakltást vagy megrom­lott, vagy végleg megszakadt partnerkapcsolatukkal, vagy az­zal indokolták, hogy tanulmá­nyaik vagy munkájuk miatt nem tudják vállalni a terhességet. Anyagi vagy lakásproblémák az esetek 1/3-ában állottak fenn. Csak 1/4 részük volt férj­nél, ennek ellenére hetven százalékuk vagy nem vé­dekezett, vagy csak elégtelenül védekezett a terhesség ellen. Az esetek 83 százalékában az első abortusz volt, 12 százalékában a második, 5 százalékában ennél magasabb számú. Egy évvel később az orvosok ezt a 117 asszonyt otthon inter­júvolták meg. vizsgálták az iskolai végzett­séget, az anyagi helyzetet, és azt, hogy a szülők vagy a partner követelte-e a terhesség-megsza­kítást, a partner nem törődött a terhes nővel, vagy rossz volt-e a véle való viszonya. Kiderült, hogy a szociális nehézségek, a partnerkapcsolatban felmerült zavarok, a szülők vagy az apa követelése szinte előle jelezte, hogy milyen lend zavarok fog­nak felmerülni. (Igaz viszont, hagy éppen ezek a asszonyok, ha .megszülik a gyermeket. Igen sok nehézséggel kénytelenek meg­küzdeni, ha fel akarják nevelni.) Egy évvel a terhesség megsza­kítása után a nők 7 százaléká­nál mutatkozott maradandó lel­ki zavar, főiként azoknál, akik­nek a lelki és szociális helyzete eleve rossz volt. Gyakorlatilag nem akatdt nő, aki a terhesség művi megszakítását a családter­vezés kívánatos módjának tekin­tette volna. A nők szinte kivé­tel nélkül valamennyien leHdis- meret-furdailást éreztek, még ak­kor is, ha átmenetileg, közvetle­nül a beavatkozás után meg­könnyebbültek. Hónapok múlva azonban az ilyen bűntudat meg­szűnt. Ismételt abortusz általá­ban csak kevésbé iskolázott nőknél fordult elő. A vizsgálók adatai sze­rint az NSZK-ban évente bejelentett 360 ezer legá­lis abortusz 77 százaléka szociális indokból történik. Mind­ez elgondolkoztató nemcsak a művi terhesség megszakításán átesett nők testi és lelki károso­dásai miatt, hanem aizért is, mert míg gyakran ugyanazon a szülészeti klinikán az egyik mű­tőben futószalagon szakítanak meg terhességeket, a másikban költséges ás gyakran sikertelen lambikbébd-teitiességiet Igyekez­nek elérni. XM HÉTVÉGI MELLÉKLET Farsangi díszek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents